Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-29 / 189. szám
I A JBamBtegfe XIII. STP. r189. SZÁM. Az Erdélyi Gazdasági Egylet emlékiratban tárta fel a király előtt a romániai szeszipar súlyos heivzetét Miiliárdokat veszteit a mezőgazdaság és az állam Is az elhibázott szeszpolitika miatt — Charles Rist is elítélte Románia hibás szeszpolitikáját (Kolozsvár, augusztus 27. Saját tud.) Az uj szesz- adótörvény parlamenti tárgyalása során az erdélyi mc- 20gaadák körében hatalmas akció indult meg az állam szeszpolitikája ellen, amely nemcsak az általános gazdasági érdekeket, hanem különösen az erdélyi mező- gazdasági szeszipart feláldozta a romániai — különösen a regáti — gyümölcstermelők indokolatlanul és túlzottan védett szempontjainak. Az erdélyi mezőgazdák körében megfogamzott az a gondolat, hogy Károly király előtt is feltárják a romániai szcszpolitikának az országot és a gazdákat súlyosan érintő sérelmeit és az uralkodótól kémek orvoslást, mert a beindított parlamenti akciók sikertelenek maradtak. Az Erdélyi Gazdasági Egylet vállalta, hogy testületileg ad kifejezést a gazdatársadalomi panaszának és emlékiratban tárja fel II. Károly király előtt a régi és az uj szeszadótörvény sérelmes intézkedéseit. A komoly adatokkal és szakszerű érvekkel alátámasztott emlékirat már elkészült és azt többezer román és magyar mezőgazda aláírásával ellátottan a napokban terjesztették fel Károly királyhoz. Az emlékiratban az Erdélyi Gazdasági Egylet reámutat a szeszipar mezőgazdasági jelentőségére, különösen a gazdasági válság jelenlegi súlyos körülményei között, amikor a romániai gabona export utján csak nehezen értékesithető és igy indokolt, hogy a romániai mezőgazdasági termékek részére a belföldi értékesitési lehetőségeket fokozatosan elősegitsék. Az 1926 évig átlagosan évi 5000—5500 vagon szesz előállítása — Írja a memorandum — a következő értékesítési lehetőséget nyújtotta a mezőgazdaságnak: Á szeszipar mezőgazdasági összefüggései. 1. A szeszipar évenként 900 millió lej értékű gabonát dolgozott fel, leginkább a házi használatra egészségtelen és erportképtelen tengerit. 2. A 220 szeszgyár 200 ezer családfőt foglalkoztatott a szükséges nyersanyagok termelése során. S. Évente 100—120 millió lej értékű fát használt fel a romániai szeszipar. 4. Az alkalmazottaknak — akik többnyire falusi lakosok -— évi fizetése 150 millió lej volt és ez az összeg jelentékenyen hozzájárult a dologtalan téli hónapokban a falusi lakosság kerestének pótlásához. 5. A szesziparral kapcsolatosan minden évben 180 ezer darab állatot hizlaltak a mezőgazdák számára cs 600 ezer darabot az export céljaira. 6. Eladtak 120 millió lej értékben különböző takarmánynövényt és ezenkívül jövedelmezővé tették a szeszgyárakból kikerülő trágyával a mezőgazdaságilag alkalmatlanabb területeket és ily módon összesen 1 milliárd 500 millió lej bevételi többletet juttatott Románia szeszipara a válsággal küzdő mezőgazdásági termelőknek. Az emlékirat a továbbiakban kifejti, hogy a romániai állam legfőbb és legbiztosabb jövedelmi forrása a múltban a szeszipar volt, amelytől az 1926 évig évenként: taxákban 2,000.000.000 lejt, adóban 400.000.000 lejt, a CFR fuvardíjban 1,000.000.000 lejt inkasszált. Az 1926 évben ezeket a nagvfontosságu tényeket nem vették figyelembe és törvényhozási utón, a szeszadó reformja során annyira felemelték a gabonaszesz és a sör fogyasztási adóját, hogy a romániai szeszipar létalapjaiban rendült meg. Egy liter tiszta gabonaszesz adóját 25 lejről 100 lejre, a sör adóját pedig 50 bániról 1.50 banira emelték fel. Az 1927 évi törvény újabb korlátok közé szorította a gabonaszcsz forgalmát és ez az intézkedés azt eredményezte, hogy a legálisan megadó- BÓtt szesz forgalma az eddigi 55Ö00 vagonról 200 vagonra esett vissza és az egész országot elárasztották a fekete szesszel. A helytelen adópolitika következtében nemcsak a szeszipar faárait katasztrófái is helyzetbe, hanem súlyosan szenvedett Románia mezőgazdasági és pénzügyi élete is. A mezőgazdasági értékesítés szempontjából a kár évenként 1 milliárd lejre, pénzügyi szempontból 2 milliárd lejre becsülhető, mig az állam vesztesége a 826szádéban 400 millió lejre becsülhető. 4.000.000.000 lej a közvetlenül mezőgazdaságot érintő veszteség és 9.200.000.000 lej a költségvetési deficit. Charles Rist, a Banca Naţională francia pénzügyi szakértője rövid romániai tartózkodása kezdetén felismerte &z elhibázott adópolitika káros eredményeit, súlyos kritikát mondott a szeszadótörvény felett s hangsúlyozta, hogy az 1927. évi törvény a szeszadóbevétel elmaradása következtében lényegesen hozzájárult a költségvetési egyensúly felborulásához. Az uj törvény nem tudta valóra váltani a nekiszánt szociális szerepet sem, mert Romániában az alkoholfogyasztás nem hogy csökkent volna, hanem a fekete szesz nagymértékű elterjedése következtében ijesztő mértékben emelkedett. A revízió és a reform során a legújabb szeszadóNégy év alatt, az uj szesztörvény alkalmazása óta törvény is átvette az előző pénzügyi rezsim irányelveit, továbbra is érvényben tartotta a 110 lejes szeszadót, elretndete a fináncgárda felállítását, ami az államnak évente 150 millió lejébe fog kerülni és a beszervezés, valamint a pénzügyi ellenőrző szervek fen- tartása fel fogja emészteni a szeszadóból befolyt jövedelemnek legalább felét. Ilyen körülmények között Románia egész szeszipara halálraítélt, a helytelen adópolitika csődbe kergeti a szesziparral kapcsolatos mezőgazdaságot és elmaradnak az egyébként is deficites állami költségvetés jelentős bevételi tételei. * A szanálás módjai. Az emlékirat okfejtése szerint még meg lehetne menteni Románia szesziparát, a kérdés megoldására van mód és a memorandum javaslatokat is tesz a szanálás módjaira. Az Erdélyi Gazdasági Egylet, illetve a mezőgazdák kérik: 1. A gabonaszesz gyártását évenként 3000 vagonban limitálják, amely mennyiségből 2500 vagon belföldi fogyasztásban kerülne használatra, 500 vagon pedig ipari célokra. 2. Szállítsák le a tiszta szesz adóját literenként 50 lejre, a sör fogyasztási adóját pedig 3 lejre. 3. Kötelezzék a szeszgyárakat, hogy legalább 1500 vagon szeszt exportáljanak. A kivitelt a szeszadó leszállítása tenné lehetővé. 4. Az 50 lejes adóból 5 lej olyan alapokra volna fordítandó, amelyből a bor- és gyümölcstermelőket támogatná az állam. Az 5 lejes hozzájárulás végösszege évenként 150 millió lej volna. Az Erdélyi Gazdasági Egylet akcióját és emlékiratát a mezőgazdák nagy örömmel fogadták. Erdélyben és Bukovinában valóságos „Hinter] an d“~ok képződtek a nagyobb szeszgyárak környékén és ezekre valóságos megváltást hozna a szeszipar fellendülése. Az emlékiratnak a király elé való juttatása bizakodó hangulattal töltötte cl a falusi lakosság lelkiét és több szenátor-, valamint képviselő-mezőgazda is helyeselte és elismerte az emlékirat fontosságát, érveléseinek igazságát és csak azért nem írhatta alá a memorandumot, mert „pártfegyelemből“ megszavazta a törvényt. A‘mezőgazdák bizakodó reménységgel várják Károly király válaszát az emlékiratra és remélik, hogy az uralkodó felismerve a kérdés nagy jelentőségét és a romániai gazdasági élet súlyos helyzetét, kedvező megoldásra fogja sarkallni az illetékes szakminisztereket. Ausztriában készül a gabona* monopólium Bécsből jelentik: Az osztrák gabonamonopólium beveztése kérdésében intenzív tárgyalások folynak a kormány szakminiszterei és a különböző gazdasági érdekeltségek között. A Nene Freie Presse azt a hirt közli, hogy a nemzeti tanács a nyári szünet után azonnal érdemi tárgyalás alá veszi a kérdést. Az osztrák szövetségi kormánynak az a szándéka, hogy előbb általános elvi állásfoglalást provokáljon a törvényhozástól és azutáni adja ki a szakminisztériumoknak a gabonamonopóliumról elkészített elaborátumát újabb és végleges átdolgozásra. Az amerikai töke több mint 150 millió dollárral érdekelt a forrongó Peruban. Newvorkból jelentik: Az amerikai tőzsdék nem fogadták nyugtalankodva a perui eseményeket, bár az amerikai tőke 150 millió 889 ezer dollárral érdekelt Peruban, különböző vállalkozásoknál és állami kölcsönöknél. (A perui forradalmi' eseményekről lapunk más helyén számolunk be részletesen. A Szerk.) • Finnországban leszállították a kamatlábat. Londonból jelentik: Helsinkiből érkező jelentések szerint a finn jegybank a kamatlábat 6 és fél százalékról 6 százalékra szállította le. Augusztus 28-án nyílik meg Varsóban a nemzetközi agrárkonferencia, amelyen Csehszlovákia csak megfigyelővel képviselteti magát. Varsóból jelentik: A nemzetközi agrárkonferencia ünnepélyes megnyitása augusztus 28-án lesz. A megnyitó ülés lefolyását az összes lengyel rádióállomások közvetíteni fogják hallgatóiknak. Az agrárkonferencián résztvevő nemzetek delegációjának egyrésze már megérkezett a lengyel fővárosba. — Bécsi lapok közlése szerint a csehszlovák kormány hivatalos kommünikében bejelentette, hogy Csehszlovákia a földmivelésügyi miniszteri am egyik tisztviselőjét küldte ki Varsóba, ami azt jelenti, hogy Csehszlovákia csali megfigyelővel képviselteti magát a nemzetközi agrárkonferencián. LEZOtfíIZöOli! jiîir I. Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. Fiókintézetek: Dej-Dés, Beclean-Bethlen, Cehulsilvaniei-Szilágycseh Jibou-Zsibó, Zălau-Zilah. Affiliált intézetek: A Nagyenyedi Kisegítő Takarékpénztár R. T., “Aiud-Nagyenyed és ennek Uioara-Marosujvári fiókintézetc. m p Foglalkozik a banküzlet minden ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyösebben és legpontosabban eszközöl. devüzahely. mm. mmmmi Lili V1CHY“TERI,ÉKEK V1EHV-ST0Ta vízből kivont természetes só aikalines víz készítéséhez 2, vagy 3 étkezés után elősegíti az emésztést I I EJ i-EWT-TMÍilT Óvakodjunk a hamisításoktól és utánzatoktól szénsavas, az emésztést elősegítő viz ccycdü’í elkészítéséhez áthelyezés mialt eladó egy antik garnitúra, brokáddal bevonva, 2 antik szekrény kijavítva és egy olcsó matt hálószoba. Malom uccalO. Kárpitos műhely B skolás gyermekeket teljes,ellátásra felveszek. Érdeklődni lehet Deák Ferenc u. 13 sz. Bútorüzletben. , öbb évi gyakorlattal biró elsőrendű f érfiruha szabász állást változtatna. Megkeresések „Szabász“ jeligére a kiadóhivatalba.
