Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-18 / 180. szám

A kolozsvári iparosság; képviselői küldöttséget vezetnek Mónin miniszterelnök elé

Moldovan, Blaga és Réthy Szoválán keresik Sei a miniszterelnököt Ha sérelmeik orvoslására biztosítékot nem kapnak, akkor a kézmüíparosság sérelmeit Károly király elé terjesztik

(Kolozsvár, augusztus 16). Már megemlékeztünk arról, hogy a kolozsvári iparosság az ipartestület székházéban, junius hó 27-én monstre nagygyűlést tartott és ott felsorakoztatta mindazokat az égbekiáltó sérelmeket, amelyek már évek óta foglalkoztatják az iparos társadalmat. A nagygyűlésen impozáns erővel nyilatkozott meg a kolozsvári iparosság elkeseredése és az a szándék, hogy most végre a legfelsőbb fórumok elé viszik az utóbbi évek sérelmeit.

A nagygyűlésen keserű kifakadások hangzottak el a könyörtelenül dolgozó adóprés ellen. A szónokok hangot adtak annak, hogy a hatóságok a legkíméletlenebbül járnak el a kisiparosokkal szemben. Habár a kormánytényezők több Ízben hangoztatták, hogy a kisiparost méltányos elbírálásban kell részesíteni, az iparosok még annyit sem tudtak elérni, hogy árverések esetén a helyi hatóságok haladékot adjanak. Nagyon sok esetben megtörtént, hogy az árverezés alá kerülő tárgyak az érték 75 százalékán alul árvereztelek el. A nagygyűlés kérte egy árverezési csarnok felállítását s olyan határozott intézkedést, amelynek értelmében

a felállítandó árverezési csarnokban az iparosoktól összeszedett áruk csak 75 százalék értéken felül adhatók el és ha az árverezés alá kerülő tárgyak után ennyit sem Ígérnek, akkor nem szabad elárverezni.

A nagygyűlés tárgysorozatán szerepelt a forgalmi adónak az ügye. Az utóbbi időkben rendkívül sok visszaélés történt ennek az adónak fizetésénél és behajtásánál és éppen azért a nagyülés egyöntetűen mondotta ki, hogy kéri

a forgalmi adó teljes eltörlését és a városi telepadó arányos megosztását.

Több felszólalás történt az állami és városi közmunkák megindítása érdekében. Az Utóbbi hónapokban is előfordult, hogy sokszor árlejtés nélkül adták ki a közmunkákat és igy éppen azok az iparosok estek el a munkától, akiknek erre a legnagyobb szüksége lett volna és a legelőnyösebb feltétellel akartak szerepelni az árlejtésen. Már ezen a gyűlésen elhatározták, hogy egy háromtagú bizottságot küldenek ki, amely a nagygyűlés memorandumát Maniu miniszterelnöknek fogja átnyújtani. Ebbe a bizottságba Moldo- ván Antalt, az ipartestület elnökét és Réthy Károlyt, ugyancsak az ipartestület alelnökét és dr. Biaga Aurélt küldöttek ki.

A bizottság kérdést intézett a miniszterelnökséghez, hogy nevezzen meg egy alkalmas időt a (reputációnak a miniszterelnök előtt való megjelenésére. A miniszterelnökségről azt az utasítást kapták, hogy Maniu miniszterelnök állandóan nem tartózkodik most Bukarestben és ezért a legalkalmasabb, ha a három tagú küldöttség Maniu miniszter- elnököt Szovátán keresi fel. Úgy értesültünk, a napokban

a küldöttség Szovátára utazik, hogy az ipartestületi közgyűlés memorandumát Maniu miniszterelnöknek átnyújtsa és ugyanakkor szóbelileg is a miniszterelnök előtt felsorakoztassa mindazokat a sérelmeket, amelyek az egész ország' kisiparosait foglalkoztatják.

Hírek vannak arról is, hogy a kolozsvári kézmiiiparosság abban az esetben, ha. Maniu miniszterelnök erélyes kézzel nem tud, vagy nem akar segíteni a kisiparosságon, akkor egy küldöttség Károly király elé - megy és ott tárja föl a kisiparosság égető sebeit.

Egyelőre a delegáció vezetője felkérte Socol Aurel képviselőt arra, hogy Maniu miniszterelnöknél a szovátai látogatást előkészítse és a kihallgatást kieszközölje. Kíváncsian várjuk, hogy az újabb akciónak milyen sikere lesz. Valóban elérkezett a 12-ik órája annak, hogy a kisiparosság helyzetét szanálják, mert különben az ország legértékesebb társadalmi rétege végső katasztrófája felé rohan.

AAAAAA/WVWWWVWWWWVWW‘/WVW* WVWWVWWVWVW^^^W^WVI

A forgalmiad« kiveíésiek revízióját kérik az iparosok

Most érkezett megf a pénzügyminisztérium mag-yarázó intézkedése

(Kolozsvár, augusztus 16). A forgalmi- adó kivetések során az egész ország iparos társadalma mint a megzavart méhkas zudult fel. A törvény nem volt világos, tehát az adókivető bizottságok mindenütt a legmagasabb adókat vetették ki. Nem értvén meg a törvény intencióját, minden pénzügyi tisztviselő attól félt, hogy felelősségre vonják, ha a kivetésnél nem a legmagasabb kulcsot alkalmazzák. Hiába történtek tehát a tiltakozások, pénzügyminiszteri nyilatkozatok, a valóságban mégis- a magas forgalmiadók rendkívül súlyos terheket róttak az iparosság yállaira.

A napokban aztán megérkezett a pénzügyminisztériumnak magyarázó intézkedése, amely a törvény homályosságát szétoszlatta, hézagait kitöltötte, de már késő volt, mert az adókivetések megtörténtek. Amit számtalanszor a „Magyar Kisipar'’ cimü rovatunk hasábjain megirtunk, most a magyarázó szövegből a napnál világosabban kiderült. Kiderült az, hogy

a törvényt az adókivetö bizottságok nem értették meg és olyan magas fizetési kulccsal operáltak, ami nemcsak az iparosságot sújtotta fájdalmasan, hanem a törvény szellemének I sem felelt meg.

Természetesen a magyarázó szöveg nagy ribilliót keltett a pénzügyi hatóságok körében. Kiderült, hogy az egész forgalmiadókivetés téves alapokon mozgott, de már vajmi keveset lehet segíteni az elhibázott kivetéseken. A kolozsvári ipartestület vezetősége megkeresést intézett a pénzügyigazgá- tósághoz és a törvény magyarázó szövegére való utalásra kérte, hogy

a forgalmiadó kivetéseket revizió alá vegyék és a sérelmeket legalább utólag orvosolják.

Amilit értesülünk, ebben az ügyben küldöttség is megy az adminisztrátor elé és nem tartjuk valószínűtlennek, hogy a pénzügy- igazgatóság hivatalból fogja a revíziót elrendelni.

Marosvásárhelyen csak kitűnő bútorokat készítenek.

Néhány nappal ezelőtt lapunk hasábjain egy cikk jelent meg „Marosvásárhelyen már a földgáz sem segít“ cím alatt, amelyben egy asztalos iparos nyilatkozatát közöltük. E nyilatkozat szerint a marosvásárhelyi asztalosipar optimista, mert azt reméli, hogy a föld- gázfütés tönkre teszi a bútorokat. Ugyanebben a cikkben van egy passzus, amely szerint olyan kijelentés hangzott el, bogy az utóbbi években rengeteg gyenge minőségű, ki nem száradt bútorára került forgalomba Marosvásárhelyen. A nyilatkozatnak ezt a részét bizonyos fenntartással közöltük s egyik marosvásárhelyi hagy bútorgyár vezetősége felkért ezzel a kitétellel kapcsolatosan az alábbiak közlésére: A marosvásárhelyi asztalosipar az utóbbi években hatalmasam fejlődött. Izlésesnél-izléSesebb és igazán jó minőségű bútorokat hozott a piacra, mert Vásárhelyen sok a megrendelés éppen azon vidékről, ahol a földgázfütés már évek óta be vaü vezetve. "Tehát tiltakoznunk kell az ismeretlen asztalosmester felelőtlen és nyilván eléggé meg nem gondolt' nyilatkozatával szemben. A mi bútorgyárunkban éppep a földgáz Hitesre való tekintettel állandóan három szárító működik, a feldolgozásra szánt deszkák htodéra eljárás szerint szári itatnak ki és még a legintenzivebb gázfűtéssel szemben is ellenálló. Ezt a nyilatkozatot annál szívesebbem közöljük, mert tudjuk, hogy Marosvásárhely- asztalosipara tényleg elsőrendű és messzeföldön hires.

Nagyváradon sem fizet a város a kisiparosoknak.

Már többizben irtunk arról, llogy a városok, községek egyre-másra megrendeléseket tesznek a kézmüiparosok- nál, de amidőn fizetésre kerül a sor, megfeledkeznek kötelezettségeikről. Ez annál súlyosabban érinti az iparos társadalmat, mert a mai drága pénzzel elvégzett munka után jogosan várhatnák el, hogy legalább a városok pontosan fizessenek. A napokban a nagyváradi városházáim iparos küldöttség jelent meg és kérte, hogy a város tartozásait fizesse ki. Pénzt azonban most sem kaptak. Már hónapok óta hiába ácsorognak a városháza folyosóján, pénz helyett mindig újabb és újabb dátumokkal fizetnek, amiből nem lehet megélni. Ugyanakkor pedig az adóprés szorgalmasan működik és a végrehajtók kíméletlen módon árverezik el a kézmü- iparosok ingóságait. A város vezetősége nagyon jól tudhatja, hogy a kisiparosok bankpénzzel dolgoznak, a kamat súlyos, törleszteni nem tudnak és a fizetés megtagadása kimondhatatlan károkat okoz.

A tordái magyar iparosegylet felavatása. A múlt

vasárnap impozáns ünnepség keretében avatták fel Tordán a magyar iparosság uj székházát. Az ünnepélyes felavatás a székház udvarán történt meg, amelyen hatalmas közönség vett részt. Minden társadalmi réteg képviseltette mágát. Először a tordai magyar dalkör énekelt s utána Farkas Miklós elnök üdvözölte a vendégeket. Lőrinczy Dénes unitárius esperes, Nagy Mózes református lelkész, Visky Ferenc njtordai ref. lelkész és Botár Gáspár rom. kath. plébános tartottak gyönyörű beszédeket. Nagy Gyula alelnök pedig méltatta a vezetőségnek azit a példás munkáját, amelynek ered- ményekép a tordai magyar iparosság otthona felépült. Nagy agilitással dolgozott Farkas Miklós elnök és az egész tordai iparosság pénzzel, fáradsággal, munkával és áldozatkész lelkesedéssel járult hozzá az uj épület felépítéséhez.

A munkaszerződésekről szóló törvény magyarázata.

A munkaszerződésekről szóló törvény ismertetésénél megírtuk, hogy az uj törvény az ipartestületek és iparhatóságok hatáskörét megszüntette, illetve azt a munka- kamarákra ruházta át. A törvény már régen életbelépett, de a végrehajtás még mindig késik. Mai napig sem állították fel a munkakamarákat. A törvény intézkedéseivel az érdekeltek nem voltak megelégedve, de a munkaadók és munkásszervezetek egyöntetű tiltakozására sem került sor, mert a szakminisztériumok álláspontja sem volt egyöntetű az uj intézmény meg- szbrvczését illetőleg. A munkaügyi minisztérium olyan intézményit akart létesíteni, amely a munkaadókból, munkásokból és az állam képviselőiből tevődött volna össze. A munkakamarák felállításának késedelmeskedésével az ipartestületek és iparhatóságok továbbra is megmaradtak és gyakorolják az eddigi hatáskörüket. Érdekes s egyben jellemző a mai törvényalkotás rendszerére, hogy most egy miniszteri rendelet látott napvilágot, amely a régi állapotot továbbra is szankcionálta. Sőt, az eddigi hatáskörhöz az ipártéstületck még újabb jogkört kaptak. Intézkedés történt arra, hogy a murtkakámarák létesítéséig a kereskedelmi és iparkamarákkal együttesén állajpitsák még, hogy egy képesített segéd után hány fanóüeot lehesse:! alkalmazni, valamint azt is, hogy egy szerződő fél kérésére az ipärtostületnd! lehet-e egyéni munka- szerződéseket bejegyeztetni. Hogy a munkakamarákat mikor állítják fel, az a jövő titka. Talán fel sem állítják, mert törvény van róla-