Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-16 / 179. szám

\ Képvisel btjdape ir kér. TAXA POSTATA PLĂ­TITĂ IN NUMERAR No. 24256—927. Cl aj-Kolozsvár, 1930 aognsztos 16 Sznmhaé ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 800 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAG V Alti'AKTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Pőtér) 4. Telefon: 5-08, 6 04. XIII. évfolyam 179-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 66 pengő, félévre 29 pengő, negyedévi« 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Â letagadott munkanélküliek Nagyon érdekes az a statisztika, amit a munkaügyi inspektorátusok jelentéseiből a minisztérium állitott össze s amit a kolozsme- gyei hivatalos lap is közöl. Az embernek meg­áll az esze — amint mondani szokás — mert úgy látszik, mintha mi nem abban az ország­ban élnénk, amelyben az inspektorok dolgoz­nak, mert mi egészen mást látunk, mint amit ők feltüntetnek. A hivatalosan összeállított statisztika a munkanélküliség rohamos emel­kedéséről számol be, de ilyeténképpen: Január hónapban — ebben az évben — volt 12.622 munkanélküli az országban, ez a szám május végére felemelkedett 25.906-ra, kerek számban huszonhatezerre. Istenem, ha olyan munka folyna ebben az országban, bogy egy ilyen kis számmal el lehetne intézni a munkanélküliség problémáját, boldog paradi­csoma volna itt a gazdasági nehézségekkel és zavarokkal küzködő kerek világnak. Anglia, amelynek parlamentje súlyos elgondolkozá- sokkal emelte fel pár héttel ezelőtt a munka- nélküli segélyeket, irigykedve nézhetne ide s Németország nem csinálná azokat a nagy­szerűen kigondolt és eredményesen végrehaj­tott munkaalkalom-teremtő akciókat, hanem példát venne mitőlünk. Huszonhatezer mun­kanélkülit az egész országban könnyű volt összeirni. Ha az inspektorátusok tényleg eny- nyit jelentettek a minisztériumnak, akkor nem végeztek nagy, fáradságos munkát. Mert ha az ember megindul csak egy nagy város­nak az uccáján, hamarosan összteszámlálhatja a munkanélkülieknek ezreit. Szinte kár volt országos összeírást rendezni, ha csak ekkora számot akartak kihozni. Elég lett volna itt Kolozsvárból kiindulni s csak egy darab utat tenni a Maros mentén felfelé, nagyon nagy gyorsasággal megtalálhatják csak itt azt a huszonhatezer embert, akinek nincsen mun­kája. Nyilvánvalónak látszik, hogy azt a nagy problémát, ami a gazdaságilag leghatalma­sabb államoknak is a legsúlyosabb fejtörést okozza s ami seholsem teremtett elfajultabb krízist, mint itt, valaki a kolumbus-tojás igen egyszerű módszerével igyekezett nálunk el­intézni. Mit munkanélküliség? Kiadunk egy statisztikát és ebben megírjuk, hogy nincsen. Vagy alig van, szóra sem érdemes. S ezzel el van intézve. Olyanformán csinálták ezt, amint Bratianu Jonel s utána rüás bukaresti kormányférfi is, a kisebbségi kérdést tárta fel s a kisebbségi problémát elintézettnek: az alkotmánytörvény csak románokat ismer el, tehát kisebbségek Romániában nincsenek. — S ebben a statisztikában sok érdekes mel­lékszám van még a főtételek mellett. Többek között megtudjuk belőle, hogy az idén már­ciusban és áprilisban valami gazdasági len­dületben volt részünk, mert akkor jelentős csökkenés volt a munkanélküliségben. Talán csak nem az építőiparra gondolnak, amely­nek munkásságából tudomásunk szerint nyár közepén is nyolcvanhét százalék volt a mun­kanélküli. Az ország munkanélküli nyomdá­szainak számát ez a hivatalos kimutatás pél­dául összesen 142-re teszi. Kolozsváron, eb-1 Sulim RBSutl katasztrófa tört nt a Bukarest—Konstancai vonalon Két gyorsvonat egymásba futott - Nyolc halottja és hat súlyos sebesültle van a katasztrófának (BUKAREST, augusztus 14.) Osütörtököri/reggel féltizenegy óra tájban súlyos vasúti katasztrófa történt a Bukarest—Konstanca-i vonalon. A 93-as számú gyorsvonat csütörtökön reggel 7 órakor indult el Bukarestből Konstansába. A vonaton sokan utaztak a tengerparti fürdőhelyre. Ez a 93jas számú gyorsvo­nat Seceleanu állomáson találkozik össze ellenvonatával, a 96-os számú Konstanca—Bukarest-i gyorssal. A bukaresti vonat már be is futott az állomásra, ahol a második számú vágányon vesztegelt. Féltizenegy táj­ban menetrend szerint robogott be teljes sebességgel a 96-os konstancai gyors és az állomás személyzete a legnagyobb megdöbbenéssel látta, hogy ia vonat az állomás bejáróját elérve, teljes sebességgel a második, tehát ugyanazon a vágányon folytatja útját, amelyiken a bukaresti gyorsvonat áll. Ekkor már hiába volt minden integetés, figyelmeztetés, a katasztrófát nem lehetett elkerülni és a 96-os pár pillanat múlva teljes erővel belefutott a gyorsvonatba. Az összeütközés ereje borzalmas volt, úgy hogy mind a két szerelvény mozdonyát valósággal darabokra szaggatta. Pozdorjává zúzódott ezenkívül a vonatok szerelvénykocsija és az ezután kapcsolt sze­mélyzeti vagon is, amelyben vasúti alkalmazottak voltak, A kis állomást csakhamar a sebesültek nyögése és a megszabadult utasok kiabálásának hangja töl-tötte be. Azonnal Bukarestbe telefonáltak és addig is a rendelkezésre álló eszközökkel megindult a mentés. Csakhamar megállapították, hogy a katasztrófának nyolc halottja és hat súlyos sebesültje van. A halottak és a sebesültek valamennyien ókirályságbeliek, legtöbbjük bukaresti. Hét halott a személyzeti kocsiban volt vasúti tisztviselők közül került ki s ezenkívül a halottak között van Ionescu bukaresti mészáros tizennégy éves kislánya, akinek szülei is súlyosan megsebesültek. Bukarestből féltizt ,tőkor mentőszerelvény in­dult Seceleanu állomásra. A szerelvényen orvosok és egészségügyi személyzet utazott. A sebesülteket a ka­tasztrófa színhelyén részesítették első segélyben és azután a feteşti kórházba szállították. Georgiu vasúti vezérinspektor, aki szintén kiuta­zott a helyszínre, azonnal beindította a vizsgálatot s ennek során megállapították, hogy a katasztrófáért a felelősség Motoc Péter váltóőrt terheli. A váltóőrt átadták az ügyészségnek. Csütörtökre virradó éjjel Posada állomás közeié, ben egy hatalmas vasúti katasztrófát csak a számú személyvonat mozdonvvezetőiénelr lélekie'enlítp hárított el. A 304-es személyvonat, amelynek Posada állomáson kell bevárnia a 21-es Brassó—Bukarest-i gyorsvonatot, nem tudott megállani az előírás szerint az állomáson, mivel a mozdony fékje az állomás előtt elromlott. A mozdonyvezető azonnal hozzákezdett a fék megreperálásához és azt az állomás után mintegy két kilométerrel sikerült is rendbehozni. A legfőbb ideje volt annak, hogy a vonat megálljon, mivel már ekkor jött vele szemben a 21-es gyors, amely Idejében észre­vette a vészjeleket és ugyancsak fékezett. A két vonat egymástól száz méter távolságra állott meg a nyílt pá­lyán. 304-es <wwwvvvvwwvii>vwwvwvwvwvvwwweAe^ee^^^A<v«ww»/vwiV\^fta napin folyni a Koronázást eiiKészsíő imiÉiíM (Bukarest, augusztus 14.) Bukarestben nagy­ban folynak a koronázási program előkészületei. Külön bizottságot küldtek ki az előmunkálatok realizálására. Minden tekintetben azonban csak a legszükségesebbre szorítkoznak, mivel a király is­mételten határozottan kifejezte azt az óhajtását, hogy a koronázás a legnagyobb takarékosság jegyé­ben történjék. A koronázási előkészületek miatt a miniszterelnök lemondott külföldi útjáról s Vaida belügyminiszter csak szeptember 20-ika táján uta­zik el Popovici Mihály visszaérkezése után, aki helyette fogja vezetni távolléte alatt a belügyim­ben az egyetlenegy városban több van. Ezer­ötszáz munkanélküli épitőmunkást számlál­tak össze Romániában. Ha Kolozsváron nem volna töBt), jó volna. De kiterjed ez a pontos összeszámlálás az inasokra is. Romániának 5, mond és ird öt munkanélküli inasa volna a miniszter ur szerint, aki nem találta nevet­ségesnek ezt a számot. A falvakba visszake­rült nagy része azoknak a fiuknak, akik meg­kísérelték az iparostanonci életpályát, de nem akadt már munkájuk s különben is csak igy odaírni, hogy öt inas munkanélküli, nagy bátorsággal történt állásfoglalás a komólyta- lanság területén. Ezzel, ilyen eszközökkel nemcsak nem enyhítenek egy kenyérfalatnyit sem a borzal­niszteri tárcát. Iunian és Mihalache egyáltalában nem mennek szabadságra. A Lupta értesülése sze­rint a koronázáson az összes pártok réfsztvesznek és nincsen kizárva, hogy a koronázás éppen jó al­kalom lesz arra, hogy a pártokat közelebb hozza egymáshoz. Ugyancsak a Lupta szerint Titulescu azzal a meggyőződéssel utazott el, hogy egy ilyen közeledés lehetséges és valószínű. A pártok ez al­kalommal fognak válaszolni a királynak trónraló- pése alkalmával mondott kijelentésére, amelyben a nemzet összes erőtényezőit együttműködésre szólí­totta fel. mássá nőtt munkanélküliségen, hanem a kül­föld szakértő szemei előtt válunk nevetsé­gessé. Építkezés nincsen, a kisiparosok visz- szaadják iparengedélyeiket, a bányák nagy­része beszüntette az üzemet, a gyárak meg­álltak, erdőkitermelés nincsen, aki dolgozik még, az leépített. S ilyen viszonyok között a nagy munkátlanságot nem lehet elintézni az­zal, hogy kiadnak hasból odairt házszámok­kal egy „statisztikai kimutatás“-! A munka- nélküliség sokkal mélyebb, sokkal súlyosabb és sokkal veszélyesebb problémája ennek az országnak, semhogy el lehetne intézni ilyen Magadással. Jobb lesz idejében bevallani, hogyan állunk és szembenézni a feladattal, mintahogyan sok más állam is szembenézett. Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents