Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-01 / 166. szám
4 MOsaffnUteíÉS xiu. évf. m. szám. A falu valii mi nagy felfordulást vár A román templom elölt beszélgetnek az ország dolgáról és a nép nyomoráról 2pen vasárnap délután érkeztem meg egyik «zamosnmgyei román faluba és elfogott a kíváncsiság, mit tudnak, mit mondanak ezek az emberek a, bel állapot okról. A nép ünneplő ruhában a templomból távozik. Lassan egy ház elé gyűlnek, ahol több deszkából összetákolt pad van. Egyik fiatalabb és értelmesebbnek látszó földműves elővesz egy tornán hetilapot s hangosan olvassa. A lap először a bukovinai, utána pedig a máramarosi, mig végül az alminiszter elleni merényletről ir. Amikor a lapot olvasó ember Neculcea ezredes nevét emliti, egyik földműves közbeveti, hogy személyesen ismeri és szolgált is Neculcea keze alatt. Azt mondja az ember, hogy nem volt rossz ember, barátságosan elbeszélgetett a közkatonákkal. Nem egyszer hangoztatta, hogy ő a földműveseknek barátja. A fenti nyilatkozatra majdnem egyhangúan mondja ki a gyűlés a szentenciát: _ Nem lehet rossz ember. S hogyha minket szeret, akkor mindazt, amit elkövetett, a mi érdekünkben tette. A borsai eseményekről kerül szó. Amikor az olvasó a cikknek ahoz a részéhez ér, hol a 250 hajléktalanul maradt családról ir a krónika, sajnálkozásukat fejezik ki az emberek, s azt mondogatják, bizony az ember sohasem tudhatja, hogy az ő kis vagyonát, nem fogja-e a tűz elhamvasztani? De ■ amikor Daniidról és Toturól, továbbá a két borsai b;|j<észröl ir a lap, hosszabb és vehemens, de annál tanulságosabb vita kezdődik. A falu tanítója igyekezett felvilágosítani az embereket, hogy az agitátorok ki akarják használni a lakosság nyomorát, illetve az ezzel kapcsolatos izgatott hangulatot és különböző előnyökhöz akarnak jutni ez által. A tanító szavait nem fogadja általános helyeslés. Egy falusi gazda elkezd beszélni. Elmondja, hogy nála éppen máramaros- megyei asszonyok aratnak s ezek sók mindent elmondtak, hogy milyen nagy nyomorban élnek. Minden évben két-három miniszter kereste fel őket. S ilyenkor 30_40 kilométer távolságra is elzarándokoltak. hogy a minisztert fogadják abban a reményben. hogy végre valami kedvező intézkedést is kapnak. A lakosság most azt akarja, hogy segítsen önmagán, A falu azon kezdett gondolkozni, miképen segíthetne a nép önmagán. Egy másik földműves szól közbe: _ Én több helyről hallottam, hogy a hatóságok is mindenütt szívesen fogadták az izgatókat. Egyébként ha ezek az urak mégis rossz fát tettek a tűzre, akkor a borsai papokat elcsapták volna állásukból. A Szent Imre jubileumi ünnepségekkel kapcsolatosan a budapesti Beketow cirkuszban bemutatásra kerül Kálnay Miklós látványos müve, a „HiffiY IHYBTERIIir beszélő, éneklő és táncos színészek, zenészek táheosnők részvételével és a MAGYAR CSE&KÉSZSZÖVETSÉG közreműködésével a következőéletképek kerülnek bemutatásra a katholicizmus történetéből: 1. Szent István intelme fiához, Imre herceghez. 2. Szent Imre lovon a kereszttel, amelynek életét szentelte. 3. Szent László és kora. 4. Nagy Lajos és udvara. 5. Hunyadi Mátyás és udvara. K. Rákóczi Ferenc és udvara. 7. Bethlen Gábor kora. A Keleti Újság társasutazásának résztvevői díjtalanul tekinthetik meg e hatalmas művészi előadást, melynek szereplői a budapesti Nemzeti Színház és Operaház tagjai — Jelentkezzék aug. 9-ig társasutazásunkra!! Az ifjú szónokot nagy tetszés fogadja. Közben egy idősebb ember engem is észrevesz s hozzám jön Első kérdése: Az ur is a szegényekkel tart? _ Igen, _ válaszoltam. — Akkor bizonyára tudja, vájjon a keserűséggel megtelt pohár az urak, vagy a szegény emberek javára fog felborulni. A kérdezőnek adok igazat. S erre aztán az öreg földműves bizalmasabbá válik s azt kérdi, nem hallottam valamit, arról, hogy nagyobb megmozdulások történtek volna az országban? Mert csakis akkor remélhetnek valami jót, hogyha a jelenlegi rendszer gyökeresen megváltozik. Igyekeztem megmagyarázni, hogy szó sem leltet ,.nagyobb megmozdulásokról“, azonban válaszomat nem akarja tudomásul venni. Közben a lapot olvasó ember elérkezik a közlemény azon fejezetéhez, amely az államtitkár elleni (Bukarest, julius 30.) Bessedowsky, volt párisi orosz szovjetkövet, akit mint ismeretes Párizsban a követség épületében el akartak tenni láb alól s menekülése után szovjetellenes előadásokat tart Európa különböző országai lián, most beutazási engedélyt kért a román kormánytól. Kérésében jelezte, hogy (Văleni de Munte, julius 30.) Jorga profesz- szor nyári egyetemének előadói közt a napokban George Sofronie, a bukaresti egyetem jogi fakultásának tanára is szerepelt. Az előadó nagyon érdekes s egyben aktuális problémáról, a kisebbségeket védő nemzetközi szerződésekről beszélt. _ A kisebbségi, illetve békeszerződések a kisebbségi egyéneknek bizonyos jogokat biztosítanak, amelyeket röviden emberi jogoknak lehetne nevezni. Céljuk az, hogy a kisebbségi nép. egyenjogúságát biztosítsák a többségi néppel szemben __ kezdte előadását Sofronie professzor. Majd tovább folytatva elmondja, hogy az 1919. december 9-ilci egyezmény biztosította az erdélyi magyarok, illetve szászok kulturális autonómiáját, mint ahogyan ilyen nemzetközi egyezmény a lengyelországi és görögországi zsidóknak is kulturautonómiát kötött ki. Sofronie professzor, véleménye Szerint azonban a kisebbségek kulturális autonómiáját nem úgy kell értelmezni, hogy a kisebbségek államot csinálhatnak az államban, hanem biztosítva legyen a kulturális intézményeiknek zavartalan működése. Tovább beszélve a kisebbségi problémáról ismerteti azt a két álláspontot, amelyet egyfelől az utódállamok, másfelől pedig a kisebbségek képviselnek. Hivatkozva, a Népszövetség egyik 1925-ben tartott ülésére, ahol Mello-Pranco, Austen Chamberlain, Hymans, Benes és mások beszédéből, arra a következtetésre jut, hogy sok államférfi azért nem akarja kiterjeszteni az egyes államokra rádiktált kisebbségvédő kikötéseket, mert azt hiszik, ezek a kisebbségi jogokat védő szerződések is nemsokára hatályukat veszítik, lévén a kisebbségek sorsa a többségi nemzetbe való beolvadás. Viszont mások azt kívánják, hogy ne csak nehány utódállam, hanem az összes államok törvénybe iktassák a békeszerződés azon intézkedését, amely a kisebbségek egyenjogúságát biztosítják a többségi népekkel szemben. Sofronie az utóbbi álláspontnak a hive, amit a kisantant is felvetett a Népszövetségnél. A professzor azt mondja, hogy az összes kisebbségi né- I peknek össze kellene fogniok ez álláspont lámogatámerényletről szól, Egy pár ember elítéli a merényletet, azonban a többség hallgat. S a hallgatás oka több mint bizonyosan az én jelenlétem. Felvilágosítom az embereket, hogy nem vagyok „spion“. Egy páran egymásközt halkan kérdezik: . _ Hányat öltek meg?'1 Olyan volt a kérdés és úgy beszéltek róla, mint akik kívánatosnak tartanak valami nagy öldöklést. Mindegy, hogy kit, milyen párton, csak legyen már valami. Hogy jöjjön azután valami jó. Egy kicsit megborzongtam s meg is kérdeztem: Azt hiszik, hogy ilyen merényletekkel tejjel, mézzel folyó Kánaánt lehet Romániából csinálni? _ Dehogy hisszük, uram. De mondja meg nekünk, mi a teendő? A termésünk nem a miénk. Aztán számitgatják, hogy a termés harminc százaléka a vetőmag, tizenöt az aratási költség, tizenkettő a cséplés, tiz az őrlési vám. Ami marad, az nem elég adóra, de 25_30 __32 százalékos kamatot is kell fizetni a kölcsönök után. _ Hát mit együnk, miből ruházkodjunk Î __ kérdezik. S kérdésükre nem tudok válaszolni. Egyszerre tizen is mondják, hogy ha rossz viszonyok vannak, hát legyen rossz, de omoljon össze már valami, pusztuljanak valakik, mert akkor hamarább jön a jó. Igen, már ott tartanak a falusiak, hogy tűzbe jönnek akkor is, ha megnyugtatni akarja valaki. Hát ha izgatják őket? itt is előadásokat akar tartani egykori kormányrendszere, az orosz szovjet ellen. A román kormány az engedélyt nem adta meg s a megtagadást azzal indokolja, hogy Bes.se- dowskv ittartózkodása és előadásai „különös kommentárokra adhatnának alkalmat“. sára, hogy az összes országok törvénybe iktassák a kisebbségek jogait. A professzor aztán arról beszélt, hogy a kisebbségeknek sohasem szabad megvalósíthatatlan követelésekkel előállaniok. Habár sok megjegyezni való volna kisebbségi szempontból a Sofronie professzor egyes mondataira nézve, mégis haladás az, hogy komolyan foglalkozik egy jogi professzor a kisebbségi jog lényegével. Jorga professzor nyári egyetemének ez az előadása szolgálatot tesz az országnak abban az irányban, hogy nagy ismeretlenségek eloszlatását kezdi meg. : ■ 1 5t JSLgj AiKgfcOJrai ORANÜ PR1X BARCELONA 1929 EGYEDARüSITO : FEÜYO ÉlCSZEflÉSZ CLUJ, PS&TA UN9RI! 23, ja kisebbségi fográl tartott előadást egy bukaresti egyetemi tanár a Jorga szabadegyetemén T>. B. Nem engedték be Romániába Bessedovszky volt párisi szó vjetkö vetet
