Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-02 / 147. szám
IStmtteafe s ZZ77. SY2P. Î47. SZÁM. ■ KARÖAIÓÍ: DRÖGÜERIÁ,.ILLATSZERTÁRAKBAN STB Nagybani lerakat; Bucureşti,, Str. Plantelor 26. ^^^^WWWWWV^WWVWWWVSA^W / VWVí;' A kolozsvári érettségi vizsgálatok Írásbeli eredményei általában kedvezőek Ma kezdődlek meg a szóbeli vizsgálatok — Az egyik vizsgáztató professzor a román-magyar közeledésre hivatkozva kijelentette, hogy egy kisebbségi diáknak kettocottebben kell ismernie a lsét nemzet kulturális és poüiikai kapcsolatait (Kolozsvár, június 30.) A Farkas uccai An- ghelescu-féle mintagimnáziumban működő bacca- laurcatusi bizottság hátion reggel kezdte meg a szóbeli vizsgáztatásokat. Ekkor hirdették ki az Írásbeli eredményeit is. A kollégium vizsgára jelentkezett 34 diákja közül 2, az unitárius kollégium 21 diákja közül 8, a katholikus gimnázium 26 diákja közül 9, a református leánygimnázium 17 jelöltje közül 1 és a Marianum 11 baccalaureandusa közül 1 bukott el az Írásbelin. Összesen tehát 109 jelölt közül az idén 21-et buktattak el az írásbelin, ami 20 százalékos bukásnak felel meg. Az eredmény, tekintetbe véve azt, hogy az Írásbeli tézis különösen román irodalomtörténetből váratlanul érte .a magyar diákokat, eléggé kedvező. A vizsgáztató bizottság ugylátszik szem előtt tartotta a tézisnek szinte egyetemi tudást igénylő koncepcióját s igy az elbírálásban is enyhébbnek mutatkozott. Ma reggel kezdte meg a bizottság az unitárius kollégium diákjainak szóbeli vizsgálatait. A diákok a professzorokkal szemben egy hosszú pádon foglalnak helyet, haton egyszerre s a kapott kérdéseket kis cédulán veszik át a vizsgáztató tanártól. A vizsga folyik. A vizsgáztató bizottság egy-egy tanárján látszik a jóakarat, a kérdéseket biztatóan adja fel, a jelölt zavarát látva nem válik cinikussá, itt-ott, mikor látja, hogy értelmesebb diák felel, a redukcióhoz is folyamodik. Ezzel szemben azonban cl kell ismernünk, hogy öt év óta a vizsgáztatások még mindig nem mutatják azt a tendenciát, mely a diákok esszenciális intelligenciáját venné figyelembe. A baeealaureátusok célja elvben ez. volt ugyan, később azonban a régi rendszer szerint a diákokat mégis csak anyagismereteikről faggatták. Ennek az anyagismeretnek egyik érdekes dokumentuma az az eset, amely hétfő délután történt egy román irodalomtörténeti vizsgán. Demetrescu prof. az egyik jelöltet Bălcescu történél iró jelentőségéről faggatja. A jelölt mérsékelt ludast árul el s mikor szó kerül arról, hogy Băl- <?escu járt-e Erdélyben, mikor és miért, meg sem tud mukkanni. Demetrescu erre megmagyarázza, hogy Bălcescu a 48-as forradalom előtt Kossuthtal lépett érintkezésbe, akivel egy román _magyar monarchia gondolatát vetette fel és talán ez a megbeszélés volt a csirája Kossuth későbbi gondolatának, a dunai konföderációnak. — Most _ mondja a professzor, __ mikor a románc-magyar közeledés ezt a történelmi és kulturális tényt aktuálissá teszi, egy kisebbségi diáknak kettőzöttebben kellene ismerni a két nemzet politikai és kulturális kapcsolatait. Én is tanulok magyarul. Demetrescu kijelentését a magunk részéről a legteljesebb mértékben aláirjuk. Két állam gazdasági vagy politikai közeledését mindenkor egy szellemi érintkezés előzte meg és készítette elő. A román __magyar kulturális kapcsolatok felelevenítése, elsőrangú kulturális program lenne a magyarság és románság között. De vegyük szemügyre ezt a kérdést alaposabban a mai középiskolai oktatás szemszögéből. Az összehasonlító irodalomtudomány és a részletesebb világtörténet tanítása oly széles és fejlett előkészületeket igényel, melyeket nemcsak itt, de a világ minden tanítási rendszerében az egyetemeken szokták programba venni. Ahhoz, hogy ennek a kornak minden vonatkozását boncolgathassuk, széleskörű és alapos ismeretre van szükség. Bălcescu és Kossuth kapcsolatainak megismerésénél nem elég az, ha Bălcescu életét és munkásságát ismerjük, ehhez Kossuth Lajos működésének és írásainak a megismerése is szükséges. A mai középiskolai oktatás a maga lehetetlen programjával ezt a munkát természetes, hogy eredménytelenül végezteti, hisz a hét osztályos középiskola a diák minden szellemi eröteljesitményének igénybevétele mellett is csak a legelemibb és legalapvetőbb dolgok megismerésére nyújt módot. Demetrescu kijelentését kibővithetnénk még azzal a megjegyzéssel is, hogy a kisebbségi iskoláknak az összehasonlító irodalomtörténetet, a magyar és román szellem más természetű kapcsolatait hangsúlyozottabban kellene programjukba felvenniük, erre azonban a különböző tipusu reál és klasszikus gimnáziumok tanrendje semmi biztatóval nem kecsegtet. Ha a helyreállított nyolc osztályos középiskola tanítási programjában a magyar irodalom- történet is normális helyet fog elfoglalni, akkor lendületesebben és határozottabban lehet a Demetrescu által említett koncepciót nemcsak a bérdé* tár gyává tenni, de joggal meg is követelni rá a preqiz választ. A-«.» ■ sbvnvsr Száz évvel ezelőtt alapították a nagyváradi vakok intézetét (Nagyvárad, junius 30.) A napokban ünnepelte a bihatrmogyci és nagyváradi orvos, gyógyszerész és természettudományi egylet rendes szakgyülése keretében a nagyváradi szegény vakok gyógyintézete alapításának 100 éves évfordulóját. A gyűlésen^ melyen dr. Konrád Béla elnökölt, az emlékbeszédot dr. Waldmann Béla, a nagyváradi szemkórház főorvosa tartotta. Beszélt a szemkórház alapítójáról, dr. Grósz Frigyesről, aki páratlan nemestelküséggel saját keresetét fordította arra', hogy az akkoriban még igen elhagyatott szembetegeiket ingyen kórházi ellátásban és ke zol és ben részesítse. A 18 szobából álló kórház 7 szobájában az operációra szoruló betegek nyertek elhelyezést. A betegek ellátásáról nagylelkűségében hozzá méltó felesége gondoskodott. A kórház minden esztendőben május 1-től november 1-ig volt nyitva, mert ebben az időben jelentkeztek a betegek leginkább kezelésre. Dr. Grósz Frigyes nemesleliküségét talán legjobban az mutatja, hogy sohasem kívánta a betegtől szegénységének hivatalos bizonyítását. Neki eli% volt az, ha a beteg sze gémynek vallotta magát. A kórházat 28 éven át tartotta fenn, mely idő alatt 1719 műtétet végzett, közte 752 háilyogmütéíet. Grósz intézete abban az időben vi- lághiress%re tett szert az által, hogy működésének elején sok olyan elhagyatott, régi hályog következtében már-már a vakulás szélén lévő beteget gyógyított meg, aki elhagyatottságában és a világtalanságtól való félelmében a mozgástól is elszokott és zsugorodott végtagokkal semyvedt. Hályogos operáltjainak még a szemüveget is ingyen adta. Grósz soha semmilyen módon nem reklámirozta emberbaráti intézményét. Negy- venkilencezemyoleszáz forintott költött a kórházra lakbér, személyzet, betegek ellátása, műszerek és kötszerek beszerzése címén. Waldmann Béla emlékbeszéde után dr. Grósz Emil, a kórházalapitó Grósz Frigyes unokája, budapesti egyetemi szemtanár tartott előadást a látóideg baja-' ról. Előadásával nemcsak a nagyszámban megjelenő szemorvosoknak, de más szakban lévő orvosoknak is lekötötte a figyelmét. Az előadások után az orvosegyesület elnöke, dr. Jonescu ezredorvos francianyelven üdvözölte az előadókat,' kifejtve kollégiális együttérzését. ( MEGÉRKEZETT A ) ( BKEKER K&GG5NMACMER ) ű Korona-sör ( &LA Plism ) ( ) Napenta friss csapoiás a „FLORIDA1* kertben!!
