Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-22 / 209. szám

XIII. ÉVF. m. BZÄM. 3 Egynapos fegyverszünet a városházi botrányfronton  péntek esti éles harcot szombaton nem folytatták A városi közigazgatást akarják a csődbe kergetni a kisebbségelleiaes gyülöletszitók (Kolozsvár, szeptember 20.) Amióta a kolozsvári tanácsház vén alapkövein fennáll, talán sohasem lá­tott olyan csúnya botrányt, mint amilyennek tanúja volt pénteken este. A nagyterem kőfalai szégyenük, hogy micsoda zsivajt értek meg és azok a tanácsta­gok, kik egy történelmi, kulturális irányban becsüle­tes fejló'dést tanúsító erdélyi főváros törzslakosságát képviselik s azok, akik a civilizáció mai napjainak gon­dolkodásmódjával részt vállaltak a terhes munkából, olyan légkörbe kerültek, amit sok mindenféle jelző­vel lehet illetni, de kellemesnek semmiképpen sem mondható. Egy bizonyosságot azonban szerezhettek a kisebbségeknek a legnagyobb ellenségei: hogyha a leg­komolyabb életű és a legkomolyabb szándékú magyar tanácsosok ilyen helyzetbe kerülnek, olt is megállják a helyüket. Meggyőződhettek arról, hogy a terror és megfélemlítő szándék itt célt nem ér, hanem éppen az ellenkező hatást érik el vele. Amikor azt hiszik, hogy az anyanyelv vitathatatlan jogának az álláspont­jától el lehet téríteni a magyarokat terrorisztikus esz­közökkel s amikor a munkásságot akarják leterorrizál- ni, akkor nem tudják, hogy mit cselekszenek. Mert itt bekövetezhetik a halál, de lemondás akkor sem. Ha egy egyetemi tanár odáig jut, hogy jogi érvnek mást nem tud felemelni, mint a széklábát, akkor annak olyan következményei vannak, amivel a nyelvkérdést ő nem intézte el. A gyűlést nem lehet folytatni. Szombaton délelőtt 10 órakor kellett volna foly­tatni a városházán azt a közgyűlést, amit a kisebbsé­gek ellen tervszerűen előkészített támadásra kitört botrány szakított félbe. A szombati közgyűlés azonban nagynehezon is alig jutott odáig, bőgj- megnyithassák, máris el kellett hétfőre napolni. Azért történt főkép­pen ez az intézkedés, mert a gyűlés lefolyásának za­vartalan’ menete nem látszott biztosítottnak. x Délelőtt tiz órára gyűlt össze a városi tanács, előzetesen a kisebbségi tagok tartottak megbeszélést. Mihali polgármester előbb a nemzetipárti vezetőkkel ta­nácskozott, majd a magyar és szociáldemokrata veze­tőket hivatta be, akikkel hosszasan tárgyaltak. Távo­zásuk után a cuzista.liberális blokk vonult be a pol­gármesterhez. Közben a tárgyalóterem közönsége feszült érdek­lődéssel várta, hogy mi fog következni. Ott folytató­dik-e, ahol este abbamaradt? Hol van a polgármester? Az idő már nagyon előrehaladt, a gyűlés megkezdésé­nek semmi jele. Az ellenfelek csoportjai egyelőre nyu­godtan, ültek a padjaikban. Ha csak botrányra van kilátás? A kulisszák mögötti tárgyalásoknak — amint ér­tesülünk — az volt a lényege, hogy valahogyan váljék lehetségessé a gyűlés lefolytatása. Ha a botrány újból kezdődik, a kisebbségi tanácstagok nem szavazzák meg a költségvetést s akkor érvényes határozatot a költ­ségvetésről nem hozhatnak. Viszont a város ebben az esetben a legsúlyosabb körülmények közé kerül. Nem lehet senki előtt vitás az, hogyha a város ebbe a su-lyos pénzügyi és közigazgatási helyzetbe kerül, azért a fe­lelősség kizárólag azokat terheli, akik a kisebbségek­nek a tárgyalásban való részvételét lehetetlenné akar­ják tenni. A felelősség a komoly munkára kész és ko­moly intelligenciával viselkedő magyarpárti és szociál­demokrata képviseletekre egyáltalában nem hárítható. De a botránytól eltekintve is, nyilvánvaló, hogy az úgynevezett román blokknak nincsen más célja, mint a város adminisztrációjának a megakasztása. órás be­szédek, mindennek a kifogásolása, a demagógia ismert szólamainak a mosolygó unalomig sorakoztatása, min­den határozat megfelebbezése nem akarhat egyebet, mint a várost a lehetetlenség csődjébe kergetni. Éppen ezért minden kifogásuk, purifikációs kijelentéseik, olyan komolytalanok amilyen viselkedésük. Egy nap gondolkozni idő. Végre egy órai várakozás után megjelent Mihali polgármester a közgyűlési teremben, a pártok vezető emberei is elfogatták a helyeiket. A polgármester még be sem fejezi a pár szót, hogy megnyitja az ülést, szólásra jelentkezik Haţiegan Emil dr. és napirendi indítványt tesz. Törvényparagrafust idéz s röviden elmondja, hogy a költségvetés átvizsgá­lására tegnap kiküldött bizottság olyan jelentést tett, mely szerint fizikai ideje nincs a költségvetés részletes átvizsgálására, időt kell a bizottságnak adni. Ezért in­dítványozza, hogy a gyűlést hétfőig napolják el. A többség helyeslésére az elnök az ülést elnapolta. A bizottságnak a tagjai Vasil főesperes, Zágoni István dr., Újhelyi Ferenc és a enzista blokknak egy tagja. Ezzel a közgyűlési terem kiürült, anélkül, hogy a harc újból kitört volna. A városházi fronton pedig egynapos fegyverszünet következett be. Egynapi gon- dolkozási idő arra, hogy lehetséges-e igy a városházán komoly munkát folytatni s hogy a komoly elemeknek az együttdolgozás békés szándékát mennyiben lehet biztosítani azokkal szemben, akiknek a zaj, a botrány és a városi közigazgatás csődbekergetése a céljuk.  pozsonyi „Tót LIf£aíő nagy tüntetést ren­dezett az olasz és magyar konzulátusok előtt (Pozsony, szeptember 20.) Pénteken este a „Tót Liga“ tagjai nagy tüntetést rendez­tek az olasz konzulátus épülete előtt. A tün­tetők szónokai hangoztatták, hogy Jugoszlá­via és Csehszlovákia egységesen fognak szembeszállani Olaszország szlávellenes tö­^VAAA/VNAArfWVWWWWWW\A/W\AAAAA/\AAAAAC rekvéseivel. Az olasz konzulátus előtt a rend­őrség sorfalat állott és megakadályozta a tüntetés elfajulását. A tömeg innen a magyar konzulátus elé vonult, ahol pfuj-kiáltásokkal tiintetett. Nagyobb rendzavarás itt sem történt. Végleges formádat! váradon a THagyar (Nagyvárad, szeptember 20.) A nagyvá­radi Szinpártoló Egyesület szombaton este alakult meg a Katolikus Kör nagytermében a város előkelőségeinek jelenlétében. A gyű­lést Imrik S. Zoltán, pápai prelátus nyitotta meg s meleg szavakkal hangoztatta az alakú­TomaUaXXÍB' íMte mái: alakult meg Tlagy- Szinpártoló lás szükségességét. Czeglédy Miklós dr. az alapszabályokat olvasta fel s azt a jelenlevők kisebb módosításokkal elfogadták. Ezek sze­rint az egyesület Nagyváradi és Biharmegyei Magyar Szinpártoló Egyesület néven alakult meg. Az örökös tagok tagsági dija 1000 lej. Kandidálóbizottságot küldtek ki és ez össze­állította a tisztikar névsorát, amelyet az alakulógyülés elfogadott. Diszelnökök lettek: Sulyok István dr., Imrik S. Zoltán, báró Gerllczy István és Kecskeméti Lipót dr. El­nökök: Hegedűs Nándor, Ivotzó Jenő dr. és Markovits Jenő dr. Ügyvezető elnök: dr. Ka­bos Béla. Társelnökök: Horváth Árpádné és Bánáss László. Főtitkár: Zágoni Dezső. Perédy György hangoztatta, hogy az egyesület működésében és vezetésében megfe­lelő szerep biztosítandó a sajtónak is. Ha­sonló értelemben beszélt Fehér Dezső. Cziffra Kálmán dr. leszögezte, hogy a szinpártoló nagy elismeréssel van a sajtó munkája iránt és a propaganda bizottságban a lapok szer­kesztői jogszerinti tagok. Az értekezletet Im­rik S. Zoltán diszelnök fejezte be, aki az ügy­vezető elnököt üdvözölte és eredményes mun­kásságot kivánt. KetetgaÜciáhan napirenden vannak a véres összeütközések az ukrá­nok és lengyelek között (Varsó, szeptember 20.) A lengyel fővá­ros lapjainak táviratai Szerint Kelctgaliciá- ban a helyzet napról-napra sulyosodik. Napi­renden vannak a politikai jellegű gyilkossá­gok, gyújtogatások és merényletek. A ható­ságok már csaknem teljesen tehetetlenek a rendbontókkal szemben. Ukránok és lengye­lek véres összeütközései mindennaposak. Az országrész déli része valóságos csatatér. I

Next

/
Thumbnails
Contents