Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-21 / 208. szám
XIII. ÉVF. 208. SZÁM. „Sublocotenent Szabó Szabó Dezső unokaöccse, az „Elsodort falu“ Farczádi Palikája a román hadsereg aktív tisztje Gárdos Sándor, a kiti}uő aradi újságíró érdekes felfedezést tett. Megtud- ta, hogy Szabó Jpnő kézdivásávhelyi lelkész fia, Szabó Dezső unokaöccse aktiv hadnagya a román hadseregnek és sietett miniiár' WPS is kérdezni tőle a különös karrier előzményeit. Érdekes cikkéből, amelyet az „Aradi Közlöny“ közöl, adjuk az alábbi részleteket ; .— Szabó Pál hadnagy urat keresem. A regáti tisztisşplga éi'trlflietleiúil bámul. — Nu st-iui ungureşte! Nem tudok magyarul! Megértetem vele, hogy 3 gazdájával szeretnék beszélni és a mélaképü puccer eltűnik a „különbejáratu, csinosan bútorozott szoba“ ajtaján, amelyre névjegy van szegezve: Sublocotenent Szabó Paul Reg. int. 93. Arad. Pár perc múlva magas erőteljes, szőke fiatalember invitál befelé. Bemutatkozás után: — Ön Szabó Pál hadnagy, Szabó Dozsq unokaöccse, Szabó Jenő kézdiyásárhclyi lelkész fiat A hadnagy ur leányos finom arcbőre viharosan elpirul, világoskék gyermckszcjnébcn az ijedtséggel határos zavar vibrál. Határozottan azt a benyomást kelti, mint aki ludas valamiben és most leleplezték. Kínosan feszeng a székén, amikor ceruzát, blokkot veszek elő és látom rajta a néma könyörgést: „Jaj, ne bántson bácsi, én igazán nem tehetek róla, hogy Szabó Dezső iró az édesapám testvéröcesc.“ Én azonban könyörtelenül megkezdem a gyóntatást. Szabó hadnagy ur kelletlenül válaszol: — Önnek is be kell látnia, hogy én, mint a hadsereg aktiv tisztje, kényes helyzetben vagyok éppen a magyarságom miatt és egy helytelenül visszaadott nyilatkozat talán a karriorembe kerülne. — Vigyázni fogok hadnagy ur és kerülni igyekszem majd a kényes pontokat. Var zádi Palika. A tisztivizsga előtt sem lehetett izgatottabb a fiatal, szimpatikus hadnagy, mint amikor megkezdődött a „vallatás“. Ott ült előttem szőkén, kedves zavarral az „Elsodort) falu“ Farczádi Palikája, akit Szabó Dezső a regényben már fiatalon elpusztít és „egy beteg faj utolsó sarjaiként aposztrofál. Sublocotenent Szabó Paulon egyáltalán nem látszik ez a degeneráltság. Arca majd kicsattan az egészségtől, magas, izmos teste hajlékony, mint az acél. És bizonyos, hogy az aradi garnizon egyik legdaliásabb tisztje. Diákkorában is a legjobb tornász volt. És szegény fiút Szabó Dezső már gyermekkorában a sírba fektette... Túl akarok lenni a nehezén és egyenesen odavágok a legkényesebb pontra: — Már maga a-z a tény is furcsa, hogy egy tősgyökeres székely fiú aktiv tisztje legyen a román nemzeti hadseregnek. Különösen érthetetlen azonban, bogképpen Karczádi Szabó Jenő fia az a tiszt, azé a Szabó Jenőé, aki Miile Coriqlánus ellen a magyar íajiság legszentebb felháborodásával foglalt állást és nyiltle- velében támadta öccsét, aki Romániába akart átköltözni. — Hogyan egyezteti össze hadnagy ur — folytattam — édesapja áláspontjávai és saját lelkiismereté- vel azt a lépést, hogy ilyen körülmények között a román nemzeti hadsereg kötelékébe lépett önként és hivatást érezve ? Szabó Pál elkoroolyadott és amint válaszolt, gondosan megválogatott szavaiból látszott, hogy sokat és hosszasan töprengett már ezeken a dolgokon, amig véleménye így kiformálódott: — Az én világnézetem egészen más, mint az apámé és az 8 heves ellenzése dacára léptem bo a hadseregbe, pusztán az én önálló életfilozófiám ösztönzésére. Nem tagadom, nem is tagadhatom el magyarságomat, sőt büszke vagyok reá, „Miért zárjuk el fiaink elől a katonai pályát?“ — Már gyermekkoromban katonatiszt szerettem volna lenpi és igazán nem én vagyok az oka, hogy Erdélyben a hadseregnek megváltozott a nemzetisége. A katonaság egyébként sem hazafias intézmény, hanem kpzbiztonsági szerv, a katonatiszt nem nemzeti hős, hanem állami hivatalnok. Már pedig az állami tisztviselők között nagyon sok van, aki a magyar nemzeti kisebbséghez tartozik. A hadseregben még kevesen vagyunk magyar hivatásos katonák, de hiszen a régi osztrák-magyar hadseregben is hány román nemzetiségű katonatiszt érvényesült nagyszerűen? Én mint rpmán állampolgár, liü maradok az eskümhöz, pontosan eleget teszek kötelezettségeimnek, szeretem a hivatásomat és fellebbvalólm meg vannak velem elégedve. Emellett magyar nemzeti érzéseim változatlanok és nem látom be, miért ne lehessen magyar nemzetiségű aktiv tisztje is a román hadseregnek. Pályaválasztáskor a magamfajta fiatalember nincs túlságosan elkényeztetve és nem nagyon válogathat a kínálkozó életpályák között. Miért zárnók el tehát ifjaink elől a katonai pályát, ahol a magyar fiuk rátermettségüknél fpgva i's szép karriert futhatnának meg? Sublocotenent Szabó Paul már kellemesen szónokol, mintha védőbeszédet tartana a tekintetes közvélemény itélőszéke előtt. fiatalt, öregei védi, torokfájás, fertőzés nem éri. Vasúton, vagy villamoson való utazásnál különösen ki vagyunk téve a meghűlés veszélyének. Ilyen helyeken fertőző betegségek is könnyen terjednek. Védekezzék ez ellen Panflavlta pasztillákkal, melyek a szájat és garatüreget fertőtlenítik. Minden gyógyszertárban és drogériában’kaphatók. — így tehát — folytatom a kínzást — Szabó Dezsőt sem ítéli el, amiért Mille George akart lenni? — Az már egészen más — vitázik & fiatal hadnagy. — A nagybátyám sértett hiúságból, nyereség- vágyból, vagy mit tudom én milyen okokból kifolyólag kürtölte világgá bosszutervét. De én egy percig sem hittem (és ime nekem lett igazam), hogy Szabó Dezsőből valaha is Mille George és román iró lehessen. Ő meg akarta alázni hálátlannak vélt nemzetét, mig én csak egyszerű, székely fiatalember vagyok, aki helyet keres az életben. — Az ezredben tudják-e, hogy Ön Szabó-Mille Dezső unokaöccse? —- Csak egy-két fellebbvalóm, de azok se törődnek vele. Az irodalom és politika csak kevéssé érdekli őket. Katonák vagyunk ... I^/n^vvaa/vwwwwwwwwwn^a/wvvwwwwvwwvw e/xwvvwwww A megszűnt török diktatúra után véres választási gyűlés zajlott le Szmirnában Tűzharc a csendőrök és az ellenszegülő választók között Jó hatást tett a kormány választási proklamációja fIsztambul, szeptember 19.) Megírtuk, hogy Musztaí'a Kemál basa szakított a diktatúrával és szabad politikai agitációt engedett meg Féthy bey uj pártjának, amely köztái’sasági alapon ugyan, de liberális színezettel veszi, fel a parlamentáris küzdelmet a mai egyetlen kormánypárttal A világválság Törökországot sem kíméli és igy az ellenzéki agitációnak tág tere nyílik. Musztafa Kemál basa, aki addig a kormányzópártnak, a Dzsumhuriyet Halk Firkaszi-rmk is elnöke volt egyszemélyben, kijelentette, hogy pártelnökségéről lemond, amig a köztársaság elnöke, mert meg akarja őrizni pártatlanságát. Féthy bey a jelenlegi képviselők közül mintegy 65 képviselő csatlakozására számítva, megkezdte az országos szervezkedést. A liberális párt szárnybontása Szmirnában történt. Kisázsia minden városából összegyűltek itt az emberek, akiknek, természetesen, nagyon kevés fogalmuk lehet a világpolitikáról és a „szerbesz“ (szabad) pártnak alakulását arra használták fel, hogy egyrészt a kormány adópolitikája ellen, másrészt, hogy a kormánypárt szmirnai lapjának szerkesztősége ellen is tüntessenek. A lap, az Anadolu, természetesen az uj párt ellen irt és ezért a tömeg kövekkel dobálta meg a szerkesztőség ablakait. KéAZ Adriai Biztosító Társulat romániai igazgatósága által f. hó 15-én, az illetékes hatóságok jelenlétében megtartott népbiztositási kötvények nyilvános sorsolásán a következő betükombinációk. lettek kihúzva; W.I.Z., C.Â.M., O.P.V., O.O.W., G.X.B. sőbb a tüntetők be is hatoltak a lap szerkesztőségi helyiségeibe és megtámadták a lap szerkesztőjét, Nuri beyt, aki egyedül tartózkodott a helyiségben. Az elősiető csendőrség fenyegetésével sem törődött az egyre fenyegetőbben kiáltozó tömeg, úgy, hogy a csendőrség kénytelen volt tényleg a tömeg közé lőni- Erre a tüntetők is revolvert rántottak és mindkét részről több lövést adtak le. A lövések során egy tizenhét esztendős tanuló, Kemál, meghalt és mindkét részről sokan megsebesültek. A tömeget csalt egy elősiető gyalogosszázad tudta Szétoszlatni, de a tüntetők sietve magukkal vitték a 17 esztendős áldozat holttestét Féthy bey szállodája elé. Amig ez a véres jelenet játszódott le az Anadolu szerkesztősége előtt, egy másik csoport a kormánypárt helyisége előtt rendezett nagy tüntetést. Kövekkel zúzták be a párthelyiség ablakait. Már-már attól tartott mindenki, hogy a párthelyiségbe benyomulnak és mindent szétrombolnak, azonban az elősiető csendőrkarhatalom minden erőszakosságot megakadályozott és a tömeget szétoszlottá A megölt Kemál efendi apját Féthy bey még az éjjel magához hivatta és ötszáz török fontot adott neki (45 ezer lejt) a temetési költségekre. A tömeg tüntető temetést akart rendezni Kemálnak, de a megyei hatóságok nem engedték meg. Emiatt háromezer kikötőmunkás lépett sztrájkba. Szmirnában kiplakátozzák Izmet basa miniszterelnök proklamációját, amelyet az első napon még csendőrök őriztek, később azonban már nem kellett őrizni, mert nagyon jó hatást tett a népre. A hirdetmény a török népet ma már elég érettnek tartja arra, hogy sorsa felől általános titkos választójog utján maga döntsön. A kormápy ezért engedett teljes szabadságot Féthy bey pártalakitá- sának, abban a reményben, hogy a török nemzet egy érett nemzethez méltó komolysággal és a tiszta politikai küzdelem fegyvereivel fogja eldönteni: melyik párthoz van több bizalma. M. A dr.
