Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-29 / 189. szám

Tin. WVF, 189. SZÁM. Hogyan festettem az angol királyt, Mohamed szultánt és a harcias Djemal pasát Beszélgetés George Scottal, a leghíresebb francia hadifesiőoel. (Paris, augusztus 27. A Keleti Újság párisi szer­kesztőségétől.) George Scott, angol neve ellenére fran­cia. A® egyik legjelentékenyebb francia badifestő. — Festő volt már az apám is és festett nagy­apám is, ha módját ejtette. Én, már négy éves korom­ban lovakat, fegyvereket, katonákat rajzolgattam, olyan ügyességgel, hogy apám, aki nem túlságosan ra­jongott művészetem anyagi részétől és engem jobban jövedelmező pályára szánt, volt az első, aki művészi nevelésemet megkezdte. — Tizenhét éves koromban kezdtem az utazga­tást, hogy azután soha többé abba ne hagyjam. Az Illustration riportrajzolója lettem. A balkáni háború­ban mint kiküldött rajztudósitó csináltam végig a bol­gárok oldalán a háborút egészen Drinápoly bevételéig. Onnan Athénbe hivott a görög király, akinek leghíre­sebb katona lovasportréját festettem meg. Az ebédnél őfelsége, igen közvetlen ember, fényképeket mutoga­tott nekem és különösen az egyiket ajánlotta figyel­membe, amely porosz generális egyenruhában ábzá- zolta. — Ugye remekül áll nekem* a porosz uniformis, — incselkedett a király. — A kép nem rossz, feleltem udvariasan, csak kár, hogy Feleségednek nincs fizikuma ehhez a sisakhoz. Görögországból Djemal pasa hadügyminiszter Konstantinápolyba hivott, hogy ott, mint a török had­sereg főparancsnokát egy festményen megörökítsem teljes díszben. A találkozó egy délelőtt a konstantiná­polyi hadügyminisztériumban volt, Djemal pasa hiva­tali helyiségében. Azonnal bevezettek a hadügyiminisz­ter dolgozószobájába. Ott egy asztalnál, három nyi­tott fiókja közt kis feketeszakállas ember ült, elmé­lyedve revolverek és pisztolyok nézésébe, amelyeket a fiókokban válogatott. Mikor a terembe léptem, Djemal pasa felkapta fejét és önkéntelen mozdulattal felém irányította egy óriási drágakövekkel kirakott pisztoly csövét. Ijedten hátráltam és idegesen mormoltam, hát engem... őexcellenciája hivatott, nem értem, mit akar most tőlem'. — Pardon, felelte Djemal pasa. A pisztolyok nin­csenek töltve. Nagyot nevetett és hogy a váratlan ba­rátságtalan fogadtatás kellemetlenségeiért megjutal­mazzon, azonnal megígérte, hogy keresztülviszi, hogy őfelségét, Y. Mohamedet is megfessem. Miután a pasa ezt az Ígéretet becsületben meg is tartotta, egy pilla­natig sem nehezteltem rá a furcsa fogadtatásért. A Jildis palotában kerestem* fel a seance kitűzött napján a szultánt. Sokáig várattak a szalonban, majd egy eunuch jelentette, hogy Őfelsége vár. Hatalmas te­rembe vezettek, szemben a trónuson ült, illetve a tró­nusba szorulva ült a muzulmánok legfőbb ura. Sze­gény. Alig kezdtem el a rajzolást, máris előrebukott a feje, olyan álmos lett. Tömérdek gyémánt, smaragd, ru- bintos érdemjele azonban nagyott csörrent a mellén, (teljes diszben kívánta a portrét megfestetni) s ez a zaj figyemessé tett 8—10 cunuchot, akik a trónt körül­vették. Mikor uruk álmosságát észrevették, addig addig szurkálták, lökdösték a szerencsétlen, betegesen kövér szultánt, amig az néhány percre összeszedte ma­gát újabb pózolásra. Ez a jelenet kétszer, háromszor is megismétlődött az alatt a negyed óra alatt, amit az első vázlat elkészítésére engedélyezett számomra a fo­eunuch. Amint elhagytam a pazarpompáju mesebeli palotát, sajnáltam szívből annak boldogtalan urát, aki­nek bármily mindenható volt is a hire, még ahhoz sem volt joga, hogy akkor aludhasson, amikor kedve tartja. — Bizony, nincs olyan uralkodó Európában, de még Afrikában sem, aki ne ült volna már modelt ne­kem. Illetve ne lovagolt volna modelt, mert leggyak­rabban csaknem mindig lóháton és uniformisban fes­tettem le az urakoldókat. Lefestettem lóháton Kitche­ner lord kíséretében V. György angol királyt is. V. György lekötelező szeretetremétlósággal foga­dott, de legnagyobb ijedtségemre angolul szólított meg. Rémülten dadogtam, hogy nem ismerem ezt a nyelvet« — Hogyan, kérdezte az uralkodó meglepetve, egy, Scott, akinek ilyen kitűnő angol neve van, ne tudjon angolul? Furcsa! Azután elmosolyogva tette hozizá: — Tudja mit, csak abban az esetben engedem meg, hogy megfesse a portrémat, ha megígéri, hogy mire a portré elkészül, megtanul angolul. Bezárkóztam a műterembe nyelvet tanulni. Sajnos, kiderült, hogy nyelvtanuláshoz antitalentum vagyok« Nem ment. Láttam, hogy ötven év alatt sem vihetem többre. Visszautaztam Londonba és jelentkeztem az udvarnál. Őfelsége fogadott, de a reménységem, hogy már régen elfelejtette — hiszen két hónap mult el be­szélgetésünk óta — amit akkor mondott, bemutattam a portrét. — Várjunk csak, hárította el a bírálatot a király, tud-e már angolul Mister Scott? Mit tehettem, bevallottam, hogy angolul nem tudok megtanulni és inkább a portrét festettem meg. Aignet László. Mat ember lezuhant és elpusztult a francia légigyakorlatokon (Párizs, aug. 27.) A Havas távirati iroda jelenti az Eure et Loire departementbeli Chartresből, hogy Cha- vannes község felett a 22-ik francia repülőezred egyik gépe lezuhant. A gép a község egyik utcájának úttes­tén ért földet és teljesen összetörött. Motorrobbanás után a gép ki is gyulladt s az összes bennülők, egy had­nagy és négy altiszt szörnyethaltak. Újabb jelentés szerint a légi hadgyakorlatok közben «wwvwwwwwwwvws^/wvwwwwwwwwwwvw» ma éjjel történt repülőkatasztrófa után az illetéke* minisztérium azonnal kiadta a rendeletét a bombavető repülőgépek további manőverének beszüntetésére. A Paris Midi szerint a chavannesi zuhanásnál egy tiszt és öt altiszt vesztette életét. A gép földet érés előtt több ház tetejét súrolta. Szerencsére az épületek lakat­lanok voltak. A szerencsétlenül járt gép 300 mét«r ma­gasságból zuhant le. vwvwww/wwv „A gyászfátyolos hölgy és egy a képekből jól ismert fiatal ember Zichy János gróf, a legitimisták vezére, nyílt levelet intézett Bethlen Istvánhoz, a Szent Imre hét rendőri készültségének ügyében (Budapest, augusztus 27.) Zichy János gróf, a magyar legitimisták egyik vezére a magyar sajtó­ban nyilt levelet intézett Bethlen István magyar miniszterelnökhöz, amelyben felteszi a kérdést, hogy kik voltak azok a felelés tényezők, akik el­rendelték Szent István .napja alkalmából a rendőri készültséget a királypuccs állítólagos híreire és kik adták ki az utasítást a „gyászfátyolos hölgy és egy a képekből jól ismert fiatal ember” letartóztatására. Ez a rendelkezés a nyilt levél szerint nemcsak az országban okozott megdöbbenést, hanem a külföl­dön is. Az intézkedés Zitára és Ottóra is sérel­mes, s ezenkívül mélyen sérti a katholikus főpap­ságot is, amelyről nem lehet feltételezni, hogy a királykérdés ilyen operettszerü megoldásához oda­adná magát. Megkérdi Bethlentől, tudott-e a kor­mány ezekről az intézkedésekről és ha nem, akkor MEGJELENT AZ UJ 1 I I i Szeszadó tömény módosított szövegű román és magyar együttes kiadása DR. MIHELFFY és DR. MANDEL ügyvédek szerkesztésében. — Ára s 140 lei és portó. Megrendelhető a Keleti Újság könyvosztályánál, Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 4­kik felelősek azért, s hajlandók-e az illetékes ténye­zők a tapintatlan rendszabályokat megtorolni. A Mai Nap szerint a kormányhoz közelálló körökben Zichy gróf nyilt leveléről úgy véleked­nek, hogy a rendőrség a helyzet komolyságának megfelelően járt el, amikor a készültséget elren­delte. A Szent Imre ünnepségek egész tartama alatt a főváros tele volt a hírekkel, hogy Zita és Ottó Magyarországra érkez­tek s a körmenetet megelőző este a rendőrség egész tö­meg levelet és telefonizenetet kapott arról, hogy egyenesen Budapesten tartózkodnak. A készen­lét nem volt olyan természetű, hogy az bárkinek is kellemetlen lett volna. A rendőrség munkáját nem támadás, hanem dicséret illeti meg, minthogy a kormány a miniszterelnök debreceni kijelentései­nek alapján áll, amely szerint a királykérdést csak alkotmányos utón tartja megoldhatónak. Az Est illetékes helyen szerzett értesülése alapján úgy tudja, hogy Bethlen miniszterelnök egy-két napon be­lül a kormány nevében válaszol Zichy nyilt levelére. Zichy a kérdésről az ujsáqirók előtt a következő­ket mondotta: — Nyilt levelem a közvélemény felfogását tol­mácsolja, hiszen a hatósági intézkedésekről széké­ben hosszában beszéltek. A levelet azért írtam meg, mert tisztán akarunk látni a kérdésben. Pesty Pál, az egységes-párt elnöke a helyzetet egyáltalában nem látja kritikusnak, a legkevésbé olyannak, amelyből konzekvenciákat kellene le­vonni. Bethlen István hihetőleg mindenek teljes megelégedésére fogja az ügyet elintézni. A nyilt levél kérdésében Vass József telefonon kapcsolatba lépett a miniszterelnökkel, aki közöl­te, hogy megbeszélésüket szerda délelőtt Ripka fő­polgármester fonyódbéla-telepi nyaralójában tart­ják meg. Bethlen Ink pusztáról, Vass József Bu­dapestről autón utaztak Ripka birtokára, ahol hosszas megbeszélést folytattak. Vass József visz- szaérkezését szerda délutánra várják, amikor va­lószínűleg nyilatkozni fog a sajtó részére.

Next

/
Thumbnails
Contents