Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)
1930-07-21 / 157. szám
Az ország iparosságának súlyos sérelmeit sorakoztatta fel a sepsiszentgyörgyi iparoskongresszus Óriási érdeklődés nyilvánult meg a kongresszus iránt, amelynek keretében jubiláris közgyűlést tartott az ötven éves sepsiszentgyörgyi Iparos Otthon — Regáti célokra fordítják az erdélyi iparosok millióit (Sepsiszentgyörgy, julius 20.) A székelyföldi iparos társadalom vezetői és képviselői folyó hó 6-án Sep- siszentgyörgyön értekezletre gyűltek össze, hogy közösen állapítsák meg azokat az okokat, amelyek az egykor virágzó székely kisipart a itönk szélére juttatták s ugyancsak közöíatii keressék az orvoslás módozatait. Az úgy külső méreteiben, mint belső tartalmánál fogva országos iparos kongresszusnak is beillő értekezlet mindennél beszédesebb tanúbizonysága volt a székely iparosság szolidaritásának, intelligenciájának és élniakarásának s az elfogadott határozati javaslatok nyílegyenesen jelölik az egyetlen helyes utat, amelyen még meg lehet menteni sanyarú helyzetbe került kisiparunkat. Sajnos, hogy Románia sorsának mai intézői között nincsenek Mátyás királyok, Harun al Rasidek, akik álruhában, ismeretlenül (anulmányoz- nák országuk, népük bajait! Mily nagyszerű alkalom lett volna a sepsiszentgyörgyi értekezlet, hogy az ott elhangzott nyílt, egyenes és őszinte vallomásokból megismerjék az iparosság egyetemének közös bajait s egyben azt is megtanulják, hogy mily könnyen lehetne ezen bajokon segiteni. Hétszáz résztvevő Az értekezleten mintegy 6—700 iparos vett részt dacára annak, hogy éppen a rendező sepsiszentgyörgyi iparosság nem volt olyan számban képviselve, mint ahogy azt az ügy komolysága és az iparosság jelenlegi súlyos helyzete megkövetelte volna. Ott voltak azonban a székely iparosság minden jelentékenyebb központjának nagyszámú képviselői. így Székelyudvarhelyről 34, Gyergyószentmiklósról 12, Csíkszeredából 16, Székelykereszturról 16, Kezdi vásárhelyről 14, Marosvásárhelyről 6, Zágonból 7, Nagyborosnyóról 5 iparos jelent meg az értekezleten s azonkívül a vidék minden községe is képviselve volt egy-két taggal. A fejlett iparú Brassót a brassói iparosság másirányu elfoglaltsága miatt mindössze ketten képviselték, az értekezlet azonban annak dokumentálására, hogy tisztában van azzal, hogy a brassói iparosok Vezetői az összes székely iparosoknak közbeesült és értékes vezéremberei, sürgönyileg üdvözölte br. Szele Béla fő- szerkesztőt és Szabó Béni képviselőt. Személyesen vett részt az értekezleten s> nagyban emelt© annak jelentőségét és súlyát az örökifjú Sándor József, Háromszék páratlan agilitásu és népszerü- ségü szenátora, aki a tanácskozásokat állandóan a leg- éberebb figyelemmel kisérte s felszólalásaival mindig fején találta a szeget. A kongresszus A sepsiszentgyörgyi Ipartestület és Ipparos Otthon által az Iparos Otthon helyiségében rendezett értekezletről a következő részletes tudósítás számol be: Reggel 8 órakor Lurtz Gyula ipartestületi elnök üdvözli a Brassó, Csik, Háromszék, Marostorda és Udvarhely vármegyék iparosságának nagyszámban megjelent képviselőit és a gyűlést megnyitja. Novak János, az Iparos Otthon titkárának javaslatára az értekezlet sürgönyileg fejezi ki alattvalói hódolatát a királynak. Az egyenes adó és a forgalmi adók súlyosságáról s az azok elleni védekezésről Lurtz Gyula tart a hallgatóság zajos tetszésével találkozó előadást. Határozati javaslatában az iparosság óhajtását abban foglalja össze, hogy az iparosság adója redukáltassék s a teljesen igazságtalan forgalmi adó pedig egészen töröltessék. Márton András, az ipartestület alelnöke az ipapr- fejlesztés szempontjából javasolja, .hogy minden felszabadulandó tanonc köteleztessék a régi céhrendszerbetni szokásban volt úgynevezett „remek’’ készítésére. Az értekezlet erre nézve úgy határozott, hogy a Márton András javaslatát kinyomatja s véleményezés végett megküldi az összes erdélyi ipartestületeknck s a beérkezett vélemények alapján a legközelebb egybehívandó székelyföldi iparos értekezlet elé a sepsiszentgyörgyi ipartestület terjeszt majd elő végleges javaslatot. A betegsegélyző autonómiájáért Tímár József a beitegsegélyzőről általában és az iparosság által oda befizetett horribilis összegeknek ipari célokra való fordítása iránt terjeszt elő javaslatot. Ez a poat részletes megbeszélés tárgya volt és a hallgatóság közül többen A tárgysorozat következő pontja a gyergyószent- miklósi ipartestiilet által összeállított s György Lajos ipartestületi titkár által előterjesztett memorandum volt, amely röviden, tömören, de amellett rendkívül világosan és szabatosan foglalja össze az iparosság gaz. dasági leromlásának okait és állapítja meg1 a legsürgő- sébb tennivalókat. A gazdasági romlás okait a memorandum a következőkben állapítja meg. a) Az aránytalan megosztásu és túl magas állami adó, az igazságtalan forgalmi adó és községi illetékek. * b) A végletekig felemelt vám, vsut és postatarifa. c) Az előképzettség nélküli egyéneknek iparigazolvány kiadása. d) Kívülről jövő tisztességtelen verseny. Házaló, hátaló és részletüzletekkel foglalkozó idegen cégek be- özönlése, iparengedély nélküli zugkereskedők és kontár iparosok aknamunkája. c) Csempész kereskedelem. f) Az idejét mult és szükségtelenné vált országos kirakó és bucsuvásárok tartása. g) a magas bank-kamatláb s a mindenkori kormányok szűkkeblű és balkezes hitel-politikája. h) Az igazságszolgáltatás lassú menete és tulkölt- séges volta. i) A mai viszonyoknak megfelelő ipartörvény hiánya. A memorandum, melyet az értekezlet egyhangúlag elfogadott, részletesen és kimerítően mutat reá, hogy a felsorolt bajokat hogyan lehetne a leggyorsbban s mégis gyökeresen orvosolni. Dr. Ferenczi Pál ügyvéd a székelykeresztnri ipartestület ügyészének javaslatára elhatározta az értekezlet, hogy a felvett részletes és pontos jegyzőkönyvet kinyomatja s megküldi az összes székely ipartestüle. teknek. Végül azt is elhatározta az értekezlet, hogy a Székelyföldi iparosok legközelebbi összejövetelét Csíkszeredában fogja megtartani. A jubiláris díszközgyűlés Az értekezlet befejezése után következett a sepsiszentgyörgyi ipartcstület és Iparos Otthon közös díszközgyűlése, amelyen a® ipar szolgálatában több mint 50 évet eltöltött sepsiszentgyörgyi iparosokat ünnepelték. Az ünnepeltek névsora a következő: Pál János cipész, Pap Dezső építőmester, Id. Gál Ferenc cipész, Kovács Ferenc asztalos, Kelemen Gyula asztalos, Gábos Károly szües, Valádi György cipész, Csulak József szabó, Kovács András szabó, Bartha Béla mészáros, Gyárfás Albert lakatos, Béres Ferenc csizmadia, Izsák Balázs ző pénztárnak az iparossággal szemben tann- sitott eljárását. Nagy János udvarhelyi cipész éles szavakkal Ítéli el azt a tarthatatlan és tűrhetetlen helyzetet, ami a betegsególyzőben uralkodik: „Amikor az iparos — úgymond — eljár tiz-hnsz vásárba és nem tud annyit összehozni, hogy a napikiadásait fedezni -tudja, akkor jön a betegsegélyző pénztár irgalmat és szánalmat nem ismerő végrehajtója s elviszi az iparos utolsó párnáját és szerszámját' — Mindnyájan érezzük, — mondja később, — hogy a betegsegélyző pénztár körül valami nincs rendben és ezzel szemben valaminek okvetlenül történnie kell. Rajk József udvarhelyi csizmadia pedig arra hívja fel az értekezlet figyelmét, hogy Erdélyben a betegsegélyző pénztárba befizetett 48.000.000 lejből alig 8,000.000 kerül kiosztásra. a többiből a regátban iparos tanonc-otthonokat építettek. Az értekezlet végül határozati javaslatban követeli, lioşy a betegsegélyző pénztár teljes és tökéletes autonómiája haladéktalanul állíttassák vissza, hogy az iparosság maga dönthessen az oda befizetett nehéz millióknak felhasználása tárgyában. Bokor Sára a nőiszabó iparról s a nagyaránybait fellépett kontárságrql tartott előadást. Novák János az Iparos Otthon titkára a vasárnapi mumkaszünet és az ipartörvény 62. paragrafusának betartásáról értekezett, nyomatékosan hangsúlyozván, hogy az idézett paragrafus kifejezetten rendelkezik afelől, hogy a tanoncok számára a vasár- és ünnepnapokat teljesen szabaddá kell temui. Csizmadia, Ütő Mózes csizmadia, Kovács János csizmadia, Bozsik Ferenc pék, Király István tímár, Kovács Ferenc cipész, Tölgyes Mózes cipész, Kese Pál cipész Bogdán András bádogos, Kosa Sándor mészáros, Kupán Géza kalapos, Szilágyi István építőmester, Fodor Sándor szabó, Zoltán Lajos kerekes, Székely Sándor cipész, Id. Szőcs József cipész a jubiláris ünnepség előtt pár nappal meghalt. Miután Lurtz Gyula elnök a diszközgyülést megnyitja, Dr. Duducz Zoltán az Iparos Otthon orvosa üd. vözli a jubilánsokat, a magasan szárnyaló és nagy hatást kiváltó szép beszédben fejtve ki az ünnepeltek érdemeit s tolmácsolva az iparosság háláját, elismerését s egyben példányképül állítja őket az újabb iparos generáció elé. A református egyház üdvözletét Imreh De. zső ref. lelkész, a római kafholikus egyházét dr. Szalai Mátyás plébános tolmácsolta, mig Sándor József szenátor rendkívül mély hatást kiváltó szónoklatában az Enikő üdvözletét juttatta kifejezésre, dr. BarabáB Andor a kereskedő társulat jókivánatait tolmácsolta. Utána pedig a Csíkszeredái, brassói gyergyószentmib. lósi, marosvásárhelyi és székelyudvarhelyi ipartestületek delegátusai hajtják meg az elismerés, nagyrabecsülés zászlóját a jubiláns iparosok előtt. SürgöSyileg Ó3 átiratban a következő testületek csatlakoznak az üdvözlésekhez: A marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara, amely egyidejűleg közli, hogy az ünnepeltek neveinek megörökítésére az iparos aggmenház javára 10.000 lejt folyósít. Az ipartestületek szövetsége. Szabó Béni országgyűlési képviselő, Maieresen Victor a sepsiszentgyörgyi interimár bizottság elnöke, a sepsiszentgyörgyi jótékony nőegylet elnöksége, a sepsiszentgyörgyi zsidó nőegylet, a marosvásárhelyi cipész munkaadók egyesülete, Benkő László nyomdász stb. Az üdvözlések elhangzása után a jubilánsok nevében Bozsik Ferenc pék mond köszönetét, lelke mélyéből fakadó szavakkal köszönve meg azt a szerctetct és melegséget, amely az üdvözlésekben kifejezésre jutott. A díszközgyűlés bezárása után az Iparos Otthon udvarán ezen célra emelt tágas lombsátorban mintegy 320 iparos és vendég közebédre ült össze. A kitűnő ebé. det az iparos asszonyok készítették s magyar ruhába öltözött bájos leányok szolgálták fel. A kitűnő hangulatban lefolyt ebéden számos pohárköszöntő hangzott el. A sepsiszentygörgyi Ipartestület és Iparos Otthon elnöksége nagy és nehéz feladatra vállalkozott, amidőn magára vállalta a székelyföldi iprosok értekezletének megrendezését. Ezt a feladatát azonban annyi körültekintéssel, annyi tapintattal és ügyességgel rendezte meg, a megbeszélések mindvégig annyira tartalmasak szigorú bírálat tárgyává tették a betegsegélyMiért ment tünkre ai iparosság? Síndebaker 6 és 8 hengeres személyaafcmobilok, valamint 2—5 tonnás teherautók legelőnyösebben szerezhetők be egy évi Jótállás mellett «Sfr A. KÁLMÁN, ASSAO. — A vármegyék székhelyein körzetképviselőket keresünk !
