Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-04 / 169. szám
A kolozsvári iparosok nagygyűlést tartottak elviselhetetlen helyzetük miatt Memorandumban sorolfák fel sérelmeiket — Kiiidötiségileg kérik Maniu miniszterelnöktől sérelmeik orvoslását (Kolozsvár, augusztus 2.) Megírta a Keleti ÍUjság, hogy az elmúlt vasárnap julius 27-ro a Kis- és Kézműipari Munkaadók Szövetségének kolozsvári fiókja nagygyűlést hivott egybe. A gyűlést az Ipartestület kolozsvári helyiségeiben tartották meg. A meghatározott óráig mind a két terem zsúfolásig megtelt. Moldovan Antal megnyitotta a gyűlést és egyben ismertette a tárgysorozat pontjait. Az elnöki megnyitó után Hegedűs Gyula szólalt fel s kérte a közmunkák megnyitását. Dr. Aurel Blaga testületi ügyész hatalmas jelentésében mutat rá az erőszakos behajtások körüli anomáliákra. Deák Ferenc asztalos iparos a kamatláb csökkentését kéri, mert a magas kamatok is nagy részben hozzájárultak a kisiparosok lejtőre juttatásához. Bărăanu Petru a fényüzési és forgalmi adó eltörlését sürgeti. Végül Schwartz Márton bádogos iparos a városi telepadó igazságos megosztását és a kézműipar osságnak az útadó alól való mentesítését kéri. Az egész gyűlésen nagy elkeseredés uralkodott, amelynek kétségtelenül egyik főoka az a körülmény, hogy a kisiparosság eddigi kéréseit válasz nélkül hagyták. Nagy lelkesedéssel szavazták meg a gyűlés határozati javaslatát, a megszavazott határozati javaslat a kisiparosság jelenlegi helyzetképét mutatja. A határozati javaslat „Kérjük a legsürgősebben a közmunkák megnyitását — kezdi a határozati javaslat, __ amelyekből részt kapjon a kolozsvári kézműipar is, különösen tekintetbe véve, hogy n világháború óta az állam városunkban alig építtetett valamit és a mai napig is a hivatalok egyrésze magánházakban van elhelyezve. .Kérjük továbbá, hogy bármilyen közszállitásra szóló árlejtést az ország fontosabb ipari központjaiban is tegyék közzé és ott is tartsák meg, hogy ezeknek is részük lehessen ezekben a közszállitásokban. Annál is inkább kényszerülve vagyunk erre a pontra nagy súlyt fektetni, mert az öszes termelési ágak üzemeiket a minimumra szállították le, mert a fogyasztóknak úgy is lecsökkent felvevő- képességük, ebben a krízisben nem enged meg semminemű várást“. A határozati javaslat második része a rossz pénzügyi rendszert teszi szóvá. „A pénzügyi szervek városunkban egyáltalán nem számítva azzal a szerencsétlen helyzettel, — folytatja a momerandum __ amelyben különösképpen a kézműipar van, a legnagyobb energiával ráfekszik a különféle adók felhajtására, anélkül, hogy a legkisebb haladékot is engedélyeznék. Az esedékes adókat egy összegben követelik. A továbbiakban elmondja a javaslat, hogy a jelenlegi válságban a kézműipar munkanélkül állván, alig tudja biztosítani a megélhetését egyik napról a másikra és így nem képes a magás adókat kifizetni. Kérik a pénzügyminisztert, hogy utasítsa végrehajtó szerveit, hogy a hátralékos adókat a megfelelő havi részletekben fogadják el. Kérjük egy árverési csarnok azonnali felállítását és azt, hogy az árverésre kerülő tárgyak ne adathassanak el 75 százalékon alól, mert ezzel a többi kereskedőnek és iparosnak tesznek egy meg nem engedhető tiszteségtelen konkurrenciát.“ A tulmagas kamat ellen A javaslat harmadik része a katasztrofális magas kamatlábat teszi szóvá. „A tulmagas kamat egyik legfontosabb oka a jelenlegi válságnak. Úgy, hogy ezek által semmilyen termelési ág nem rentábilis, hanem veszteséggel dolgozik. Megvagyunk győződve, hogy az összes kézműipari vállalatok a legnagyobb erőfeszítések árán tadjak csak magukat fenntartani, de nagyon közel van az az idő, amikor kétségbeesve el fognak pusztulni és helyükbe nem fognak mások lépni. A memorandum szerint a magas kamat a jegy- kibocsájtó banknak tulajdonítható, amely még mindig 9 és fél százalékos visszleszámitolási kulcsot alkalmazva, a nyugati 3 és félszázalékos kulccsal szemben. Kéri a hitelek megkönnyítését és a kamat j, leszállítását. A kézműiparnak pedig olyan olcsó hitelt, mint amilyent a Nyugaton alkalmaznak. A memorandum egyik másik része a fényüzési és forgalmi adóval foglalkozik, amelyet a világháború azon emlékének tekint, mely jelenleg kizárólag csak az ipart terheli és amely a kézműiparra a legújabb törvény rendelkezései szerint katasztrofálissá vált. Minden létjogosultságot elveszített. Noha, ezt az adónemet indirektnek nevezik, a kézműiparral szemben egyenes adóvá vált, amely a jelenlegi alkalmazás szerint fantasztikus összegekre rúg. Az adónyomor Nyiltan megmondhatjuk nyugodt lelkiismerettel __ mondja a határozati javaslat, — anélkül, hogy tartanánk bármilyen meghazudtolástól, hogy egyetlen egy kolozsvári kézmüiparosnak sem hagyták meg a tavalyi adóját, de nagyon gyakoriak az 50 __200 százalékos emelések. Akkor, amikor mindenki a fényüzési és forgalmi adó megkönnyítését várta. Elpanaszolják továbbá a kézmüiparosok, hogy a kézműipar a legtöbb esetben olyan anyagokat dolgoz fel, amelyek után a forgalmi adót vagy a gyárosnál, vagy a behozatalnál, már egyszer megfizettek. A legsürgősebben kéri a fényüzési és forgalmi adó teljes eltörlését, amely amellett, hogy az államnak nem hoz nagy jövedelmet, a kézműipart teljesen tönkreteszi. Egy másik súlyos és igazságtalan _ adója a városi kézmüiparosságnak a telepadő és az útadótörvényben előirt hozzájárulási kvóta. A memorandum szerint az első. városunkban 15 __25 százalékai a pénzügyi szervek által a legtöbb esetben önkényesen megállapított házbér összegnek anélkül, hogy, tekintetbe vennék a ténylegesen fizetett házbért. Másrészt igazságtalannak tartják ezt az adót azért is, mert csak az ipart és kereskedelmet terheli akkor, amikor a városi lakosságnak egyenlő jogai vannak. Ésszerű volna, hogy a terhek is egyenlően osztassanak meg. A memorandum hangsúlyozza, hogy az útadóban előirt hozzájárulási kulcs a kézműiparra szintén meglehetős terhet jelent. Különösen, mert a kézműipar semmiféle kapcsolatot sem tart fenn a közutakkal. A fentiekért kérjük, __ mondja a határozati javaslat utolsó bekezdése, __ hogy a telepadó arányosan osztassák meg a város egész lakossága között. Alapul véve a lakrészek számát, az útadóban előrányzott összegektől pedig mentesítsék a kézműipart. A memorandum 3 utolsó zárópontja a követ, „ —— « kezo: 1. Kérik, hogy a munkaeszközök es szerszámok mentesittessenek a foglalás alól. 2. Tekintettel, hogy az idei ipari jövedelmek jóval kisebbek a tavalyinál, kérik az ipari adóknak csökkentését legalább a tavalyi összegre. 3. Végül kérik a hátralékos adók utáni kamatok törlését. A gyűlés egy háromtagú bizottságot delegált, hogy a határozati javaslatot átnyújtsák Maniu miniszterelnöknek s egyben hozzák tudomására Károly királynak is a jelenlegi memorandumot. A delegáció tagjai: Moldovan Anton ipartársulati elnök, dr. Aurél Blaga és Réthy Károly. A kisiparosság kíváncsian várja, hogy erre a memorandumra is csak a hallgatás lesz-e a válasz. Hosszt! vaft&dás után megalakult a lupény-yulkáni ipartestül©!* azonban egy nébáity egységbontó máris az újonnan alakult testület életére tör (Déva, augusztus 2). Megírta annak idején a'Keleti Újság, hogy a lupényi és vulkáni kisiparosok régi óhaja az, hogy ipartestületet létesítsenek. Az ipartestület megala-- kitására vonatkozó akciót négy évvel ezelőtt Lucaci jelenlegi tanfelügyelő indította meg. Nem ment azonban olyan könnyen a dolog. Az ügy a hatóságoknál érthetelen okokból megfeneklett. Semmiképen sem lehetett dűlőre vinni. A közelmúltban aztán váratlan meglepetés érte a lupényi és vulkáni iparosokat. A dévai törvényszék ugyanis elismerte a lupényi és vulkáni ipartestületet Vulkán székhellyel. Ilyen előzmények után az iparosok az alakuló közgyűlést is megtarthatták. Az első gyűlést a lupényi kisiparosok kezdeményezték. Az előkésziíő bizottság tagjaiként szerepelt Balömiri Joan pékmester, Simon Samu asztalosmester és Mayer Simon. Az alakuló közgyűlést egyik elmúlt vasárnap délutánra hívták össze. A gyűlésen a vulkáni mintegy 70 iparos közül megjelent 26, és a lupényi 90 kisiparost heten képviselték. Az alakuló közgyűlésen szabályszerűen megválasztották a tisztikart. Elnök lett Balömiri Joan pékmester, alelnök Mayer Simon asztalosmester, jegyző Moldovan János, pénztárnok Liszka János, gazda Simon Samu s, ellenőrök Böhm Mihály és Návrádi Péter.) Úgy LupényJ mint Vulkán kisiparosai közül választottak 7—7 választmányi tagot, azért, hogy a lupényi" iparosok igényei is minden tekintetben ki legyen elégitve, közülük is választottak egy alelhököt Ezek után az iparosok azt kezdték hinni, hogy a testület megkezdheti áldásos munkáját. Másképen történt azonban a dolog, üj szabályszerű gyűlés után egy lupényi^ iparos, névszerint Miriuca ellenakciót indított és külön gyűlést hivott össze, az uj testület részéről is megjelent Balömiri elnök, Simon Samu és Mayer Simon. A Miriuca által ösz- szehivott gyűlésen, mintegy 30 lupényi iparos jelent meg. Ez a gyűlés egy egész feltűnő határozattal lepte meg a kisiparosokat. Kimondották, hogy a vulkáni testület csak hátrányt jelent számukra s ezért inkább megmaradnak a petrozsényi járási ipartestületben. Amikor a közgyűlésen Miriuca emberei ezt a határozatot keresztülvitték, felállt Simon Samu s tiltakozott ez ellen az eljárás ellen és előadta, hogy épen a lupényi iparosok voltak azok, akik saját aláírásukkal küldött kérvényben kérték a testület felállítását Vulkán székhellyel.^ Tehát a mostani demonstrációnak egyáltalán semmi létjogosultsága sincsen. Simon Samu józan szavaival azonban semmi hatást sem ért el, mert az akció vezetői egy Írást mutattak fel, amelyben nem ismerik el a vulkáni székhely- lyel működő ipartestületet. A hatóságok még nem ismerték el az első alakuló közgyűlést. A helyzet jelenleg az. hogy sem a vulkáni, sem pedig a lupényi kisiparosok nem tudják tulajdon képen egyáltalán van-e ipartestületük s ha igen, a kettő közül melyik az igazi. A hatóságoknak is feladata, hogy az ügyet, minél előbb dűlőre vigyék. Viszont a kisiparosok érdekei azt kívánnák, hogy mindnyájan fogjanak össze, nem pedig széthúzásokat csináljanak, mert ezzel érdekeikben semmi komoly eredményt nem tudnak elérni. Templomik fűtése leesés IsSalanyi mssoidva I isss .. * Bővebb, díjmentes felvilágosítás Markó V. oki. gépészmérnök fűtés- berendezési vállalatánál Cluj, Strada N. Iorga 11. — Telefon: 453.
