Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-03 / 148. szám
6 XIII. ÉTF. Í48. SZÁM. iS Si Székelycimeres zászló alatt ünnepeltek Kéztiivásárhelyen a magyar dalárdák A templomtoronybél rabolták el a régi lobogót Az ünnepi beszédek som és a dalosszövetség díszhangversenye (Rizdlv&sárkely, július 1.) A székely városban mindenütt a vendégsereg csoportjai láthatók s az emberek azt hajtogatják, hogy régóta, legalább is a háború kezdete óta ehhez hasonló ünnepi felvonulás nem volt Kézdivásárhelyen. A zászlószentelés ünnepélye, sziveket megfogó jelenetei mély nyomokat véstek a lelkekbe s ezeknek hatásai alatt zajlottak le a kővetkező ünnepségek, amelyeknek egy nagyszabásúnak tervezett kerti délutánját a hirtelen jött vihar megzavarta, illetőleg megtartását megakadályozta, de a további program során megadták a lehetőségét annak, hogy a távolból és közelebbről idezarándokolt dalárdák az ünnep közönsége előtt bemutatkozhassanak. Az engedélyezett székely címer A kézdivásárhclyi, most felszí ntelt disz-zászlón a város ágyús cimere mellett áll a székelyek ősi címere, a kék mezőbe hímezett arany nap és hold. Ennél a zászlónál is a helyi hatóságok beleakadtak abba, hogy a székely cimer ott ragyoghasson a diszlobogón s igy az engedély tisztázása a belügyminiszter és a kolozsvári tartományi igazgatóság elé került. Természetes, hogy az engedély megtagadására nem lehetett semmi ok s a főhatósági intézkedésnek el kellett ismernie a székely cimer használatának jogát. Elrabolták a régi zászlót A kézdivásárhelyi dalárdának volt már disz- zászlója, hiszen félszázada áll fenn ez a dalegylet. A viharos idők folyamán azonban ez a zászló elveszett s azért volt szükség újra. A vásárhelyiek sok izgalmas és sok kegyetlen napot, esztendőt éltek át a háború alatt és után. A menekülések idején értékes kézdivásárhelyi zászlót vittek fel Budapestre múzeumi megőrzésre. Ennek a dalárdának zászlaját azonban a templomtoronyban helyezték el, jó helyre. A zászló ott is volt még 1920-ban is, de azután egyszer csak hült helyét találták. Sohasem tudták meg, hogy ki, mikor, hogyan rabolta el a toronyból, de készültek a hiánypótlásra. Nem akarták, hogy a zászlóhiányosság rossz omen legyen az egylet működésére s az uj zászlótól uj lendületet várnak az uj félszázad kezdetén. Tizennégy ünnepi szónok Az ünnepségek sorrendjébe illesztettek be egy diszebédet, amit a város közepén levő régi sétatéren, a szabadban, nyári vihar esetére emelt zöld ágakkal díszített tetőépitmények alatt tartottak meg. Ugyanakkor közebédek voltak a városban sok helyen, ment a hatalmas nagy vendégtömeget nem lehetett egy helyre zsúfolni, még a sétatéren sem. Vasárnap zöldgalyas sátrak állottak a főtér különböző pontjain, amelyekben ételeket és italokat szolgáltak ki. A diszebé^ is programszerűen folyt le s előre megállapított műsor szerint hangzottak el a beszédek, amelyeket a következő ünnepi szónokok mondották: Imreh Lajos egyházmegyei főjegyző, Paál FIGYELEM 1 ( ( ( ( ( ( ( ( MEGÉRKEZETT A DREHER HAGGENMACHE8 Korona-sor M.H PBLSEN ) ) ) ) ) ) ) ) Lajos ref. lelkész, Bajkó György ref. esperes, Benső Ernő főgondnok, Tóth Balázs bankigazgató, Kovács József karnagy, dr. Török Andor volt képviselő, Újlaki János zabolai plébános, Tár'cza Bertalan dalosszövetségi főtitkár, dr. Molnár Dénes disz- olnök, Vásárhelyi János püspökhelyettes, dr. Zá- goni István lapszerkesztő, dr. Fábián László szenátor, Szabó Béni képviselő. Dalárdák díszhangversenye A dalosszövetségi díszhangversenyt a városi Vigadó újonnan átépített dísztermében tartották meg. Ezen a hangversenyen a szövetség elnöke, Inczédy Joksman Ödön dr. töltötte be a műsor egy kiemelkedő számát azokkal a magyar dalokkal, amelyekkel annyi tomboló éljenzést váltott ki már az erdélyi magyarság leikéből. Hegedűjével és énekművésze-, tével az erdélyi magyar élet legégetőbb sebeire gyűjtögette az utóbbi időkben a gyógyító balzsamot, de ahol megjelenik vonóval a kezében, ójtt kétségtelenül felnyitja a magyar sziveket. Itt. is, most is, határtalan lelkesedést váltott ki. Tárcza, Bertalan főtitkár osztotta ki a szövetség jubileumi díszokleveleit buzdító beszéd kíséretében az ünneplő dalárda tagjainak s ő állította össze e dalárda történetét, amit Szántó Béla kolozsvári zenetanár adott elő. Szabó Jenőnek alkalmi költeményét adta elő Bartha Sándor kolozsvári ref. segédlelkész. Siklódy Albertné és Bőd Amália négykezes zongorajátéka volt egy másik kiemelkedő pontja az est műsorának s kiváló zenei eseménye volt az ünnepségeknek. A díszhangversenyen a következő dalárdák szerepeltek énekszámokkal: Brassói Magyar Dalárda, Fogarasi Magyar Dalárda, Nagyborosnyói Vegyeskar, Sepsiszentgyörgyi Magyar Dalárda, Kézdivásárhelyi Ref. Dalkör Zernesti ref. Vegyeskar, Kovásznai Emke dalkör Kézdialbisi ref. Dalkör, Alsóesernátoni ref. Dalár da, Zabolai róm. kath. Vegyeskar, Zabolai ref. Da lárda. Egyes dalárdáknak külön a férfikara és aztán a vegyeskara is külön szerepelt, egyik-másik magával ragadta a közönséget. Nem beszélve a már ismert dalárdákról, megható ünneplésben volt részük a fogarasi magyaroknak. A díszhangversenyre már nem maradtak itt, de részt vettek az ünnepségeken a felsorolt dalárdákon kivül még a következők: Csíkszeredái Dal- és Zene Egylet és templomi vegyeskar, Uzoni ref. Vegyeskar, Felsőcsernátoni ref. Dalkör, Barátosi ref. Vegyeskar és Fotosmarto- nosi ref. Dalkör. üslassessta friss «ápolás a „FLORIDA" kertben!! Olaszország újabb 500 millió lírával emelte hadiköltségvetését (Róma, július 1.) A minisztertanács n nemzeti védelemmel foglalkozott és 500 millió líra többletet engedélyezett a hadi költség- vetés részére. Ebből az 500 millióból 300 millió a hadseregre, 100 millió a tengerészeire, 80 millió a légiflottára, 20 millió a miliciára esik. A hadügyi költségvetés tulkiadásait a kereseti adók felemelésével fogják pótolni. A hadi költségvetés emelésével kapcsolatosan a Tribuna polémiát folytat a Tempssel, mondván, hogy Franciaország maga is állandóan fegyverkezik. A Giornale de Italia azt irja, hogy Franciaország sokkal több embert tart hadi létszámon, mind az elmúlt években. Éla hozzászámítjuk — irja — azokhoz a költségekhez, amelyeket Franciaország hadseregére költ katonai szövetségeseinek felszerelési költségeit, akkor látjuk csak, hogy mennyire fontos a fegyverkezés. Olaszországnak nincs katonai szövetségese és a maga részéről nem is folytatja az államblokk képzés politikáját. Sitescu volt igazgató szeriét a rossz üzletvezetés és sorozatos visszaélések okozták a Timisiana bank bukását As igazgatóság tagjai 15 millió kamatmentes kölcsönt veinek sei a banktól (Temesvár, jurjus 1.) A temesvári, sőt az egész bánsági közgazdasági életnek kínos botránya van. Sitescu, a Timisiana Bank volt igazgatója, facsimilékkal bőven illusztrált könyvben rántja le a leplet azokról a bűnös visszaélésekről, amelyek végül is a Timisiana csúfos bukásához vezettek. A tegnap megjelent könyv szerint, amikor Sitescu a bank vezetését átvette, a pénzintézet helyzete már olyan rossz volt, hogy megfelelő hitelt sem belföldön, sem külföldön nem sikerült már szereznie. A veszteségek oka egyrészről a rossz üzletpolitikában, másrészről az elkövetett visszaélésekben keresendő. A röpirat szerint a bank igazgatósága oly magas tantiémeket és jutalékokat vett fel, amelyek egyáltalában nem állottak arányban a bank jövedelmeivel. A nagy jutalékokon kivül az igazgatóság tagjai magas kölcsönöket szavaztattak meg maguknak, amelyekért kamatot egyáltalában nem fizettek. Amikor Sitescu a bank szolgálatába lépett, az igazgatóságnak 15 millió 649 ezer 238 lej kölcsöne volt. A közölt névsor szerint Cosma Aurel elnök 2 millió, Oprea János al- elnök (a kereskedelmi és iparkamara elnöke) 1 millió lejjel tartozott. Ebben az arányban az igazgatóságnak csaknem minden tagja igénybevette a bankot. Sitescu szerint súlyos visszaélés történt a Bistra Részvénytársaság megvétele alkalmával is. A Timisiana 30 ezer darab részvényt fizetett ki, ele csak 20 ezer darabot kapott. A 10 ezer darab részvényen öt igazgatósági tag osztozott meg. Cosma, Oprea, Geor- gevici, Arsenovici és Wimmer igazgatósági tagok 2—2 ezer darab Bistra-részvényt tartottak meg maguknak. Ily üzletvezetés és visszaélések mellett a csőd elkerülhetetlen volt. Egyedül a Bistra tranzakcióra 43 milliót fizetett rá a Timisiana. Sitescu azt állítja, hogy Oprea üzletei 194 millió, a Wimmer üzletei 51 millió lejébe kerültek a banknak. Derecskén független kisgazda- pást alakult A biharmegyei Derecskéről jelentik, hogy Péter Pál napján megalakították a független kisgazda pártot. E párt alakuló ülésén foglalkozva a királykérdéssel, egyhangúlag olyan határozatot hozott, hogy az országnak szüksége van a belső békére és a magyarság egyetemét leéli megkérdezni, népszavazás formájában a királykérdésről tartott véleményéről. A párt elhatározta, hogy ezentúl más földmü- velőhelyeken kezdi meg a szervezkedést.
