Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-18 / 205. szám

XIII. ÉVF. 205. SZÁM. s 'JMeomBBs Váratlanul sztrájkba lépett a Renner-bőrgyár 600 munkása- — —1* 'BIBIÄ. Az igazgatóság a munkásokat vádolja, a munkások az igazgatóság’©! (Kolozsvár, szeptember 16.) Kedd délelőtt 10 órá­tól Kolozsvár egyik legnagyobb gyárüzemének, a Der- mata-bőrgyárnak (a volt Renner-gyár) legtöbb mun­kást foglalkoztató része, a cipőüzem, szünetel. A mun­kások, kiknek száma a cipőgyárban, mintegy 600-ra megy fel, váratlanul beszüntették a munkát s egyetlen csoportba fejlődve, kivonultak a gyár területéről s az Épitőmunkás Otthon, Patak uceai székhazában nyom­ban gyűlésre ültek össze. A munkások a túlóráztatás ellen. A sztrájk teljesen váratlanul tört ki. A munkásság arról sem a gyár vezetőségét, sem pedig a munkaügyi inspektorátust nem értesítette s kedden délelőtt, min­denki legnagyobb meglepetésére, szüntette be a további munkát. A sztrájk kitörése előtti legközelebbi tényke­désé a munkásságnak egy memorandum átnyújtana volt kedden reggel 8 órakor, amelyben a követeléseikre való válaszadást tiz órára kérték. A memorandumban a munkások először is a túlórázás rendszerének eltörlését kérték. A túlórázást ugyanis a törvény is tiltja s csak külön miniszteri engedéllyel van joga akármelyik gyárüzem­nek élni ezzel a kisegítő rendszerrel. A memorandum szerint a túlórázás különösen azért érinti igen súlyosan őket, mivel a gyár igazgatósága arra való hivatkozással, hogy igen sokat keresnek — beleszámítva a keresetbe a túlóra béreket — leszállította az akkordmunka béreket, amit pedig csupán közös megegyezéssel, vagy pedig a megmunkálás technikájának változása esetén szabad megtennie a kollektiv szerződés értelmében. Váratlan munkabeszüntetés. Ezek a munkások sérelmei s ezekre kívántak délelőtt 10 óráig választ, amit mikor nem kaptak meg, szó nél­kül letették szerszámaikat s otthagyták munkahelyüket. Eljárásuk meglehetősen szokatlan az eddigi munkásmozgalmak történetében. Ugyanis, ha nem is törvényben lefektetett, de a szokás által kialakult formája a sztrájkbalépésnek, hogy arról és az esetleges munkabeszüntetés pontos idejéről a mun­kások értesítik munkaadójukat. Ez esetben ez nem tör­tént meg. A munkásság memorandumában egy szó em­lítés sines arról, hogy abban az esetben, ha a gyárigaz­gatóság előterjesztett kérelmeiket nem teljesíti, a sztrájk legvégső fegyverét ragadják kezükbe a letett munkaesz­közök helyett. A memorandum egyetlen kivétele, amely­ből következtetni lehetett arra, hogy komolyabb dolgok készülnek, az a néhány szó, amely a végén • szerepel: „Ellenkező esetben — t. i., ha 10 óráig nincs fele­let — a következményekért az igazgatóságra hárítunk minden felelősséget.“ Farkas Mózes nyilatkozata. A bőrgyári munkások sztrájkjával kapcsolatban kérdést intéztünk dr. Farkas Mózeshez, a Dermata- müvek vezérigazgatójához, aki a következőket jelen­tette ki: — A munkások ma reggel 7 órakor címzés és alá­írás nélküli beadványt adtak át Deutsch Manó igazgató­nak s az abban foglaltakra délelőtt 10 órára választ kértek. A beadványban a túlórázás megszüntetését ké­rik és tiltakoznak az akkordbérek leszállítása ellen. — Érthetetlen és teljesen indokolatlan a cipőgyári munkásság követelése, de »azt már igazán semmiképpen sem tudom megmagyarázni magamnak, hogyan hagy­hatták el munkahelyeiket -minden előzetes bejelentés nél­kül. A túlórázást a Dcrmata-miivek átszervezésével, uj gépek felállításával kapcsolatos intézkedések tették szükségessé s nem tudom, mit sérelmezhet a munkásság, mikor a túlórákért a rendes munkabérnél 50 százalék­kal magasabb bért fizetünk. Néhány nappal ezelőtt megállapodtunk a munkásság vezetőivel abban, hogy a túlórázás még két hétig fog csupán tartani, addig, amig újból rendes mederbe terelődik a munka s megszűnnek az átszervezéssel járó kezdeti nehézségek. A Dermata- rnüvek uj termelési rendszere nemcsak a fogyasztókö- zcinség számára volt hasznos, tekintve, hogy jobb minő­ségű és olcsóbb cipőt kap, hanem a munkásság érdekeit is figyelembe vette, mivel túlórázásért jelentékeny bér­többletet értek el. — Az akkordbérek kérdésében szintén nincs alap­ja a munkások panaszának. Az akkordbérek a múlt­ban is folytonosan változtak, ingadozók voltak s igy nem lehet azt mondani, hogy a gyár igazgatósága ezek letörésére törekednék. — Különben a munkásság vezetői s a gyárigazga­tóság között az érvényben) levő megállapodás szerint a munkásoknak mielőtt hozzánk beadták volna memo­randumukat, először a panaszbizottság elé kellett vol­na azt terjeszteniük. A panaszbizottság a gyár békél­tető szerve s ott a munkások is egyenlő arányban, sőt még talán túlnyomóan vannak képviselve. Ez a bi­zottság eddig megnyugvást keltő módon intézte el az igazgatóság és a munkásság közötti ellentéteket s igy nem értem, hogy a cipőgyári munkások miért nem for­dultak ide. Egy munkásvezér is nyilatkozik. A déli órákban az Épitőmunkás Otthon helyisé­gében beszélgettünk Strcia Jánossal, a Dermata mü­vek cipőüzletének bizalmijával. A cipőgyári munká­(Nagyvárad, szeptember 16.) A borsai izgatok ügyében a máramarosi ügyészség el­készítette a vádiratot és azt átküldte a nagy­váradi ügyészséghez. A vádirat 262 gépírásos oldalra terjed és 86 egyén ellen emel vádat. A 86 vádlott között 18 zsidó fiatalember is van, akik megakadályozták Danila Constan­tin agitációs gyűlését és ezért magánlaksér­tésért kell a bíróság elé államok. Danila Con­stantin, Berindei és Dumitrescu Joan lelké­szek ellen izgatás vétségét látja fönnforogni, ezenkívül Danila Constantin es Berindei fe­lesége ellen magánlaksértésért és súlyos testi sértésért is vádat emel, mivel az illetők több zsidó házba bementek, a zsidókat az ágyból ugrasztották ki és kényszeritették arra, hogy beleugorjanak a Yisóba. A négy fővádlott el­len összeesküvés vádját is emeli a vádirat, mivel a zsidók kiűzésére, vagyonuk elkobzá­sára törekedtek. Öt vádlott ellen lázadásért indul meg az eljárás, mert megtámadták a csendőröket. A hatalmas, a vádiratot kísérő dosszé, mintegy ezer lap terjedelmű. Abba beletekinteni természetesen nem lehetett, ezt még a vádlottak védőinek sem engedték meg. Megérkezett a nagyváradi ügyészséghez ezenkívül Berindei és Dumitrescu Joan lel­készek felebbezése, fogvatartásuk ellen. A ! sok éppen ekkor fejezték be gyűlésüket s kivonultak az otthon gyűlésieméből. Megíepő, hogy mily sok kö­zülük a női munkás. — Már körülbelül két hónap óta — mondta Stroia János — állandóan tárgyalásban állunk a gyár veze­tőségével a túlórázás megszüntetésének kérdésében.. S ugyancsak ez alatt szőnyegen forgott az akkordbérek leszállításának általunk igen sérelmesnek talált ügye is. A gyár, mióta uj érdekeltség kezébe került, uj rendszert akart bevezetni a termelésben, a racionali­zálás rendszerét, amely rendesen csak a munkaadók ré­szére hoz hasznot. — Ennek a rendszernek a gyümölcse a túlórázta­tás, amely az utóbbi időben annyira fellendült a cipő­üzemben, hogy sokszor 14—15 órát is kellett egy-egy munkásnak dolgoznia, amit egészségi állapota kockára tevése nélkül nem folytathatott. — Mint már mondottam, a túlórázás ellen több­ször kikeltünk. Kénytelenek voltunk azonban alávetni magunkat a gyárvezetőség intézkedéseinek, mivel elénk állították, hogy „vagy túlórázás, vagy azonnali elbocsá­tás“ s igy ha nem akartuk kitenni magunkat az utcára- kerülésnek, dolgoznunk kellett, amig csak bírjuk. A mai na.pon azután megelégeltük a helyzetet s reggel beadtuk memorandumunkat az igazgatóságnak. A vá­laszt 10 órára kértük. Tiz óráig semmi sem történt, erre beszüntettük a munkát s elhagytuk a gyárat. Közbevetettük ekkor, hogy sztrájkjukat nem ép­pen megszokott módon kezdették meg. — A memorandumban, benne volt, hogy válasznem- adás esetén minden felelősséget a gyár vezetőségére hárítunk a történtekért. Az igazgatóság tudhatta, hogy itt csak sztrájk következhetik. Mi most már tő­lük várjuk, hogy mit fognak csinálni, részünkről az ügy egyelőre le van zárva. Memorandumunkat beter­jesztettük. a gyárigazgatóságon a sor álláspontját előt­tünk kifejteni és megoldási módozatokat ajánlani. vádiratot az ügyészség valószínűleg változat­lan Formában fogadja el, de az sincs kizárva, hogy azon változtatásokat fognak eszközölni. A nagyváradi vezető főügyész, Fildan dr.. jelenleg szabadságon van, helyettese Szöllösy Gyula dr. hivatalos minőségben vidéken tar­tózkodik s igy a vádat a vádtanács előtt Nicu táblabiró fogja képviselni. A táblai vádtaná­csot, amelynek egyik tagja, Valentin Jo- nescu táblabiró, nemrégiben Bukarestben tragikus körülmények között elhunyt, sors­húzás utján Bon teami táblain róval egészítet­ték ki. A döntés elé nagy érdeklődéssel tekint az egész közvélemény. Enterten elterjedt a. Mr, hogy Oelgráííhan megölték az olasz követet (Budapest, szeptember 16.). A kedd déli órákban egész Budapesten hírek terjedtek el arról, hogy hétfőn este Belgrádiján meggyil­kolták az olasz követet és felrobbantották a követség épületét. A hirt Belgráditól jött utasok terjesztették, akik értesítéseikkel va­lósággal megrohamozták a budapesti lapok szerkesztőségeit. Az olasz követ meggyilko­lását és a követség fölrobbantását az olasz követ és a belgrádi hatóságok cáfolják. MI az Odol? Az Odol nem a szó közönséges értelmében, vett szájviz hanem kellemes antiseptikum, amelynek mindennapi használata állandóan tiszta és friss lehelletet biztosit. Erősen fertőt­lenítő hatása megakadályozza azon erjedést és rothadást okozó anyagok kifejlődését, amelyek fogainkat beteggé és ruttá teszik. Az Odol szép és egészséges9 fogakhoz és ezáltal életörömhöz és életkedvhez juttat 18 zsidó fiatalember a borsai vádiratban A. négy SővádloH ellen összeesküvés vádját emelték

Next

/
Thumbnails
Contents