Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-03 / 168. szám
3m »FF. ÎW. SfPUfcf il gyergyói memorandum-por A tönkretett, nyomorba süllyedt gyergyói nép végsőkig való elkeseredése robbantotta ki a különös mozgalmat — Makkay Domokos, aki az emlékiratot átadta Vaidának, elmondja, hogy o is elítélte a lehetetlen követeléseket — László Dezső képviselő érdekes nyilatkozata 250 millió adósság* nehezedik 13 gyergyói községre (Oyargyóssentmiklós, augusztus 1.) Gyergyószent- miklósra eljutni, nem kis feladat. Kétszer is át kell szállni, özönuizelőtti vicinálison döcögni, félórákat álldogálni a vasúti pályaudvarokon, várva a csatlakozást iés bele kell törődni abba is, hogy ugyanezt az utat visszafelé is meg kell tenni. Normális, európai szintű vasúti közlekedés mellett itt van a szomszédban, a valóságban azonban mintha más országban volna, természetesen, ami megközelíthetőségét illeti. Valamikor Erdély leggazdagabb, bőséget ontó része volt Gyergyó, ma pedig körülbelül ott áll, mint a vasúti közlekedés. Pedig az utas, akit a székely körvasút komótosan el. döcögtet a fenséges tájakon, aki elmerült a vidék szépségeibe, azt hinné, hogy már csak az idegenforgalomból is fényesen megél Gyergyó ősi, székely népe. Mert nemcsak a vasúti sinek mentén kápráztatja el az arra tévedőt az elébe táruló nagyszerű panoráma, hanem bent, a havasok világa is csodálatos titkokat rejteget. A vicinális azonban csaknem üresen vánszorog egyik állomástól a másikig, idegen utas csak elvétve akad, a benszülött pedig igazán csak a legszükségesebb eset. beu ül vonatra. Anélkül, bogy beszélnem kellett volna valakivel, lehetetlen észre nem vennem, hogy tragikus idők szele söpörte végig Erdélynek ezt a valamikor legirigyeltcbb vidékét, később pedig közvetlen meggyőződést szereztem arról, hogy ha a gazdasági vál. ságnak fokozatai vannak, akkor Gyergyóvidék a mélyponton áll. A Gyergyói memorandum Komoly okok hoztak el az ősi székely vármegyébe. Az erdélyi lapok megírták, hogy Vaida belügyminiszter előtt megjelent egy háromtagú gyergyószentmik. lósi küldöttség Makkay Domokos dr. ügyvéd vezetéke alatt és átadott egy memorandumot, amelynek hangja alkalmas volt arra, hogy mindenfelé megdöbbenést keltsen. A memorandum ugyanis röviden elmondta a valóságot: a Gyergyóvidék katasztrofális gazdasági helyzetét, de ugyanakkor olyan követeléseket támasztott, amelyek nemcsak abszurdok és megvalósíthatatlanok voltak, hanem olyan veszedelmes útra való ráfé- fest jelentettek, amely a bajok orvoslása helyett a viszonyok további elmérgesedését ígérte és következményeiben súlyos retorziós eljárást is vonhatott volna maga titán. Hogy csak két pontját ragadjuk ki a kii. lönös emlékiratnak: a követelések között szerepel az általános moratórium, de követelte több évre visszamenőleg a magas kamatok törlését és a tőketörlesztésbe való beszámítását, mellékesen adómegtagadást, uc- cai demonstrációk megrendezését s általában véve olyan eszközök igénybevételét, amelyek beletartozhatnak kommunista mozgalom kereteibe, de élesen elütnek a magyarság kisebbségi politikájának immár évtizedes taktikájától, amely ismeri ia bátor, félelem nélküli és elszánt szembeszállást az elnyomó, nem egyszer törvényeket sem respektáló hatalmi terrorral ■szemben, de minden esetben a törvényesség fegyverei, vei. A magyarság egyetemes érdekeinek szempontjából tartottuk tehát szükségesnek, hogy szembenézzünk a gyergyói mozgalommal, kikutassuk eredetét, kezdsmé- nyezőit, ugyanakkor azonban személyesen győződjünk meg róla: milyen mértékig jutott a gyergyóiak elkeseredése és kétségbeesése, ha — még szporadikus jelenségként is — ilyen kirobbanásokra vezetett a keserűség szinülíig telt pohara? Gyergyóvidék tragédiája Mint mondottuk, a Bukarestbe vitt memorandum egyik átadója Makkay Domokos dr. ügyvéd volt, első utunk tehát egyenesen hozzávezetett. És amint Mak- kay dr. beszélni kezdett, kibontakoztak előttünk Gyergyóvidék egész tragédiája, a nyomorúságnak, amit a váltakozó kormányok lelkiismeretlen kiuzsorázó politikája idézett elő, olyan, szinte hihetetlen mértékei, amit meg sem tud érteni az, aki csak mások elbeszéléséből hallja. — Jól tudom — mondotta Makkay — hogy az emberek már közönyösek a mások bajaival, nyomorúságával szemben. Mégis azt kell mondanom1, hogy a gyergyói nyomor megsokszorozódása annak, amit a marostordai, vagy kolozsmegyei ember a saját bőrén érez. Tudok eseteket, hogy a gyergyói földműves 75 lejnyi kamatot sem tudott háromnegyed éven át megfizetni. Valamikor jómódú emberek 5 tojással gyalogolnak be a városba, hogy legalább egy kis petróleumot tudjanak venni az árából. — A gyergyóiak katasztrófája a fa előttünk lejátszódó katasztrófája. Megszűnt az üzlet, megszűnt a munkaalkalom. Nincs legelő, az agrárreform végrehajtása pedig segitség helyett még nagyobb áldozatokat követelt meg a gyergyóiaktól. Elég, ba csak a Csiki Magánjavakra utalok. Hozzájárult mindezekhez az idei tél, amely az erdőkitermelés minimálisra leépített mértékét is lehetetlenné tette és a száraz kenyérnek még a reményét is elvette a földretepeH, koldussorsra jutott székelyektől! — De nemcsak betevő falatjuk nincs, hanem óriási adósságok szorongatják őket polip karjaikkal. Ennek pedig két oka van. Egyik az, hogy a konjunktúra éveiben — valljuk be — székelyeink hozzászoktak a köny- nyü pénzkereseti lehetőségekhez. A hő kereset méreteihez alkalmazkodtak: vásároltok, épitekeztek abban a reményben, hogy továbbra is tart a pénzbőség és köny- nyü szőrrel eleget tudnak majd tenni kötelezettségeiknek. A másik baj: nemcsak a vállalkozási kedvük nőtt meg, hanem igényeiket is felfokozták. Sutba került a szőttes ruha, helyükbe lépett a selyemharisnya, a kivágott félcipő és a díszes toalett. Már pedig emberi gyöngeség, hogy a cifrálkodástól visszatérni © puritán egyszerűséghez, a legnehezebb. Kétszázötvenmillió lej adósság — Azt hiszem, nem ragadtatom el magamat, ha a Gyergyóvidék 13 falujának adósságát 250 millió lejre becsülöm. — Itt nálunk majdnem minden ember az anyagi Csőd meredélyén áll. Nem tudja fizetni a tőkét, nem tudja fizetni a kamatot. Ilyen viszonyok között gyűlt össze nehány tucat ember junius végén több alkalommal rs, ezek a «legény emberek nem látják a* ok és okozat közötti öszsefiiggést, nem tudják azt, hogy a bankok, amelyeknek ők adósai, éppen olyan szorongatott adósok, mint ők, csak azt tudják, hogy fillérnyi keresetük sincs, viszont, ha adósságaik rendesáséről nem gondoskodnak, árverés és koldusbot fenyegeti őket. Többszöri gyülésezés után engem, mint a Gazdasági Egyesület elnökét is meghívtak összejövetelükre és előterjesztették azokat a sokat vitatott pontokat, amelyek aztán a memorandumba is bekerültek. Megalakították az úgynevezett „Népbizottságot“ 18 taggal. Én nyomban felvilágosítottam őket arról, hogy ezek a követelések kivihebetlenek, célt elérni velük nem lehet, hangoztattam, hogy munkaalkalmat kell követelnünk a kormánytól, ha munka lesz, akkor pénz is lesz, a viszonyok megjavulnak és akkor minden megváltozik. Olyan vehemens, éles és meggondolatlan hangok hangzottak el azonban, hogy a végén helyesnek tartottam, hogy további ellenkezés nélkül készüljön el csak a memorandum, juttassuk el a kormányhoz. Azt reméltem, hogy ez a szélsőséges megnyilatkozás végre a kormány közönyét is fel fogja oldani, másrészt le tudjuk vezetni a népszienvedélyeket. Ismétlem: egy pilla, natig sem azonosítottam magam a memorandum képtelen pontjaival. Nem akarom azonban a mozgalom túlzó vezetőit magukra hagyni, nehogy olyan lépésekre ragadtassák magúkat — hiszen azzal fenyegetőztek, hogy az uccára vsizik ki követeléseiket — amelyeknek aztán végzetes következményei lehetnek. Mit is mondott Vaida? — így vállalkoztam arra, hogy magam is ré&ztve. szék a memorandumot átnyújtó deputáeióban. Vaida belügyminisztert, mint Maniu helyettesét kerestük fel, de Vaida felvilágosított arról, hogy ő csak nzesetben helyettese a miniszterelnöknek, ha az külföldre távozik. Erre kértük, hogy juttassa cl az emlékiratot Mani un ak. — Azt olvastuk — vetettük közbe — bogv Vaida kijelentette: a kormánynak is ess a programja. _ — Ez egészen érdekes eset. Vaida elolvasta az em. lékiratot, mielőtt azonban válaszolhatott volna rá, a telefonhoz hívták. A telefonbeszélgetés egy kissé elhúzódott s amikor visszajött hozzánk, a memorandumnak csak a végébe pillantott bele, hol munkaalkalmak kéréséről volt szó. Erre mondta azt, hogy „helyes, ez a kormány programja.“ — A fő dolog, — fejezte be nyilatkozatát Makkay dr. — hogy végre napirendre került a gyergyói nyomorúság. Ma már a Magyar Párt vette, kezébe ügyet és vasárnap komoly keretekben, az általam is helytelenített túlzások kiküszöbölésével vitatjuk meg ezeket a kérdéseket. A gyűlés egyik előadója éppen éú leszek. Miért nem ment el László képviselő & Népbizottság“ ülésére ? Felkerestük László Dezső dr.-t, a gyergyóiak népszerű képviselőjét, aki a maga részéről a következőkben világította meg a kérdé.-t. — Magam is jót tudom, hogy a gyergyóiakrtak minden okuk mogvan az elkeseredésre. Hiszen Gyergyóvidék kétségbeesett jajkiáltásainak nem egyszer adtunk hangot és adtam hangot én is a parlamentben. Soha nem zárkóztam el az elől, hogy a nép köréből felhangzott kívánságoknak, amennyiben módomban áll, eleget tegyek. Valóban meghívást kaptam a junius 29. ón megtartott népgyiilésre. Egy előértekczleten részt is vettem. Közölték velem az ismeretes memorandum pontjait is. Megvallom : mélyen megdöbbentem, amikor olyan követeléseket olvastam benne, amelyek az állam egész hiteléletének megbénítását célozzák s amelyekről a szövegező bizottságnak már előre kellett tudnia, hogy ilyen kívánságoknak nincs meg a lehetőségük. Nem tehettem (ellát mást, minthogy levélben irtain meg: mipt Csikmegye képviselője tiltakoztam a súlyos következményekkel járható mozgalom ellen. Többek közt ezeket irtain: „A mindenki által ismert nyomasztó gazdasági helyzetben bárkinek jgoában áll a helyzetet tárgyalni, belátása szerint annak okait megállapítani, azokat a kormányhatalom tudomására hozni és az orvoslásra intézkedést kérni, de én csak olyan nép- gyülésen vehetek részt, amely törvényes formák között folyik le és olyan határozatot hoz, amely sem a társadalmi, sem az állami rend felforgatására nem törekszik.“ Ugyanebből az okból nem1 váilalkozhatom arra, hogy a momoVandumot eljuttatom a kormány bármely tagjához. Nem tehettem ezt már csak azért sem, mert az én ilyenirányú szereplésem a Magyar Pártra nézve is súlyos ódiummal járt volna és nyílt támadási fe. Ihletet jelentett volna. Elmondta ezután László képviselő, hogy a legnagyobb mértékben örül annak, hogy Gyergyó katasztrofális helyzete az érdeklődés fókuszába került s a Magyar Párt vasárnapi népgyiilése alkalmat ad arra, horv Gyorgyóvdiék népe felemelje tiltakozó szavát az ellan ■a kormánypolitika ellen, amely az országnak egyik legszorgalmasabb,, legmunkásabb népét sziute éhhalállal fenyegeti Akiknek tetszik a mozgalom Rendkívül érdekes oldaláról világította me" a gyergyói „memorandum-pör“-t Gaál Alajos dr.,~ aki legbátrabb és legszókimondóbb ostorozója .a székegységet elnyomó kormánypolitikának. — A memorandum megszövegezésén nem vettem részt. Későljb aztán elmentem én is az úgynevezett „Népbizottság“ egyik ülésére és furcsa dolgokat lát- tam. Gyergyószentmiklóson jóformán mindenkit isme. rek és amint körülnéztem a teremben, észrevettem, hogy úgynevezett „dolgozók“ is jelen vannak. Sőt nemcsak jelen voltak, hanem hivatkozva az ő „bevált“ harci taktikájukra, felajánlották, hogy segítségünkre lesz. nek. Erre aztán kiíanitottam őket arra, hogy amint fi Magyar Párt nem szól bele egyetlen más párt életébe, nem kérünk mi sem ebből a „támogatásból.“ Ezt aztán megértették és gyerek-sleppjükkel együtt eltávoztak. ■ Most már körülbelül cl is jutottunk a konklúzióig. Megállapíthatjuk azt, hogy néhány végsőkig elkeseredett ember, a következményekkel nem számolva, idézte fel a gyergyói izgalmakat, de a mozgalom eljutott a maga legális medréhez: kiküszöbölte a lehetetlen követeléseket és elismerte fórumának a Magyar Pártot, amely vasárnapi gyűlésén nagyszabású demonstráció keretében tárja ország-világ elé Gyergyóvidék panasz- áradatát. A gyergyói Magyar Párt gyűlése országos esemény lesz, mert résztvesznek benne Gyárfás Elemér dr. sze. nátor, László Dezső dr.. Wilier József dr. és Saabő Béni képviselők, «kik minden erejükkel támogatására sietnek Gyorgyóvdiék népének. (4) Vas- és rézbutorok, mosdok, sodronybeiéiok nanyválasztékban kaphatók. FLEISCHER Testvérek vas és rézbutorgyárában Arad Sír. loan Russu Siranu No. 15. (Aulich Lajos ucca)
