Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-10 / 174. szám

’ Y TAXA POSTAJUÄ FLA- * , ',VllaeíiU& / ,“Tío“«5íi'RAJ' CIcí-KoIoKVír, 1930 imgmstrsiW. Vasáreap BÚD HP' ’ ~~ ~ B9 JlŰÉíETlOfSJÜr ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN.; X IfTO 1209 lej, félévre 600 lej, negyed évre S00 lej, egy hóra 100 lef, > 12 oldalas szám ára*5Je|.0 Titulescu ídéfea^a Azt nem tudjuk, hogy mit beszél négy szem között az uralkodó Titulescuval, de ab­ból a körülményből, hogy Titulescut sürgősen hazarendelték, hivatalos lapok megállapítása szerint is rendkívül fontos tanácskozásokra, sejteni lehet, hogy Titulescu szavának külö­nös hordereje van, Románia összes szereplő politikusai között úgyszólván Titulescu az, aki nem járta le magát és akit még ma is úgy belföldön, mint a külföldön a jövő emberének tekintenek. Az egyik budapesti lap, a Pesti Napló kommentálva Titulescu szinajai útját megállapítja, hogy „Titulescu azon személyi ségek közé tartozik, akik a világ politikusai között is az első helyet foglalják el.“ Ugyszól ván legendás atmoszféra környezi Romániá nak ezt a markánsarcu londoni követét, aki nek nagy szónoki felkészültségét, csipős szel lemességét, rendkívül gyors észjárását és dip lomáciai ösztöneit még ellenfelei is elismerik (Vagy talán presztízsének egyik főoka a ro mán belpolitika berkeiben az volna, hogy tá vol áll a párttusakodások sikányaitóll Hogy Londonban él, Genfben, vagy a világ minden tájékán, csak éppen Bukarestben nem és eb­ben a megszépítő távolságban megnő a figu­rája, ellenben pár hét alatt, e~agy pár esz­tendő alatt ő is elhasználódna, mint azok az államférfiak, akik nem a követi székből szem­lélik a világ sorát, hanem idehaza puffogtat- ják el szólamaiknak, terveiknek reménytelen municiójátí Nos, most nem arról van szó, hogy erre a kérdésre válaszoljunk és kielemezzük Titu­lescu túlméretezettnek látszó presztízsének alkotóelemeit, — itt van, megérkezett, szük­ség van rá, a tizenkettedik órában jött, Ro­mánia gazdasági megpróbáltatásának abban a pillanatában, amely már-már katasztrofális, egy sereg külső és belső politikai baj, sőt ve­szedelem viharfelhője kergette haza és most mindenki azt várja tőle, hogy Románia beteg­ágyánál megtalálja a mentő és az üdvözitő orvosságot. Ennek a remédiumnak a nevét Titulescu még nem mondotta ki és az, amit eddig mondott, inkább negativ urn, mint pozi­tívum, inkább a múltat felhánytorgató, mint a jövő felé mutató. De amit eddig is mondott, 'érdekes. 'Jellemző. Tanulságos. Például ilyesmiket mondott: „Amikor el­hagyom az országot, mindig halomszámra ka­pom a bókokat Amikor azonban tanácsokat adtam a múltban, azokat többször nem hall­gatták meg. Ha hallgattak volna ream annak Idején, Romániának más közgazdasági relá­ciói lennének a külföldön.“ [Valóban Titulescunak végzetesen igaza van. Románia utolsó évtizedének politikája tele van a legszembeszökőbb szarvashibákkal, amelyeket mindenki megláthatott a külföld­ről, ha nem is volt Titulescu. Tiz éven keresz­tül idegen államférfiuk, bankárok, pénzügyi tényezők, 6ajtó, állandóan figyelmeztették Romániát, hogy sem általánosságban, sem részleteiben nem helyes az a politika, amelyet folytat. Romániának szuverén joga, hogy hallgat-e ezekre a figyelmeztetésekre, avagy nem hallgat, de Titulescu éppen abban külön­bözik a külföld „hivatatlanjaitól“, hogy az ő Oassandra-jóslatát a honféltés és a pátriótiz­ORSZÄGOS MAGYARFÂRTI LAP Sserkesstőség é* kîadohivatel: Piaţa Unirii (Főtér) I, Telefon: ß-08, 6 94. XIII, évfolyam i74-»k szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 66 pengő, félérre 29 pengő, negyedén* 15 pengő. Titulescu mégis folytat belpolitika* tárgyalásokat, amiből nagy váltó- zásokra következtetnek Az Argetolamiral és Lupuval tartott megbeszélése rendkívüli meg­lepetést keltett — A budapesti fogadtatás is meglepetésként hatott (Bukarest, augusztus 8.) Titulescu látogatása itthon teljesen felkavarta az ország politikai körei­nek kíváncsiságát és érdeklődését. Románia londoni követe csütörtökön este és pénteken délelőtt hosz- szabb megbeszélést folytatott Lupu dr.-ral és Ar- getoianuval. Ezek a politikai diskussziók nagy fel­tűnést keltettek úgy kormánypárti, mint ellenzéki körökben. Nyilvánvalónak látszik tehát, hogy Titulescu látogatása nemcsak külpolitikai, hanem belpoltikai kérdésekkel is kapcso­latban van. Nincs kizárva, hogy a szinajai tárgyalásokon fon­tos belpolitikai változásokról esett szó. Mindenesetre korai volna a szinajai megbeszélésekből küszöbön álló kormányválságra következtetni, de tény az, hogy a levegőben vannak olyan tervek és ötletek, amelyek az ősz folyamára szeretnének politikai vál­tozásokat előkészíteni, amelyek nemcsak egy párt­rezsimet érintenének, dj> o'ctuálissá tennék valami uj koríflányáM rendszer kérdését is. Argetoianu a jövő egyik embere Maniu ismételt és megnyugtató kijelentései el­lenére kormánykörökben is nagy a nyugtalanság. Különösen az Argetoianuval folytatott tárgyalások keltettek nagy meglepetést, mivel köztudomású, hogy Argetoianu, noha a liberális párt vesetőségének tekin­télyes tagja, a király bizalmas embere is, aki adott pillanatban könnyen tultessi ma­gát pártja álláspontján. Ellenzéki körökben ennek a beszélgetésnek híréből már egy ősszel megalakuló Argetoianu-kormányra kombinálnak. A kérdés ebben a formában még ko­rai, Argetoianu szinajai szereplése azonban nagyon iellemzi a beluolitikai helyzetet.. Az uralkodó pénteken délben ebédre vendégül látta Titulescut. Délután újabb megbeszélés volt Titulescu és Maniu között. Szinajában gyülekeznek a pártvezetők Szinaja, ez az eddig csendes fürdőváros most nagyon mozgalmas képet mutat. A Bukarestből jövő vonatok csak úgy ontják a politikusokat, akik fantasztikus árakat fizetnek egy-egy szobáért ab­ban a szállodában, ahol Titulescu lakik. A liberáli­sok közül Szinajában van Angeloscu, és ott van Florescu, a disszidens liberális. Duca érkezését hol­napra várják. Péntek délbe érkezett meg Cădere bel ügyi államtitkár, akinek az utón kellemetlen inci­dense volt. Az étkező kocsiban egy Valentin Jo- nescu nevű államszámviteli tanácsoson idegroham tört ki. Az államtitkár személyesen vett részt a sze­rencsétlen ember megfékezésében, akit azután Ploestiben kórházba szállítottak. A koronázás dátuma Az Adeverul Maniu egy kijelentésére hivat­kozva úgy tudja, hogy a koronázás október végéig mindenesetre megtörténik. A pontos időpont meg­állapítása a kii-ályi pár válását megsemmisítő hatá­rozat kimondásától függ. Ebben az ügyben a ki­rály kikérte Titulescu és Junian véleményét. Maniu miniszterelnök pénteken este Bukarest­be utazott, ahol két-három napig marad s azután Szovátára megy. Titulescu budapesti látogatása után Szinajában meglepetést keltett az a barátságos fogadtatás, amelyben Ti­tulescut Budapesten részesítették. Bár útja nem vblt hivatalos jellegű, a magyar ha­tóságok a legudvariasabb módon siettek segítségére mus lökték ki magukból és forrósitották meg és ha amazokét fölényes gesztussal el is in­tézték, Tituleseura, aki Románia érdekében vette nyakába Európát, kellett vlona hall- gatniok. Most megint itthon van, megint megkérik a tanácsát, vájjon több foganatja lesz-e e ta­nácsadásnak, mint a múltban voltî Bizonyos, hogy Titulescu sem csalhatatlan és ha meg is van az ő tanácsadásának az az előnye, hogy külföldi szemmel nézve ítéli meg Románia konstellációját, meg van ugyanakkor az a hátránya is, hogy kezdi nem ismerni a hazai állapotokat, nem számol azzal, hogy a poli­tika rugói egészen más törvények szerint vég­zik el itt munkájukat, mintahogyan azt az el­mélet előírja. Titulescu annak idején egy ér­dekes pénzügyi tervezetet dolgozott ki, amely újszerű volt, merész és szellemes. Ez a tör­vény talán Angliában, amelynek szokásait, politikai vonalvezetését, közvetlen közelből volt alkalma kitapasztalni, zökkenés nélkül I beválott volna, de Romániának sajátos tár­sadalmi kiimája van, amelyben a jószándé- I kok rendesen meg szoktak törni és a tetsze­tős kísérletek rendszerint vissza szoktak pat- I tanni a politikai érettség tekintetében a nyu­gati államokkal össze nem hasonlítható tö­megmentalitás hullámtörőjéről. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy Titulescu ne mondja el, ami a szivén fekszik. Böngészünk a hírek között, amelyek Ti­tulescu szinajai utazásával kapcsolatosan fel­merülnek és találgatjuk, hogy vájjon mi le­het az a tanács, amelyet ifjúi tetterővel és ambícióval ékeskedő királyának és válságba jutott népének adni fog. Egyelőre csak azzal a komplikációval találkozunk, hogy Titulescu az angol orientációt jelöli meg Románia szá­mára. Ez az angol orientáció jelentheti a ke­reskedelmi kapcsolatoknak széles kiterjeszté­sét. — amint ezt Anglia kezdeményezte török- görög-román közeledési tervben véljük felis­merni, — jelentheti a csatlakozást Angliához a Briand páneurópás tervére adott válasz te­kintetében is. jelentheti a francia orientáció liáttérbeszorulását az angol-szász nemzeti csoportok érdekvonalai irányában is, de ta­lán jelentheti annak az angol demokrata szel­lemnek és megingathatatlan parlamentariz­mus alapján nyugvó érzületnek a követését is, amely Angliát oly naggyá tette a népek között. Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents