Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)

1930-07-21 / 157. szám

XIII. ÉVF. 157. SZÁM.

% szovjet konstantinápolyi kémiioöájának főöiztosa TárisÖa szökött és leleplezi a legféltetteöö szovjet titkokat

(Párizs, julius 19.) Párizs uj szovjetszenzációja Georges Agabekov, a GPU Párizsba szökött keleti főbiztosa. Agabekov Konstantinápolyból hatalmas iratcsomót hozott magával, amelyben összegyűjtött jegyzetei vannak s amelyet rövidesen könyvalakban fog kiadni. A könyv Agabekov szerint szenzációs leleplezéseket tartalmaz majd a GPU munkájáról az egész világon, amelyet Agabekov szerint senkisem ismer jobban nálánál. Az árulóvá lett GPU főbiztost természetesen Párizsba érkezése óta ostrom alatt tartják az újságírók, Agabekov azonban nem mutatkozik sehölsem, titokban tartja lakását és naponta egy fél’órára jön csak be a „Derniéres Nouvelles“ cimii orosz lap Rue Turbi- go-i szerkesztőségébe. A lap direktora, Miljukov szigorú parancsot adott munkatársainak, hogy sohase hagyják egyedül Agabekovot látogatóival és csak több főnyi testőrség jelenlétében lehet vele találkozni.

Az elszánt, ragyásképü, kis fekete nyírott ba- juszu, Örmény származású Agabekov a következőket mesélte saját működéséről és készülő leleplezéseiről munkatársunknak:

— Harmincöt éves vagyok. Turkesztánban születtem és középiskoláimat is ott végeztem. A világ-, háború kitörésekor bevonultam katonának, a német és. osztrák fronton harcoltam, s mikor a forradalom

kitört, már őrnagy voltam.

— A forradalomban beléptem a kommunista

pártba és a kommunizmus diadalrajutásával a tur- kesztáni vörösgárda parancsnokságát bízták rám. Később a Kolcsák elleni fronton voltam a hadsereg bizalmi megbízottja, majd 1920-ban a GPU tagja lettem. Az is maradtam egészen legutóbbi junius 19-ig, amikor minden előzetes bejelentés nélkül elhagytam végleg a konstantinápolyi szovjetkövetséget, ahol mint kovetségi attasé szolgáltam s ahol a GPU parancsnoka voltam. Ez a. távozásom ugyan hirtelen esemény volt, már régen megérlelődött bennem azonban az az elhatározás, hogy leleplezzem a titkos szervezetet, a szovjet kémszolgálatát, amely a világ legjobb és leghatalmasabb politikai kémhálózata. Már januárban hozzáfogtam a munkához. Persze vigyáztam, hogy senki meg ne sejtse előkészületeimet, ami annál is könnyebb volt számomra, mert mint a GPU parancsnoka, korlátlan bizalmat élveztem és senki ellenőrzése alá nem tartoztam. Éppen ellenkezőleg én voltam az, aki ellenőrzött mindenkit. Nyugodtan utazhattam Francia- országba, mert hozzá voltak szokva bejelentés nélküli kirándulásaimhoz, amelyet éppen szolgálatom kívánt meg. Párizsban minden várakozásomat felülmúló jóindulattal fogadtak a francia hatóságok s azóta állandóan detektív kisér, aki vigyáz, nehogy én is eltűnjek, úgy mint Kutjepov.

Egy kalandos élet

_Azt hiszem, kevés ember élete volt kalandosabb, mint az enyém. Az utolsó 10 év majdnem minden perce életveszedelemben telt el, mert a GPU főnökség nem tréfadolog és a Szovjet szolgálatában gyakran tűnnek el emberek nyomtalanul, olyanok, akik tegnap még parancsoltak. Én az utolsó percig hivatalban voltam, nem lettem kegyvesztett, mint egyes újságok Írták rólam, hanem igen is megmaradtam a GPU Törökországra, Görögországra, Szíriára, Palesztinára és Egyiptomra kinevezett főmegbizottnak.

_ Becsületesen dolgoztam a Szovjetért, kitüntetéseim is vannak, mert a Szovjet egyáltalán nem törölte el a rendjeleket. Biztam az ügyben és bíztam a főnökök becsületességében és végeztem munkámat, amelyet a forradalmi ügyért és a népért magamra vállaltam. Azt hittem,' hogy a tiszta kommunista ideálok megvalósíthatók. Csakhogy moszkvai tartózkodásom ideje alatt közeli relációban állottam a szovjetorosz politika vezéreivel s lassanként rájöttem, milyen végzetes tévedésnek estem áldozatul.

_Hatalmas az ellentmondás a tiszta ideák és

a valóság között, a célok és a taktika nagyon eltérnek egymástól és ez a belső ellentmondás egyre jobban kinzott. Egyre jobban átláttam, hogy a proletárdiktatúra proletárok elleni diktatur&vd degenerálódott. A szovjet-szisztema elnyomási rendszer lett, amelynek áldozatai a tömegek. Tizenkét évi proletáruralom után Oroszország ma ismét éhinség előtt áll. ügy, mint 1921-ben.

_De nemcsak a távol Keleten van GPU organizáció, hanem az egész világon. Van törvényes és titkos organizáció, amelynek létezéséről még maguk a nagykövetek sem tudnak semmitsem. Ennek a titkos szervezetnek főmunkája abban áll, hogy a

III. Internáeionálé aktivitását ellenőrizze és erről jelentéseket készítsen.

_Az én munkám főleg az angolok ellen irányult. Előttem Blumkin volt a GPU megbízott, elmúlt ősszel azonban őt visszahívták. Moszkvába, kegyvesztett lett és főbelőtték. Én lettem az utódja és valamennyi megbízottat el kellett volna boesáta- nom, de ezt a parancsot nem hajthattam végre, mert Moszkvából nem küldtek sem elegendő embert, sem megfelelő instrukciókat számomra.

_ Az egész közel keleti munkát újra kellett

organizálni, uj princípiumok alapján. Blumkin idejében ezt a munkát egy „gazdag kereskedő és felesége“ vezették, akik Beirutban laktak az Alembo uccában. A férfi foglalkozása hivatalosan kereskedelmi ügynök, komisszionárius volt. A háborúban Lauteurnek nevezték, feleségét pedig Deutnek. Januárban őket is visszahívták Moszkvába.

_Az én feladatom legfőképpen abban állott,

hogy megszerezzem, lefotogr áfái jam és Moszkvába küldjem az összes diplomáciai levelezéseket. Ennek

f, i "

— „ ____

Altért# áórt$a4,!i

FLE2URON

a feladatomnak az utolsó percig híven meg Is feleltem. Ez sokkal könnyebb dolog, mint gondolnák és erről azt, hiszem sok nagykövetet érdeklő részleteket mondok majd el könyvemben.

(Megkérdezem Agabekovot, hogy nem vár-e retorziókat a szovjet kormány és a GPU részéről) T

— Semmitsem lehet biztosan tudni, feleli titokzatosan Agabekov. Azonban ez már semmit sem menthet meg, mert a könyvem sajtó alatt van. De nagyon valószínű, hogy engem is el akarnak tenni láb alól, mint annakidején Bessedovszkit.

(De hiszen Bessedovszki él.)

Besszedovszki kiszemelt gyilkosa

— Persze, hogy él, de miért? ßn voltam kiszemelve arra, hogy eltegyem láb alól. Mikor Moszkvába megküldték azt a táviratot, amelyben Bessedovszki szökését jelentették, Triliser, a GPU kül földi osztályának főnöke Moszkvába rendelt és rám parancsolt, utazzam el Párizsba és végezzek Besse dovszkival. Én engedelmeskedtem volna a parancs nak, mert hiszen nem engedelmeskedni nem lehe tett. Biztos börtönt és halált jelentett volna. Fel is készültem az útra, azonban a következő nap ismét magához hivatott Triliser és közölte velem, hogy az újabb határozat értelmében nem kell megölni Bessedovszkit. Közben ugyanis a volt kovetségi tanácsos már megkezdte leleplezéseinek közlését és a halála fölösleges botrányt okozott volna csak.

(Ezután Agabekov elmondja még, hogy az egyik egyiptomi kémszolgálat olyan jól működik, hogy az egyiptomi angol diplomaták levelezését előbb olvassák Moszkvában, mint a Downing-Streeten.)

Az egyiptomi főmegbizott Moise Axelrode, aki mult januárban Konstantinápolyban is járt osztrák passzussal, amelyen mint Frederik Keil szerepelt. Én két hónapig Konstantinápolyban tartottam, azután Moszkvába küldtem jelentésemmel.

__Hogyan sikerült kijátszani a rendőrség és

különösen a török rendőrség éberségét? _ kérdezem.

Agebekov trükkjei

__ Sohasem jöhetnek rá a trükkjeimre. Konstantinápolyban, mint gazdag kereskedő laktam és tagja voltam a török kereskedelmi kamarának is. Amikor a. francia konzulátusra jöttem vizűmért, és bemutattam papirjaimat, minden nehézség nélkül megadták a vízumokat. Senkisem tudta rólunk, kik is vagyunk tulajdonképpen, valamennyi a jtó^nyitva állott előttünk s mindenütt megkaptuk a szükséges felvilágositásokat. A gazdag kereskedőket szívesen látják minden országban.

_ A szovjetkövétséggel sohasem érintkeztem.

Nyolc hónap alatt, amig Konstantinápolyban tartózkodtam, egyetlen egyszer sem mentem a szovjet- követségre. Sem a konzul, sem pedig az angorai követ nem tudtak jelenlétemről. Távirataimat Moszkvába a GPU a konzulátusnál akkreditált hivatalos megbízottja utján küldték, de még ővele sem találkoztam sohasem személyesen.

(Amikor azoknak az állítólagos cscka megbízottaknak a működéséről kérdezem Agabekovot, akiknek neve, a legutóbbi leleplezések során nyilvánosságra került Európában, Agabekov igy felel:)

_A nevek nem jelentenek semmit. Hiszen én

magam is legalább 25-ször változtattam nevet. Fotográfiákból azonban ráismerek valamennyire, mert egytől-egyig ismerem a cseka embereit. Azonban Moszkvából nem küldenek olyan embert külföldre, akinek ott már rossz hire van. 150 ember dolgozik a cseka részére, különböző külföldi országokban, mind ismerem őket és éppen ezért nehéz lenne Moszkvának engem eltenni láb alól, mert hiszen mielőtt még hozzám közeledhetnének, rájuk ismerek.

UJ ÁLLATREGÉNYEINEK HŐSEI

• ■ OS->» • O • o ->

3?

E «Y-ECIY KÖTET 75 LEI BEKÖTVE 130 E El ® ANTE -KI ABÁS