Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-10 / 174. szám
mu. WTW, m. busám, mrnmmsifG Az uj állampolgársági törvény szeptember hó folyamán kerül a törvényhozó házak elé Paleologu államtitkár, lunlan ígazságügyosmiszier helyettese nyilat« kozik az uj állampolgársági törvényről — Báró Szentkereszthy kép« viselő ujságirőküldöitség élén sürgette az uj törvény megvalósítását „Az uj állampolgársági törvény széleskörű, igazságos és modern intézkedéseivel a régi igazságtalanságokat kiküszöböli“ — A Keleti Újság kiküldött munkatársunktól —■ '(Bukarest, augusztus 8.) Ä román főváros az ígéretek városa. Talán sehol a világon olyan köny- nyedén nem röppen el az Ígéret a miniszterek, államtitkárok szájából, mint a bukaresti minisztériumokban. íme egy újabb ígéret __ felelős helyről. Ezúttal az uj állampolgársági törvényről van szó. Báró Szentkereszthy képviselő egy magyar újságírói küldöttséget vezetett Mihail Paleologu igazságügyi államtitkár elé, aki abban a pillanatban a beteg Ju- nian minisztert helyettesítette. A báró ur előtt Bukarestben nincs csukott ajtó. Nemcsak imponáló alakja, hanem nagy tekintélye előtt még a legszigorúbban elzárt miniszteri ajtók is azonnal megnyílnak. Pillanatok alatt Paleologu államtitkár szobájában vagyunk. t Előbb francia nyelven indul meg a beszélgetés. —_ Báró ur, mi történt Csikmegyében, _ kérdezi az államtitkár és úgy mosolyog, mintha egy garden parthieről volna szó, mert Bukarestben ma két szenzáció van: Titulescu hazatérése és a .,székely forradalom.“ Szentkereszthy báró legyint a kezével.- _ Semmi, .— feleli, ugyancsak nevetve. — De igen, ott forradalom van _ és a hangjában ott vibrál a kedves évődés, mert tudja ő is, hogy az egész forradalom nem egyéb, mint a bukaresti szenzációt hajhásző lapok _nyári kacsája. — Onnan jövök, államtitkár ur. Nem történt Ott semmi. Gyűlés volt, egyszerű gyűlés, ahol a székely nép fájó sebeit tárta fel. Odalent nálunk, szegénység és munkanélküliség van államtitkár ur, amin gyorsan és radikálsan segíteni kell... A kis intermezzo után Szentkereszthy a tulajdonképpeni tárgyra tér. Az állampolgárság kérdésének égbekiáltó sérelmeire. Frappáns szavakkal ecseteli, hogy Erdélyiéit és Bánátban ezrével szaladgálnak a hontalanok. _Nekem mindenki gyanús Erdélyben, aki az állampolgársági okmányát a zsebében hordja, _ mondja Szentkereszthy képviselő és csillogó monokliját megtörli. — Miért? — kérdi megijedve az államtitkár. — Mindjárt megmagyarázom. A magyar világban a bennszülött erdélyi nem törődött az állam- polgársággal, az olyan természetes jog volt, amit senki el nem vehetett. Mindenk azt hitte, hogy Romániában is igy lesz. Az összeírásnál alig jelentkezett valaki. Senkisem gondolt arra, hogy az uj országnak csak a föld kell, de nincs szüksége azokra, akik azt megművelik és adót'fizetnek. _Ilyen körülmények között csak az szerezte meg az állampolgársági bizonyítványát az utolsó tiz esztendő alatt, akinek nem volt rendben a szénája. __ Hogyan, képviselő ur? _ Ahogyan mondom. Ügynökök és kijárok meghatározott árfolyam szerint megszerezték bárkinek az állampolgársági bizonyítványt. Ez az oka annak, hogy éppen azoknak nincs meg a bizonyit- yányuk, akik ténylegesen és jogszerint állampolgárok. Ekkor az egyik újságíró veszi át a szót: _ Az összeírások teljesen önkényesen történitek. Nem mondok sokat, államtitkár ur, ha azt állítom, hogy több, mint a fele az állampolgároknak kimaradt a jegyzékből. Sőt még azok ellen'is, akik felvétettek a jegyzékbe, a helyi szigurancák és ad hoc bizottságok1, felebbezést jelentettek be, nem volt fontos' a jogcím, mert a felebbezések végső fokon a semmitőszék elé kerültek, amely formai okokból az állampolgárt a legtöbb esetben elutasította. _Lehetséges volna ez?__kérdezte Paleologu. Ekkor az újságíró számtalan példa felsorolásával igazolta az állításait. A végén pedig kijelentett#: _ Államtitkár ur, ezen sürgősen segíteni kell, mert modefn 'államéléti berendezkedés mellett tűrhetetlen, hogy az újonnan kapcsolt területeken éppen azoknak nincs rendezve az állampolgárságuk, akik a törzslakossághoz tartoznak és még az ükapjuk is ugyanabban a városban vagy községben tartózkodott. Pillanatig feszült csönd. Az államtitkár, mintha szégyenkeznék a történtek miatt. _ Mikor terjesztik be a kamarába az uj állampolgársági törvényt? _ törjük meg a csendet. Paleologu államtitkárnak felderü! az arca, Nyugodtan és határozottan beszél: _. Az uj állampolgársági törvény készen áll. Egy bizottság már áttanulmányozta, jelenleg Junian miniszter ur asztalán fekszik. Ismerem Junian miniszter ur intencióit. Pontról-pontra revideálja a törvényt, mert az a célja, hogy az uj törvényalkotás széleskörű, igazságos és modern intézkedéseivel a régi igazságtalanságokat teljesen kiküszöbölje. _Már ez év szeptember havában a törvény & kamara és a szenátus elé kerül. Minden jogos sérelmet orvosolni fog és hiszem, hogy azzal az egész ország közvéleménye meg lesz elégedve. Az uj törvény szerint mindazok, akik indokolatlanul kimaradtak a» áTlarrt ■ polgársági jegyzékből, pótlólag felvétetnek és teljes jogú állampolgárok lesznek. _Szeptember utolsó dátum?__kockáztattuk meg az utolsó kérdést. _ Szeptemberben biztosra tető alá hozzuk az uj törvényt. Az eddigi késedelemnek is az volt a tulajdonképpeni oka, hogy a törvény mindenre kiterjedőig, minden sérelmet orvosolva, széleskörű, modern alkotás legyen. _ Aki a törvény megjelenése után nem érvényesti az állampolgárságát, később csak naturalizá- lás utján lehet román állampolgár. ' íme egy újabb nyilatkozat, amely szerint szeptemberbe érik be az uj törvény. Kívánatos volna, ha az állampolgársági ügyekben ez volna az utolsó intervju és már valóban jönne az az uj törvény, amely sokezer hontalannak visszaadná _ Romániát. Eddig a kisebbségi polgároknak a vál- laira a közterhek súlya kétszeresen nehezedett, de ezzel szemben sokaknak még azt a jogot sem adták meg, hogy az állampolgároknak kijáró kedvezményekben részesüljenek. Több mint tiz évi kisebbségi sors után teljes joggal kérhetjük, hogy a jövőben több jogot és arányos közteherviselést adjanak. Olajos Domokos. Einstein a legszóilanahb, Painlevé francia kormányelltek a legélénkebb tagja veit a Szellemi Együltsniikodés Főbizottságának Irodaim! közeledésről tárgyaltak Géniben — Ezentúl évemkint négyszer fi! össze az uj testület — A Keled Újság állatidó svájci munkatársától — és hasonlóképpen megbeszélték a természet szépségeinek védelmére szolgáló eljárásokat is. Esztendők’ múltak’ el azóta, hogy a Pen- Klub indítványozta a kis népek szellemi műremekeinek világnyelvekre való lefordítását. Ez a terv még mindig messze van a valóságtól, de a Szellemi Együttműködés Főbizottsága— mint a legutóbbi ülésszakán kitűnt — legalább is állandóan napirenden tartja az irodalmi alkotások'világnyelven való megismertetésének lehetőségeit. Persze attól is sok függ: miképpen fogadják majd az irodalmi közeledés ötletét a különböző kormányok. A bizottság üléseinek legszorgalmasabb látogatója kétségtelenül Einstein volt, aki bár egész szivével jelen volt az üléseken, a felmerült kérdések vitájában nem vett részt. Ő hallgat a legtöbbször és mégis az ő hallgatásának van a legnagyobb jelentősége. Vele szemben a legélénkebb tagja a bizottságnak Painlavé, a volt francia miniszterelnök, aki komolyan hisz abban, hogy a testület „szolgalatjára lehet” még az emberiségnek. A Szellemi Együttműködés Főbizottságának uj igazgatója, Henry Bonnet, 10 esztendeje áll a Népszövetség szolgálatában, amelynek egyik legképzettebb tisztviselője. Nyilván helyesen cselekedett a bizottság, amidőn a semlegesség elvének kihangsulvo- zása kedvéért népszövetségi emberrel töltötte be Julien Luchaire helyét, aki különben a következő év januárjáig elvégzi továbbra is a munkáját. Seidner Imre (Genf, augusztus 8). Miután lezárult a Szellemi Együttműködés Főbizottságának idei ülésszaka, talán nem lesz érdektelen egy pilantást vetni ennek a jellegzetes intellektuális testületnek jöyőbeni munkájára. A Szellemi Együttműködés Főbizottsága teljes újjászervezés előtt áll, amelynek segít ségével akarják élénkebbé tenni az intellektuális közeledés müvének megalkotását. A bizottság összetételében olyan változások lesznek, hogy a jövőben pozitiv és természet- tudományok reprezentánsai egyensúlyban legyenek a többi tudományágak, az irodalom és a művészet képviselőivel. Nyiltan leszögezték, bogy az évenként egyszer összeülő Szellemi Együttműködés Főbizottsága néni rendelkezik elég rugalmassággal a népek szellemi téren való megbarátkozásának előmozdítására és ezért nyolctagú végrehajtó bizottságot alakítottak (a többi között Madame Curie, Gilbert Murray, Paul Painlevé és Rocco olasz igazságügyminiszter lettek a tagjai), akik évenként négyszer fognak találkozni Genfben. Az eddigi albizottságokat megszüntetik, tagjaikat pedig beosztják az újonnan kreált szakbizottságokba. A különböző országok egyetemi hivatalait és a felsőbbfoku oktatás igazgatóit a tanítási módszerek összehasonlítása céljából gyűlésre hivják össze. Ezeknek az úgynevezett népek közötti eszmecseréknek az előkészítésére a Párizsban székelő Szellemi Együttműködési Intézetet bízták meg, amely voltaképpen titkári hivatala a genfi szervezetnek. Foglalkoztak még a különböző albizottságok jelentéseivel kapcsolatban a különböző országokbeli könyvtárak együttműködését célzó indítványokkal, a levéltárak könnyebb hozzáférhetésének ügyével, a tudományos kutatásokat tápláló források kérdésével, a latin betűnek az összes országokba való bevezetésével, a népművészet eredeti termékeinek erkölcsi és anyagi támogatásával ^sg^áraei központjában lekvő legrégibb elsőrendű étterem*, a legjutányosabb feltételek mellett — családi okok miatt — sürgősen eladó* vagy kiadó. — Érdeklődések daái«nál ©râdea Mara, Strada Vlahuţa No. 5.
