Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)

1930-07-17 / 153. szám

Claj-Kolossvár. 1930 fttlius 17. Csütörtök <**■ Képviselő' , -------------—— ímbembib® mem miELETIÜFSJfÚ flHHBnHHBnHBHBiRSnHIHIi TAXA POŞTALA FT.A­ELŐFIZESS BELFÖLDÖN: ORSZÁGOS MAGVARFART1 LAP 1 ívre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 800 lej, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. egy hóra 100 lej. I Telefon: 5-06, 6 94. 12 oldalas szám ára 5 lej. __________1 XIÎI. évfolyam i53°i£c szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévi« 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Bukovinában megkezdték a rendcsinálást, de Borsán ujj zavargás fenyeget A beiugymmsszter titkárának lakásán re jtőzkö dtek a körözött izgaíók Danilo és Tota a „vasgáa'da“ szervezőinek mondják magukat Egy hétre megállt az erdélyi sajtó szív­verése. Julius 6-án jelent meg a nyomdász­sztrájk kitörése előtt a Keleti Újság utolsó száma és azalatt a hét alatt, amíg a tárgyalá­sok folytak, Erdély magyarságának éppen az a része maradt tájékozatlan, amely megszokta, hogy a nagyvilág és a belpolitika eseményeit az objektiv sajtó szemüvegén keresztül figyel­hesse. Most, amikor végigfutunk a krónikás nélkül maradt hét aktualitásainak váltakozó kalejdoszkópján, szinte zavarba jövünk, hogy néhány kiemelkedő jelentőségű mozzanatot szeretnénk kiragadni közel tiz nap történeté­ből. Ez a hét is lepergett az idő homokóráján anélkül, hogy az annyiszor ígért konszoli­dáció, a gazdasági enyhülés egyetlen egy lé­péssel is előbbre jutott volna. Mégsem mond­hatjuk, hogy a kánikulai szürkeség jellemezné az erdélyi magyar sajtó kényszerű hallgatásá­nak hetét. Sajnos, az ami történt, mintha meg­szakítatlan láncolata lett volna annak a borús fellegekkel beárnyékolt életvonalnak, amely egyre sötétebb perspektíva felé vezet. Egy tizenhétéves suhánc Nagyváradon meggyilkolt egy tekintélyes kereskedőt, ennek a fiúnak háborúban elesett apja főhadnagy, intellektuel volt és az egyetlen fin most a lag aljasabb bűntény elkövetésére vetemedett. Hi­szen azt is mondhatná valaki, hogy ez egy egyszerű, közönséges gonosztett, amelyet csak rabulisztikával lehetne a mai viszonyok ter­hére Írni. Ellenben azt rabulisztika nélkül is megáilapíthatjuk, hogy ez a dráma nem ját­szódik le akkor, ha a háború áldozatainak hátramaradottjaival szemben az állampolitika nem viseltetik azzal a jeges közönnyel és szív­telenséggel, amely a nyomorúság, szegénység és végeredményben a bűn útjára sodorja az ellenállásra kevésbé felvértezetteket. Temesváron egy bankigazgató, aki előtt letartóztatási határozatot hirdetett ki a vád­tanács, mérget ivott a tárgyalóteremben, revolveres botrányt inszcenált, és csak a vélet­len szerencsén mult, hogy több áldozata nem lett az egzaltáltság ős kétségbeesés dühkitöré- sének. Ez a bankigazgató valamikor pap volt x" a közgazdasági élet botcsinálta kapaeitá­és fiává avatta egyrészt a nacionalizálási poli tika, másrészt a liberálisok hálája. Lehct-e csodálkozni rajta, hogy a vidéki parochiáról a bankigazgató fényes fogadó termébe be­ültetett ex-lelkész megszédült attól a hatalom­tól, amely az ölébe hullott, azt hitte, hogy az ő hatalma alá került milliók semmi más célt nem szolgálnak, mint megtömni vele a poli­tikai elvbarátok zsebeit és a kis emberek ve­rejtéke árán banktrezorba folyt betét-cserme­lyek folyammá dagadt pénzáradata kifogyha­tatlan. ^Egy ember, aki óriás-csizmával szá­guld előre a karrier csúcsáig, érthető, ha egy­szerre félőrülté válik és elveszti számára ér­tékét az az élet, amely munkát és ha kell nél­külözést követel a kenyérért. Kolozsvárnak bűnügyi krónikája szegény volt ezen a héten, ellenben tovább grasszált a felülről oktrojált adóanarchia. Aki tartozik az államnak adóval, azt kíméletlenül ki kell vé­gezni, mint az állam ellenségét. Ha a tarto­zás 30 ezer lej és a kereskedő üzletének áru- raktára 500 ezer lejt ér meg, akkor az.állarn- nak az a kötelessége, hogy kiméletleni*! tegye (Bukarest, jalias 15.) Azok ■ ^.-dzavaró hajtoga­tások, amelyek az erdélyi Máramarcs megyében és Bu­kovinában olyan sajnálatos eseményeket indítottak meg, komoly aggodalmakra adtak okot. A kormány ha­tározott intézkedések foganatosítását látja szükséges­nek és ez elhatározás következménye, hogy a márama- rosi és bukovinai rendzavarások két izgatóját letartóz­tatták. Jellemző azonban e zavargások szálainak háló­zati kuszáltságára és terjedelmére, hogy a két izga- tót, akik ellen a belügyminiszter adatta ki az elfoga­tási parancsot, a szigurancaközegek a belügyminisz­ter tulajdon titkárának, vagy amint Bukarestben ne­vezik kabinetfőnökének a lakásán találták meg. Borsán és Bukovinában uj zavar­gásokra készülnek. A kormány a borsai és a suceavai események kö­zött észre kellett, hogy vegye pz össze függéseket. De észre kellélt venni'azt is. fiftgy nem. sok ezeken a vi­dékeken vannak aggodalmas lnnétek, hanem messzire kiágazó tervszerűséggel dolgoznak bizonyos elemek az ország békéjének a feldulásán. Borsán a nsgv tűz után • most újabban ismét fenyegető magatartást taausitanak az antiszemita akciókra felhasználható csoportjai a lakosságnak. Két antiszemita orthodox lelkészt elhe­lyeztek s a leégett zsidóság ellen emiatt tanúsítanak a parasztok fenyegető magatartást. Bosszút helyeznek kilátásba a földönfutóvá tett lakosság ellen és akcióra szervezked­nek. Bukovinában a suceavai rombolás után a közeli községekben kezdődtek meg a zavargások, Balcenauban házakat gynjtottak fel, zsidó lakosok la­kásait kifosztották, a zsinagógát összeron­gálták, Comanestiben ugyanilyen állapotok kezdődtek. A belügyminisztériumban megtartott értekezleten a rendészeti ügyek vezetői hathatós lépések megtéte­lét határozták el s e határozat értelmében utazott le (■'-.■Írre dr., a rendészeti ügyosztály főnöke, a csendőr- parancsnoksáff megbízottjával, hogy a rendcsinálás in­tézkedéseit- foganatosítsa. Rendelkezésére csoudőrosa- ,iátokat bocsátottak. A belügyminisztérium értesült arról, hogy a bu­kovinai és máramarosi szerepléseikről ismert Danilo és Totu nevű antiszemita izgatok Bukarestbe érkeztek és kiadták ellenük az elfogatási parancsot. A szignranca közegei jó ideig nem találták meg Bukarestben, bár biztosan tudták megérkezésüket. Hosszas kutatás, nyo­mozás után jöttek rá arra, hogy a keresett antiszemita szén ezők a belügyminiszter kabinetfőnökének. Tas- learmnak a lakásán rejtőzködnek. Tényleg ott találták meg őket és őrizetbe vették, A belügyminisztertől akarlak kihallgatást kérni s a kabi­netfőnök. aki tudott a letartóztatási parancsról, a mi­nisztériumból magához vitte őket, hogy biztonságban legyenek. A vasgárdát szervezik A letartóztatottak azt állítják, hogy- ők nem álla­nak semmiféle összefüggésben a Neculeea bukovinai ezredes akciójával s a cuzistákkal sincs semmi kapcso­latuk. Ők a Zelea Codreanu úgynevezett vasgárdájához l\AA<WWVVW»^/VlA<WVVWSA<VWVVWWW»e tartoznak s e gárda számára végeznek szervező mun­kát. Szerintük az antiszemita zavargások szervezői három párthoz Is (tartoznak, egymással nincsenek jó viszonyban ezek a pártok, sőt nagyon súlyos vádakkal illetik egymást. Danilo és Totu a szigurancán vannak őrizetben 6« minden nap kihallgatják őket. Azt állítják, hogy azért utaztak Bukarestbe, mert a belügyminisztertől meghí­vást kaptak kihallgatásra. Úgy látszik, a sziguranca hivta meg őket kihallgatás cimén, hogy letartóztathassák, viszont a belügyminiszter tit­kára/ idejében el akarta rejteni őket. Egyes bukaresti lapok éles hangon imák Tasleanu kabinetfőnöknek ez eljárásáról és megtorlást követelnek. Viszont vannak olyan hangok, amelyek szerint a kabinetfőnök a szigu­ranca utasítása szerint járt volna el, de ennek a ma­gyarázatnak nincsen valószínűsége. tönkre az adóalanyt és lassan, de biztosan visz közelebb ahhoz a fentköít célhoz, hogy ki küszöböl tessék, az árverés, mert ha elpusz­títjuk az adózót, ha a szó szoros értelmében koldussá tesszük, akkor ugy-e mód sem lehet semmiféle árverésre. De egy szerény kérdést még sem hallgathatunk el ezúttal. Tud-e valaki arról, hogy egy román kereskedő üzlete előtt pergett volna meg a végrehajtó dobja! Mi legalább ilyen esetről nem hallottunk, pedig alig hisszük, hogy a statisztika a román adózók nagyobb mértékű áldozatkészségéről számolna be. Utolsónak hagytuk a borsai rémségeket. Egy virágzó falu népe vált máról holnapra hajléktalanná és még ma is ott lebeg a kenyér és ruha nélkül maradt szerencsétlenek feje fölött a pogrom Damoklész kardja. Egy bel­ügyminiszteri jelentés a borsai orvosnak azt a kijelentését idézte, hogy a tűzvész az ő há­zában gondatlanságból eredt kémcnykigyul- ladás idézte elő. Ugyanez az orvos pedig a leghatározottabban jelentette ki, hogy soha ilyen nyilatkozatot nem tett s az, amit a bel­ügyminisztérium olyan kategorikusan állapit meg, egyhén szólva, valótlanság. Csoda-e ilyenformán, ha a közvélemény nem tud hinni annak a hatósági megállapításnak, hogy a katasztrófának semmi köze sincs a gyújtoga­táshoz. Ha igy is volna, akkor is a legfőbb közrendészeti szerv táplál egy lappangó, máig meg nem cáfolt gyanút és ad biztatást a buj- togatóknak és pogromra izgatóknak. íme: szenzációkkal, vagy szenzációk nél­kül. de a béke decenniumán túl is a politikai és gazdasági válság frontján, a helyzet változatlan. (sz.) Mai számunk 12 oldal A helyzet változatlan Letartóztatták Damíot és Tetet

Next

/
Thumbnails
Contents