Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-13 / 176. szám
Xlll. ÉYF. 176. SZÁM. Háromszáz nemzeti szociálisfa megzavarta a német alkotmány évfordulói ára rendezett ünnepélyt A letartóztatottak kinyitották a fogházban a vízcsapot és elárasztották a cellákat (Berlin, augusztus 11.) Hétfőn ünnepeltek meg a birodalmi gyűlés termében Hindenburg jelenlétében a német alkotmány évfordulóját. Az ünnepi szónok Wirth, volt kancellár sajnálkozással állapította meg, hogy a politikai válság egyre terjed és az alkotmány kátyúba jutott. Minden a választások ei’edményétől függ. Jól gondolja meg a német nép, liogy mi az érdeke a demokráciának és a köztársaságnak. Az ünnepség második részét a stadionban tartották meg, ahol többezer iskolásgyermek is közreműködött. Az ünnepségen óriási közönség vett részt. A berlini ünnepségeket azonban sajnálatos körülmény zavarta meg. Körülbelül háromszáz nemzeti szocialista felvonult a birodalmi gyűlésre és ribilliót keltett. Amikor letartóztatták őket, a rendőrségi fogház celláiban tovább renitenskedtek. Ablakokat vertek be és letörtek egy vízvezetéki csapot, mire viz árasztott el egyes cellákat. A nemzeti szocialistákat ma átkiserik az ügyészségi fogházba. Hatezer bombát dobnak I© naponta angol repülök Peshavar környékén a felkelők bázisaira (London, augusztus 11.) Pcsbavarból jelentik a lapoknak, bogy a helyzet az észak- nyugati határvidéken és a város környékén még mindig igen válságos. Az afridik általános rohamot még nem intéztek ugyan az erő ditmények ellen, de folytonosan érkező erősítéseikkel guerillatámadásokkal igyekeznek zavarni az angol csapatokat. A támadó hegyi törzsek völgyekben hez- lyezkedtek el a város körül s beásták magukat, hogy védekezni tudjanak az angol repülők állandó bombázása elől. A repülőtámadá sok az afridik ellen állandósulták. A bombavető repülőgépek naponta több mint hatezer bombát dobnak le a felkelők bázisaira. Az afridik előretolt Örsei között nem nagy károkat tehetnek a repülőbombák, mert kitanulták a kavernaépités módját s a mély földalatti sziklaüregekbe yonulnak a bopibázá sok idején. Peshavar egyik külvárosa ellen intézett afridi lovastámadást két ezred angol lovasság hiusitott meg. Az afridik a vasúti pályaudvart szerették volna birtokukba keríteni és levegőbe röpíteni egyik municiórak- tárát. Az angol lovasság rohamát repülőgépek a levegőből támogatták. Hasonló, de kisebbmé- retü támadást kíséreltek meg a hegyi törzsek lovaskiilönitményei a Peshavarba vezető vasútvonal mentén is, ahol sikerült őket a vasútbiztosító osztagok többórás gepfegyvertiizé- vel távoltartani. Peshavarban a helyőrség jól felfegyverzett és elegendő számú katonából áll s így meg van a remény rá, hogy a törzsek attakjait szerencsésen vissza fogják verni. Kisebb csatározások Peshavar körül most is folyamatban vannak. ThMecke berlini íré, a „zseni Jogán“ gyilkolta mm édesanyját Munkásságát oltási Jelentősnek tartotta, amelyért más „értéktelen*4 életeket fel sze&ad áldoxni (Berlin, augusztus U.) Röviden jelentettük, hogy egy Thieleche nevű újságíró és »ró Meggyilkolt* az édesanyját, A nyomozás megindult és <a berlini bűn ügyi rendőrségnek ugyancsak nehéz fejtörést okoz a Thielecke-féle gyilkosa ági affér felderítése. A. fiatalember, aki édesanyját ördögi kegyetlenséggel, orvul meggyilkolta, a rendőri kihallgatás folyamán cinikus egykedvűséggel próbálja magát kihúzni a csávából. Eleinte önvédelmet próbált mentségére felhozni, a nyomozás ujaibb fázisában azonban letért erről a kilátástalan útról és elment annak a beismeréséig, hogy a gyilkosságot előzőleg alaposan fontolóra vette, tehát nem önvédelemből, sem pedig őrös felindulásában követte el. Arra a kérdésre azonban, milyen érdeke fűződött anyja megöléséhez, nem ad határozott választ, bánom általánosságban mozgó, zavaros filozofémákkal -tra'k tálja a rendőrséget. Már most bizonyos, hogy a fiatalember a gyilkosság révén pénzhez akart jutni s azokon a márkákon, melyekhez anyjának vére tapad, ki akart vándorolni Németországból. A bűntett, főleg ami a lelki motivációt illeti, mégsem mondható közönséges rablógyilkosságnak s a rendőrség a tényállás tisztázására irányuló kutató munkától eltekintve, egy érdekes pszihológiai rejtélynek a kibogozására is időt fordít. A rejtélyt a g3Úlikos fiatalember adta fel a bűntett után tanúsított magatartásával, egész gondolkodásmódjával, érzelmi és lelki világával. Gondos nyomozás után sok, érdekes adatot hoztak felszínre a fiatalember múltjára és szellemi fejlődésére vonatkozólag. Az iskolában feltűnt egyoldalú érdeklődé- sével távoli országok és exotikus népek életviszonya iránt s habár szellemileg nem volt alacsonyrendü, ez az egyoldalúság rovására ment általános kiképzésének és az iskola osztályait csak bukdácsolva tudta végigjárni. Később legnagyobb laanbioiója az exotikus népek életének tanulmányozása lett. Nagyban felkészült szakirodalmi tevékenység kifejtésére és a folklorisztikus kutatások terén nem is munkálkodott egészen eredménytelenül, amennyiben egy pár kéziratával sikerült magára vonnia a szaktudósok figyelmét. Különösen indián népmese-forditásai keltettek érdeklődést szakkörökben. Az amugyis erősen beképzelt fiatalembert ez az érdeklődés teljesen elvakitotta. Hogy komolyan vették, abban zsenivoltának bizonyítékait látta. Zseninek érezte magát, az erkölcsi törvényeken felülállónak, életét és munkálkodását pedig olyan értéknek, amelyért, ha kell, más „értéktelen“ életeket fel szabad áldoznia. Ez a gondolatmenet- nem eredeti, megtalálható Dosztojevszkijnek Bűn és Bünhődés cirnü regényében, amelynek főhőse, Rlaszkolnyikov ugyanilyen meggondolás alapján teszi túl magát az erkölcs normáin és olt ki egy emberéletet. Ezek az adatok különös fénybe helyezik az anya. gyilikos fiatalember bűnét és egyben magyarázatául szolgálhatnak a vizsgálati fogoly sajátságos magatartásának. A fiatalember legutóbbi vallomásában azt állította, hogy .a gyilkosság elkövetésekor egy pillanatig sem volt az as érzése, hogy a tőrrel édesanyja életét oltja ki. Úgy érezte, egy idegen személy vergődik a kezei kö3 zött, akivel végeznie kell, hogy elérhesse a maga kitűzött célját. Erről azonban nem nyilatkozik, inkább csak sejtetni engedi, hogy zseniálisnak képzelt szellemi tulajdonságait akarta mindenáron kifejteni e az ehhez szükséges, pénzt akár gyilkosság utján is megszerezni. A romám zsidóság manifesztumban fordul a világ zsidóságához a bor- saíak megmentéséért A romániai zsidók nagytanácsa, amelynek megbízásából a zsidó parlamenti csoport és különböző országrészek reprezentánsai Írták alá a kiáltványt, a következő manifesztumban fordul az egész világ zsidóságához : A román zsidóság nehéz megpróbáltatása napjaiban, az első és legfájdalmasabb áldozatok, a borsai zsidók voltak. A terror hetei után egyetlen éjszaka szerencsétlenekké tette őket. Embertelen emberek 132 lakást, 31á épületet romboltak szét. A nagy nyomorúság eredményeként 213 zsidó család maradt otthon és fedél nélkül. 2100 ember tanyázik a mezőkön és a sötét erdőkben meztelenül, éhesen és szomjasan. Ez a számok szomorú valósága. Még borzasztóbbnak tűnik fel azonban a borsai zsidók nyomorúsága, ha megemlékezünk arról, hogy számukra és családjaik számára hiányzik minden jobbra való kilátás. Mi vár reájuk holnap? Hol fognak menedéket találni az ősz hideg és felhős napjaiban? Ki fogja megalkotni számukra az egzisztencia mód- jait? Zsidó Testvéreink! Ott hagyhatjuk-e a pusztulás utján szerencsétlen testvéreinket? Ennek nem lehet és nem kell megtörténnie. Az emberi szolidaritás érzése fel fog ébredni mindegyikünkben és mindent meg fogunk tenni szomorú sorsuk megkönnyítésére. Ujja kell építenünk a borsai szerencsétlenek elhamvadt otthonait, vissza kell adnunk megélhetésüket. Ne engedjük, hogy tönkrement borsai testvéreink a kétségbeesésbe és a halál útjára jussanak. Tudják meg ellenségeink is, hogy az egész világ zsidósága szoros egységben ott áll a szerencsétlenek hátamögött és kész arra, hogy segítségükre jöjjön. A román zsidóság nevében az egész világ zsidóságához a következő felhívást intézzük: Menüsetek meg kétezer lelket. Érdekes hullócsillagot láttak a Mezőségen augusztusi csillaghullás egyik éjszakáján tűzgolyó látott végig a Mezőség felett (Kolozsvár, augusztus 11.) 1882 február barma dili: án a mezőségi Mécs község felett hatalmas meteor pattant szét. A szétrobbant világvándor darabjait szerteszórta az explozió eraije a környező községek határain. Múzeumainknak ma is legértékesebb darabjai közé tartoznak a mócsi tmefceorhullásból származó meteorkövek. 1882 óta nem volt hasonló jelenségben réséé a me- zőségieknek. Az idei augusztusi csillaghullás aztán különös természeti jelenségben részesítette megint a Mezőség eldugott falvainak lakóit. Ă múlt hét egyik éjszakáján hatalmas tűzgolyó futott végig a Mezőség! felett. A tűzgolyót Kolozs megye keleti részén több községben megfigyelték. Az érdekes természeti jelenség sajnos, késő éjszaka történt és igy a megfigyelések meglehetősen hiányosak. Azt sem lehet a hírekből pontostam tudni, hogy milyen irányban haladt a tűzgolyó? Annyit azonban kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy a tűzgolyó fénye megközelítette a tele Hold fényét, két darabra szakadt és eltűnt. Utána fényes sáv maradt egyideig az égen. A tűzgolyó sebessége középszerű volt és útjában sziporkázó üstököt hagyott maga után. A beérkezett híradások nem említik meg, hogy detonáció hallszott-e a tűzgolyó szétrobbanása után vagy sem? Egy megbízható szemtanú állítása szerint, aki a robbanás után hosszabb ideig figyelt, semmi dörej sem hallszott. Viszont ez nem dönti cl ezt a kérdést, mert a jelenség távolsága szerint a robbanás hangja esetleg percek múl via válhatott hallhatóvá, amikor már laikus megfigyelő semmi fontosságot sem tulajdonított a dolognak. Ekkor könnyen azt hihette, hogy a dörej nincs összefüggésben a tűzgolyó szétrobbanásával. Az bizonyosra vehető, hogy a tűzgolyó vagy kirepült a Föld légköréből, vagy pedig az izzó hőmérsékleten gázzá változott, mert sehol sem találtak lehullott meteor darabokat. A mostani égivándor valószínűleg iaiz augusztusi hulló-csillagrajnak volt tekintélyesebb tagja. Nem érte el azonban a meteoroknak azt a nagyságát, hogy a Földre juthatott volna. Mielőtt leért volna, utolérte a hulló csillagok rendes végzete: megsemmisül“-
