Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)

1930-07-06 / 151. szám

XIII. ÉVF. 151. SZÁM, 3 Egész Európában csak nálunk történik meg, hogy a posta bért fizessen a vasútnak a postakocsikért és hogy a mozgó postások is menetjegyet váltsanak Vidrighin fantasztikus rendelete, amelyet egyelőre tizenöt napig szüneteltetnek — Rövidesen olcsóbb lesz egy külföldi levél viteidája, mint a belföldié (Kolozsvár, július 4.) Stan Vidrighin, lia törik- szakad, eredményeket akar feltüntetni a vasúttal. Most azután igazán törik-szakad. Rendkívüli intézke­déseit, amelyek szokatlanok síz európai vasutak törté­nelmében, most egy ujjal tetézte be. Anélkül, hogy a postaigazgatóságot bárki is előké­szítette volna, a CFB hivatalos közlönyében rendelet jelent meg, amely szerint a mozgópostásoknak is jegyet kell váltani arra a vonatra, amely hivatalból viszi őket. így történt meg azután, hogy a postahivatalok nem lévén értesítve az esetről, nem állíthatták ki a CFR lapjában közölt formulárét, amelyek alapján megter­helik a mozgópostád személyzetet és a nagyváradi vas­úti főnök — amint kiderült, hivatalos ügybuzgóságból nem engedte át a posta személyzetet és a posta közel 24 óráig ott hevert a nagy­váradi gyüjtőállomáson. Vidrighin ezzel az újabb rendelkezésével közel 300 millió lej tehertételt akar rásózni a postára. Mit jelent ez a gyakorlatban? Jelenti azt, bőgj’ ® posta — amennyiben e sérelmes rendeletét vissza nem vonják, bár alapos oi hitünk, hogy ez meg fog történni — is­mét drágulni fog, mert a posta a közönségre hárítja át a többletet. Már eddig is hallatlanul magas a tarifa belföldi forgalomban. A külföldi tarifát nem lehet drá­gítani, mert azt nemzetközi megegyezések szabályoz­zák. Ellenben a belföldi ugylátszik, nyújtható, mint a rétestészta. Ma már ott tartunk, hogy egy belföldi le­vél viteldija 6 lej, amikor a külföldre szóló levelek viteldija 7.50 lej. Az újabb ár emelkedéssel alighanem nivellálódni fog nak a bel- és külföldi árak és egy levél dija annyiba fog kerülni Bánffyhunyadig, vagy Tordáig, mint Kattaróig, avagy Dan- zigig. Informátorunk szerint ehez fogható rendelet egyetlen országban sem létezik. Vidrighin rendeleté Szerint minden mozgópostásnak egy kilométer után 1 lej 20 bánit kell fizetni s miután egy vasúti szerelvé­nyen öt moagópostás utazik, Bukaresttől Nagyváradig körülbelül 8000 léjét kell megtérítenie a postának. Ez az intézkedés annál súlyosabb, miért I egyetlen európai országban sem fizet a posta a vasútnak a kocsik használatáért, viszont Vidrighin már egy évvel ezelőtt bevezette, hogy a postakocsikért is bérdi­jat kell fizetnie a postának. Ez a tehertétel, amely maga után vonta legutóbb a postatarifa megdrágulását, háromszázmillió lejre rúg, tehát pontosan annyira, amennyire Vidrighin újabb rendelete kontemplálja a vasút uj jövedelmét. A posta és a vasúit1 imiár hónapok óta ádáz harcot folytatnak egymással. Vidrighin különben harcban áll az egész világgal. Harool Manoilescu közlekedésügyi miniszterrel is, amennyiben fel akarja emelni a bel­földi szállítási dijakat. Az uj vasutdiktátor egész ténykedése ki­merül abban, hogy leszállítja a vasúti al­kalmazottak fizetését, ellenben felemeli a vasúti szállítások minden terén az árakat, teljesen megfeledkezve arról, hogy vasutpolitikát csak más minisztériumokkal harmóniában lehet elintézni és hogy a fölösleges zsarnokoskodás fiktiv eredmények ellenében fölforgatja Románia gazdasági életét és ön­kénytelenül is árdrágítóvá teszi az államot. Az uj menetrend számos helyen huszonnégy órára is lekóseti a postát Szakértők megállapítása szerint Vidrighinnak első sorban jó menetrendről kellett volna gondoskodnia. A mostani menetrend légüres térben csinálódott és egyik. másik menetbeosztásában oly szerencsétlenül, hogy lép- ten-nyomon változtatni kell rajta. A helytelen menetrendnek bizonyos vo­natkozásban megint a postaforgalom isz- sza meg az árát. Hogy egy példát említsünk, Nagyvárad és Kolozsvár, illetve Bukarest között megszüntették a nappali sze­mélyvonatot és a postát az éjjeli személyvonat viszi. Igaz, hogy egyik-másik gyorsvonathoz is csatoltak podgy ászkocsit, de miután a gyorsvonat Nagyvárad és Kolozsvár között alig 4—5 állomáson áll meg, az tör­ténik, hogy az egész személypostát — eltekintve a gyorsvonat megállóhelyeitől, beviszik Nagy­váradra éa onnan visszahozzak, ami a gyakorlatban közel 24 órai késedelmet jelent. De késedelmet jelent az éjjeli személyvonattal való postázás is, mert éjjel a kisálloraásokon nincs posta- szolgálat — amennyiben bevezetnék, újabb megterhe­lése az amúgy is drága postaintézménjmek —• és igy a küldeményeket megint csak elviszik egy nagyobb ál­lomásra, ahonnan csak újabb1 késedelemmel kerül el rendeltetési helyére. A halmi felől érkező posta este 10 órakor fut be Nagyváradra. Ez a posta azonban másnap délután. 3 óráig a postahivatalban marad — megfelelő vonat hijján. Már most képzeljük el, hogy mi történik a mellékvonalokon, ha a fővonalokon ilyen a helyzet. Személyforgalom tekintetében mégis csak segít magán a közönség: felhasználja az autóbusz forgalmat, fe­leslegessé teszi a vasutat, (holott ha nem tévedünk, a CFR diktátora éppen azt akarja elérni, hogy a vasúti forgalom kommerciálizáltabb alapokra kerüljön.) Má­jus 15. tői kezdődőleg szinte máról-holnapra egy sereg autóbuszvállalat kezdte meg azokon a vonalokon a for­galmat, ehol eddig csak a vonat járt. De ez a sze­mélyforgalomra vonatkozik. Ám a közönség még min­dig nem tudta kitalálni a módját, hogy a postaforgal- mat miként függetlenítsék a vasúttól, de ha igy ht- ladunk, úgy ennek az ideje is bekövetkezik. Egyelőre: Stan Vidrighin ominózus rendeletét 15 napra visszavonta. Vidrighin azonban köti az ebet a karóhoz, hogy amit 5 a fejébe vesz, minden körülmények között megcsinál, ja. Ha törik-szakad, akkor is . . . séges tőkét megszerezni. Krüger kijelentése szerint Amerika sem vonakodna, hogy résztvegyen a földhitel- intézet részvényjegyzésében, ha a feltételek kedve­zőek. összeül a gazdasági tanács Maniu miniszterelnök kedden érkezik vissza a fő­városba. Megérkezése után összeül a párt végrehajtó- bizottsága, amely nehéz, illetve kényes személyi kér­déseket kell hogy dűlőre vigyen. Ugyancsak ekkor fog összeülni a legfőbb gazdasági tanács, amely fontos gazdasági kérdésekben hoz határozatot. Újból csinálnák a stabilizációt Az Adeverul legutóbbi száma a belpolitikai hely. zettel foglalkozva, megállapítja, hogy a kormánynak nem lehet sürgősebb feladata, mint a gabonaexport rendezése. A lap tudnivéli, hogy nagyon sok külföldi ajánlat érkezett a román kormányhoz román gabona kivitelére. Remény lehet arra, hogy <:s idén magasabb gabonaárakat fogunk elérni. A lap továbbiakban azt fejtegeti, hogy a kormány revldiálná a lej stabilizálását, mert állítólag igen ma­gas árfolyamot állapítottak meg a lejnek. Hivatalos helyen azonban cáfolják ezt a kormánynak tulajdoní­tott szándékot. mindaddig a romániai viszonyok nem konszolidálód­nak, amíg olyan kormány kezébe nem kerül az ország vezetése, aimielyik nemcsak hangoztatja, hanem érvényt is szerez a demokráciának. A párizsi lapnak a cikkéről Bukarestben azt hi­szik, hogy az a legutóbbi kilengések hireinek hatása ■alatt látott napvilágot. Feloszlajták a hadügyi főtanácsot . A Lupta legutóbbi számában nagy, feltűnést keltő híradás jelent meg arról, hogy a hadügyi főtanácsot feloszlatják. A lap szerint Károly király kifejezett óhajára feloszlatják a legfőbb hadügyi tanácsot. A feloszlatásnak állítólagos oka, hogy igen sokféle kő- misszió foglalkozott a tanács ügyeivel s mindig egy­más munkáját szabotálták. A lap azt Írja, hogy most különben is teljesen felesleges a legfőbb hadügyi ta­nács, mert ennek teendőit a király van hivatva elvé. gezui. (Bukarest, július 4.) Azok a tárgyalások, amiket a kormány a külföldi tőke képviselőivel folytat, aka­dályozzák a miniszterelnököt is abban, hogy nyári sza­badságát megkezdje. A svéd Krüger bukaresti látoga­tásához nagy reményeket fűztek s a miniszterelnöknek azokat a. pár nap előtti kijelentéseit, amelyekben op­timistának mondotta magát s a gazdasági krízist már .■ a múlténak tartotta, eddig még nem igazolták be az eredmények. A különböző tárgyalások nehézkesen ha­ladnak s aggodalmas jelenségek is merülnek lel, kor­mánykörökben azomabn hisznek a helyzet optimista megítélésében. Krüger a földhitelintézetről tár­gyalt a pénzügyminiszterrel A tegnapi nap folyamán újból találkozott Popo­viei pénzügyminiszter Ivar Krügexrel, a svéd gyufa­tröszt elnökével. A Lupta foglalkozva a Popoviei mi­niszternek Krügerrel folytatott tárgyalásával, a pénzügyminisztertől intervjut is közöl. A pénzügymi­niszter kijelentette, hogy Krügerrel a mezőgazdasági ■földhitelintézet felállításáról tárgyalt. Kriigernek nagy összeköttetései vannak — mondotta — úgy Európában, mint Almierikában s állítólag a svéd gyufatröszt elnö­kének sikerül is a Creditul Agricol felállításához szük­Egy francia lap súlyos véleménye BuKarestben nagy feltűnést és kedvezőtlen hatást keltett a Revü H’ebdominer francia lapnak legutóbbi száma. A lap hosszú cikkben foglalkozik a romániai gazdasági, illetve politikai helyzettel s a véleménye az, hogy Románia jelenlegi gazdasági helyzete na­gyon rossz. Madgearut Bratianu Yintilával egy színvonalra állít­ja és azt mondja, hogy mindaddig, amig Romániában nami a parlament fogja a minisztereket kiválasztani és amikor a miniszterek választják ki a képviselőket, addig úgy a román állam, mint a román kereskedelem és ipar a külföldi tőkénél zárt ajtókra talál, mert az igazán demokratikus berendezkedés je­lenthet csak biztosítékot a külföldi tőke számára. A politikai helyzetet kommentálva, megemlíti a lap, hogy I. Károly király halála óta a magas állami hivatalokat Levaimtain tipusu emberekkel töltötték meg, akik legtöbbször orosz, görög vagy más nemzet le­származottjai. A cikk végén leszögezi a lap, hogy 9 svéd gyufatpöszt segítségéiül várja a Ma; a gazdasági krízis enyhítését Krüger kilátásba helyezte az amerikai pénz behozatalát is a föídhiíeiíníézet céifaira — Egy francia lap igen súlyosnak ítéli a romániai helyzetet — összehívták a legfőbb gazdasági tanácsot

Next

/
Thumbnails
Contents