Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-12 / 200. szám
€ Till. EVF. 300. SZÁM. Tízmillió lej értékben százkiló aranyat lopott a brádi aranybányákból negyven földmives I—iMw—— ...... ■' 1 i Névtelen levél leplezte le az utolsó évtized legnagyobb aranylopását Negyven földművest és hat orgazdát már letartóztattak Ilyen lopásokat a rudnai bányában követtek cl. Később azonban kikutatták Brád községhez legközelebb fekvő musari bányákat, ahol a legtöbb nyersaranyat lehetett kapni. Muntean Gheorgheval az összes tárnákban re- produkáltatták a lopásokat, aki nemcsak mindent elmondott, hanem az összes tettestársaknak a nevét is elárulta. Midőn az egész bűntény összes adatai Pacurariu Gheorghe dévai főügyész kezében összefutottak, egyszerre 40 földművest és 6 orgazdát letartóztatott és a dévai fogházba kisértette őket. (Déva, szeptember 10.) Brádon szokatlanul nagy szenzáció robbant ki. Az eset egyelőre még csak az aranyvidék lakosait tartja izgalomban, de nemsokára az egész ország közvéleménye felfigyel az utolsó évtized legnagyobb aranylopására. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy az utolsó 10 hónap alatt 40 környékbeli földmüvesgazda 100 kg. aranyat, tehát 10 millió lej értékű nemes ércet lopott el. Egész bűnszövetkezet dolgozott együtt. Furfangosan, ügyesen eszclték ki az aranycsempészést es a MÍG A társulat rudnai és musari aranybányáit tervszerűen fosztogatták. A névtelen levél. Ez év augusztus .18-án Pacurariu Gheorghe dévai főügyészhez névtelen levél érkezett. A levelet egyszerű ember Írhatta, de abban elég világosan meg volt írva, hogy a MICA aranybányáiban hónapok óta aranylopások folynak és meg kell indítani azonnal a legszigorúbb vizsgálatot. Pacurariu dévai főügyész nem gondolt arra, hogy nagyszabású bűntényről van szó, de azonnal utasította a dévai és brádi csendőrséget, hogy a vizsgálatot a legnagyobb titoktartás mellett indítsák meg. A csendőrség nyomozása nehány nap alatt eredményesnek mutatkozott. A befutott jelentések alapján a főügyész már augusztus 21-én személyesen ment ki Brádra Spireanu Viktor vizsgálóbíró társaságában, ahol azonnal megkezdte a kihallgatásokat. Gyorsan ment minden. A csendőrség által szerzett adatok alapján és a helyszínén megejtett vizsgálat során megállapítást nyert, hogy 10 hónap alatt 40 földműves 100 kg. aranyat lopott ki a bányákból. Kötélen ereszkedtek az aknába. A nagyszabású bűnügy középpontjában Muntean Gheorghe áll, aki a kihallgatások után beismerő vallomást tett. Sőt, a vizsgálóbíró, illetve a főügyész utasítására a helyszínén megmagyarázta, hogy hogyan hajtották végre a lopásokat. Kiderült, hogy a mult év novemberében, decemberében, januárjában egy-egy Ízben, februárban kétszer és augusztus havában négy esetben szállottak le a bányába s minden egyes alkalommal két __két és fél és három kg. aranyat hoztak fel onnan és a lopott arany értéke meghaladja a tiz millió lejt. A legtöbb arany volt a ruda-bredişori bányában a Harnik tárna Elena aknájának, Maria szintén, ahol nagymennyiségű szinarany volt felhalmozva. Minden egyes alkalommal 12 ember ereszkedett le a tárnába. Megvárták az éjjeli órákat. Álkulccsal négy ajtón hatoltak keresztül, amelyek a bánya pecsétjével, voltak elzárva. Az aranyat kiemelték és azután az ajtókat hamis pecsétnyomókkal újból elzárták. Mindezt olyan ügyesen és olyan furfangosan csinálták, hogy a bányatársaság nem jöhetett rá a lopásokra. Megállapítást nyert, hogy a 30 méter mély aknába köteleken ereszkedtek le, illetve 6 lement és 6 a felszínen maradt. Mintegy haditervet, mindent előre elkészítettek. A földművesek ugylátszik egymásközt tudtak a lopásokról és azért minden egyes alkalommal, illetve leszálláskor más-más 12 ember hajtotta végre a lopásokat. így történhetett meg, hogy az eddigi megállapítások szerint 40 ember vett részt az aranylopásokban. Már említettük, hogy a bűntény központjában Muntean Gheorghe volt, akit furfangos észjárása miatt az egész vidék ismer és retteg. íme, a bűntársainak a névsora: Popa Theodor, Galea Ilié, Popa Aron novic, Muntean Hie Arone, Petreanu Nieo- lae és Petreanu Sabin. Ezek voltak a főtettesek, a többiek csak az arany kihordásánál segédkeztek, de az eladásnál nem működtek közre. Földművesek és nem munkások a tettesek. Mikor a vizsgálat megindult, a hatóságok azt hitték, hogy az aranybányát alaposan ismerő munkások az értelmi szerzők. A legnagyobb meglepetésre azonban kiderült, hogy sem a lopásoknál, sem ja bűntény előkészítésénél nem. szerepeltek munkások, hanem kizárólag földművesek, akik azonban a bányát, tárnákat és az egész terepet alaposan ismerték. Egymásközt nem csináltak nagy dolgot a lopásból. Hétről-hétre több és rendszerint jómódú gazdákat avattak bele a dologba. Egyesek a tárnák kifosztásánál segédkeztek, mások pedig az arany értékesítésénél. Hogy mennyire furfangosan jârtax el, arra misem jellemzőbb, mint az a körülmény, hogy minden egyes alkalommal az ellopott aranymennyiség helyett ugyanolyan súlyú kődarabokat helyeztek az arany zsákokba, amiből az is megállapítható, hogy a tolvajoknak rendes mérlegük volt és egész haditervet dolgoztak ki. A vizsgálat tovább folyik. A tettesek letartóztatása után megállapitást nyert az is, hogy kik vásároltak a lopott aranyból. Már eddig 6 brádi gazda szerepel, mint orgazda, akiket azonnal szintén őrizetbe vettek. A vallomások szerint aranyat vásároltak: Ilié Mare a Mihályé, Maris Jón, Dobor- cau Joan, Staneiu Petra, Alexi Joan, akiről azt is megállapították, hogy egyidőben Rudán biró volt és Satoi Nieolae. Nem sikerült megállapítani azonban azt, hogy a nagymennyiségű aranyat hol értékesítették. ügy az ügyészség, valamint a vizsgálóbíró és a csendőrség folytatja a nyomozásokat és valószínűnek látszik, hogy nehány napon belül újabb letartóztatások fognak történni. még jobban megszigorítják az amerikai bevándorlási (Washington, szeptember 10.) Az Egyesült Államok kormánya az «gyro nyomasztóbb munkanélküliség miatt a bevándorlási törvény végrehajtásának újabb szigorítására készül. Hoowcr elnök kijelentette, hogy a konzulok utasítást fognak kapni arra, hogy a jövőben bevándorolni szándékozók anyagi viszonyairól pontos jelentéseket küldjenek a kormánynak s csak annak a bevándorlónak fogják megadni a beutazási engedélyt, aki hitelt érdemlően igazodni tudja, hogy állami támogatásra Amerikában nem fog szorulni, ott állandó alkalmaztatás várja, vagy olyan pénzösz- szeggel rendelkezik, amely lehetővé teszi anyagi függetlenségét akkor is, ha munkanélkül maradna. Azokat a bevándorlókat, akik e feltételeknek nem felelnek meg, nem fogják bebocsátani az Unió földjére még abban az esetben sem, ha egyébként beleesnének az illető tengerentúli államnak bevándorlásra engedélyezett kvótájába. Iparai polppmsstere miiét liftoff össze ti snopr nyelvű HzépiÉoSs MMM Magyar nyelvi gímssázíuniot akarnak létesíteni, a közönség azonban a nehány évvel ezelőtt bezárt premontrei gimnázium ufibőli megnyitását kívánja — Küldöttség megy Bukarestbe (Nagyvárad, szeptember 10.) A nagyváradi Gojdu Liceum mellett magyarnyelvű szekció is működik, ahova azonban csak meghatározott számú növendéket vehetnek föl. Ez a létszám a mostani beiratkozásoknál hamarosan betelt s igy a magyar növendékek nagy része nem iratkozhatott be és nem tanulhat anyanyelvén. Ezzel az évről-évre ismétlődő jelenséggel kapcsolatban vetődött föl egyrészt az a gondolat, bogy Nagyváradon magyarnyelvű állami gimnáziumot létesítsenek, másrészt ugyanezért indult meg most újra erőteljesebben a törekvés, hogy a nehány évvel ezelőtt bezárt premontrei gimnáziumot újból megnyissák. A nagyváradi magyarnyelvű gimnázium és liceum ügyében Lazar Aurél dr. polgármester szerda délelőttre ankétot hivott össze. Az ankéton a polgármesteri hivatalban megjelentek Mayer Antal apostoli kormányzó, Sulyok István református püspök, Materny Imre lutheránus (lelkész, Kecskeméti dr. és Fux dr. főrabbi, Ciffra Kálmán dr., Thury Kálmán dr., Hegedűs Nándor és Farkas István, a premontrei rend képviseletében Kovács Kandid dr. és többen a kisebbségi tanárok közül. Lazar Aurél polgármester vázolta az állami magyarnyelvű gimnázium létesítésének kérdését. Szerinte ez hivatva volna eltüntetni tiz év keserűségét. A polgármester után Nes Todor, a Gojdu Liceum igazgatója beszélt. Hangoztatta, hogy az eszmét mindenki lelkesedéssel fogadja, a probléma a megfelelő helyiség megtalálása. Két utat lát erre, vagy a», Gojdu liceum épületéből a tanítóképző kiköltöztetését, vagy pedig a premontrei rend gimnáziumának kibérlését. Kovács Kandid dr., a rend főnökének képviseletében leszögezte, hogy a rend helyiségeit nem adhatja bérbe. A Gojdu Liceum magyar tagozata 1923-ban úgyszólván a premontrei gimnázium holttestén jött létre. Az állami magyar gimnázium eszméjét örömmel üdvözli, mégis azt hiszi, hogy Nagyvárad magyarságának leikébe csak akkor költözik megbékélés, ha a premontrei gimnáziumot, újból megnyitják. A helyiséget nem engedhetik át, mivel az már építésekor arra köteleztetett el, hogy a katolikus nevelés célját szolgálja. Egyébként a konkordátum biztosítja a szerzetesi rendek tanítási jogát, amelyről semmi körülmények között sem mondhatnak le. Utalt arra, hogy hat év előtt a premontrei gimnázium ügyében maga Lazar Aurél dr. járt közre, mißt az iskola yolt növendéke. A rgemoatrei rend tanárai megtették kötelességeiket, nekikezd tiek az államnyelv megtanulásának és román tanáruk véleménye szerint is nagyszerű eredményt értek el. Mayer Antal apostoli kormányzó elmondotta ezután, hogy a római katolikus egyházközség a mult év decemberben kérte a kormánytól a premontrei gimnázium visszaadását, kérésére azonban választ még nem kapott. A rend igy obligóban van és a helyiséget már ezért sem engedheti át. Más megoldást kell találni. Kérte a polgármestert, járjon közbe a kormánynál a kérés elintézésére. Sulyok István püspök elismeri az állami magyar gimnázium szükségességét, hivatkozik azonban arra, hogy a premontreieknek történelmi jogaik vannak, ame lyeket respektálni kell. Nes igazgató szólalt még föl. Kijelentette, hogy véleménye szerint az állam alkalmazná a premontrei gimnázium tanárait. Hegedűs Nándor fejtegetésében hangoztatta, hogy senkinek sincs jogában az, hogy a rendet a helyiség átadására rábírja. A kisebbségi szerződés és a gyula- fehérvári pontok biztosítják a tanítási jogot s a magyar társadalom is rossznéven venné a premontreiektől, ha arról lemondanának. Minden kisebbségi ott taníttathatja gyermekét, ahol akarja. A premontrei gimnázium újra megnyitása nem veszélyezteti a Gojdu Líceumot. Konrád Béla dr. zsidó hitközségi elnök a tanitás szabadságának elvét szögezte le. Sérelmezte, hogy a zsidó líceumtól elvették magyar tanítási nyelvét, noha a zsidóság anyanyelve a imagyar. Követeli, hogy az állami magyar tannyelvű iskolákba vegyék föl a zsidók gyermekeit is. Most már elérkezett az idő ezeknek a kérdéseknek rendezésére. Lazar Aurél dr. összegezte az ankét véleményét, abban, hogy az értekezlet szükségesnek látja az állami magyar gimnázium létesítését, de elvárja a várostól, hogy a római katolikus egyházközség kérését a premontrei rend gimnáziumának megnyitása érdekében támogassa. Kecskeméti dr., Cziffra Kálmán dr. és Bánáss László dr. felszólalásai után bizottságot küldtek ki, hogy ez memorandumot készítsen, amelyet azután a kormányhoz fognak felterjeszteni. A bizottság tagjai: Cziffra Kálmán dr., Thury Kálmán dr., Hegedűs László és Bánáss dr.
