Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)

1930-07-02 / 147. szám

10

XIII. ÉVF. 147. SZÁM.

baa mondott expozéjában tett, amikor a kormány gazdasági politikájával kapcsolatosan kijelentette, hogy az európai mezőgazdasági államoknak feltétlenül talál- kozniok kell közös érdekeik védelmében. Azt, hogy éppen a pénzintézeti életben meg van azoknak a kapcsolatoknak szükségessége, melyekre már utaltam, — úgy hiszem — bővebben fejtegetnem nem kell. Slélíóztassa- pak meggyó'zó'dni, hogy a Magyar Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete nagyra értékeli és méltányolja azt a nagy munkát, amelyett az Erdélyi Bankszindikátus taginítézetei érdekében kifejt és hogy az az egyesület, melynek vezetőségében helyt foglalok, mindenkor a legnagyobb szeretettel és melegséggel azon lesz, hogy az Erdélyi BamkBzmdifcátusnak és tagjainak működését tőle telhetői eg előmozdítsa,

A közgyűlés tagjaira mély hatást tett dr. Kresz Károly beszéde, amelynek befejezése után percekig tartó meleg ovációban részesitették a TÉBE képviselőjét.

Harmónikua együttműködés a Bankszindiká- tns, Revisionsverband és Solidaritatea között Teutsch Heinrich, a Revisionsverband képviselő tőben Schnllerus Félix elnök és a társ egyes1* ti af.

üdvözletét tolmácsolja és annak Jeszögezése mellett, hogy a Reyisionsverbapd és az Erdélyi Bankszindikátus között ennek megalakulása óta a legbarmónikusabb baráti viszony áll fenn, felelni kíván arfa a kérdésre is, hogy Erdélyben a pénzintézetek miéit alakították meg érdekképviseletüket nemzetiségi tagozódás szerint.

— Ez a tagozódás és csoportosulás — mondotta Teutsch Heinrich, — magától értetődő és Erdély történetéből következő. A három banksznidikátus között egészséges verseny indult meg közös célok el érésé re. és ez a verseny egyik szerv működését sem befolyásolta károsan, hanem ellenkezőleg alkotó munkára serkentette őket. További fejlődést, szerencsét és sikeres munkált kivan az Erdélyi Bankszindikátusnak.

Dr. Brădiceanu Tiberiu, a brassói kereskedelmi és iparkamara képviseletében üdvözli a Bankszindikátus tagjait és annak a reményének ad kifejezést, bogy a szakszerű tanácskozások siettetik és előmozdítják az ország gazdasági és pénzügyi problémájának megoldását.

A napirend előtt dr. György József, a Magyar Párt országgyűlési képviselője tartott nagy figyelemmel hallWlrCarlocuf *»•« aivIáÍttí •írr«wm'/rífliV Viíf.pilnrnhlPirrnáinrnl.

— A háborút már évekkel megelőzőleg a gazdasági fejlődés olyan irányt vett, — mondotta dr. György József — hogy a mezőgazdasági termékek árai lassan, de állandóan csökkentek, míg az ipari termékek árai fokozatosan emelkedtek. Ennek eredményeként a mező- gazdálkodással foglalkozó társadalmi osztályok vagyoni helyzete is fokozatosan megromlott. A nagybirtok csökkenő' jövedelemmel is még jobban fenn tudta tartani magát modernebb gazdálkodási rendszerre térve át, de a közép- és különösen a kisközépbirtok az árak hanyatlását nem birta el s a birtokosok vagy eladták földjüket, vagy bérbe adták s más pályán kerestek elhelyezést, hogy megszokott életótandardjukát fenntarthassák. Akik megmaradtak a gazdálkodás mellett, az állandóan visszatérő hiányokat csak kölcsönpénzzel tudták fedezni. így a háború kitörésekor a gazdálkodó osztály általában adósságokkal volt terhelve s a gazdaságok felszerelése és berendezése visszamaradott.

— A háború kitörése után a mezőgazdasági termékeik ára emelkedni kezdett s ez az irányzat a háború egész tartama alatt megmaradóit s a békekötés után is néhány éven át tovább tartott. Ez lehetővé tette, hogy a gazdák terheiktől megszabaduljanak, felszerelésűik hiányait pótolják, amit nagyban elősegített az, hogy a pénz értékének állandó csökkenése folytán olyan adósságot, mely lazelőtt aiz egész birtok elvesztésével fenyegette., néhány marha árából kifizethette a gazda. Kezdetiét vette az intenzivebb gazdálkodás s az erre való hajlam a kisgazdáknál is mind szélesebb körben jelentkezett. A fellendülés azonban csak pár évig tartott!

— Jött először az agrárreform, ami a nagybirtokokat teljesen megszüntette 9 a nagybirtokosok túlnyomó része meghagyott kevés földjét is az agrárreform elleni küzdelemhez szükséges pénz megszerezhe- tése miatt megterhelte.

— A 100 holdon aluli bittokokat iaiz agrárreform nem érintette s azok, amig a gazdasági termékek árai emelkedőben yoltak, az indirekt és illegális megadóztatások súlyos terhét is kibírták, sőt igen jelentékeny rész ltokét gyűjtött s ez a tőke a dolog természete szerint ingatlanban, földben tereseit elhelyezést- Megnőtt a földszerzési vágy 5 mivel a kedvező terményárak mellett a visszafizeţps könnyen ment, nagyon sokan kölcsön vett pénzzel s igen magas árakon vásároltok, nem számítva arra, hogy iaiz áfák alakulásába!) olyan hirtelen jöheifc változás, hogy nem lesznek képesek kötelezettségüknek eleget tenni.

— Az 1925 évben megkezdődött a dekonjupktura: bizonytalanná vált minden termelési ág, nem lehetett egyikben sem biztos számítást csinálni, ma egyik, holnap a másik termelési ágban volt olyan árzuhanás, hogy az előállítási költségek sem térültek meg s mn már ott vagyunk, hogy egyes terményeket egyáltalán nem lehelt értékesíteni.

— Ennek hatását elsősorban a gazdáknak azon része érezte meg, amelyiknek akár uj szerzés miatt, akár más okból már volt adóssága amelytől most. már szabadulni nem tudott, de megérezte általában az a nász is, amelyiknek gazdasága terjedelménél fogva _ cselédség és idegen munkaerő a'lkalrwaizását kellett igénybevennie, ez a rész is, ha tartaléktőkéi nem voltak, a csökkenő jövedelem és változatlan termelési költség mellett hitelre szorult. Akinek nem volt meg adóssága csinált s akinek volt, szaporította ewJt s aki egyszer az adóssággal barátságot kötött, attól megszabadulni nem tudott, mert a barátságért olyan magas kamatot kellett fizetni, hogy «1 föld már azt 6em hozta ki, nemhogy a törlesztésre jutott volna.

— így kátyúba került általában a most úgy nevezhető nagyobb birtokos osztály s ebből a kátyúból nincs kisegitő, inagyon kevesen még elég jó árak mellett eladták birtokukat s pénzükkel dolgoztak kisebb- n agy óbb szerencsével; era azonban általános orvosszerként egyáltalán nem volna kívánatos, egyéb októl eltekintve már azért sem, ípprt az így felszabaduló munkaerők nem találnának más munkateret. A más foglakozási ágakban való elhelyezkedés Ochetó'ségc ugyanis nagyon szűkre szorult. Az éleitszintnek: leszállítása sem bizonyult elegendőnek s éppen ennek a társadalmi ősz

tálynafc olyan terhei vannak, melyeket végső erőmeg- feszitéssel is viselnie kel!.

— A gazdálkodó osztály azon részének, amelyik kisebb területen, idegen munkaerő nélkül tudott dolgozni, kedvezőbb volb a helyzete. Ennek dacára, ha nem is olyan arányban, ez az osztály is ma már az egyre érezhctó'bbé váló gazdasági krízis miatt sulyo,: adósságok terhét hordja. Közülük igen sokan falusi, magánbamkárokniaik ijesztően drága pénzét vették igénybe, ami sorsúikat véglegesen megpecsételte.

— Ma az erdélyi magyar mezőgazdaság helyzete általánosságban az, hogy kis és nagyobb gazda egyaránt eladósodott s a mai árak mellett a nagy réiszc nem tudja a magas kamatokat sem fizetni. Az egyedüli átmeneti segítség volna: olcsóbb hitel, mely hosz- saahb idő alatt fizethető vissza.

— Ez az elgondolás vezetett arra, hogy a törvény által adott lehetőséget a magán földhitelintézet alapítására meg kell ragadni s meg kell teremteni a magyar mezőgazdálkodás hiteligényeinek kielégítését szolgáló intézmény kereteit. Ezi meg iş történt s ami hiányzik: a szükséges tőke, ennek rendelkezésre bocsa" tását pedig a külföldi tőkéitől várjuk.

Utal a társadalmi termelés súlyos válságára, amelyből ßz érők összefogásával lehet, megtalálni a kivezető utat.

Önin a gának éietj árad ékot, leányának hozományt, fiának tőket gyűjtsön és biztosítson csekély havidjj ellenében a magyar egyházak biztosító- társul atáná 1, a ..MINERVA BIZTOSÍTÓ , RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL, Kolozsvár, Calea Reg. Ferdinand (Eerencz József ul) 37. Telefon 12—57.

u

Ai erdélyi kisiparosok hitelügyi

kérdései

Az erdélyi kisiparosok hitelügyi kérdéseiről Szabó

Béni, a Magyar Párt országgyűlési képviselője kívánt előadást tartani, a közgyűlésen azonban nem jelenhetett meg és távollétiéiben. Békéssy igazgató olvasta fel Szabó Béni beszédét.

Az iparosság megmentésére az állam részéről a közterhek mérséklését követeli, külföldi mintára olcsó kölcsönökkel, szubvenciókkal, ösztöndijakkal, szerszám és gépsegélyekkel való támogatását. A magyar jellegű belföldi töklétől kamat és osztalékpolitikájának revízióját kéri, mert véleménye szerint lehetetlenség, hogy az i páros a magyar intézetek által nyújtott tőke után kétszciHiáromszor annyi százalékú kamatot fizessen, mint amennyit az iparos a készítménye után megkeresett. Reméli, a magyarországi közgazdasági tényezők segítségét js, oly módon, hogy kitűnő külföldi összeköttetésük révén tegyék lehetővé, hogy tekintélyes meny- nyiségü és olcsó kölcsönhöz jussanak a romániai magyar bankok, amelyek ellenőrzés mellett köteleztesse- nck arra, hogy a kapott kölcsönt altruista alapon fo- lyósitsák az iparosok részére.

A magyar bankok segíteni igyekeznek a mezőgazdák és kisiparosok helyzetén

A két beszédre dr. Gyárfás Elemér elnök válaszolt és kifejtette, hogy az Erdélyi Bankszindikátus kebelébe tartozó pénzintézetek jól ismerik a magyar gazdák és kisiparosok helyzetét és a tőke 01 maga részéről ezeknek a társadalmi osztályoknak válságán segíteni is igyekszik. Az erdélyi, pénzintézetek fejlődése és boldogulása szoros összefüggésben van a mezőgazdák és kisiparosok helyzetével. Ha ez a két társadalmi pillér gyenge, úgy meggyengülnek a gazdasági szervek, a bankok is. A Bankszindikátus tagintézeteinek az a céljuk, hogy a termelő munka céljaira lukrativ kölcsönöket adjanak. Az Erdélyi Bankszindikátus célja, hogy a külföld felé összeköttetésit létestisen, véges anyagi erőit kipótolja és fokozza a kjilföldi tőke segítségével és megtalálja a termelő imtunka útját.

A közgyűlés ezután áttért a napirend tárgyalására, amelynek során az agrárkisajátitással szerzett földek szabad forgalmának kérdéséhez dr. Vajda Béla szólott hozzá, aki kifpgásojjji, hogy m agrárkisajáti- tási kötvény alapján az ingatlanokra névértékűén kebelezik be a tartozást, árverés esetén pedig az els.ő helyen bekebelezett hitelező kötvényekben kapja meg követelését, a 'sorrendben később köveikcző hitelezőket pedig készpénzben elégítették ki. Ez a rendszer és eljárás a telekkönyvi rendtartás megsértése, az igazságszolgáltatás elfogulatlanságába vetett bizalom megrendülése s ezért kéri a Szindikátus vezetőségét, hogy a maga részéről is tiltakozz'ík c® ellen a rendszer ellen.

Váltsák be a hadikölcsön kötvé- vénycit!

A hadikölc'sönlqnibardo'k kérdésénél Hollós Andor szólalt fel, aki arra mutat rá, hogy az állam érdekeivel is ellenkezik a hadikölcsönlombardok piég mindig rendezetlen kérdése. Kéri, hogy a Bank&zj.ndikáfu3 a piaga részéről. is szorgaloteza meg a kérdések rendezésiét, erőteljes akciót’indítson meg a hadiköicsön- kötvények beváltása érdekében, laimclycknek jegyzésére annak idején özvegyeket, árvákat és az árvaszékeket is kénysze vitették.

Véleménye szerint a kérdés uj kötvények kibocsátásával könnyen megoldható, ami visszaállítaná a bizalmat az állaim ids'az állampolgárai között.

VICHY Hévízfürdők királynéja

Májbetegségek, sárgaság, vértolulás,

gyomor- és bélbajok, táprendá betegségek (cukorbetegség, köszvésay, elhisás) kezelése.

Ne hlgyje, hogy a V'«*!y-kura nagyon drága. 5220 6» 2790 frank között váltakozó összegért a választott szálloda és a kúra időszakához képest kapja a következőket: 21 napi tartózkodás egy jó hotelben, hévízi kezelés, szórakozások és kirándulások, amiben benne vannak az ösz- szes dijak és borravalók.

A Nemzetközi Hálókocsitársaság bucureşti ügynöksége és a Compagnie des Chargeurs Réunist képviselő S. A. R. N. I. A. Bucureşti (Pasagiul Comedia) Chţşinşu, Cernăuţi és Timişoara adnak mindenféle felvilágosítást és gondoskodnak minden szükségesről.

Íja jél és elcsen Sé akar sózni vegye meg az én „Szakáé 5- könyvernet“ irta Dr. Szentpétery I ajosné 800 kipréteáit rse&ptiel és igen t ok illusztrációval minden háztartásban nélkíjlözhetetieii. — Fiatal háziasszonyok, gazdaasszonyok és szakácsnők helyes útmutatója ez a könyv a konyhaművészet minden ágában. Tartalmazza a levesek, sültek, főzelékek, tészták, krémek, fagylaltok és minden étolnemiiek gazdaságos, kitűnő és könnyű elkészítési módját. Zöldségfélék, befőttek eltartási és befőzési módját is. — Kapható minden könyvkereskedésben és Tprdán a kiadónál : Füssy József könyvkereskedésében, fűzve 100 Lei, diszkötés- ben 130 Lei.

__________

ETCkunai halakat napon- ta frissen szállít Hajnal, Főtér 3, Cluj.

Vas- és rézbutorok, mosdók, sodronybeiéiek

nagy választékban kaphatók. FLEISCHER Testvérek vas- és rézbutorgyárában Arad Str.

loan Russu Sirianu No. 15. (Aulich Lajos ucca)

György József dr- országgyűlési képvisel© az erdélyi kisgazdák hitelkérdéséről