Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-18 / 154. szám
4 täyc&rrwrfXMfä „Csődöt mondtak a kisebbségi szerződések, csődöt mondott a Népszövetség r Hatvannyolc angol képviselő emelte lel tiltakozó szavát a kisebbségek elnyomása ellen — Az angol kormányhoz intézett memorandum hiteles szövege Kolozsvár, 1930 július havában. Az angol parlamentijein, amint arról már mcgemlé- kezltünk, vita folyt a 68 alsóházi tag nevezetes emlékiratáról, melyet az angol kormányhoz a kisebbségi kérdésben intéztek.. Henderson külügyminiszter elismerte, hogy a mozgalomnak az aláírók személye messzemenő jelentőséget ad, majd kijelentette, hogy a kérdést az angol kormány beható tanulmányozás tárgyává Itosizi. 'Most abban a helyzetben vagyunk, hogy ennek a nagyjelentőségű emlékiratnak teljes hiteles szövegét is megismertethessük olvasóinljkal. Az emlékirat szövege 1. Nagybritánia kormányának felelősségét a kisebbségek védelméért, a vereaililes-i békeszerződés állapitja meg. A nagyhatalmak c szerződés 93. szakaszával összhangban utóbb Lengyelországgal, majd más hatalmakkal is‘ szerződéseket Írtak alá, melyekben garan ciát vállaltak a kisebbségek jogaiért azokban az állami keretekben, melvékben azok élnek. ’ "-rásír Ezek a szerződések előfeltételei voltak annak, hogy a nagyhatalmak Lengyelországot s a többi államot elismerték. 2. Ezeknek a szerződéseknek többsége csődöt mondott. Azokból az államokból érkező jelentések, melyek Nagy brit aniávaT együtt garantálták ezeket a szerződéseket, azt mutatják, hogy a helyzet égetővé vált. A beadványok kezelése Genfben arra enged következtetést, hogy a Nemzetek Szövetsége, mint a kisebbségi szerződések kezese szintén csődöt mondott és azft az aggályt keltik, hogy ezek a beadványok nem részesülnek abban a figyelemben, melyet megérdemelnek. Egész sor jelentés arról tud, hogy számos kisebbséget megakadályoznak panaszaik benyújtásában. 3. A Nemzetek Szövetsége annak az elismerésével, hogy javításra szükség van, egy bizottságé: küldött ki, mely azonban csak az eljárás javításával foglalkozott, azokkal az esetekkel tehát, melyről panaszok szótanuk, — maga a főkérdós azonban érintetlenül maradt. Az eljárásnak e módosításai nem hoztak kóny- nyebbülést a kisebbségeknek. Az 1929. óv folyamán benyújtott 42 panasz közül csak kettőt nézett át a Nemzetek Szövetsége, mindkettő azonban befejezetlen és elintézetlen maradt. 4. A Nemzetek Szövetsége az egyetlen fórum, honnan a ^őebbségek ínségükben segítséget remélhetnek. Emlékezetük arra, hog3T Ön, miniszterelnök ur, (az emlékirat .Macdoiniaíldhoz van címezve) legutóbbi nép- szövetségi beszédében ezt a megállapítást tette: „Feloszthatják Európát ahogyan akarják, sohsem fognak azonban államokat kapni, melyek egyetlen fajból állanak.’’ A megoldás a kevert népességű állam. A többségi népek nagy előjoga éppen az, hogy a kisebbségek sorsát könnyűvé tegyék és oly magatartást tanúsítsanak, hogy a kisebbségek büszkén vallják magukat államuk részének. Emlékezünk arra a cikkére m, mely a Sunday Times 1929 juaius 16—tiki számában éppen azelőtt jelenít meg. hogy Ön hivatalába lépett. Ebben Ön ezeket, mondja: „A békének és a demokraíiku' intézmények védelmének érdekében meg kell fontolnunk, hogy mily jogok illetik meg a kisebbségeket s melyik az az állam- politika, melyet őket illetőleg vezetni kell. A cél nyilvánvalóan az kell hogy legyem) a kisebbségek helyzetét Önin agának életjáradékot, leányának hozományt, fiának tokét gyűjtsön és biztosítson csekély haviclij ellenében a magyar egyházak biztosi tó- társulatánál, a ..MINERVA'4 BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNY- TÁRSASÁGNÁL, Kolozsvár, Galea Reg. Ferdinand (Ferencz József ut) 37. Telefon 12—57. abban az államban, melynek állományához tartoznak, oly kellemessé tenni, hogy az állami munkában résztvehessenek. A panaszok beadása körül felmerülő technikai nehéz- ség'ekct tehát el kell távolítani és a megvádolt felelős államok védekezését nyilvánosságra kell hozni. (Déva, julius 16.) Rongyos ruhákba burkolt utas ül velünk szemben a Tövis-felé szaladó vonatban. Valahogy olyan az öltözete, a beállítása, az arca, megnyúlt vonásai az életnek olyan furcsa karcolásait, mutatják, hogy az egész fülke figyelme feléje sodródik. Az ötvenévesek látszó, fáradt ember nem belföldi típus. S amikor a kérdezősködések áradata megindul feléje, csakugyan azt hinné az ember, rossz magyar kiejtéséről, hogj* valami visszavándorolt gyarmati magyar. ; A kérdések kérész! fülében elmondja, hogy Vsigtyy Istvánnak hívják, Maroshévizen született, 1915-ben ment ki a harctérre és aztóa nem látta viszont a szülőfaluját. .Valaki.tehát.visszajön 1915-ből nem mindennapi odisszeák után s a beszélgetés közben felgöngyölődik az egész életé. Fehértemplomtól Madagaszkárig __Ahogy bevőnültam’az osztráK-magyar hadseregbe, a tengerészekhez kaptam beosztást,__kezdi elbeszélését Csighy István. A rendes katonai előléptetések során már mint tcngerészaltiszt kerültem a Iveiserin Elisabet nevű hadihajóra. Az ágyu- jiaszád már Csingtauban horgonyozott, amikor francia részről váratlan hajótámadás ért. A hatalmas francia hajóraj a mi ágyunaszádunkat ‘pillanatok alatt bekerítette, bennünket foglyul ejtett s ettől a perctől kezdődik aztán a magam és még százharminchárom társam tragédiája. __Meg kell jegyeznem, hogy a százharminchárom bajtársam között számtalan erdélyi fin volt. __ A franciák lista szerint könyveltek el bennünket, mint hadifoglyokat és azzal kezdték, hogy rákényszeritettek bennünket, szerződés szerint a francia idegen légióba való belépésre. Nyomban el is indítottak bennünket Madagaszkár szigetére. Hosszú, száraz köhécselés tör elő Csighy István melléből és egy kis szünet után, tovább folytatja élete regényét. __A hajón, amelyen a francia gyarmatra szállottak, mindössze hatvanöt tengerész tartózkodott. Valamelyikünknek az az ötlete támadt, hogy birtokunkba vesszük a hajót, hiszen túlerőben voltunk. Két napig tartó formális és véres harc után el is értük a célunkat, sajnos tizennégy társam holtan maradt a hajó fedélzetén. Most már az volt a tervünk, hogy a hajót kivezetjük az ellenséges zónából. Ez kivihetetlennek és fantasztikusnak látszott ugyan, de mégis megpróA műndátumbizottságbaz hasonló állandó kisebbségi bizottságot kell alakítani és ki kell zárai az cltnssolás diplomáciáját. 5. Mi a brltt parlamentnek alóliratt tagjai áthatva attól a meggyőződéstől, hogy ,a kisebbségi probléma megoldása nem lehetséges addig, mig állandó kisebbségi bizottság beállítva nincsen, nyomatékosan kérjük Önt, vétessen fel a Népszövetség ez évi szeptemberi közgyűlésének napirendjébe olyan pontot, melyben azt javasolja, hogy a kisebbségi szerződések hatásainak, valamint, a panaszok körüli belső és külső eljárásnak és a szükséges változtatásoknak tanulmányozására bizottság küldessék ki. Ennek a bizottságnak kötelessége lenne a szóbanforgó államok meglátogatása, a problémák beható tanulmányozása, miről a népszövetségi tanácsnak 1931 májusában jelentést kellene tennie. Dr. S. I. XIU ÉVF. 154. SZÁM. háltuk. Arról elfeledkeztünk, hogy egy-két francia hajótiszt küzdelmeink során elmenekült. Ezek a. tisztek aztán angol segítséget ^ vettek igénybe és még az ellenséges zóna területén újra bekerítettek bennünket. Rövid harc volt, de rettenetes. Újabb huszonöt bajtársunk pusztult bele. Az emlékezésben Csighy István szemét elfutja a könny, ismét előtör a köhögése, egy pohár vízzel sikerül magához téríteni és végre tudja folytatni az elbeszélését. Százharminchárom fogoly között húsz marad éledben Egy pohár viz után folytatja Csighy István: __ Az angolok egy hét elteltével újra átadtak a francia hatóságoknak. Katonai szerződésszegés címén állítottak hadbiróság elé, amely meg tizedelésre és minden ötödik katonát életfogytiglani kényszermunkára ítélt. Nem tudnám megmondani, hogy szerencsémre, vagy szerencsétlenségemre én az ötös számnak közé kerültem. Életben maradtunk vagy húszán, mert közben a pestis is pusztított köztünk. Végre Madagaszkár szigetére szállítottak bennünket, ott éltem aztán kereken tizenöt évig. Húsz éves voltam, amikor a harctérre kerültem, ma harmincöt vagyok, átvernek látszom és hetvennek érzem magamat. Hogy a tizenöt év madagaszkári élet mit jelent, azt emberi szó magyarázni úgy se tudja. __És most hova utazik — kérdeztük. __Fehértemplomban kerestem a szüléimét, fájdalom, hiába, mert Székelyudvarhelyre költöztek át az édesapámék. Most oda tartok. Kattog a vonat, egymás után maradnak el az állomások, Csighy Istvánt újra elfogja a köhögési roham és nekünk még hirtelen eszünkbe jut, hogy elkérjük tőle azoknak a nevét, akiket Madagaszkár szigetén hagyott. Itt közöljük a névsort, megnyugtatásul a hozzátartozók számára, hiszen ahogy Csighy Istvánnak sikerült, talán az alábbiaknak is sikerül még visszatérni Erdélybe. Constantin Bal avan (Bucureşti), Emil Oro- vean (Craiova), Darabont László (Máramirosszi get), Sutoris Mihály (Bistrita-Petris), Vaida László volt jegyző (Dés), Bontescu Emil (Szászváros), Fredler Constantin (Caransebeş), Ziegler Ignác (Székelykeresztur), Brandler Lajos (Dicsőszcnt- márton), Cuparescu Mihály (Máriaradna). Ju- basins Septimiu (Gyulafehérvár), Dariu Liviu (Balázsi alva). m m m m m m ^3 Figyelem! H tészta selyem nem ég! — Asszonyom, érdekli Önt! — Uraim, Önöket is! Szenzáció a kolozsvári piacon ■ Tiszta selyem lerakat (garantált mosó) az olasz Ciennaro Morrone. CLUJ. Calea Regele Ferdinand 105 szám. Bámulatos olcsó árak! Látogasson meg bennünket vételkötelezettség nélkül! — Áruink valódiságáról könnyen meggyőződhet, ha egy darabkát meggyujt, mert ha a meggyujtott selyem úgy ég el, mint a papir, akkor nem valódi. Eladás nagyban és kicsinyben! Minden konkurrencia kizárva I Ne vásárol»©«, mielőtt meg nem nési áruinkat! — A eág neve garantálja a minőséget! 1*22 m m m £?? Csighy István tengerészaltiszt tizenöt év után megjött Madagaszkárból Mint húsz éves, életvidám ifjú ment el és mint megtört aggastyán tért vissza — Erdélyiek a borzalmak szigetén
