Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-28 / 163. szám
rranmn fCisiimn Az iparos régen és most Irta: Dr. Gabos Jenő* Ninos & társadalomnak egyetlen osztálya sem, amely az utóbbi időben oly fényes pályafutást tett volna, mint az iparosság. Az egykor lebecsült iparosokból ma a legszámottevőbb osztály lett. Természetesen bosszú volt az ut, mig az iparosság e nivóra eljutott. A régi görögök megbecsülték az iparost. "Midőn képzeletükben az istenek országit megrajzolták, ez or- ország benépesitői közé behelyezték az első iparost is: a kovácsot. Éneikül el sem tudták volna képzelni az Olimposzt, fiz istenek lakóhelyét, A görögök elgondolása szerint ez isteneknek is szükségük volt fémekre, a fémek feldolgozása pedig alaposabb ismereteket tételezett fel, melyeket nem mindenki szerezhetett meg maginak; ezért az iparosokat, mint művészeket tisztelték. A rómaiaknak más felfogása volt az iparról. A mai értelemben vett ipar nem létezett még abban az időben; az akkor gyakorolt kézműipart rabszolgák űzték, mert az ipari foglalkozásokat nem találták szabad emberhez méltónak. Róma felsőbb osztályai az ipar minden nemét megvetették és saját: tagjaikat törvénnyel tiltották el az iparűzéstől. A középkor elején az ipart: még mindig lenézett foglalkozásnak tartják, de később, a céhrendszer kifejlődésétől kezdve az általános vélemény megváltozik és az iparost megbecsülik. Idővel a céhrendszer mind nagyobb erőre kap és valóságos társadalmi, sőt politikai hatalommá fejlődik. Gondoskodik tagjai gazdasági és társadalmi érdekeiről és hatalma annyira megy, hogy az iparosokat még a fejedelmek, főurak és az egyház esetleges túlkapásai ellen is megvédi. A céhek erős- bülésével megindtd a küzdelem a céhek és a városi hatóságok között; a céhek oly erősek, hogy többnyire ők győznek és a városi kormányzatot magukhoz ragadják. Mivel pedig e kormányzatban csak azok vehettek részt, kik a céh tagjai voltak, még a legelőkelőbb polgárok is arra törekedtek, hogy a céh tagjai legyenek. A gépek megjelenésével az ipar összpontosul a termelésnek és forgalomnak kedvező helyeken. A sok uj találmány és az alkalmazásukkal járó hihetetlen termelési eredmények életre keltik a nagyipari Az ipar óriási fejlődési vesz és e fejlődéssel lépést tart ax iparosok száminak növekedése. 1. A nagy háború idején azután megmutatta az ipar, ínire képes. A hadait viselő államok ipara csodába illő működéit fejtett ki. Országok el voltak zárva a nagyvilágtól és hogy ez izoláltságukban mégis meg tudlak állni, ezt csak iparuknak köszönhetik, mert mindazt elő tudta állítani, amire az országnak szüksége volt. Ez a háború megmutatta, hogy a nemzetek gazdasági életében minő szerepe van az iparnak. Ma már az iparnak az államok egzisztenciájába vágó fontosságát a vezető tényezők mind jobban kezdik felismerni. Az állam mindinkább rájön arra, bogy Baját érdekében is a® iparnak fokozottabb védelemre van szüksége, az iparosság a társadalomnak legszámottevőbb osztálya lett. Régen és még a világháborút megelőző időben is a társadalom vezetőegyéniségei a földbirtokosok voltak; hatalom, tekintély és vagyon mind a kezükben összpontosult. A világháború mindent megváltoztatott. A harcterekről hazatérő katonának földéhségét ki kellett elégíteni, a nagybirtokokat az igényjogosultak között felosztották, ennek következményeképpen a nagybirtok és az azzal egybekötött minden előny elenyészett. A fennmaradt kevés számú középbirtok már nem képviseli a régi tekintélyt. A birtokosok legnagyobb része pedig kisbirtokos, leiknek kezében aránylag oly kis érték van, hogy egyelőre szó sem lehet arról, hogy a társadalomban vezető szerepet játszanak. A birtokososztály, minit ilyen, letűnt és helyébe lépett az iparososztály, mely ma a hatalmat1, az erőt képviseli. És méltán, — mert az ipar a társadalom fejlődését jobban biztosítja, mint a mezőgazdaság. De ha az iparosság a mai társadalomban vezető pozícióit szerez magának, saját érdeke, hogy ezt a pozíciót meg is őrizze. Erre pedig csak bizonyos feltételek teljesítése esetén lesz képes. Az első ilyen feléátel: a haladás. Az iparos ne álljon meg azon a ponton, melyre a mai napiig eljutott, hanem igyek«z*#k a korral haladni. Ha megáll és nem képezi továW» uwgţt, hamarosan lemarad abban a rettentő, iest§H#Ike!t plő harcban, amit a létért való küzdelemnek nevezünk. Az a hivatásunk e földön, hogy mindenki előre törekedjék a haladás uibjáp, mert ezzel birtoşitja a jobb helyzetet a következő nemzedéknek. Senki sem monclbatja, hogy már eleget tud. Abszolút tudás létezik. Gyakorlati és elméleti képzés mindennap: ez legyen a szemünk plőtt! A gyukorktó tudás még édeskevés, elméiéit képzettségnek * Az arad i Iparos Egylet jubiláns évkönyvének egyik értékes cikke. kell kiegészítenie. Szorgalom és ügyesség, találékonyság és eredetiség mind nagy szerepet játszanak az ipar gyakorlásánál; e tulajdonságok pedig nagyfokú intelligenciát tételeznek fel, amit minden iparosnak meg kell szereznie. Figyelemmel kell kísérnie szakmabeli iparának technikai fejlődését, az üzem javítását-, tehát mások haladását úgy bel-, mint külföldön. Ki kell puhatolnia a fogyasztás igényeit és jó anyagot tetszetős kiállításban kell nyújtania. Amásodik feltétel, mely teljesülésre vár: az utánpótlás, Hasztalan lehet a legképzettebb a nm iparososztály: ha nincs, aki idővel helyébe lépjen és átvegye szerepét, nagyon hamar le fog tűnni a vezető helyről. Óriási fontossága van tehát a tanoncügynek és önmagát erősiti az az iparos, aki jó itanoncokat nevel és jól(Bukarest, július 26.) Alig hoztak az utóbbi években törvényt, mely annyi kritikára és elégedetlenségre adott volna alkalmat, mint az egészség- ügyi törvény. A törvény intenciói kétségkívül helyesek, azonban nagy baj, hogy tervezői nem számoltak azzal: Románia nem áll a fejlődésnek azon a pontján, ahol máról-holnapra drákói rendszabályokat érvényesíthetnének. E pillanatban bennünket az egészségügyi törvénynek az iparosságot érdeklő részei érdekelnek, annál is inkább, mert a Monitorul Oficial julius 14-iki, 154-iki száma közli a törvény szövegét. Az uj törvénynek az ipart érdeklő főbb intézkedései a következők: Aki ipari üzemet akar nyitni vagy ki akarja bővíteni üzemét, meg kell szereznie az egészségügyi tanács engedélyét, amelyet a kérvény benyújtásától számított 15 napon belül kézhez kap. Azok az üzemek, amelyek a törvény életbelépésekor már működnek, kötelesek alkalmazkodni a törvényes előírásokhoz, A törvény egyformán vonatkozik a bányaiparra és eső megelégedéssel nézhet arra, aki as 5 tudásit magáévá tette és a jövőben őt: pótolni fogja. Az összetartás szintén fontos feltétele a társadat-1 má érvényesülésnek. Összetartásban vám az erő! Segít máson vele, de elsősorban Bajáit magán. Nem szabad el* lenséget láiiaii az ugyanazon szakmát gyakorló iparosban,‘hanem barátot, kivel kezet fogva a közös érdekek megvédése végett nagyobb súllyal lehet fellépni. Képzett iparosok társulása helyes munkamegosztással és az érdekek kölcsönös összeegyeztetésével mindig meghozza áldásaik Ha ezen elősorolt feltételeket az iparos osztály teljesíteni fogja, nyugodt lehet a társadalmi pozíció megőrzése tekintetében és biztos lehet abban, hogy egy szebb, boldogabb jövő vár az iparosságra. háziiparra is, ha valamelyik ipari vagy kereskedelmi vállalat részére dolgoznak. Az ipari üzemek tulajdonosai nem alkalmazhatnak olyan munkást, aki ragályos betegségben, szakmai mérgezésben szenved, vagy akinek munkaképtelensége nyilvánvaló és testi fogyatkozása orvosilag kimutatható. Éppen ezért minden esetben orvosi bizonyítvánnyal kell igazolnia a munkásnak, hogy egészséges, vagy betegségéből felépült és igy ipari alkalmaztatásra alkalmas. Az orvosi vizsgálat nemcsak a munkábalépés alkalmával, hanem időközökben is kötelező. Ezeknek a rendszabályoknak betartásiért á munkaadó felelős, akit, ha kihágáson érnek, 10.000 lejtől 50.000 lejig terjedő pénzbüntetéssel sújtanak. A munkahelyeket az erre illetékes egészségügyi szervek bármikor ellenőrizhetik munkaközben. Azt a munkaadót, aki az ellenőrző vizsgálatot megakadályozza^ 5.000 lejtől 20.000 lejig terjedő büntetéssel sújtják. Törvény az országutak és a városi uccák autóbusz-forgalmáról A törvény számos kérdést hagy rendezetlenül, a végrehajtási utasítás pedig a mai napig sem jelent meg (Bukarest, julius 26.) Az utóbbi időben a drága vasút, a sokszor kedvezőtlen vasúti összeköttetés, de a természet-szerű fejlődés is erős lendületet adott az autóbusz-járatoknak. De a helyközi közlekedés is külön iparrá fejlesztette az autóbuszforgalmat. Hogy példát említsünk, Kolozsvárt egész sor embernek biztosított kenyeret az autóbuszközlekedés. Nem egy tönkrement iparos vásárolt utolsó garasaival személyszállító autóbuszt, amivel aztán úgy, ahogy fenn tudta tartani magát és családját. Most az állam törvénnyel nyúlt bele az autóbuszközlekedés kialakult rendszerébe. A Monitorul Oficial julius 12-iki 153-ik száma közli a törvényt, amely a közutak személy, vagy áruszállítást leboA kényszeregyezségröl szóló törvény módosítása. A Monitorul Oficial f. év julius 4-i 146. száma közli a kényszeregyezségröl szóló törvény módosítását, mely szerint módosítót szenvedtek az 1., 2., 3., 5., 7., 8., 9., 10., u„ 12., 15., 17., 19,, 22., 26., 27., 28., 30., 33., 37., 38., 40., 41., 43., 52., 54., 57. és 61. paragrafusok. A módosítások leglényegibb része, hogy a kiegyezési és kielégítési kvótát felemelték és pedig: A felajánlott kiegyezési kvóta nem lehet kisebb 60 százaléknál, ha a fizetési határidő 2 évében állapittatik meg, 80 százalék ha 2 és fél évben és 100 százalék, ha a fizetési határidő 3 évben állapittatik meg. A gabonanemüeli kiviteli vámjának csökkentése. A pénzügyminisztérium a gabonanemüek kiviteli vámját a következőképpen áiü&pitja meg: Vagononként buza és rozs 1000 lej, kukorica és zab 1400 lej és az árpa teljesen mentes a kiviteli vám alól. A gépkezelői vizsgadijak uj megállapítása. Az ipari és kereskedelmi minisztérium a következő uj vizsgadijakat állapítja meg: Fűtő 500 lej, gépész 800 lej. Megalakult az állami építkezési vállalat. A Monitorul Oficial f. év julius lö-iki . száma közli az állami építkezési vállalat tanácstagjainak névsorát, akik között I. F. Negruţiu kolozsvári mérnök is szerepel. Az Ipartestü'etek Szövetsége évi kongresszusát ez évbon szeptember 7. és 8-án tartja Szatmáron, amelyre már a meghívásokat is kibocsátotta az összes ipartestületeknek, kereskedelmi és iparkamaráknak és egyéb nyolitó autóbusz-forgalmát állami jövedéknek nyilvánítja. A városok autóbuszjáratainak kiadása városi monopólium és az ebből befolyó jövedelmek a városokat illetik meg. A járatok bérbeadása nyilvános árlejtéseken történik meg és ezeket az árlejtéseket az illetékes megyei prefekturánál és a minisztériumban tartják meg egyidőben. A bérleti idő maximuma öt év. A törvény, amint látható meglep betősen szűkszavúan intézi el ezt a kérdést és számos nyitott kaput hagy. Mindaddig tehát, amig a végrehajtási utasítás meg nem jelenik, nem lehet tudni, hogy mit is akar a kormány ezzel a törvénynyel. A szerzett jogokat természetesen nem lehet máról-holnapra elkonfliskálni. ipari alakulatoknak. A meghívásban felkéri ezeket a> alakulatokat, hogy a kongresszus elébe kerülő esetleges indítványokat augusztus 5-ig juttassák az ipartestületek szövetségéhez. A forgalmi adó alól való mentesítés Magyarországon. A magyar pénzügyminisztérium rendeletileg intézkedett, hogy f. év julius 1-től mentesítve vannak a forgalmi adó fizetése alól: 1. akik segéd nélkül, de legfeljebb 2 tanonccal dolgoznak; 2. a 75 százalékos rokkantak, vagy kisebb mérvű rokkantságban szenvedők; 3. aki iparát özvegyi jogon folytatja; 4. aki öregség vagy betegség folytán csökkent munkabírású és segédként családtagokat alkalmaz. Dr. RÉVÉSZ MARGIT IpriMta isi órám Budapest, I. Zu^liget. RemeSe-ul 13. Teuton $40—36, 941—33Klimatikus gyógyhely 300 m. a. t. sz. f. üdülésre szoruló vérszegény, ideges gyermekek részére. — Állandó rendszeres iskolai oktatás Érdeklődés esetén készséggel küldünk tájékoztató prospektust Au uj egészségügyi törvény súlyos terheket ró az Iparosokra Hatalmas pénzbüntetések fenyegetik a munkaadót a munkás mulasztásáért is
