Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-11 / 199. szám

t i© •Â lyúlcszefitelc Jevállak. az éjszaka IblyafiuiA Hogy fájdalom nélkül szabadulhasson tyúk­szemétől, fürdesse lábát egyszerűen meleg vízben, amelybe Saltrates Rodell-t áztatott. A Saltrates Hodell apró oxvgén-buboré- kokkal telíti a vizet és szinte tejszerű szint ad neki. Ezek az oxygen gömböcskék beha­tolnak a pórusokba és sótartalmukkal a leg- megrögzöttebb tyúkszemet is úgy ielpuhitják, hogy utána könnyűszerrel irthatja ki gyö­kerestül. Egyetlen Saltrates fürdő nagy meg­könnyebbülést hoz a megduzzadt, fáradt, elkinzott és érzékeny lábnak. Három-négy további fürdő után eltűnt valamennyi tyúk­szem s talpon lehet, napestig vagy akar egész éjjelt áttáneolhat ha kedve tartja. Minden csomag szavatolt megtérítéssel kerül forga­lomba. Ara jclentőkteleuül csekély. XIII. ÉVF. ’199. SZÁM. ÉMZMmS. Németország' leszállította az árpa beviteli Illetékét Berlinből jelentik: A német, kormány az árpa beviteli illetékét métermázsánként 6 renten már­kára szállította le. Romániai közgazdasági körökben nagy öröm­mel fogadták a németországi beviteli vám leszál­lításának liirét, mert az importvám mérséklése le­hetővé teszi a romániai árpának a németországi piacokon való kedvező értékesítését. Romániai me­zőgazdasági körökben ezzel kapcsolatosan számol­nak azzal is, hogy az export intenziv megindulása esetén az árpa jelenlegi nyomott ára emelkedni fog és ez a körülmény a romániai terménypiacon álta­lános árjavulást idézhet elő. A romániai Nemzeti Exportintézet, amelyet hivatalosan értesítettek az árpa németországi be­viteli vámjának leszállításáról, a romániai mező­gazdák helyes tájékoztatása érdekében azonnal ér­tesítette az összes mezőgazdasági kamarákat, vala­mint a Szövetkezetek Központja import-export osz­tályát. iSSKgí A Romániái Hiíelvéáo Egyesi'hi megkezdte működéséi az Ókirályságban A Kolozsvári Romániai Hitelezői Védegylet leg­utóbbi közgyűlésén elhatározta az egyesület, székhe­lyének Bukarestbe való áttételét és működésének az egész országra való kiterjesztését. A bukaresti központi igazgatóság megszervezése most folyik, de a textil és élelmezési szakosztály titkárságát már áthelyezték Bukarestbe (Sír. Episcopei 7.) és meg­kezdődött a regáti cégek beszervezése. Bukarest jelentősebb ipari és kereskedelmi cé­gei közül már sokan beléptek az egyesületbe és. az országos szervezet kiépítését úgy az igazságügyi, mint' a kereskedelmi és iparügyi minisztériumok meleg érdeklődéssel felkarolták. KeSoss vârî T$$kSFékí$és$ztág' és üítsSStssak #?#. j CLUJ, PIAŢA UNIRII : MÁTYÁS KIR.-TÉR) 7 sz , Fiókjai : Dér, Dicsőszentmárton, Gyulafehérvár j Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tökéi 143 millió lel Affiüált intézetei: Tordaaranyosvármegyei Ta ; karékpénztár Rt. Tordán, Aisófehérvármegye 1 ‘Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Nagy- [ enyed, Udvarhelymegyei Takarékpénztár Rt. j Székelyudvarhelyen és Sz.-Kereszturon, Szász- [ régenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégen- í ben és Népbank Rt. Bánfíyhányádon, Szamos- í újvári Hitelbank Rt. Szamosujváron! Betéteket elfogad! I Minden bankiügyietet Sag-alä- nyösebban végez, istgesiélya- eqIí3 d-avisalseSy. Áruraktára a vasút mellett. mzzm M * ■ t v (T* Bank Részvénytársaság CLUJ-KOLOZSVÁR Fiókintézetek Torda Gyulafehérvár Marosujvár Maroshéviz Ditró Gyergyószentmiklós Csíkszereda Csikszentmárton Kézdivásárheiy Mécs Kirendeltség: Aranyosgyéres Elfogad betéteket, leszámítol váltókat, bárhova teljesít átutalásokat, meghitelezéseket '.VST VE 3 i 5 ! ! 5 ! ! ! I H Romániában a kisgazdák 23 százalékos kamatot fizetnek a földbirtokot terhelő tartozások után Erdély '7 vármegyéjében Í9©4 kisgazdának 130.692.000 lej adóssága van, amely utás 25.899.802 lej kamatot fizetnek Bukaresti tudósítónk jelenti: A romániai me­zőgazdasági kutatási intézet falusi gazdasági osz­tálya statisztikát állított össze a romániai kisbirto- kokat terhelő kölesönökről. A statisztikai kimutatás szerint Bukovina, Besszarábia, Dobrudzsa, Erdély, Moldova, "Muntenia és Oltenia GO vármegyéjében / lakó 7406 kisgazda összesen 75 ezer 474 hektár föl­det müvei meg, amelyből 59 ezer 950 hektár a sa­ját tulajdona és ezt a birtokot összesen 174 millió 405 ezer 550 lej jelzálogilag bekebelezett tartozás terheli. A birtokokat terhelő chirografikus adós­ságok összege 105,756.481 lej, mig a szóbeli ügyle­tek folytán keletkezett adósságok összege 31.265.800. Az összadósság tehát 311.427.831 lej. Ennyi tarto­zás terheli 7406 romániai kisgazda saját és bérelt birtokát. csőn, 22,878.140 lej chirografikus tartozás és 11,994.800 lej szóbeli ügyletből keletkezett tarto­zás terheli. Az összadósság Erdélyben 130,692.000 lej, amely után az erdélyi gazdák 25,899.802 lej ka­matot fizetnek. Erdélyben tehát minden falusi kis­gazdára 13.602 lej kamat esik a földbirtokot ter­helő tartozások után. A statisztika, amely csak 7.406 romániai kis­gazdára vonatkoztatottan tünteti fel a mezőgazda­ság súlyos helyzetét, kétségtelenül szükségessé teszi, hogy a kormány a Mezőgazdasági Hitelintézetet a legsürgősebben felállítsa, hogy az intézet tehermen­tesítse a kisgazdákat az elviselhetetlen tartozások összege és azoknak abnormális kamattételei alól. Az intézet proporcionálisán is elosztja a tar­tozás összegét és az elosztás szerint minden megmű­velt hektárt 4111 lej, minden sajáttulajdont képe­ző hektárt 5191 lej tartozás terhel. A fennálló tar­tozások után a 7406 kisgazda 72,159.772 lej kama­tot. fizet, a kisgazdák földbirtokaira folyósitott köl­csönök és tartozások kamata tehát körülbelül 23 százalék és ilyen kamatteher mellett természetes, hogy nem lehet rentábilis Romániában a mezőgaz­dasági termelés. A statisztikának Erdélyre vonatkozó megálla­pításai a következők: Erdély 17 vármegyéjében 1904 falusi kisgazda 15 ezer 864 hektár földet, mü­vei meg, amelyből 14.271 hektár a saját tulajdo­nuk. Ezt a földterületet 95.819.100 lej jelzálogköl­LétrejöS* a. nemzetközi vagon- egyezmény Brüsszelből jelentik: A Nieuns van den Bag közli, bogy Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Magyarország, Olaszország és Svájc között létrejött a vagonegyezmény, amelyre vonat­kozó előzetes megállapodást a felsorolt államok meg a folyó év április havában kötötték meg. Az egyezmény az 1931. évi december 31-ike előtt nem mondható fel. Angliával még folynak a tárgyalások abban az irányban, hogy csatlakozzék a nemzetközi vagonegyezményhez Zürich Valutapiac 1930. szeptember 9. Kolozsvár Zürich nyitás ! zárlat 1 utó í Benin Bukarest Budapest Becs Prága Lenűgn Zürich Newyork London Páris Milánó Prága Budapest Belgrad Bukarest Bécs Berlin _ 51555 2505c C 202350 269950 1530 9025 912Vg 3075J 7281 12280 51525 25055/ä ' 2023 269930 152950 9025 9127/í) 30750 7279 12279 51533 250587 202350 . 269U 152950 9025 9127 s 30 U0 7279 12279 81435 418 20476 1648 21985 12457 7351 2506 5927 3260 16735 81375 65850 878 •14750 2940 2D 2374 40 110775 57090 277573 224150 2990 169425 10!125 3497/g 80 375 I36j25 13740 7C810 34423 2778 3707 2Í0125 12397 125437 42237 16553 65795 336962 1 -384 13232 17649 59025 5969 2013 475825 80275 250550 45616 12383 9281 16332 2774 81425 3442 20406 3260 16760 8)6 662 832 498 2943 2079 400S Száz lej árfolyama: Zürichben 307‘A Londonban — Budapesten 34Q7/s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents