Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)

1930-07-27 / 162. szám

te *»»■ ^’máiuBimKmmasr^Trr'rsxr. Kapható; Gyógyszertárakban, droguériákban, illatszertárakban, stb. Föierakat: Str, Plantelor 26,Tel. 342/93. Bucureşti. Ja |a \o 1(5 [fa j® ;-p Ş ’IIMM? °iîllfl 1» ? * Ml'jlllJf!9|f a ..HERMES“ vasúti menetrend legújabb nyári kiadása, melyet okvetlenül meg kell vásárol­nia. mielőtt fürdőre utazik. Az összes tudni­valókat, menetjegy, hálókocsi, stb. árakat pontosan, román, magyar és német nyelven tartalmazza, használata által időt és pénzt ta­karít meg! — Kapható az összes könyv- és ujságárusitó helyeken. Ara 50 lej. «agi ésTÉiíÉpéiizísr Rt. CIuj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. Fiókintézetek: Dej-Dée, Beclcan-Bethlen, Cehulsilvaniei-Szilágycsch Jibou-Zsibó, Zălau-Zilah. Affiliált intézetek: A Nagyenyedi Kisegítő Takarék- pénztár R. rJ’., Aiud^Nagycnyed és ennek Uioara-iMarosujvári fiókintézete. Foglalkozik a banküzlet min­den ágazatával. Átutalásokat bei- és külföldre legelőnyöseb­ben és legpontosabban eszközöl. £R3Gci&yeze& devizahely. XIII. ÉVF. 162. SZÁM. O lE€£AZM}J&SJÍtíi A Magyar Általános Hitelbank félévi üzleteredménye 3 millió 470.404 pengő (Budapest, julius 25. Saját tud.) A Ma­gyar Általános Hitelbank most tette közzé a folyó évi' junius 30-ával lezárt félévi mérle­gét, amely üzleteredmény tekintetében telje­sen megfelel a tavalyi első félév üzleteredmé­nyének. A Magyar Általános Hitelbank igazgató­sága julius 19-én tartott ülésében az Î930. első félévi iizlcteredményt P 3,470.404.19-ben állapította meg az 1929 junius 30-iki P 3 mil­lió 489.493.41-gyel sezmben. A kimutatott nyereségben a külföldi fiókok hasznát nem tüntették fel. A félévi mérleg fontosabb tételei az 1929 december 31-iki állapottal szemben a kö­vetkezőképpen alakultak: Az adósok 199.1 millióról 208.9 millit P-re emelkedtek, a váltótárca 106.5 millióról 96 millió P-re csökkent. A takarékbetétek 9 tavalyi 55.3 millióval szemben 56.1 millió P-t, a folyószámlán és csekkszámlán elhelyezett betétek 145.8 millió P-vel szemben 145.6 mil­lió P-t tesznek. A hitelezők összege 145 mil­lióról 128.4 millió P-re, tehát 16.6 millió P-vet csökkent. Az értékpapirállomány az előző évi 17.6 millió P-vel szemben 17.4 millió P-vel szere­pel a mérlegben. A pénzintézeteknél és egyéb vállalatoknál fennálló érdekeltségek összege 36.8 millió P-ről 34.2 millió P-re csökkent. Az értékpapírokon szenvedett árfolyamvesztesé­gek az üzleteredményben teljes mértékben elszámolást nyertek. . Leállították Romániában a kisebb petro- leumtermelő vállalatokat,csökken azállami bevétel és fokozódik a munkanélküliség A petroleumkarlel árromboló politikája ellenére mamut-nyereséget ért el a Phoenix Oil and Transport Co. — Miéri drágább az olaj és petróleum Romániában, mint külföldön ? (Bukarest, julius 25. Saját tud.) Nemcsak az erdélyi petróleumfinomitó vállalatokat, ha­nem az Összes szakmai érdekelteket közelről érdeklik annak a harcnak kulisszatitkai, amely a romániai petróleumkartell tagjai és a petróleumot, valamint melléktermékeit használó ipari, kereskedelmi konzumensek és a magánfogyasztók hatalmas tábora között betek óta folyik. A romániai petróleumkartell nemcsak az erdélyi kőolajfinomitókat, a riési, marosvá­sárhelyi és mezőtelegdi gyárakat támadta meg létalapjukban, hanem árromboió politi­kájával az egész romániai fogyasztópiacot kritikus helyzetbe sodorta. Ismeretes, hogy a Romana Americana petróleumtársaság, amely a Standard Oil koncernjéhcz tartozik, valamint az Astra Hteaua Română, amely a Royal-Shell Dutch Co. érdekeltsége, azt az ajánlatot tették a kormánynak, hogy a bel­földi fogyasztás csökkenése és a külföldi ér­tékesítési piacokon megnyilvánuló nehézsé gekre való tekintettel a romániai petróleum­vállalatok szállítsák le termelési összproduk-“ dójukat az eddigi napi 1732 vagonról napi 1350 vagonra. Az ajánlat szerint csak a legnagyobb ro­mániai petróleumvállalatok folytatnák a ter­melést, a kisebb üzemeket leállítják és ezek- megfelelő kártalanítást kapnának. A kor­mány — miután az összes petróleumvállala tok elfogadták ezt az ajánlatot — a maga ré­széről beleegyezett a termelés redukálásába. A kormány gazdasági szakminiszterei megfe­ledkeztek azonban arról, hogy a petróleum­termelés csökkentésével csökkenni fog az ál­lam bevétele is és szaporodni fog a munka­nélküliek hatalmas tábora, tehát nemcsak fis­kális. hanem szociális szempontok is a két petróleumtársaság ajánlatának elutasítása mellett szóltak. Mégis az történt, hogy né­hány üzemet kényszerbeszüntetésre kárhoz­tattak, ezzel szemben Romániában még ma is drágább a petróleum és a benzin, mint Auszt­riában és a többi külföldi államokban. Ilyen előzmények után és körülmények között nem minden pikantéria nélkül való a Phoenix Oil Transport Co. igazgatósági je­lentése, amelyet a napokban Londonban meg­tartott IQ. évi közgyűlésen terjesztettek elő. Az angol eég összes kőolajvállalatai Romá­niában vannak és éppen ezért feltűnő az 1929. évi tiszta nyereségnek közel 20 száza­lékos emelkedése az 1928. évvel szemben, amikor általános a panasz, hogy a romániai petróleumvállalatok súlyos deficittel dolgoz­nak. Sir Edward Mauville, a Phoenix elnöke beszámolójában a romániai kőolajtermelés biztató kilátásaira mutatott reá. Amíg az egész romániai nyersolajtermelés csak 13 szá­zalékkal, a Phoenix termelése 21 százalékkal haladta meg az 1928. évi produkciót. Az 1929. évi 4.9 millió tonna romániai össztermelésből a Phoenix 483 ezer tonnát, az össztermelésnek tehát kereken 10 százalékát produkálta, az 1930. évben pedig a Phoenix körülbelül 600 ezer tonnára növeli a termelést. A vállalat által elért 276 ezer angol font tiszta nyere­ség, ami tonnánként 477 lejnek felel meg, azt mutatja, hogy a romániai kőolajtermelés nem deficites üzlet. Érdekes része az elnöki beszámolónak, “annak a sokoldalú modernizálásnak ismerte- léso, amely lehetővé teszi a vállalatnak a megfelelő nyereség elérését. Különösen a fi­nomítás műszaki tökéletesítésével tudott a Phoenix finomitványainak az exportpiaco­kon uralkodó magas védővámok ellenére is egyre emelkedő elhelyezkedést biztosítani. Ilyen mérleg és ilyen közgyűlési beszá­moló mellett még érthetetlenebb a petróleum­trösztök diktatórikus fellépése a román kő­olajiparral szemben. Julius 28-án nyitják meg- a kolozsvári árutőzsdét A kolozsvári árutőzsde julius 28-án, hétfő» délelőtt 10 órakor kezdi meg hivatalosan működését. A tőzsde­napokat) minden hétfőn és csütörtökön délelőtt fél 11 órától fél 1 óráig tartják meg, kivéve a törvényes ünnep­li apókat. Az árutőzsdén a forgalom tárgyai lesznek az össze« ptozőgazdasági, állati, erdei és bányatermékek, vala* mint az összes iparcikkek. A kolozsvári árutőzsde meg- nyitása és működése iránt általánosan nagy érdeklődé» nyilvánul meg.

Next

/
Thumbnails
Contents