Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-14 / 177. szám
épviaelöíifc" BUDA ELŐFIZETÉS 1 évre 1200 lej, félévre 6C egyjiórc 12 oldalas sztmCára 5 lej. Szerkesztőség éf kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4, Telefon: 5-08, 6 94. XIII. évfolyam 177-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Claj-Kolozsvár, 1930 *agvsztv$ 14 Csütörtök TAXA POŞTALA FIA- 2TTA IN NUMERAR No. 24256—927. Merényiét a templom ein ^.--Máramarosban a Népszövetség genfi köz- t^ő^áa.^ifflaJlett szervezett zsidó irodának egy ..>yküldöktfe' .iái', amikor a máramarosszigeti í-'^id5 templom kigyulladt. S a zsidó világ- '!r*'viteeiS^e»gthek a megbízottját egy jóakaratu ^ korifiárrypárti képviselő kalauzolta Borsára s vya sókat ftujtogatott nép közé. Londonból jött -Laiţa^e .kormánypárti képviselő, ahol sok olyan benyomást, értesülést szerzett, melyek nek alapján nagyon szeretné, ha itthon most megszűnnének ezek a brutális kilengések, S mig a nép közé vitte a leégett Borsán át az idegen érdeklődőt, azalatt a máramarosszigeti templomba bedobták a tüzcsóvát. Talán azért gyújtogatnak ismeretlen kezek, mert nem akarják, hogy erről az országról jó véleménye legyen a világnak. A jó szándék körülhordozhatja az idegent, hogy az ország iránti bizalmatlanságot ellensúlyozza, ha a háttérből előrenyul a jólismert fekete kéz és elsüti a maga bombáját. Nehogy azt higyje valaki, hogy itt rend van, vagy rend lesz. Ezt akarják bebizonyítani ezek a sok helyről előbukkanó kezek, amelyeknek nem fontos az ország hírneve s az a bizalom finely nélkül nem tud itt senki és semmi zöldágra vergődni. Ez a rettenetes gazdasági krízis, amiben élünk s ami hatványozottan siilvedt jelensége a világgazdaság' nehézségeinek, nem fog itt, nálunk megenyhülni addig, mig minden jóakarat mögül előrenyulik az a rettenetes kéz. Mert hiába vigasztalnak azzal, hogy az egész világon gazdasági válságok tünetei láthatók. Ilyen vigasztalan és ennyire, tűrhetetlen helyzet nincsen egyebütt. Az a külföldi tőke s általában a külföldi gazdasági tényezők egy kis jóakarattal nagyot lendíthetnének Románia kritikus állapotainak javi tásán. Mert ez alapjában gazdag országnak jobban kellene állania, mint sok olyan országnak, amelyek jóval szegényebbek. De hiányzott és hiányzik a bizalom s itt ezt nem értik meg s itt azt nem tudják, hogy milyen kiszámíthatatlan romlásba taszítják, két kézzel, az állapotokat. A templom nemcsak kőépület az uccasor- ban, hanem magas fogalom az emberi civili záció szemében. A templomot az Isten fogalma emeli ki a földi emberek lakóházai közül s a vallástisztclet nem tud magyarázatot és mentséget találni arra a bűntényre, amit templom ellen követ el az embertelenség. A félrevezetett emberek romboló zavargására, védtelen emberek megtámadására még mondhatják, hogy a gazdasági nyomor nincstelenjei könnyen fölbuj fogathatok. De a templomról nem lehet semmit mondani, a templomi merényletnek nincsen szépitgető körülírása és minden ilyen kísérlet sikertelen. A templomba bedobott tüzcsóva, a kegyszerek alattomos felgyujtása csak egy magyarázatot visel magán: istentelenség. Ha odafajultak mozgalmak, hogy már a vallásimádat hajlékát dúlják fel, akkor a külföldi vendég előtt csak egyet lehet bizonyítani: akar-e és tud-e a kormány itt rendet teremteni s az erkölcs tiszteletének érvényt szerezni! Az eddigi rend-igéretekre most ilyen elfajult merényletek következnek. Ennek az az oka, hogy a megelőző hasonló bűntényekre nem következtek példát statuáló (örvénytevések. A kolozsvári és nagyváradi zsidó templomokat feldúlták, megbecstelenitették néhány évvel ezelőtt s az állam iskoláiban nem tanították a növendékeket arra, hogy a civilizált emberiség előtt ez micsoda borzalmas bűntény, de a tet(Bukarest, augusztus 12.) Titu-lescu eî- I utazott, de látogatása körül még mindig folyik a találgatás. Mit is akart tulajdonképpen itthon és a külpolitikai kérdéseken kivül mi körül forogtak a tárgyalások? Az A deverul érdekes cikkben írja meg a helyzetet. Árvává ló volt-e mi mit : r. izgalom, leszi fel a kérdési, hogy a miniszterelnök a végén kijelentse, hogy a kormány-«!.-király teljes bizalmának örvend? — Hogy a kormány Örvend, -— Írja a lap, — szó se róla. De hogy a kormány örvendjen, szükség volt-e erre az egész mozgolódásra, Titulescu hosszú utazására, Lapunak nyaralásából való kimozditására? Szükség volt-e az újságírók valóságos mozgósítására és a közvélemény figyelmének megfeszítésére? Külpolitikai kérdéseket tárgyaltak... Ezt ért jiik. Amikor Mironescu külföldön van, Yaida pedig zavartalanul Bukarestben marad, hogy a sziguranca irodáiban tartson inspekciót — értjük-e, hogy Szinajában külügyi kérdésekről tárgyaltak? A Curentul Titulescu látogatásával kapcsolatban arról ir, hogy a Mamii kormány pénzügyi politikáját a külföld nem nézi jó szemmel. Az utóbbi hetek olyan információkat hoztak, hogy az angol pénzpiac hajlandó volna nagyobb kölcsönt nyújtani, ehhez azon ban szükség volna arra, hogy — tekintettel az első kölcsön feltételeire — a francia és az angol bank egymás között megegyezzenek & azután a kölcsön a Népszövetség utján reáíi- zálódhatna. A Maniu-korinány uralomra jövetele után nem akceptálta a népszövetségi bölcsön formuláját, hanem megmaradt a Bra- tianu Yintila által megkezdett utón — Titulescu figyelmeztetése ellenére — s a lap szerint most meglehetősen kellemetlen helyzetben van, mivel lekötöttségei a francia pénzpiac felé húzzák. teseket sem Ítélték el. Ha az iskolákban megtanítanák arra az ifjúi lelkeket, hogy milyen tisztelettel kell elmenni minden templomépület előtt, akkor nem vinnék ilyen szédületes vakmerőséggel ennyire a gazdasági romlás mélységébe az országot. A lap tudósitója ezután elmondja, hogy informálódni elment a külügyminisztériumba,;, ahol egy kulcslyukon megleste, ahogyan Yaida belügyminiszter Morfeusszal tárgyalt. Innen Halippához ment, aki megígérte, hogy majd talán Mihalachétól megtudja, mi is volt Szinajában, Mindegy, most már vége, Titulusén elutazott és vége van az izgalmak hetének. f A Lupta hangoztatja, hogy Titulescu tárgyalásaival a politikai helyzet véglegesen tisztázódott. Titulescu szokásához híven kategorikusan vonakodott, hogy beleavatkozzék a'belpolitikai harcokba és arra szorítkozott, hogy a királyt és a kormányt informálja az összes külpolitikai kérdésekről. Ennyi történt a Lupta szerint Szinajában. A kormány elnöke most fölszólítja munkatársait. hogy készítsék elő törvényjavaslataikat az elkövetkező kormányzási periódusra, amely a tervek szerint október 15-én kezdődne meg. Mironescu külügyminiszter egyébként Baguolles d'Orne fürdőhelyről, ahol szabadságát, töltötte, a napokban tér vissza s útközben a Lidón találkozni fog Titulescuval. Maniu pénteken lemondott? Jorgát, a pártkormányok mostani nagy ellenfelét, a szinajai tárgyalások sem hangolták másféleképpen s tovább folytatja kampányát a párturalom ellen. Lapjának egyik utóbbi számában felveti a kérdést, hogy vájjon a király bele fog-e egyezni abba, hogy koronázása egy pártkormány alatt történjék. Egyébként azt az információját is közli a Neamui Romanesc, hogy Maniu a mult hét péntekjén a király rendelkezésére bocsátotta a kormány lemondását, azt azonban később Mihalache, lunian és Madgearu ösztönzésére visszavonta. Titulescu tárgyalásai véglegesen megoldották a politikai helyzetet informálta a királyi és a karmánjft a külpoSsíikaí helyzetről A ShcMifoOdiB kiesőin a Curentul szerint csak a &Ssg3Ez£ve őségen keresztesi realizálható Mai számunk 12 oldal  külföld Mánia pénzügyi politikáját nem nézi jó szemmel
