Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-25 / 186. szám

XIII. SVF. 186. SZÁM. ________________________________ J Románia külpolitikája német megvilágításban Az utóbbi Időben nagyon megszaporodtak a francia diplomata láto­gatások Bukarestben — állapítja meg a Berliner Tageblatt munkatársa Románia kitart Franciaország mellett, de sem Franciaország, sem Jugoszlávia unszolására nem vett részt az olaszellenes blokkban Károly király visszatérése nem jelent változtatást Románia hagyományos külpolitikájában (Berlin, augusztus 23.) A Berliner Tageblatt érdekes cikkben foglalkozik bukaresti tudósitójá­nak tollából Románia külpolitikájával. A cikkiró szerint Károly király visszatérése óta az olasz és francia sajtót állandóan izgatja az a kérdés, hogy a „restauráció“ milyen befolyást gyakorolt Románia külpolitikájára? Amikor Károly visszatért, az olasz sajtó volt az, amely feltűnő melegséggel fogadta a változást. Az olasz sajtónak örömujjongó hangja érthető módon visszhangot váltott ki a francia, vala­mint a délszláv sajtóban. A német újság külpoli­tikai munkatársa úgy véli, hogy ez volt az egyik legfontosabb oka annak, hogy Károly király az európai államfők közül elsőnek a francia köztársaság elnökét Doumerguet üdvözölte, mintegy kihangsúlyozva mindennemű külpolitikai kombinációval szemben, hogy Románia változatla­nul fenn akarja tartani francia orientációját. A román külpolitika irányát megszabja az ország földrajzi helyzete. Északon Romániának Lengyelország a szövetségese. Dacára a Litvinov-féle egyezménynek, Romániának nincs semmiféle kap­csolata Oroszországgal, sőt, ama jegyzék miatt, amelyet az orosz-kinai konfliktus idején Herbette francia követ Moszkvában átnyújtott, Oroszország és Románia utjai még jobban eltávolodtak. Nyu­gaton az olasz' hatalmi blokkhoz tartozó Magyar- ország a szomszéd, Délen Bulgária, amely szintén ebbe a blokkba számit. Romániának a helyzete jelenlegi külpolitikáját annál nyomatékosabban meghatározza, mert mint „győztes hatalom“-nak teljesen a versaillesi békeszerződés alapján kell állania és az európai állapotokat véglegesen szabá­lyozottnak kell tekintenie. Természetes, de mégis feltűnő volt, hogy az utóbbi hónapokban egyre-másra következtek be a francia politikusok látogatásai, amelyeket Párizs katonai parancsnokának, Gouraud tábor­noknak látogatása tetézett be. Nem valószinü, hogy a tábornok látogatása Romá­niában valamelyes udvariassági okból történt volna. Ennek ellent mond az az utbeosztás, amelynek meg- feíelőleg a tábornok útja Csernovitzba, Konstancá- ba és Brassóba vezetett. Nagyjelentőségű volt kül­politikailag Marinkovics jugoszláv külügyminiszter látogatása Bukarestben. A bukaresti és az ezt kö­vető szinajai konferencia ezután a két állam között vámuniós megegyezéshez vezettek. De lehetetlen volt figyelmen kivül hagyni, hogy Marinkovics, aki Sándor király bizalmi embere, bukaresti útját köz­vetlenül Grandi olasz külügyminiszter középeurópai útja és Mussolini éles beszédei után tette meg. Semmi sem, áll közelebb, mint az a gondolat, hogy Marinkovics meg akarta állapítani, hogy Románia miként fog viselkedni egy Olaszország és Jugoszlávia között kitört konfliktus esetén? Hai Marinkovics kapott is e kérdésre feleletet, a közvélemény semmit sem tud róla. Marinkovics Belgrádba visszatérve kizárólag a gazdasági kérdé­sekről adott felvilágositást az újságíróknak. Követ­keztetni azonban lehet és igy teljesen valószínűtlen, hogy a román kormány régi hagyományait meg­törje és nyíltan optáljon Olaszország javára. Románia külpolitikájának alapja __ fejtegeti tovább a Berliner Tageblatt munkatársa __ a francia-román viszony változatlan fentartása annál inkább, mert Grandinak az az álláspontja, hogy a szerződések nem tartanak örökké. Mégis, talán Több évtizedes, elsőrangúan bevezetett J fogorvosi praxis complett rendelő-váró berendezéssel na­gyobb erdélyi városban külföldre kői- J tözés miatt igen jutányosán mielőbb át- I adó. Leveleket „Sok elkezdett munka“ jeligére a kiadóhivatal továbbit. — a legutóbbi kisantant konferenciának egyik legfeltűnőbb eredménye bizonyos elhidegü- lés Franciaország és a kisantant között és ez jellemző Európa keleti és délkeleti részének hangulatára, mert ez az elhidegülés egyenesen Briand páneurópai memorandumára vezethető vissza. Romániának és szövetséges szomszédjainak státusquo politikája odairányul, hogy a kisantant államai a Briand-féle memorandumnak lehetőleg szűk, azaz kizárólagosan gazdasági értelmezést ad­(Páris, aug. 23.) Maurice Laforte, a francia kom­munisták moszkvai megbizottja, aki nemrégiben tért vissza Oroszországból, szakított a kommunista párttal és megírta emlékiratait, amelyekben rendkívül érdekes részletek vannak a magyarországi kommünről is. Az erről szóló fejezet, címe: Le bouge de la mere Andrelli (Andrelli anyó lebuja). Az Andrelli név: álnév, mivel Laforte nem akarja elárulni az igazi nevét annak a pesti korcsmának, ahol a kommiin tervét először kifejtette Kun Bea. (Szinaja, augusztus 23.) A Kárpátok lejtőjén nyújtózkodó Szinaja, mint egy csodás müvü brilliáns ékszer, káprázatos fényben ragyog. A természet buja pompája megrészegíti az idegent. A gyönyörű szerpen­tin utak mellett pazar villák, pompás kastélyok sütké­reznek a napfényben. Mindegyik között talán a leg­szebb a Peles-kastély, ahol legutoljára Ferdinand ki­rály és Mária királyné laktak. Ma az ország legszebb múzeumává alakították át. Nem messze tftndöklik tőle a Pelisor-kastély, ahol jelenleg Elena királynő és a kis Mihai vajda, Románia trónörököse lakik. Károly ki­rály pedig a Foisor-kastélyban húzódott meg. Itt dol­gozik egész nap. Szinaja ma ;a legszebb üdülőhelye Romániának. A bukaresti legjobb társaság itt ad egymásnak találkozót. Különösen estére ontják magukból a Bukarestből jövő vonatok a férjeket, akik egész nap dolgoznak a fővá­rosban és az éjszakát Szinajában töltik. Amióta Károly király itt nyaral, azóta Szinaja az ország központja. Ide utaznak a miniszterek és itt dön­tenek az ország sorsa felett. Az utóbbi napokban a külföldi sajtó nagyon sokat foglalkozik Szinajával, illetve Károly királlyal. Olyan hirek keltek szárnyra, hogy Károly király megunta a pártok civakodását és diktatúrát akar, mert máskép nem lehet az ország gaz­dasági életét szanálni. Viszont azok, akik a király köz­vetlen környezetében élnek, Károly királlyal minden­nap beszélnek, ismerik kormányzási programmját, mun­katársunk előtt a leghatározottabban kijelentették, hogy Károly király gondolkozásmódjától, egész egyéniségétől a legtávolabb áll a diktatúra gondolata, sőt minden eddigi kormányzati megnyilatkozásából csak arra lehet következ­tetni, hogy Románia alkotmányos uralkodója akar lenni és őszintén akar továbbra is de­mokrata politikát csinálni. Sőt, arról is tudnak, hogy a diktatúrával való fenyegetőzéssel, amely nem a király környezetéből, hanem a politika boszorkány-konyhájából került ki, janak. Ez az álláspont, ha nem is jutott kifejezésre a Quai d'Orsay-hoz benyújtott külpolitikai jegy­zékben, érvényesülni fog azokon a tanácskozásokon, amelyeket Briand összehívni szándékozik. Valaho­gyan akkor Románia meg fogja éreztetni, hogy a francia-román viszonynak inkább egy poincare-i, vagy tardieu-i alászinezésü formulázás felel meg, ellenben a briand-i tervekkel szemben kénytelen rezervált maradni. Erre világosan utal az az ünne­pélyes fogadtatás, amelyben a román kormány Saint Aulaire grófot Franciaországnak háború alatti bukaresti követét részesítette. Mind ennek ellenére Románia kerüli az eshetőséget, hogy engedjen Délszlávia nyomásának és hatá­rozottan egy olaszellenes csoport mellett kösse le magát. Románia álláspontjába belejátszik az orosz kérdés is. Itten rejlik Románia jóakaratu, semleges maga­tartásának egyik oka Olaszországgal szemben. Románia ugyanis nem hagyja figyelmen kivül egy Oroszországgal megköthető diplomáciai viszony lehetőségét, amikor is Oalszországra, mint közvetí­tőre szüksége lesz. Románia ragaszkodik józan mér­legelésből __fejezi be cikkét a cikkiró _ külpoliti­kájának hagyományaihoz és a román történelem eddigi lefolyása igazolja, hogy ez a politika számára előnyös volt. Kun Béla 1918 őszén Sebestyén Béla őrnagy néven ki­állított útlevéllel érkezett Budapestre Sámuel; és „An­drelli“ kíséretében. A magyarországi kommiin tervezetét Ra- kovszki, a szovjet későbbi párisi nagykö­vete dolgozta ki. Elutazás előtt Kuni Béla Lenintől 650 ezer dollárt és 4 millió rubelt kapott, ezzel a pénzzel forradalmositot- ta Budapestet. bizonyos körök nem akarnak mást, mint azt, hogy a különböző pártok vezetőit kibékítsék, minden politikai erőt egy táborba tömöritsenek, hogy az országot vál­ságos gazdasági helyzetéből ki vezessek. Károly király és Elena királynő viszonyáról is kü­lönböző hirek jutottak a külföldi sajtóba, amelyek in­formációink szerint szintén nem felelnek meg a való­ságnak. A tény az, hogy Károly király hazatérése óta a legbarátságosabb formák között érintkezik Elena ki­rálynővel, amire mi sem jellemzőbb, mint az, hogy Károly király mindennap reggel 7 órakor * királynő kastélyába megy fia, Mihai vajda után és onnan az udvari asztalos műhelybe vezeti, ahol a 9 éves trónörökös a nyári va­káció alatt asztalos mesterséget tanul. György angol király is annakidején az asztalos mesterséget tanulta meg és általában szokásos, hogy a királyok az ország vezetésének tudományán kivül egy rendes polgári foglalkozást is elsajátítsanak. Károly király különbem! az úgynevezett üdülési sza­badságát a legteljesebb és legfárasztóbb munkában tölti'. Reggel 7 órától egészen délután 1 óráig, sőt na­gyon sok esetben még tovább is államügyeket intéz, minisztereket és más főméitóságokat fogad, aktákat ir alá. Együtt ebédel a királyi családdal és nagyon sok­szor délután is dolgozik. Nemrégen irtuk meg, hogy a romániai sportélet vezetőit délutánonként fogadja és személyesen irányítja és készíti elő az uj testnevelési törvény reformját. A 9 éves Mihai vajda nagy előszeretettel tanulja az asztalos mesterséget és az udvari főasztalosmester ki­jelentése szerint kitűnő tanítvány. Szabad ideje alatt Károly király felügyelete mellett sokat sportol, már autót is vezet. Szinajában tehát, ahol a bukaresti elő­kelőségek egész nap mulatnak, szórakoznak, az egyot- len ember Károly király, aki megfeszített energiával dolgozik. Ehhez a kemény munkához akarja szoktatni a kicsi trónörököst is, aki a nyári vakáció után a Ili, elemiben fogja folytatni tanulmányait. Â francia kommunisták megbízottja kiábrándultán tért vissza Moszkvából és leleplező emlékiratában érdekes részleteket irt meg a magyar kommünről Mihály vajda, Románia trónörököse asztalosmesterséqet tanul a nyári vakáció alatt A 9 éves trónörökös, aki már autót vezet — Károly király minden reggel kézen­fogva vezeti az asztalos-műhelybe — Akar-e a királu diktatúrát?

Next

/
Thumbnails
Contents