Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-28 / 188. szám

XIII. BVF. 188. SZÁM. CE Tizennyolcmillió lej olyan zenéért, amelynek szerzófe a nép És azáán csodálkozzunk, ha a kisdhbség-ick panaszkodnak a zeneszerzők egyesületének „szerzői jogvédelmére“ (Kolozsvár, aug. 26.) A Patria legutóbbi számában érdekes cikkben foglalkozik a Zeneszerzők Egyesületé­nek működésével, amelynek az a célja, hogy az egyesü­let tagjait képező' zeneszerzők szerzői jogait megvédje. A cikk megállapítja, hogy az egyesület egyre-másra hajtja be a dijakat, tekintet nélkül arra, hogy a szerző tagja-c a társaságnak, vagy sem. Ilyen körülmények között igazán nincs más dóloga akár­melyik zeneszerzőnek, minthogy a társaságnál 500 lej beiratkozási dijat befizetne, a cigányzenekarokat meg­kérje, hogy szerzeményét vegyék fel programjukba, az egyesület majd gondoskodik arról, hogy bárhol is ját­szódják el a szerzeményt, az illető vendéglős Vagy korcsmáros alapos taxát fizessen utána. Az nem fon* tos, hogy az illető szerzeményt tényleg játsszák-e vagy sem, elég hogyha az az illető zenékar programján sze­repel. Az egyesület ezenkívül minden falusi mulat­ságért háromszáz^hatszáz lej összeget szed be, városon 600—1200 lejig mennek a dijak. A falusi táncmulatságokon rendesen maga a falu­si zenekar játssza a nép önmaga által készitett dalait és tánczenéjét, amelyet Ugyan valamelyik folklorista gyűjthetett össze, azonban eredeti szerzője maga a nép. Kiszámítja a Patria, hogy ilyenmódon a zeneszerzők egyesülete évente a falusi táncmulatságokért mintegy 18 millió lejt szed be, olyan zenéért, amelynek szerzője maga a nép. A zeneszerzők egyesülete ellen nem ez az első ki­fogás. Több esetben rámutattunk, hogy a zeneszerzők és színpadi szerzők egyesülete milyen módszerrel dolgo­zik. Most, hogy a kormány lapja, a Patria is feljegyzi ezt â hihetetlennek látszó esetet, talán illetékes körök is megmozdulnak. Félmillió dollárt ajánlottak fel Andrée sarkkutató megtalált naplójáért (Stockholm, aug. 26.) Egy amerikai saj- tókoncern félmillió dollárt ajánlott fel az André-expedició naplójáért, amelyet, amint ismeretes, a sarkvidéken az utazó holttesté­vel együtt megtaláltak, noha egyelőre még az sem bizonyos, hogy vájjon ez a napló ol­vasható állapotban van-e. André holttestét valószínűleg a 11. Uszkár nevű hajón szállít­ják Stockholmba és azután a középsvédor­szági (iramába, a sarkutazó szülőhelyére és kívánsága szerint itt fogják eltemetni. Szeptember első felére várják An­dre és társai holttestének megér­kezését. (London, aug. 26.) Stockholmból jelentik, hogy Tromsöben a svéd konzul befejezte a Terningen fóka- és rozmárvadászhajó legény­ségének kihallgatását, akik, mint ismeretes, elsőknek adták hírül, hogy Horn dr. tudomá­nyos expedíciója a White Tslandon megtalál­ta az André-expedició résztvevőinek holttes­tet. Horn dr. expedíciója felkészült arra, hogy visszatérjen a sarkvidékről s hajójára, a Bratvaagra már át is szállították a tudó­sok megtalált holttesteit. Ha a jégviszonyok kedvezőek maradnak, a Bratvaag szeptember első tiz napjának valamelyikén megérkezhe- tik az északnorvégiai partvidékre. A svéd kormány elhatározta, hogy az expedíció ha­jója elé svéd hadihajót küld, amelyre a holt­testeket átteszik s úgy térnek vissza velük a svéd vizekre. A lapok jelentései szerint a Svenskund ágyunaszád indult Tromsöbe s ez szállítja haza az ott bebalzsamozásra kerülő holttes­teket. Kolozsváron rendezi az EGE az idei falufejlesz­iésí tanfolyam©! A zilahi és sepsiszentgyörgyi tanfolyamok titán szeptember 1-től 4-ig Kolozsváron rendez falufejlesztési tanfolyamot az Erdélyi Gazdasági Egyesület az újon­nan szervezett gázdaköri vezetők számára. A tanfolyam tárgyai között azok a kérdések szerepelnek, melyeknek ismerete a falusi íöldmivelő nép vezetéséhez nélkülözhe­tetlenek. A tanfolyam előadásainak sorrendje a követke­ző: Szeptember 1-cn dclelőt 9 órakor: Elnöki megnyitó, tartja Szász István, az EGE alelnöke, szakosztályi el­nök. „A gazdakörök jelentősége és hivatása napjaink­ban“. Előadó: dr. Nagy Endre, a Sz. G. E. titkára. „A kisgazda állattenyésztésének irányítása“. Előadó dr. Szász Ferenc. Délután 3 órakor: „A fogyasztási és ér­tékesítési szövetkezetéről előadást tart a „Hangya“ köz­pont kiküldöttje, utána a méhészeti kiállítás megtekin­tése Stief Ottó ig. választmányi tag kalauzolása mellett. Szeptember 2-án délelőtt 9 órakor: Kirándulás az Er- dclyrészi Méhész Egyesület házsongárdi telepére. Dél­után 3 órakor: „A növényvédelem jelentőségéről“. Elő­adó : dr. Páter Béla, egyetemi magántanár, c. gazda­sági akadémiai igazgató. „A hitelszövetkezetekről“. Elő. adó: dr. Ferenez József, a G. H. Sz. K. vezérigazgató­ja. Folytatólag a ref. kollégiumban dr. Filep Gyula és dr. Szász Ferenc előadásainak meghallgatása. Szeptem­ber 3-án délelőtt 9 órakor: „A falusi nép táplálkozá­sáról és ennek hibáiról“. Előadó: Kovács Dezsőné. „A gazdakörök évi programjának összeállításáról“. Előadó: dr. Nagy Endre, a Sz. G. E. titkára. Délután 3 órakor: „A lelkész szerepe a gazdakörben“. Előadó: dr. Bibó Béla, az E. G. E. kolózsmegyei szakosztályának alcl- nöke. Folytatólag a ref. kollégiumban a falusi liáziipar- ról szóló előadások meghallgatása. Szeptember 4-én dél­előtt 10 órakor: Az E. G. E. Kolozsmegyei Szakosztálya gyűlésén való részvétel és a tanfolyam bezárása. A tan­folyam ingyenes. Kolozsiţâr, 1930. augusztus hó. — Az Elnökség. /v-vwvvvwvvvwwvvwvvvvvvwvwv Tcmcsvái’—Makó kÖzötl megnyílik a közvetlen vasműi forgalom Temesvári tudósitónk jelenti: A CFR igazga­tósága és a magyar államvasutak között már régebb idő óta folynak tárgyalások a Temesvár __Makó közötti közvetlen vonal megnyitásáról. A tárgyalá­sok befejeződtek s értesülésünk szerint a vonal, amely nagyfontosságu a Bánság gazdasági életére, a napokban megnyilik. AMERIKA HŰBÉRURAI Irta: KILIÁN ZOLTÁN (14.) Genna!i tudta, hogy életre-halálra megy most a küzdelem. Nagy erővel lépett fel, áz underworld régi törvényeit nem Vetfté figyelembe. Önálló mentességi di­jukat tűzött ki, tekintet nélkül a többi gangs';erre. Ezek a dijak olyan magasak voltak és sürgetéseik annyira vadak, hogy a város leggazdagabb emberei közül vagy busz egyszerűen felkerekedett és átutazott Európába. A milliárdosok menekülése azonban súlyos veszte­ségeket jelentő tapasztálatokat hozott Gennalinak. Em­berei állandóan tünedezní kezdtek, elsősorban az ola­szok, meg a Grysil bandájából való portugálok. A ki­küldöttek nem tértek többé vissza, noha a legszemé­lyesebb hívei voltok Gennalinak. Ebben a harci módban már Lovely intéző kezét is* merte fel az olasz. Morley a nyílt erőszak embere volt, keményen, kiméleííenül, de egyenesen támadt. Lovely taktikázott és Gemmali tudPa, hogy ebbe a taktikázásba bele fog veszni a bosszúja. Nőkkel dolgozott a szép szőke vezér. Külön had­serege volt különböző korú, rendkívül szép és elszánt nőkből. Amerre valahol egy kalandoshajlandóságu kis­lány feltűnt a mérhetetlen országban, Lovely menten rátette a kezét. Csapatáról a legbőkezűbbem' gondos­kodott; amit Amerika fényűzésben és kényelemben nyújthat1, mind megadta nekik. Számos filmsztár szol­gálta valaha őt, előkelő nagypolgárok feleségei vittek előbbi életükben rémséges dolgokat végbe Lovely titok­zatos csapatában. Szépek voltak, okosak, vakmerők; az volt a jelszavuk, ami a vezérüké: Semmit sem Örök­ké! Akadt köztük sok, aki megmaradt Lovely mellett, legtöbbjüket azonban rövidebb-hosszabb szolgálat után férjhez adta a vezér, kitünően. Tudta jól Ldvely, hogy csapatának az ellenállhatatlan friss fiatalság a lebir- hatatlan ereje, az a most támadt kalandvágy, mely írendkivüli és romantikus cselekedetek után szomjazik. A iehiggadás és magábaszállás idejére amazonjait már biztos helyeken akarta látni, olyan révben, ahol meg­húzódnak, ahová boldogan bemenekülnek és hallgatr utak. Az alvilágban az a hir járja, hogy Lovely csapatta az alvilág alvilága, mely láthatatlant és íelismerhetet- lenül dolgozik. Kifele csakugyan senkisem tudta Chi- cagó legszebb lányairól és asszonyairól, hogy Lovely szolgálatában állanak. A bűnszervezet nagyjai a tár­sadalom ormán állottak, kedves, nagyvilági emberek mind, akiken sejteni sem lehetett rablóhadjáratok, zsa­rolások rideg és mindent félrelökő intézőit. Az uccá- kon a kis rablók meg- az apró dollárokért gyilkoló em­berek hullottak cl, a lapok róluk Írtak csak és a ható­ságok rájuk vadásztak, őket rakták be a börtönökbe. A nagy vezérekéit1 mindenki szerette, mindenki félte, mert pénzükből mindenki kapott és akitől a társadalmi és közéi e!t!i elismerés függött, az a niagy vezérek aolgai- ben mind benne volt. A láthatatlan bünpup mindenki hátáp nyomta, ezért volt éppen láthatatlan. Gennali: mit sem lehetett Lovely nőserege elleni Nem tudta őket megfogni, sem felismerni; bármilyen elszánt volt is, minden nőt nem ölethetett még sem halomra. Szigorú parancsokat adott ki embereinek, hogy áltálában a nőktől, legkivált azonban a szép nők­től a legmerevebbcn óvakodjanak. Mintha a mágnes északi sarkának parancsolta vol­na meg, hogy taszítsa el magától a másik mágnes déli sai'kát. Szép és fiatal nőktől óvakodni! Van-e férfi, aki követ ilyeia parancsot?! A jefe'tore szeme hatalmát vetaite hasztalan pa­rancsai után, Lovely csapata ellen. Külön-külön be­szélt mindegyik emberével. Titokzatos erejű szemét be- lemártotPa a lclkekbe, szuggerálta őket a legutolsó ér­zések mélységéig. Beléremegtok az emberek. Elvesztették saját lel* •küket és magukba vették a jettatoréét. Vértet kaptak, mellyel nem birkózik meg senki. Gennali rejtelmes erejét azonban egyszeriben fel­oldotta az első édes női kacagás, az első gyengéd imyak- hajlás, az első szép leányláb. Lovely pontosan tudta, melyik férfinek milyen nő a gyengéje. Nyilvántartása volt erről. Az emberek pusztultak tovább. Az ezergépfegyveres szem csődöt mondott. Mást kellett tennie az olasznak, ha kimúlni nem «kart. XI. Az otthon ne jöjjön a viharba. Derécey Zolitónné rendszertelenül, de annál na­gyobb összegekben kapott pénzt az urától. Ebből azt következtette, hogy Zoltán nem lehet odaát kötöF'jö- vedel mii ember. Ha ennyi temérdek pénzt hazaküld- het, nem lehet akadálya annak sem, hogy a családját ki­vigye magához. Fényképeken és pénzen át nem lehet egymást szeretni. A Budapestről jövő leveleket nagyon várta mindig a kapitány, hanem egy idő óta bizonyos félelemmel bon­totta fel Gitus lila boritékmit,; a sürgetésekre nem 'tu­dott mit felelni. Azzal taktikázott, hogy felelet nél­kül hagyott két-három levelet is, míg egyet megvála­szolt. Inkább pénzt küldött, levél nélkül. Gitus észrevette azonban gyorsan a pénzküldéssel történő kitéréseket az egyenes felelet elől. Levelei foly­tonosan szemrehányóbbak lettek: „Elég a pénz, Téged akarlak már, nem másít. Arra, hogy kímenjünk hozzád, sohasem felelsz. Egyetlenegy­szer Írtad csak, hogy beutazási engedélyt küldesz, azóta azt várjuk mindennap. A levélhordó már bujkál elő­lünk, a pátitzeslevólhordó meg annál inkább jön. Nem jól váü ez igy, Szivem! Már kezdem gyűlölni a pénzt, noha mindenki irigyel érte és iartársaid között akkora a szerencsefiahired, hogy majd mindennap érdeklődik valaki nálam, nem segithetnéd-e ki egy jó állásba. A kicsike gyönyörűen fejlődik. Már imádkozni Is megtanítottam, Szépen elmondja minden este, hogy édes jó Isteniéin, segítsd meg apukát, aki Amerika-, ban értünk dolgozik... Tegnap este azonban sehogyan sem akart imád­kozni, Megpirongattam neheztelő hangon és ezt mond­tam neki: — Leikecskéin, látod, ezéníi nem mehetünk ki apu­kához Amerikába, mert nem akarsz imádkozni, Ezért büntet berniünket a jó Isícnke! (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents