Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)

1930-07-25 / 160. szám

BTTf OKSZAGUö MAGYAKFAKTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-OS, 6 94. XiîL évfolyam 160-ák szára ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON; 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévit 15 pengő. > . Egyes szám ára 20 fillér. _______ 1 évre 1200 lej, félévre 600 Képviselőház Vaida ás luntan egymást vádolják az események elfajulásáért Az A deverul Vaida távozását követeli — Hova tűnt el Vaida kabinetfőnöke ? —■ Súlyosbodott Anghelescu állapota Bezáról kiderüli, hogy nem is diák, nem is macedo­român — Három újabb letartóztatás (Bukarest, julius 22.) Ma szinte egész nap permanenciában volt a minisztertanács, hogy az aggodalomra okot adó eseményekről tanácskozzék. Jellemző, hogy, a kormány is érzi: az ódium reáhárul, mert két miniszter súlyos szemrehányást röpitett egymás felé, mindkettő természetesen a másikat vádolva erélytelenséggel ' — Súlyosbodott Anghelescu állapota Suttogó bangón adott interjút az újságíróknak 0 „feszült atmoszféra“ A Beza gárdista ur Anghelescu alminiszter ellen megkísérelt merényletéhez nem szívesen fü­zünk kommentárt. A kommentárral kitesszük ugyanis magunkat a román sajtó egyes orgánumai mindig kéznél levő félremagyarázásának. Egyet azonban nem tagadhatunk meg magunktól. Azt ne­vezetesen, hogy bizonyos oki kapcsolatokat, melyek a dolgok logikai egymásutánjában jelentkeznek, meg ne állapítsunk. Emlékeztetünk ugyanis arra, hogy még nem oly régen is valahányszor a legmél- tányosabb kisebbségi kívánalommal álltunk elő, a kormányon lévő nemzeti párt részéről állandóan az­zal a megjegyzéssel találkoztunk, hogy bármennyire is igazunk van, hiba, hogy nem számolunk eléggé a politikai atmoszféra feszültségével, mi mellett lehe­tetlen még annyira igazolt kisebbségi kívánalma­kat is teljesíteni. Ismételten rámutattunk ezzel szemben arra, hogy minél inkább deferál a kormányzati politika az „atmoszféra feszültsége“ fogalma alá rejtett szélsőséges irányzatnak, az annál inkább el fog ural­kodni és hova tovább inkább lehetetlenné fogja tenni a kérdés megoldásához elengedhetetlenül szük­séges kölcsönös megértést és lelki összehangzást. A bukaresti legújabb merénylet, mintha minket iga­zolna. A kormányzat a maga idején nem számol* le azzal a szélsőséges irányzattal, mely minden kér­désbe beerőszakolta a maga egyoldalú és elfogult szempontjait, melyeket egyjelentőségüekké minősí­tett az államérdek szempontjaival. Most már lát­hatni, hogy ez hova vezetett. A román sajtó tudősitásaiból következtethető- leg a kormányt valósággal alármirozta és konster- náíta Beza merénylete. Ebben az izgatott hangulat­ban érthető, ha olyan lépésekről hallunk, amelyek csak hangulat szerint irányított kormányzati politi­kának lehetnek következményei. Ilyes az ország összes ügyészeinek Bukarestbe rendelése, a perma­nens miniszteri tanácskozás, amely a végén kölcsö­nös szemrehányásban lyukad ki a bel- és igazság­ügyminiszter urak között. Azt mondandók vagyunk, hogy ez a szörnyűséges idegesség nem igazolt. Az azonban már alig vitatható, hogy ha a kormányzat a maga idején másként bánik a szélsőséges naciona­lizmus időközi fellépéseivel, a dolog nem fajulhat el annyira, amennyire a legújabb merénylet világí­tásában elfajultnak mutatkozik. A miniszter urak egymásnak tett szemrehányá­sai nem méltók a helyzethez, mely nem erélyes rendőri intézkedéseket s még kevésbé jogszolgálta­tási rendkivüliségeket igényel, hanem nyugodt és komoly áttekintést. Ez a nyugodt és komoly áttekin­tés azonban rá fogja vezetni a kormányt arra, hogy a szélsőséges nacionalizmus állásfoglalásával szem­ben az ellensúlyt valójában egy dologban találhatja meg. És ez az egy dolog nem más, mint a jogrend biztosítása minden vonalon. Az olyan jogrendé ter­mészetesen, mely nem ismer megkülönböztetéseket, kiváltságokat és kivételeket, hanem az egyenletes­ség és igazság szellemében érvényesíti az államcélt: a joguralom megvalósitását. Ám, de a joguralom alfája a kisebbségi kérdés becsületes rendezése. A legújabb merénylet is azt mutatja, hogy ezel nem lehet tovább késlekedni. Higyje el a kormány, hogy ennek belátása jobban meg fogja erősíteni pozícióját, mint a most nagy lelkendezéssel hajszolt kivételes rendszabályok. A kisebbségi kérdés rendezése egy táborba fogja ugyanis állítani mindazokat, kik az államban a rendet nélkülözhetetlennek tartják. Természetsze­rűen felszabadítja tehát a kormányzatot az illeték­telen befolyások és hullámzó hangulatok kurátelá- jától. És a végén talán ezt kivánja az államrezon. V. A. Anghelescu miniszter belügyi államtitkár állapota súlyosbodott, legyengülten fekszik a kórházi ágyon. Ereje elhagyta, olyan sok vért veszített és a vérveszte­ség következtében beállott gy;’.'-tőség miatt csak igen halk hangon, suttogva beszél. Az újságírókat még fo­gadhatta és a következőket mondotta el a merénylet le­folyásáról: — Három fiatalember lépett be a szobámba, akik közül kettővel kezet fogtam, a harmadik azonban fel­tűnően visszahúzódott. Éz volt Beza. Ennek a magatar­tásának nem tulaj dAoitottam különösebb fontosságot s a másik két fiatalember átadta nekem Potarea minisz­ter levelét. Elkezdtem olvasni a levelet s olvasás közben a harmadik fiatalember rámlőtt. Én hirtelen a fejéhez vágtam a telefonkagylót, rávetettem magamat, lenyom­tam a földre, de közben volt ideje, hogy a revolvergo­lyóit kilője. Azt, hogy a dobrudzsai törvény miatt kö­vette volna el a merényletet, nem hiszem s ez egyáltalá­ban nem is valószínű. Miért akarta volna akkor pár héttel ezelőtt Sterét meggyilkolni 7 Szilárd a meggyőző­désem, hogy a merénylőnek cinkostársai is vannak. A miniszter senkit sem fogadhat Anghelescu miniszter különben a javulás utján van s orvosai szerint igen rövid idő alatt felgyógyul. Szer­dán délelőtt Junian igazságügyminiszter látogatta meg és mintegy félórát tartózkodott nála. Más látogatót egy­általában nem bocsátanak be hozzá. A kórház minden A vádtanács tegnap esti ülésén igen érdekes vá­laszokat adott a gyilkos Beza a törvényszéki elnök kér­déseire. Kiderült ezekből a válaszokból, hogy három éve voltaképpen foglalkozásnélküli egyén, semmi köze sincsen a macedo-románokhoz s a dobrudzsai agrártör­vényt, amire a gyilkosság kísérleténél hivatkozott, nem is olvasta s voltaképpen azt sem tudja, hogy mi van benne. — Hogy hívnak? — kérdeate az elnök. — Beza Györgynek. — Hol születtél 7 — Ghimpaţi községben. — Szóval Vlasca megyében T — Igen, — válaszolta a vádlott. — Mi a foglalkozásod 7 — Foglalkoztam újságírással. — Szóval nem vagy diák? — Három éve érettségiztem, de még bem határoz­tam el, milyen pályára menjek. — Voltál katona? —• Nem. Alkalmatlan voltam, nem soroztak be gyöngeség miatt. bejáratánál rendőrök állanak • már előre figyelmeztet­nek mindenkit, hogy a minisztert meglátogatni nem le­het. Senkit sem bocsátanak be hozzá. Betegszobájának ajtajára egy tábla van kifüggesztve ezzel a felírással „A kezelőorvos rendeletére minden látogatáa tiltva van.“ A kórház előcsarnokában látogafási könyvet fek­tettek fel, amelybe a látogatók bejegyezhetik neveiket. A könyvbe eddig már néhányszáz nevet Írtak be. Hova tűnt el Vaida kabinetfőnöke? Az államügyész felnyitotta a belügyminisztérium­ban Anghelescu államtitkár hivatali szobáját, amelyben a merénylet történt és a vele megjelent igazságügyi al­kalmazottakkal rekonstruálta a merénylet lefolyásának történetét, főképpen annak a vallomásnak alapján, amit Soreni kabinetigazgatő és más belügyminiszteri tisztvi­selők mondottak el. Ezek szerint Anghelescu miniszter volt az első, aki lefegyverezto a merénylőt, miközben sűrűn röpültek feléje a pisztolygolyók és ömlött a vére. 6 teperte le a földre Bezát és sebesülten is kicsavarta kezéből a revolvert, amelyben akkor már nem voltak golyók, ; A vizsgálőbiró még nem hallgatta ki Vaida beingj, miniszternek egyik kabinetfőnökét, Tasleanuí, aki a merénylet óta nem ment fel a belügyminisztériumba. Vannak, akik ebből a távolmaradásból azt a következte­tést vonják le, hogy ő sem állott távol a vasgárdisták akcióitól. v • ■ — Szellemi, vagy testi gyöngeség miatt? — Nem szellemi, hanem testi. , — S miért követted el a bűncselekményt? — Azért, mert azt hittem, hogy ezzel jelt adok as országnak egy uj életre. , — Hogyan, ilyen kriminális eszközökkel? Azt mon­dod, hogy újságírással foglalkoztál, miért nean akar­tad az újságíráson keresztül érvényesíteni szándéko­dat? — Sajnálom, hogy ilyen eszközhöz folyamodtam, rdfl más nem állott rendelkezésemre. Próbáltam iráasal, szóval, de eredménytelenül. f Az elnöknek arra a kérdésére, hogy miéit éppen Anghelescu minisztert akarta meggyilkolni, azt mond­ta, hogy ő már egy évvel ezelőtt tudott ennek a tör­vényjavaslatnak a tervéről, amit Anghelescu egy nyi­latkozatában beigért. Most meglepetésszerűen terjesz­tették a parlament elé s hirtelen gyorsasággal szavaz­ták meg. Majd az elnöknek a további kérdéseire ezt mondta: . ^ (Tudósításunk folytatása a harmadik oldalonJ, Beza nem diák és nem is macedóniai Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents