Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-28 / 188. szám
Xlll. BVV. 188. SZÁM. 7 Huszonhét európai kormány közül tizenöt kormány képviselteti magát az első Európa-konferencián (Párizs, augusztus 26.) A Petit Párisién beavatott helyről jelenti, hogy Genfben már véglegesen megállapították a nemzetközi tanácskozások programját és időpontjait. Szeptember nyolcadikad délelőtt kezdi meg ülésezését a népszövetségi tanács, délután, pedig az Európa-konfereneia. Kilencedikén délelőtt ugyancsak a nepszövetsegi tanacs tart ülést, délután folytatják az európai federáció kérdésének megvitatását. Tizedikén összeül a népszövetségi közgyűlés plenáris ülése. A lap szerint eddig 15 kormány fogadta el Briand javaslatát, hogy szeptember nyolcadikán kezdjék meg Genfben az európai federáció kérdésének megvitatását. Ez a tizenöt kormány külügyminiszterei által képviselteti magát az Európa-konferencián. Pán-Európa a Népszövetség ellenőrzése alatt Ami az Európa-konfereneia munkaprogramját illeti, Briand huszonhét európai kormány észrevétele alapján uj emlékiratot készített, amelyet a napokban vett kézhez a bukaresti kormány is. Az uj emlékirat kifejti, hogy mennyire indokolt a 27 európai kormánynak az a kivánsága, hogy megszüntesse azt a veszedelmet, amely Európa békéjét politikai, gazdasági cs szociális téren fenyegeti. A biztonság és a népek jóléte követeli meg, hogy létrejöjjön a megállapodásszerü szolidáritás állandó rezsimje. Nemi a nemzetek szövetségén kívül álló európai csoportosulás létrehozásáról volna szó, hanem ellenkezőleg arról, hogy szervezése terén. Rámutat, hogy a gazdasági problémákat általában alá kell rendelni a politikai problémáknak. Vázolja azután az európai politikai együttműködés elgondolását, majd Európa gazdasági megszervezésének koncepciójával foglalkozik. A negyedik fejezet a legközelebbi európai konferencia, illetőleg a leendő európai bizottság ülésein megvitatandó gyakorlati kérdéseket ismerteti. Meghatározza, hogy az európai együttműködés a közgazdaság, a gazdasági muukafelosztás, a közlekedési, a pénzügyek, a munkaügyek, az egészségügy, a szellemi együttmükö* dós az interparlamentáris érintkezés és az adminisz* tráció milyen területeire terjedjen ki. Javaslatokat tesz azután arranézve, hogy az együttműködés megvalósítására milyen eszközöket és módszereket használjon fel az európai konferencia. Megvitatandó továbbá, hogy az európai unió és az union kívül levő államok közötti együttműködés megvalósítására milyen módszereket alkalmazzanak. Az emlékirat befejező részében indokolja, hogy a felsorolt kérdéseknek megvitatását máért ajánlja ilyent elemi formában. Európa mai helyzetében szükséges, hogy nagyon egyszerű nézőpontokból induljanak ki, mert így valószínűbb, hogy minden érdek és minden különleges helyzet összhangba hozható. Nem arról van szó, hogy minden részében megépítsék azt az ideális konstrukciót, amely elméletben meg'felel a terjedelmes európai szövetség minden várható szükségletének, hanem arról, hogy a túlzott várakozásoktól óvakodva, gyakorlatilag megvalósulna a-2 európai kormányok közötti állandó érintkezés és szolidaritás első tényleges formája. Végül hangsúlyozza a memorandum, hogy a konstruktív munka megkezdése, Európában soha sem volt olyan égetően sürgős, mint most. Itt az a döntő óra, amikor Európa, ha résen van, maga határozhatja meg sorsát. Â Gojdu-alapitvány tárgyalásai Nagyszebenben kezdődnek a magyar kormány megbízottéival a nemzetek szövetségének ellenőrzése alatt és annak szellemében összhangba hozzák az európai érdekeket azzal, hogy a nemzetek szövetségének egyetemes rendszerét korlátoltabb, de annál hatásosabb rendszerrel helyettesítsék. A leendő európai egyesülés jó szolgálatait tisztán konzultatív szellemben gyakorolná és nem avatkoznék bele olyan különleges problémákba, amelyeknek rendezését a népszövetségi alapokmány vagy a béke- szerződések a nemzetek szövetségének speciális hatáskörébe utalják. Ezeknek megfelelően Franciaország képviselője úgy véli, amikor az első európai összejövetelre kezdeményező lépést tett, hogy ezen az összejövetelen helyesebb, ha csak a nemzetek szövetségének tagjai vesznek részt. A memorandum előszava kifejti tovább, hogy az európai kormányok között megvalósítandó uj szolidaritás koncepciójának teljesen ellentétesnek kell lennie a mult ban fennállott vámuniók elgondolásával, amelyek egymás között eltüntették ugyan a vámhatárokat, de annál szigorúbb korlátokat emeltek a közösségen kívül állók elé. A terv általános elgondolását nagyon alaposan meg kell vitatni, hogy semmilyen esetben és semmilyen mértékben ne érinthesse az európai államok szuverén jogait a közöttük létrejövő szövetségi kötelék. Európai konferencia és európai tanács. Az emlékirat ezekután négy fejezetben csoportosítja a megvitatandó kérdéseket. Az első fejezet szükségesnek mondja ki, hogy általános érvényű egyezmény jöjjön létre, amely hangsúlyozza Európa erkölcsi egyesülésének alapelvét és ünnepélyesen erősítse meg az európai államok között létrehozott szolidaritás tényét. A második fejezet az európai unió eszméjének megvalósítására alkalmas szervezeti problémákkal foglalkozik. Elsősorban szükségesnek tartja, hogy alakuljon meg „Európai konferencia“ címmel egy felelős és állandó képviseleti testület, amelyben részt venne a Népszövetség minden euró. pai tagállama. E mellett szükség van egy állandó politikai bizottságra, mint végrehajtó szervre, amely az európai konferencia tagjainak bizonyos számából alakulna. Javasolja a memorandum, hogy úgy a konferencia, mint a bizottság (tanács) székhelye Genf legyen és üléseit rendszeresen a nemzetek szövetsége üléseivel egyidőtájban tartsa. Szükségesnek mondja továbbá, hogy az európai konferencia és a bizottság utasításainak végrehajtására, a résztvevő államok közötti érintkezés fenntartására, a tanácskozások előkészítésére stb. állandó — nem nagy létszámú — titkárságot szervezzenek. A gazdasági problémákat alá kell rendelni a politikaiaknak. A harmadik fejezet kifejti, hogy előre kell mcgál. iapitani mindazokat az alapvető elveket, amelyek az európai bizottság munkáját irányítják Európa meg(Bukarest, augusztus 26.) Nagyszebenben a napokban fognak megkezdődni a román és magyar kiküldöttek között a Gojdu-alapitványra vonatkozó tárgyalások. A román delegáció vezetője Moldovan Valér erdélyi tartományi igazgató, tagjai Jón Lepadatu, dr. Dobrin és dr. Borcea szenátorok. Tudvalevő, hogy Magyarország 1924-ben zárlatot rendelt el az alapítványra, viszont Románia a békeszerződés 249. szakaszának értelmezésével kérte az alapítvány átengedését. Ez éváprilisában egyezség jött létre a két ország között aZ augusztusi nagyszebeni tárgyalásokra nézve. Ha ezek a tárgyalások nem vezetnének eredményre, úgy az ügyet a hágai döntőbíróság elé utalják. Románia álláspontja az, hogy az alapítvány az alapító végrendelete értelmében teljes egészében az erdélyi románok kulturális törekvéseit van hivatva szolgálni, Magyarország ezzel szemben a területén lakó görögkeletik számának megfelelő részt kívánja. V ámtorturák a román-magyar határon Huss le§ péíjsEbíííiletés mimben cigareitahrävely után Csak 21 éves »elül szabad dohányozni — mondják a vámnál A meztelenre vetkeztetett nagyváradi uriasszony esete (Nagyvárad, augusztus 26.) A Keleti Újság társasutazóinak második csoportja, amelynek tagjai a Szent Imre ünepségeken voltak Magyar- országon, kedden délután 2 órakor a budapesti gyorsvonathoz csatolt különkoesiban visszaérkeztek a biharpüspökii határállomáshoz, ahová a vonat, némi késéssel futott be. A határrendőrsóg részéről megtartott utlevélellenőrzés a legsimábban folyt le, úgyhogy az utazó közönség a legcsekélyebb molesztáiásoknak sem volt kitéve. Annál kellemetlenebb volt a meglepetés a vámellenőrzés nagy szigorúsága mjatl. Már az is feltűnt, hogy a biharpüspöki vámszemélyzetet az egész nagyváradi személyzettel meg- erősitették. Velük együtt a határra érkezett Anghel kolozsvári váminspektor is. A vámellenőrzés rendkívül szigorú volt. Egész tömeg utast szállítottak le a vasúti kocsikból, olyanokat, akik apró-cseprő dolgokat hoztak magukkal. Illusztrációul szolgálhat a vámellenőrzésre az, hogy Kémeri Sándor kolozsvári fiatalembernek még elutazása előtt Kolozsváron vásárolt felöltőjét, amelyet az útra magával vitt, 800 lejjel vámolták el, mivel abban az akasztón olasz nyelvű felirás volt. Egy kolozsvári urinőnek, ugyancsak hazulról magával vitt selyem- kendőjét is mindenáron meg akarták vámolni. A Magyarországról ajándékképpen magukkal hozott kis matyó kézimunkákért __ értékük darabonként 150 __200 lej__ 500 lej vámot fizettek az utasok. Legkellemetlenebbül járt az a kolozsvári uriasszony, akinek kinyitott bőröndjében 250 cigarettahüvelyt találtak és akit 5000 lejre büntettek. Mivel a bírságot nem tudta megfizetni, jegyzőkönyvet vettek fel az esetről és az urinőt vissza u tartották a határállomáson. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a biharpüspöki vám- főnök Graghici, ebben az időben nem tartózkodott Biharpüspökin, mivel szabadságon van. A vámtortura gyötrelmeiben egyébként nemcsak a kiránduló vonat utasai részesültek. A nagyváradi Magyar Szó ezeket írja: Igen érdekes jelenet játszódott le tegnap a határállomáson. A vámvizsgálatot a gyorsvonatban eszközölték és az egyik taxatőr egyik magyarországi 20 esztendős fiatalembernél egy doboz cigaretta hülznit talált. Ez még nem bűn. Száz darabot a törvény szerint bárki behozhat az ország területére. A taxatőrnek azonban ez a száz darab is sok volt és egyszerűen elszedte a fiatalember cigarettapapír készletét. Ehhez az érthetetlen eljáráshoz azonban azt a magyarázatot fűzte, hogy Romániában 21 éven aluli fiatalembereknek tilos a dohányzás. A taxator megállapítása mindenesetre érdekes. Tudtunkkal ebben az országban a dohányzási életkort nem állapították meg. Szinte elképesztő az a mély és élénk fantázia, amellyel egy-ket taxator és egyben törvéryreformer rendelkezik. Nem rossz. „Mint ahogy nem rossz ez a másik eset sem, amelynek szenvedő hősnője G. Mihályné nagyváradi uriasszony volt, akit az egyik hölgyvámos formálisan meztelenre vetlzöztetett és selyem titán kutatott. Persze nem találtak semmit. Ekkor a taxatorok később udvariasan bocsánatot kértek az uriasszony- tól és azzal védekeztek, hogy túl molettnek találták. Ez az eset is igazolja, hogy néha milyen „éles“ szeme van a taxatörnek. Csak éppen-azt veszi észre, ami káros az idegenforgalom szempontjából. 1 Minden M i H pasztát 1 cipő ¥ 1 mş9 kivan
