Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)

1930-07-26 / 161. szám

4 xiu. ww, m. ifiül, ^ Aranymisés ünnepet ültek Csíkban (Csíkszereda, julius 24.) Derűs, nváni ünnepnap délelőttjén ismét megélénkült a „székutja.“ Gyalogsor­ban, szekéren, kocsin, autón tömegeket vonzott Csik- somlyóra, mert Péter.Pál ősi katolikus templomában, a titkon tartogatott szeretet, hogy lássák s áldását ve­gyék az aranyszívű, aranykedélyü, aranymisés főpap­nak, Bálint Lajos prépost-főesperesnek. Meghatott, ünnepi csendben, a zsúfolásig telt templomban, kerítésben s a díszes plébánia udvarán várt az ünneplő sereg a harangkondulásra. És amikor a papok hosszú sora mögött az ünnepelt bevonult ab­ba a szép templomba, mely huszonkét esztendő alatt belsejében s környezetében az ő művészi lelkének tí­pusát vette magára, mikor a messze földön páratlanul szép temető árnyas fái alól hiveinek és messziről is idescreglctt tisztelőinek csillogó, szeretteljes tekintete simogatta végig a daliásán ruganyosán lépkedő aranymisést: ez már magában némán zengő Te Deum Azt pedig szóba önteni s leírni nem lehet, hogy egy ilyen aranymise megható liturgiája közben « gon­dolatoknak és érzelmeknek milyen csodaskálái reszket­nek végig az ember fején s szivén. Csak a sok tüze­sen csillogó, könnyektől fátyolosodé, majd megint még szebben felragyogó szemekbe kell nézni, hogy az em­bernek valami fogalma legyen a tömegérzés e fensé­gesen táborhegyi emelkedettségéről. S ez az-érzésünk még fokozódik, mikor szepszavn Török Ferenc alesperes idézni kezdi az aranymisés fő­pap életét, a szigorú utasítást, melyet jelmondatának és siriratának választott, hogy: „Született, nyüzs­gőt!, nyüszkölt, meghalt.“ Hát ez a székely falusi pap. És itt belenőtt, ez a különben csiki családi ünnep az egész árva magyarság kínlódó, vergődő közéletébe akkor, midőn a szónok arra kérte a jubilánst: — Tedd hát az aranytányérra ennek a népnek minden kínját, hogy ránk virradjon a szebb jövő haj­nala. A teljes szellemi üdeségtől sugárzó aranymisés a tisztelgő testületek hosszú sorának egyenkint — az őt jellemző, egyenes igazmondással — megadoga/tja a szájai zét — a a uri, dús ebéd előtt. Öt órakor a három társhitközség ifjúsága z«ne- és riadó éljen-szóval vonul be a fejedelmi, nyári pompával díszes papudvarra, majd a falu népe tisz­teleg vezetői élén a pirosarcu, fehérhaju prépost előtt, ki úri gesztussal azt mondja: „ma mindenki az én vendégem, de én innen ki nem mozdulok.“ Talán az egész napnak legszebb pillanata volt, mikor az aranymisés szülőfalujának, Székelykeresztur- uak alespcrrs papja, kezében a szülők sírjáról szakí­tott virágokkal, könnyező közönség között üdvözölte az árvát, kit boldog gyermekkora korai árvaságából, egy nagylelkű főpap emelt ki és vezetett az iskola drá­ga falai közé, hogy fajának egy világitó fáklyája, •• keleti katolikus bástya vezérbajnoka legyen. E bástyái: Bálint Lajos a maga helyén áll s a nép szivéből ír. kadt kívánság szállott feléje c napon, hogy teljes mun­kaerőben sokáig ott maradjon. Vasárnap tartották meg; a gainai leányvásárt Vasárnap, julius 20-án tartották meg, mint századok óta minden évben, a gainai „leányvásárt“ Felső-Vidrán, melyet — mint Avram láncú szülőfaluját, születésének centcnnáriuma alkalmából az ő nevére keresztelték át — kemény kötésű havasi lovacskáikkal móc paras2- tok várják az idegen vendégek érkezését. Száz lejért viszik fel a begyre a vállakozót. Magam azonban gyalog vágok neki a nyolc km.-es útnak, mely meglehetős emelkedéssel, de egyébként elég kényelmesen, virágos hegyi kaszálóik között, majd árnyas lomberdőben, végül gyér gyepréteggel borított kopár szikla-területen visz fel a tetőre. Az 1486 m. magas Gain a Arad, Hunyad- és Tordaranyosvármegyék határainak találkozásánál emel- ked k az égnek, mig északi irányban nehány kilométer­rel arább Biharmegye határán érinti. A tetőtől alig párszáz lépésnyire elterülő kis fen- sikow meglepő 'tarkaságu kép tárul elénk: A szerte- széjjel legelésző nagyszámú mokány-Iovacskáktól körül­véve mintegy kétezer főnyi tömeg sürög-iorog, rendes kirakó vásári árusoknak a gyepen kiteregetett árui között. Középen több lombsátorban saxofonnal ki­egészített cigányzene mellett folyik a tánc, eredeti havasi módon, de meglepő diszkréten. Hideg északi szél fuj s a melegebb felső ruha elfedi a havasi nép élénk- szinü viseletét. A boeskor helyét azonban a havasodon is elfoglalta már a városi szabású cipő és harisnya. Már nem vásárolják a „lcányvásáron“ a leányokat, mint hajdanában; nem esketik össz.e ott helyben a párokat, de ma is négy megye hegyvidéki legényeinek, leányzóinak ismerkedési helye a gainai vásár s az ismer­kedésből igen gyakran egész életre szóló frigy lesz. A Gaina-csucsán épített kőterraszon, melyről tiszta időben Aradig nyílik kilátás, világos sz.inü kőkereszt áll, melyet Avram Ianeu születésének századik évfordulójá­nak emlékére emeltek s lepleztek le 1923 szeptember 1-én néhai Ferdinánd kjrály jelenlétében. A havasra vezető kényelmes utat is akkor csinálták. Visszatérve a vásár nyüzsgő tömegéhez, percekig időzünk a 2—3 m. bosszú, fakéregből készült dudákat, fújó asszouynép csoportjánál, melyről egy hegyes szakáin, szikár angol fényképes* is több felvételé kétől« Ezeknek a hangot hihetetlen messzeségbe vivő havasi kürtöknek segítségével szoktak az emberek h»vs*nfcl» havasra értekezni előre megállapitatA jelekkel. Déd tájt egy rövidebb, de meredek utón leereszkedünk Vidrára. A havasi világ ez ősi, romantikus népszokását, a gainai leányvásár színes képét azonban a repülő autón is magunkkal hozzuk. Oft, Is, 0, A kolozsvári orvosszövetség Moldovan államtitkár és Manolla helyettes államtitkár ellen A Patria is azonosította magát Jacobovici professzornak a hivatal« halmozások ellen indított akciójával (Kolozsvár, julius 24.) A Keleti Újság annakide­jén ismertette Jacobovici kolozsvári egyetemi profesz- szor szenátusi beszédét, amelyben kifogást emelt az ellen, hogy több bukaresti minisztériumi főtisztviselő törvényellesen számtalan és busásan jövedelmező hiva­talt tölt be. Jacobovici professzor statisztikájánál dr. S. Manoilá esetét vette alapul. Manoilá a közegész­ségügyi minisztérium magasrangu tisztviselője és hivatal-halmozása évente közel 4 millió lejébe kerül az államnak. Pedig törvény tiltja meg, hogy az állami tisztviselők — tanárok és .speciális szakemberek kivételével — két, illetve több állami tisztséget tölthessenek be. Jacobo­vici professzor súlyos kritika tárgyává tette azokat a gyakori utazásokat" is, amelyeket több bukaresti fő­tisztviselő az állami terhére tesz. Az interpelláció után Moldován Gyula közsgészségügyi államtitkár igyeke­zett védelmébe venni Manoilá dr.-t, de ő sem tudott sok érvet felhozni védelmére. Az ügy azonban véglegesen nem zárult le. A sze­nátusi beszéd után több bukaresti lapban egy állító­lagos közegészségügyi minisztériumi kommüniké jelent meg, amely cáfolni próbálta Jacobovici professzor ál­lításait. Jacobovici erre levelet irt több hmkineii láp­nak, amelyben a miniszteri kommünikéről kijelenti, hogy nem más, mint az igazság világos elferdí­tése. Jacobovici profesator nyilatkozatára Manoilá újabb támadással válaszolt. A kérdéses cikk a Curentulbm jelent meg. Erre az újabban, nem várt támadásra mar nem Jacobovici professzor válaszolt, hanem a kolozsvári orvosok egyesülete, amely szolidaritást vállalt Jacobovici professzorral. Érdekes, hogy a Patria, amely tudvalevőleg kor­mánylap, nem Manoilá, hanem Jacobovici állás. pontját teszi magáévá és ilyenformán de- zavuálja Moldovan államtitkárt is, a Vörös Kereszt elleni hadjárat fővezérét és az egészségügyi törvény kevés dicsőséget aratott tervezőjét is, aki ugvlátszák, helyesnek tartja a főtisztviselők hivatal- halmozását. Mindenesetre érdeklődéssel nézünk aa ügy fejleményei elé. Natália volt szerb királyné koldul (London, julius 24.) A Sunday Expressz párizsi cvclezőjc szerint Natália szerb exkirályné, Milán ki- •ály özvegye, a meggyilkolt Obrenovics Sándor király unyja, a párizsi bohémnegyed egyik uccasarkán mint rongyos koldusasszony, könyörado- mányokból tengeti életét. Éjszakára a Notre Dame de Sion zárda apácái Altai fenntartott menedékházban húzódik meg. Személyazo­nosságát egy uccai botrány kapcsán volt kénytelen felfedni, midőn egy taxivezető inzultálta és a rendőr­ség közbelépett. Néha oly rosszul megy dolga, hogy az alacsonyabbrendü vendéglőkben és kavehazakban asz­talról asztalra járva koldul. Szamosfalva is hivatalos fürdőhelynek számit (Kolozsvár, julius 24.) Jóleső meglepe­tésként hatott a CFR vezérigazgatóságának mostanában kiadott uj rendelkezése, amely nálunk is bevezette a week-end-jegyeket és intézményesítette a külföldön annyira bevált fürdőjegyek rendszerét is. Mint ismeretes, a week-end-jegyek 50 százalékos kedvezményt nyújtanak a 100 kilométeren belül utazónak. Ezek érvényessége szombat déltől vasárnap estig szól. A fürdőjegyek ugyancsak 50 százalékos tarifaredukcióban részesítik a romániai für­dőhelyekre utazó külföldieket és belföldieket egyaránt. A CFR vezérigazgatósága külön táblázatot készített, amelyben felsorolja azo kát a romániai helységeket, amelyek fürdők­nek számítanak s amelyekre megváltott jegy- gyel vissza lehet térni a határ vagy kiindu­lási állomásra. A jegyet a visszaindulás nap­ján, közvetlen a vonat beérkezte előtt le kell jjecsételtetni az illető fürdőállomáson s igy érvényes a visszautazásra is. A fürdők táblázatában benne foglaltat­nak az összes erdélyi és regáti üdülő és klima­tikus helyek, az első összeállításban azonban még nem szerepelt a Kolozsvár mellett fekvő kitűnő gyógyhatású Szamosfalva, (Some- san) de a vezérigazgatóság egy későbbi ren­delkezésével ezt a községet is belefoglalta a fürdők névsorába, úgy, hogy most már ide is 50 százalékos kedvezménnyel lehet utazni. Hogy Szamosfalvát besorozták a fürdők j közzé, az igen jelentőségteljes ténynek szá­mit Kolozsvár idegenforgalma szempontja- j ból is. Az ugyanis természetes, hogy az. aki éppen Szamosfalvát választja gyógyhelyül — ami különben nem ritka dolog, ^ mivel mindinkább elterjed a hire a Kolozsvár mel­letti fürdő különböző betegségek elleni jó ha­tásának — nem fog a községnek is csak jó­akarattal nevezhető faluban lakni, hanem Kolozsváron, ahonnan akármelyik 10 perc­ben autóbuszon kimehet a fürdőre. Az persze természetes, hogy a jegyet azután nem Ko­lozsváron, hanem a szamosfalvai állomáson kell lebélyegeztetni, bár ez némelykor kelle­metlenségekkel jár, mivel Szamosfalván a gyorsvonatok nem tartanak megállót s igy unnak, aki gyorsvonaton akar utazni, vagy Kolozsvárra, vagy pedig Apahidára kell sze­mélyvonaton mennie, hogy ezeken az álloiná- sokon azután átszálhasson a gyorsvonatra. MEGÉRKEZETT A Schöne Wienerin augusztusi száma, 40 lei beküldése elle­nében vidékre is pontosan küldi a Minerva ezt a kitűnő és olcsó divatlapot, Cluj Kolozsvár, Strada Regina Maria 1 szám

Next

/
Thumbnails
Contents