Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)
1930-08-10 / 174. szám
’ Y TAXA POSTAJUÄ FLA- * , ',VllaeíiU& / ,“Tío“«5íi'RAJ' CIcí-KoIoKVír, 1930 imgmstrsiW. Vasáreap BÚD HP' ’ ~~ ~ B9 JlŰÉíETlOfSJÜr ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN.; X IfTO 1209 lej, félévre 600 lej, negyed évre S00 lej, egy hóra 100 lef, > 12 oldalas szám ára*5Je|.0 Titulescu ídéfea^a Azt nem tudjuk, hogy mit beszél négy szem között az uralkodó Titulescuval, de abból a körülményből, hogy Titulescut sürgősen hazarendelték, hivatalos lapok megállapítása szerint is rendkívül fontos tanácskozásokra, sejteni lehet, hogy Titulescu szavának különös hordereje van, Románia összes szereplő politikusai között úgyszólván Titulescu az, aki nem járta le magát és akit még ma is úgy belföldön, mint a külföldön a jövő emberének tekintenek. Az egyik budapesti lap, a Pesti Napló kommentálva Titulescu szinajai útját megállapítja, hogy „Titulescu azon személyi ségek közé tartozik, akik a világ politikusai között is az első helyet foglalják el.“ Ugyszól ván legendás atmoszféra környezi Romániá nak ezt a markánsarcu londoni követét, aki nek nagy szónoki felkészültségét, csipős szel lemességét, rendkívül gyors észjárását és dip lomáciai ösztöneit még ellenfelei is elismerik (Vagy talán presztízsének egyik főoka a ro mán belpolitika berkeiben az volna, hogy tá vol áll a párttusakodások sikányaitóll Hogy Londonban él, Genfben, vagy a világ minden tájékán, csak éppen Bukarestben nem és ebben a megszépítő távolságban megnő a figurája, ellenben pár hét alatt, e~agy pár esztendő alatt ő is elhasználódna, mint azok az államférfiak, akik nem a követi székből szemlélik a világ sorát, hanem idehaza puffogtat- ják el szólamaiknak, terveiknek reménytelen municiójátí Nos, most nem arról van szó, hogy erre a kérdésre válaszoljunk és kielemezzük Titulescu túlméretezettnek látszó presztízsének alkotóelemeit, — itt van, megérkezett, szükség van rá, a tizenkettedik órában jött, Románia gazdasági megpróbáltatásának abban a pillanatában, amely már-már katasztrofális, egy sereg külső és belső politikai baj, sőt veszedelem viharfelhője kergette haza és most mindenki azt várja tőle, hogy Románia betegágyánál megtalálja a mentő és az üdvözitő orvosságot. Ennek a remédiumnak a nevét Titulescu még nem mondotta ki és az, amit eddig mondott, inkább negativ urn, mint pozitívum, inkább a múltat felhánytorgató, mint a jövő felé mutató. De amit eddig is mondott, 'érdekes. 'Jellemző. Tanulságos. Például ilyesmiket mondott: „Amikor elhagyom az országot, mindig halomszámra kapom a bókokat Amikor azonban tanácsokat adtam a múltban, azokat többször nem hallgatták meg. Ha hallgattak volna ream annak Idején, Romániának más közgazdasági relációi lennének a külföldön.“ [Valóban Titulescunak végzetesen igaza van. Románia utolsó évtizedének politikája tele van a legszembeszökőbb szarvashibákkal, amelyeket mindenki megláthatott a külföldről, ha nem is volt Titulescu. Tiz éven keresztül idegen államférfiuk, bankárok, pénzügyi tényezők, 6ajtó, állandóan figyelmeztették Romániát, hogy sem általánosságban, sem részleteiben nem helyes az a politika, amelyet folytat. Romániának szuverén joga, hogy hallgat-e ezekre a figyelmeztetésekre, avagy nem hallgat, de Titulescu éppen abban különbözik a külföld „hivatatlanjaitól“, hogy az ő Oassandra-jóslatát a honféltés és a pátriótizORSZÄGOS MAGYARFÂRTI LAP Sserkesstőség é* kîadohivatel: Piaţa Unirii (Főtér) I, Telefon: ß-08, 6 94. XIII, évfolyam i74-»k szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 66 pengő, félérre 29 pengő, negyedén* 15 pengő. Titulescu mégis folytat belpolitika* tárgyalásokat, amiből nagy váltó- zásokra következtetnek Az Argetolamiral és Lupuval tartott megbeszélése rendkívüli meglepetést keltett — A budapesti fogadtatás is meglepetésként hatott (Bukarest, augusztus 8.) Titulescu látogatása itthon teljesen felkavarta az ország politikai köreinek kíváncsiságát és érdeklődését. Románia londoni követe csütörtökön este és pénteken délelőtt hosz- szabb megbeszélést folytatott Lupu dr.-ral és Ar- getoianuval. Ezek a politikai diskussziók nagy feltűnést keltettek úgy kormánypárti, mint ellenzéki körökben. Nyilvánvalónak látszik tehát, hogy Titulescu látogatása nemcsak külpolitikai, hanem belpoltikai kérdésekkel is kapcsolatban van. Nincs kizárva, hogy a szinajai tárgyalásokon fontos belpolitikai változásokról esett szó. Mindenesetre korai volna a szinajai megbeszélésekből küszöbön álló kormányválságra következtetni, de tény az, hogy a levegőben vannak olyan tervek és ötletek, amelyek az ősz folyamára szeretnének politikai változásokat előkészíteni, amelyek nemcsak egy pártrezsimet érintenének, dj> o'ctuálissá tennék valami uj koríflányáM rendszer kérdését is. Argetoianu a jövő egyik embere Maniu ismételt és megnyugtató kijelentései ellenére kormánykörökben is nagy a nyugtalanság. Különösen az Argetoianuval folytatott tárgyalások keltettek nagy meglepetést, mivel köztudomású, hogy Argetoianu, noha a liberális párt vesetőségének tekintélyes tagja, a király bizalmas embere is, aki adott pillanatban könnyen tultessi magát pártja álláspontján. Ellenzéki körökben ennek a beszélgetésnek híréből már egy ősszel megalakuló Argetoianu-kormányra kombinálnak. A kérdés ebben a formában még korai, Argetoianu szinajai szereplése azonban nagyon iellemzi a beluolitikai helyzetet.. Az uralkodó pénteken délben ebédre vendégül látta Titulescut. Délután újabb megbeszélés volt Titulescu és Maniu között. Szinajában gyülekeznek a pártvezetők Szinaja, ez az eddig csendes fürdőváros most nagyon mozgalmas képet mutat. A Bukarestből jövő vonatok csak úgy ontják a politikusokat, akik fantasztikus árakat fizetnek egy-egy szobáért abban a szállodában, ahol Titulescu lakik. A liberálisok közül Szinajában van Angeloscu, és ott van Florescu, a disszidens liberális. Duca érkezését holnapra várják. Péntek délbe érkezett meg Cădere bel ügyi államtitkár, akinek az utón kellemetlen incidense volt. Az étkező kocsiban egy Valentin Jo- nescu nevű államszámviteli tanácsoson idegroham tört ki. Az államtitkár személyesen vett részt a szerencsétlen ember megfékezésében, akit azután Ploestiben kórházba szállítottak. A koronázás dátuma Az Adeverul Maniu egy kijelentésére hivatkozva úgy tudja, hogy a koronázás október végéig mindenesetre megtörténik. A pontos időpont megállapítása a kii-ályi pár válását megsemmisítő határozat kimondásától függ. Ebben az ügyben a király kikérte Titulescu és Junian véleményét. Maniu miniszterelnök pénteken este Bukarestbe utazott, ahol két-három napig marad s azután Szovátára megy. Titulescu budapesti látogatása után Szinajában meglepetést keltett az a barátságos fogadtatás, amelyben Titulescut Budapesten részesítették. Bár útja nem vblt hivatalos jellegű, a magyar hatóságok a legudvariasabb módon siettek segítségére mus lökték ki magukból és forrósitották meg és ha amazokét fölényes gesztussal el is intézték, Tituleseura, aki Románia érdekében vette nyakába Európát, kellett vlona hall- gatniok. Most megint itthon van, megint megkérik a tanácsát, vájjon több foganatja lesz-e e tanácsadásnak, mint a múltban voltî Bizonyos, hogy Titulescu sem csalhatatlan és ha meg is van az ő tanácsadásának az az előnye, hogy külföldi szemmel nézve ítéli meg Románia konstellációját, meg van ugyanakkor az a hátránya is, hogy kezdi nem ismerni a hazai állapotokat, nem számol azzal, hogy a politika rugói egészen más törvények szerint végzik el itt munkájukat, mintahogyan azt az elmélet előírja. Titulescu annak idején egy érdekes pénzügyi tervezetet dolgozott ki, amely újszerű volt, merész és szellemes. Ez a törvény talán Angliában, amelynek szokásait, politikai vonalvezetését, közvetlen közelből volt alkalma kitapasztalni, zökkenés nélkül I beválott volna, de Romániának sajátos társadalmi kiimája van, amelyben a jószándé- I kok rendesen meg szoktak törni és a tetszetős kísérletek rendszerint vissza szoktak pat- I tanni a politikai érettség tekintetében a nyugati államokkal össze nem hasonlítható tömegmentalitás hullámtörőjéről. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy Titulescu ne mondja el, ami a szivén fekszik. Böngészünk a hírek között, amelyek Titulescu szinajai utazásával kapcsolatosan felmerülnek és találgatjuk, hogy vájjon mi lehet az a tanács, amelyet ifjúi tetterővel és ambícióval ékeskedő királyának és válságba jutott népének adni fog. Egyelőre csak azzal a komplikációval találkozunk, hogy Titulescu az angol orientációt jelöli meg Románia számára. Ez az angol orientáció jelentheti a kereskedelmi kapcsolatoknak széles kiterjesztését. — amint ezt Anglia kezdeményezte török- görög-román közeledési tervben véljük felismerni, — jelentheti a csatlakozást Angliához a Briand páneurópás tervére adott válasz tekintetében is. jelentheti a francia orientáció liáttérbeszorulását az angol-szász nemzeti csoportok érdekvonalai irányában is, de talán jelentheti annak az angol demokrata szellemnek és megingathatatlan parlamentarizmus alapján nyugvó érzületnek a követését is, amely Angliát oly naggyá tette a népek között. Mai számunk 12 oldal
