Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-15 / 203. szám

XIII. frvr. SZÁM. gtewinM> Ki áll jót Pál Andrásért? Háromezer lej, ami nincs és két világ­talan ember, két mezítlábas gyerek, aki kenyérért sir (Kolozsvár, szept. 13. A Keleti Újság tudósítójá­tól.) Egyszerű és mindennapi, de a maga egyszerűségé­ben és mindennapiságában a legmélyebben lélekrázó esettnek voltunk tanúi ma délután. Egy uecai nyomorkép, négy ember, állított meg bennünket ma délután. Az Unió ucca és a Monostori­ul sarkán állott, illetve ült a járdán ez a négy ember. Kettő felinőtt, férfi és asszony, mindakettő merev, vi­lágtalan szemmel bámulva bele az ucca sötét zajába — és mellettük, helyesebben, lábaiknál két apró, há­rom-négyéves gyermek, vékonycsontu, csonevész, ron­gyokba burkolt, mezítlábas embercsemcték. Szóba ereszkedünk a férfivel. Világtalan szemét felénk fordítja, nagyon örül, hogy megszólítottuk. — Mit csinálnak itt, jóember? — Csak úgy várunk, kérem. — Mire várnak? ^ — Mire várjon az ember? Hátha akad valami sze­rencse ! Firtatjuk a dolgot, ezt a szerencsevárást: akarjuk kibogozni. A szerencsevárást, amelyben úgy látszik, ma mindenki egyforma, hiszen mindannyian, emberek, vá­runk valami szerencsére, valami váratlanra, ami kiló- ditja a lelkűnkön üldögélő rémségeket. És a világtalan férfi nem nagyon várja a kérdéseket, szaporán ereszti a szót magából, a vakemberek furcsa mozdulataival T1MEŞOARA, Reg. Ferdinand 5. ORADEA, Reg. Ferdinand 5. A népszövetségi zárt ülésről kihallatszottak a hangos szónoklatok A páneurópai tervet hűvösen fogadták — A világ diplomatái között (Genf, szeptember 13.) Különböző nemzetek zászlóival feldíszített autók állanak sűrűn egymás mellett a Bcrgue, a Hotel de la paix és a Hotel Beau Eivage előtt. Ezek a nagy nemzetközi szállók a Quai de Wilsonon, ahol népszövetségi ülésekre érkező delegációk ütik fel főhadiszállásukat. Ha­talmas lakosztályok nyílnak meg ilyenkor, melyekért a mi alacsony valutáinkra átszá­mítva napi 10—20 ezer lejt fizetnek az illető államok. Mert nagyon költséges passzió ám ez a Népszövet­ség. A tavaly csupán személyzeti kiadásokra közel 800 millió lej ment, amelynek meg­felelő hányadát természetesen Románia fedezte. Most épül az Arienne parkban a Népszövetség uj palotája, mely Vágó József magyar épitész tervei SZŐüYEGftRUHáZ rülvevő újságírókkal rendkívül barátságosan be­szélget el. Nevetve tiltakozik az ellen, hogy őt ott­hon az uj kormány elnökének kombinálják. Nagy- szerűen érzi ö magát igy. Nemsokára megjelennek Madgearu és Lugo- jeanu s a román színek alatt futó hatalmas Packard kocsi elindul a Népszövetség palotája felé. Tiz óra felé a diplomáciai autók sürü egymás­utánban futnak be a népszövetségi palota üvegte­tője alá. Mondanunk sem kell, hogy az idegen ál­lamférfiakat a bejárónál a fotóriporterek egész hadserege várja, akik között ott fog­lalatoskodik Kelen a Genfben élő hires magyar rajzoló is. A legnagyobb érdeklődéssel Briand francia és Hen­derson angol külügyminiszter érkezését fogadják. Briandon egyszerű kopott szürke ruha van s fején elsárgult szalmakalap. Szinehagyott nyakkendője kissé félre van csúszva, általában kisérve az ajkáról pergő szaggatott mondatokat. Meg­tudjuk, hogy Pál András világtalan zenész és kefekötő áll előttünk, szintén világtalan feleségével és két gyer­mekével. — Istennek hála, a gyerekek látnak — mondja Pál András, — csak az a nagy baj, hogy már harma­dik napja nem vihettem nekik haza semmiféle pénzt. Azelőtt itt-ott a korcsmában muzsikáltam, de tetszik tudni, ma már a muzsika se kell az embereknek. Se­hol sie kellettem, visszatértem tehát a kefekötéshez, ami különben tanult mesterségem. Egy darabig ment is a dolog, a Széchenyi-téren árulgattam a keféket, de az volt a baj, hogy sohasem volt elegendő pénzem anyag­ra. A szerencsém pedig olyan volt, hogy mindig más­fele kefét kértek, mint amilyen éppem volt, de amit nem csinálhattam, mert nem volt hozzá anyagom. — Ha anyagja volna, megelégedne? — Kérem, ha anyagom lenne, vagy valaki jótállót kapnék, akkor nem panaszkodnék. Mei-t a kefe ma is kopik, kérem, nagy szükség van reá mindig. Ha jótáll- na valaki érettem, akkor kapnék anyagot és dolgozhat­nék. Ugv lassan, de azért nagyon jól cs finoman. Mert hát vak vagyok, lassabban megy a dolog. Nem tetszik-e tudni, ki állana jót érettem, hogy anyagot kapjak? A naiv és naivságában megható kérdése© nem tud­tam válaszolni. Valóban, ki állana ma jót annak az anyagnak az áráért, amelyre egy világtalan, négytagú családjával nyomorgó kefekötó'nek van szüksége, hogy el me pusztuljon?! — Aztán mennyi volna az az összeg, amiért jót kellene állni? — Két-háromezer lej! Ha volna ennyi pénzem, vagy erre a pénzre jótállóm, nem pusztulnék el a csa­ládommal együtt. Dolgozni akarok én kérem, amit tu­dok, ha nem sokat is tudok... Két-háromezer lejre volna tehát szüksége Pál András világtalan kefekötőnek, hogy önmagát és csa­ládját megmentse az életnek. Két-háromezer lejre, amely kenyeret jelentene két világtalaini embernek és két apró gyermeknek, akik az Őszi hidegben is mezít­láb csuszkáinak a földön... Vájjon hol keressék ez,t a családot, ha akadnak emberek, jószivüek, könyörülete­sek, hogy segítsenek rajtuk?... — A Görbe uccában lakunk kérem, a 30. szám alatt. Ha az ur tud valakit, aki segítene, bármilyen ki­csivel, vagy jótállana, utasítsa oda... A világtalan ember világtalan felesége a kisebbik gyermeket karjára emeli, a másikat kezénél fogja s előrenyult fejjel, bizonytalan léptekkel megindul a gyalogjárón. Szól a férjiének is — s a kis család lassan eltopog a hazafelé vezető utón... Ki áli jót Pál Andrásért, emberek?... (k. s.) AAOLEEM-HAAS Ebédlőszőny&g$ : CLUJ, Cal. Reg. Férd. 6. Telelőn: 7—44. Szmlrna utánzat 200x300% ..................L 1200 Tiszta sjapju 200x300%......................L 13S0 Velour plüseh szőnyeg......................L 2690 Futó szőnyeg : Futó-szőnyeg métere Vf........................L 80 Futó* szőnyeg jó strapa minőség . . . L 85 Agyelö, jó minőség, rojttal ....................L 120 Ägyeäö Velour plüseh ..............• . . L 255 OSfamáníakaré s Torontáli utánzat 150x300 % . . . . L 790 Prlnta piüscfc, persa-min és . . . L 1250 Ágytakaró 150x200 .................................L 35© Ássiaifarltő : Torontáli utánzat 150x150% . ... L 290 Prima plüseh 150x150 %......................L 750 LINÓLEUM : Futószenyeg métere .......................................L 78 Valódi parafa linóleum padló bevo­násra m3 ................................ L 147 Linóleum ebédlőszönyeg gyönyörű parsa minta 2x3 m ..................................L 870 után készül s mely előreláthatólag svájci frankban is többszáz milliót fog felemészteni . Ezzel szemben azonban a világ közönségének a Nemzetek Szövetsége iránt való érdeklődése látha­tóan megcsappant. Genf ma, az ülésszak megkez­dése napján is a régi csendes képét mutatja. Az amerikaiak, ugylátszik, lassan elmaradnak, az európaiak között pedig nem látni, mint eddig, vi- lágbirességeket, írókat, nemzetgazdászokat, stb. El­lenben sok a kinai és a japán. Általában a színes bőrű nemzetek mutatnak különös sebb érdeklődést Genf iránt. így a körülbelül 200 főnyi újságírói csoportban a japánok mintegy 50-en vannak képviselve. Alkal­munk volt a kollégák között felfedezni a libériái zsurnalisztika egyik reprezentánsát is, aki a legutolsó angol divat szerint öltöz­ködik s hónalja alatt parányi Írógépet cipel. Fényes, fekete arcán örökös a mo­soly, nem csoda, csak egyedül jött dél- afrikából s nincs kolléga, aki öt a hírszer­zésben „lemarasztalja“. A román delegáció a Bergue-ben lakik. Titu- lescut már reggel kilenc órakor ott látjuk a társal­góban. A londoni román követ nagyszerű szinben van. Most jött a Lidoról. Friss, eleven és az őt kö­a franciák legnépszerűbb és világszerte is legismertebb politikusa egy vidéki kopott intellektuel benyomását kelti, akinek az életben csak egyetlen szenvedélye van: a cigaretta, mely soha ki nem fogy szájá­ból. Látszik Briandon, hogy nincs a legjobb hangulat­ban. A páneurópa-válaszok bizonyára nem elégí­tették ki. És ilyen, ha nem is ellenséges, de közö­nyös atmoszférában kezdődik szerdán az assamblé ülése, amely döntő lesz a memorandum sorsára. Henderson már sokkal jobb hangulatban van. Az autójából mosolyogva int ki a kiváncsiak töme­gének. Piros-pozsgás angolszász arcán örökös mo­soly ül, egy ritka ember, aki ugylátszik meg van elégedve az élettel. Modora igen természetes. Nem adja a diplomatát. Sorban kezet nyújt az újságírók­nak, akik között láthatólag nagy szimpátiának ör­vend. Sorban a két külügyminiszter után a csupa csont cs csupa ideg Adateki párisi japán nagykö­vet, Zalcszky lengyel külügyminiszter, Procope finn külügyminiszter, Guarrero Salvador külügy­minisztere érkeznek. Délután ismét zárt ülés van. Páneurópát tár­gyalják. Az ülést a kellemes és szellős üveges veran­dán tartják, ahova a kertből kényelmesen belehet látni. A felszólalásoknak persze csak halvány tö­redéke hallszik ki. Ennek dacára azonban meg lehet állapí­tani, hogy valami sok bajnoka nincs a páneurópa-gondolatnak. Henderson angol külügyminiszter nagyon hűvös szavakkal szól a vitához. Valahogy úgy félvállról veszi az egész dolgot. Meglepetést kelt azonban Curtius német külügyminiszter, aki a briandi gondolat hívének vallja ma­gát s általában igen melegen veszi védel­mébe páneurópa eszméjét. A végén Briand áll fel és csak arra kéri kollégáit, hogy a sajtóval erről a tárgyalásról ne közöljenek semmit. Az ülés feloszlik. A folyósó megtelik külügy­miniszterekkel. Valahogy lehangoló látvány ez. Hajlott hátak, galambősz fejek, az arcokon konok és egyre sokasodó ráncok. Mindenki megöregedett. Vájjon várhatjuk-e tőlük Európa feltámasz­tását ? Kakassy Endre. &©mán, angol, francia, né­met, magyar, ©tasz, cssft- szlovák, szerb, foorváS fordítások, gépbediktálás, másolás, sokszoro- sitás DR. MANDEL FORDÍTÓ IRODÁBAN, Cluj-Kolozsvár, Strada Memorandului No. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents