Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)

1930-07-18 / 154. szám

2 Till ÉVF. m. SZÁM. A parlament feloszlatását kérik a királyi palotába bejáratos ellenzékiek az yralkódótól A liberális pád és a trón között normálisak lettek a kapcsolatok A holland töke csak úgy ad pénzt, ha a régi adósságaikat rendezik a romániai városok Az Adeverul szerdai száma azzal a politikai szen­zációval szolgál, hogy az uralkodót állítólag sikerült volna egy ellenzéki politikusiak a parlament felosz­latására rábeszélni. Ez az ellenzéki politikus a királyi palotába bejáratos és a hir szerint meggyőzte volna a királyt arról, hogy íij választással uj és egészségesebb parlamenti érát lehet megteremteni. Ugyancsak az Adeverul közli azonban egy előkelő kor­mánypárti politikusnak a nyilatkozatát is ezzel a hí­reszteléssel szemben. A nyilatkozat határozottan cáfoló s az előkelő politikus azt mondja el, hogy a király éppen ő előtte közölte azt az elhatározását, hogy a kormány munkájának útjába nem akar semmiféle akadályt gördíteni. Kijelentette a lciráhj, hogy a súlyos gazdasági problémáknak a megoldását ettől a parlament­től várja s a kormány gazdasági programjának a megzavarása szerinţe is helytelen volna. Duca audienciája után Abból a tényből, hogy Duca, a liberális párt egyik vezére audiencián volt tegnap a királynál, egyes lapok messzemenő következtetéseket vonnak le. Az Adeverul azt szögezi le, hogy a király és a liberális párt között, ugylátszik, normális kapcsolatok létesültek. Hogy mi lesz ennek a következménye, azt előre nem le­het megjósolni, de nem lehetetlen, hogy Dúcán keresz­tül a király és a liberális párt között olyan közeledés fog idővel kialakulni, amelynek következtében egyszer mégis csak a liberális párt fog ajánlatot kapni a kor­mányalakításra. vét beszélték meg. Az értekezlet Mihalache földmivelés- ügyi minisztert bízta meg, hogy keressen érintkezést külföldi pénzcsoportokkal a gabonaértékesítés érdekében. Az értekezlet után Madgearu és Popovici miniszterek a Bukarestben tartózkodó Sergent bankárral tárgyaltak. A holland tőke feltételeket szab A kormány köréből származó hírek szerint kedvező mederben haladnak Radueanu miniszternek a hollan­anács az olvasóknak Anélkül, hogy a szervezetnek ártana és anélkül, hogy a gyomorban a legcseké­lyebb rendellenességet provokálná — mint ahogy az igen sok gyógyszernél előfor­dul — a Poudre Louis Legras pillanatok alatt enyhiti a leghevesebb aszthmatikus rohamot, katarust, légzési nehézségeket és régi gégehurutból származó köhögést és mindezeket gyorsan gyógyítja. Ha az olvasó egyszer megpróbálta, kizárólag ezt fogja használni, mert hatása csodálatos. ’Kapható minden gyógyszertárban és dro- gueriában. Képviselő : I. Lieuze Bucureşti Calea Moşilor 137. OKOS EMBER nem szenved a hőségtől, mert a mentholos sósborszesszel végzett könnyű bedörzsölé* rögtön lehűti, felfrissíti. diai pénzcsoportokkal felvett tárgyalásai. A holland tő­késektől 400 millió lejt kivan Radueanu miniszter a me­zőgazdasági hitel megszervezése céljaira szerezni s erre Ígéreteket is kapott. Hágában főképpen Mendelsohn, hollandiai bankárral tárgyalt, aki kilátásba helyezte a hollandiai pénzcsoportoknak m részvételét azzal a kikö­téssel azonban, hogy a romániai városok mindenek előtt rendezzék azokat az adósságaikat, amelyekben a holland töke érdekelve van Különösen vonatkozik ez Bukarestre, ameL nagyobb hollandiai pénzt kapott annakidején kölcsön a ez az adóssága teljesen rendezetlen. A 400 millió hollandiai pénznek első feltétele az, hogy ezek az adósságok ren­dezve legyenek s amig ez meg nem történik, addig a tárgyalá­sok csak elméleti mederben haladnak. A kormány azonban sürgősen akarja rendezni a váro­soknak ezeket az adósságait, hogy ezt az akadályt el­tüntessék. Már az uccasarkokon pergetik a dobot... Bujor és Stefanov miatt A Viitorul, a liberálisok lapja abból az alkalomból támadja a kormányt, hogy Bujor és Boris Stefanov, re- gáti munkásvezérek büntetését enyhítették. Azzal vá­dolja a kormányt, hogy e két kommunista vezért szaba­don akarja bocsátani s teszi ezt annak a paktumnak a következtében, amit a kormánypárt az ellenzéki oldalon kötött a kom­munistákkal. Természetes, hogy rz csak ellenzéki támadás és semmi jele nincs még annak, hogy Bujort és Stefanovot a kor­mány tényleg szabadon akarná bocsátani, habár a mun­kástömegek mindent elkövetnek a szabadonbocsátás érdekében. Külföldön keresik a pénzt a gabonaértékesítéshez A kormány gazdasági bizottsága ma délelőtt ülést tartott, amelyen a gabonaközraktárak létesitésének ter­LÁZÁR BERCOVICI BUCUREŞTI, STR. ACADEMIEI 2­EgyesSáríssitó; FENYŐ ÉKSZERÉSZ PIAŢA. UNIRR Ş8. A közönség bojkottja a nyomorúság vásárjával szemben Paraschivescu pénzügy.igazgató csodálkozik rajta, hogy a Se lek nem fordulnak a pénzügyminisztériumhoz (Kolozsvár, julius 16.) Az uccán a végrehaj­tók autói jönnek-mennek, az uccasarkokon szegény emberek bútorait árverezik adóba. Végrehajtók adó­árverezők, árverési hiénák rémei ijesztgetik a lakos­ságot, mert alig vannak olyanok, kik fizetési köte­lezettségeiknek, a horribilis adóköveteléseknek ele­get tudnának tenni úgy, hogy e rémek előtte meg ne jelenjenek. Rettenetes ez az esztendő, borzalmas ez a nyár, amikor a lakásokból az uccasarokra hur­colják ki a bútorokat és pergetik a dobot. Az em­berek nem gyűlnek az árverés köré, családi egzisz­tenciáknak e temetéseire, hanem menekülnek saj­nálkozva és a közönség körében uj hangulata erő­södött meg az elkeseredett gyűlöletnek azokkal szemben, akik az egzisztenciák temetésének hiénáiként jelentkeznek. Vevő nincs az árveréseken, mert nincsen vá­sárló közönség s akik ma csak tanúi egy-egy ilyen látványosságnak, irtózattal gondolnak arra, hogy holnap rájuk kerülhet a sor s ha nem holnap, ak­kor esetleg valamivel később. A végrehajtóknak az esztendeje ez, az árveréseknek a nyara. Hogy mi lesz az évvégi mérlege ennek az adófelhajtásnak, azt nem lehet tudni, mert nem biztos a szigornak a pénzügyi mérlege, viszont az adófizetők tönkreté­telét sokáig meg fogja a kincstár majd érezni. A Keleti Újság munkatársa felkereste Paraschivescu kolozsvári pénzügyigazgattó, aki­nek a tevékenysége, amint ismeretes, az adóbehajtásokban merül ki. __ Először elmond­tuk a pénzügyigazgatónak, hogy milyen katasztro­fális eredménnyel járnak a könyörtelen adóárveré­sek. A pénzügyigazgató először elégedetlenségét fe­jezte ki afelett, hogy a kolozsvári magyar sajtó állí­tólag állandóan támadja. Munkatársunk elmondta a pénzügyigazgatónak, hogy a lapok nem a péhz- ügyigazgató személyét támadják, hanem igen is követelik ennek az adóbehajtási rendszernek a megváltoztatását, amely súlyos következményekkel jár úgy az állam, mint az adófizetőre. — Hogyha azt akarják a kereskedők, hogy az árverést elkerüljék, miért nem kérnek haladékot a, pénzügyminisztertől? Igyekszünk bebizonyítani, hogy igen is kérnek haladékot az adófizetők, de ípnint az a Veress papiros-kereskedő esetéről kitű­nik, még válaszra sem méltatja a beérkezett kérve•' nyékét a pénzügyminiszter. Megkérdezzük még a pénzügyigazgatót, hogy nem tett-e valami jelentést a minisztériumnak, hogy mire vezet az uj adóbehajtási rendszer és hogy a régivel sokkal szebb eredményt lehetett elérni. Kér­désünkre Paraschivescu adminisztrátor idegesen válaszol: _ A miniszter nagyon is jól ismeri az adóbe­hajtási módszereket. Én e tekintetben semmit sem tehetek. Közben belép egy Dobai József nevű kolozsvári iparos s a román nyelvet nem birva, magyar nyel­ven mondja el a pénzügyigazgatónak, hogy ő 1927-ben bevonult katonának. Amig katonáskodott, a íiszkus kirótta rá a rendes adót, mintha akkor is dolgozott volna, noha még katonáskodni sem na­gyon tudott, mivel súlyos betegségével kórházban kellett tartózkodnia. Tartia dr. pénzügyigazgatő tol­mácsolta a szegény iparos beszédét kollégájának. Hány ilyen és ebhez hasonló eset van naponta min­den városban és minden faluban? Vájjon ezt is tud­ja a pénzügyminiszter ? — Schildkraut Rudolf meghalt. Becsből jelentik: Hollywoodból érkező jelentés szerint Rudolf Schild­kraut, a német színpadok ismert, nagy művésze, szív- gyengeségben meghalt'. Schildkraut 1862-ben született Konstantinápolyban, ahol édesapja szállodás volt. Már egész fiatalon a színészet iránt érzett hajlandóságot, Becsben tanult Mitterwurzernél és azután először Sop­ronban lépett & színpadra, amely nevét világhíressé tette. Hosszú éveken keresztül kis osztrák városok színházaiban játszott 'és csak 1893-ban tűnt fel, amikor Becsbe szerződtették a Raymund Theaterhez. Később a Karltbeaterliez került, majd Hamburgba jutott, ahol igazi nagyságát elérte. A német klasszikusokban voltak nagy sikerei, amelyet imüvészi maszkjaival, határozott átérzésü* játékával és mindonCkfelett győzedelmeskedő humorával ért el. 1911-ben Amerikába nicht át, majd Reinhardtnál játszott. A háború után újra visszament Amerikába, ahol a Peer Gynt-ben való szereplésével vi­lágrekordot ért el. Százncgyvelinyolcszor játszotta a szerepet. Amerikai időzéso alatt a filmhez 'is meghív­ták és több nagy filmnek játszotta a főszerepét,- igy a Jákob fiait, Királyok királyát ég a Lucifer farsang­ját. Pia Schildkraut József szintcu világhírű filmsztár.

Next

/
Thumbnails
Contents