Keleti Ujság, 1930. július (13. évfolyam, 147-165. szám)

1930-07-20 / 156. szám

JIU. âTF. 156. SZÁM. 1 Hindenburg feloszlatta a német birodalmi gyűlést A parlament többsége visszautasította a dikfatura-paragra&us érvényesítését — Az egész német belpolitika rendkívül súlyos helyzetbe került A weimari alkotmány rendelkezése értelmében a válaszátsoknak a birodalmi gyűlés feloszlatásaitól szá­mított hatvan napon belül le kell folyniok s ezért fei- bozonyosra veszik, hogy szeptember első vasárnapja, szeptember hetedike lesz az a nap, amikor a német népnek döntenie kell törvényhozási képviselete felől, mert a következő vasárnap már kiesnének a hatvan- napon határidőből. A válaszátsi kampány valószínűleg augusztus else­jén indul meg, melyre az összes pártok nagyban ké­szülődnek. (Berlin, július 18.) A német politikában a feszültség ma érte el tetőpontját. A birodal­mi gyűlés sorsdöntő ülésére már a kora dél­előtti órákban nagy hallgatóság ült össze az ülésterem páholyaiban és rendre csoportok­ban nagy számban érkeztek a birodalmi gyű­lési képviselők is. Á napirend első pontja a szociálde­mokraták javaslata volt, amelyben azt kérik, hogy a birodalmi gyűlés hatálytalanítsa a 48-ik szükségrende­lettel életbeléptetett fedezeti törvény- javaslatot. Az ülés megnyitása után szociáldemo­krata részről Landsberg képviselő indokolta meg a javaslatot. Utána dr. Wirth, birodalmi belügyminiszter mondott beszédet. Wirth után a német nemzetiek részéről Obérfohren beszélt, aki bejelentette, hogy a német nemzetiek is követelik a szükségrendelet feloldását. Dietrich birodalmi pénzügyminiszter felszó­lalása után óriási izgalom közepette megkez­dődött a sorsdöntő szavazás, amelynek kime­netele csak akkor válhatott volna kétségessé, ha a német nemzetiek több mint fele a szük- ségrendelet feloldása ellen foglalt volna ál­lást. A szavazatok összeszámlálásakor kitűnt, hogy a birodalmi gyűlés többsége 236 sza­vazattal 221 ellenében a szükségren­delet feloldását kívánja. Az eredmény kihirdetése után szót kért Brü­ning dr. birodalmi kancellár és felolvasta Hindenburg elnök kéziratát, melyben az al­kotmány 25. szakaszában foglalt felhatalma­zásra hivatkozva feloszlatja a birodalmi gyű­lést. A szociáldemokraták bizalmatlansági in­dítványa feletti szavazásra már nem is került sor. Az elnök bezárta az ülést s a képviselők izgatottan hagyták el az üléstermet. A német parlamentarizmusra súlyos csa­pást mért ez a fordulat. Bebizonyosodott, hogy a parlament mai összetétele Németor­szágban olyan természetű, amely nem teszi lehetővé pártérdekeknek egyetemes érdekek alá való rendelését. A háború utáni német par­lamentből — ez az utóbbi incidens csak meg­erősíti a közhiedelmet — hiányzott az az elesz- ticitás, amely a régi parlamenteket jellemezte. Brüning, amikor — amint a tények mutatják, helytelen taktikával — felvetette az ominózus 48. szakasz érvényesítését, még jobban ma­Kolozsvári Takarékpénztár ! és Hitelbank Rt. CLUJ, PIAŢA UNIRII (MÁTYÁS K1R.-TÉR) 7 sz Fiókjai: Des, Dicsószenlmárton, Gyulafehérvár Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tökéi 143 millió lei. Affiüált intézetei: Tordaaranvosvármegyei Ta* karékpénztár Rt. Tordán, Aisól'ehérvármegyei Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Nagy- enyed. Udvarhelymegyei Takarékpénztár Rt. Székelyudvarhelyen és Sz.-Kereszturon, Szász- régenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégen- i ben és Népbank Rt. Bánffyhunyadon, Szamos- ' újvári Hitelbank Rt. Szamosujváron ! Betéteket elfogad! Minden bankügyletet legelő­nyösebben végez. Engedélye­zett devizahely. Aruraktára a vasút mellett. gára ingerelte a szociáldemokratákat, akik a sziikségrendclet előráncigálásában a Parla­mentär izmustól való eltérést és a diktatúra gondolatának befészkelödését látták. Talán helyesebb lett volna, ha Brüning tegnapi le- szavaztatása után lemond, de nem, Brüning a parlamenten kivid való kormányzási rend­szerre tért át és ez a merész lépés felette veszedelmesnek is látszik. Szeptember 7-ére tippelik a vá­lasztások napját (Berlin, julius 18.) A ma feloszlatott birodalmi gyűlés a német köztársaság harmadik törvényhozó tes­tületé volt. A pállok már azzal hagyták el a törvényhozás épületét, hogy készülni kell az uj válaszásokra, ame­lyek mindenik pártra kétségkívül nagy feladatot fog­Curtiua a Briand-emlékiratrél (Newyork, julius 18.) A Newyork Times munka­társának alkaliÁaAőlt beszélgetést folytatnia Oujrtms dr. német birodalmi külügyminiszterrel, aki magyará­zatokkal szolgáit Amerika számára a Briand emlékirat­ra adott német vákiszjegyzékről. A külügyminiszter rámutatott arra/hdgy végzetes hiba lenne a történelem kerekének visszafordítása és ezért a német jegyzék-is megállapítja, hogy az európai szervezkedésnek nem szabad egyik állam ellen sem irányulnia és megenged­hetetlen az is, hogy kontinensek egymással szembe ál. littassanak. Mindamellett a gazdaságilag jobban meg- szervezett Európa érdeke lehet Amerikának is. Német elgondolás szerint az feurópai együttműködés arra fog irányulni, hogy a különböző országokban található vá­sárló erőket racionalisabban lehessen elosztani, hogy a termelés kellőképpen számolhasson a rendelkezésére mik rém. V-N álló piacokkal. Egy zászlóalj katonaság szállta meg Borsát Végre a hatóságok is megmozdultak — Azt rcméÜkf hogy a zavargások összes vezetőit letartóztatják (Mclramarossziget, julius 18.) Hetek óta leírhatatlan izgalmak között él Máramuros- rnegye népe. Azok az események, amelyek teg­nap történtek s amelyekről a Keleti Újság tu­dósítója már beszámolt, noha szerencsés kime­netelűek voltak és el lehetett kerülni a súlyo­sabb összeütközést a csendőrség és a felfegy­verzett parasztság között, egyáltalában nem alkalmasak arra, hogy a felizgatott kedélyeket lecsillapítsák. A máramarosiaknak éppen elég- szenvedésben volt részük az utóbbi időben és éppen eléggé demonstrálódott az, hogy a ha­tóságok nem tudnak kellő eréllyel szembe­szállni az izgatókkal, bőgj ne nagyon bízza­nak azokban a fogadkozásokban, amelyek a tömegmozgalommá vált kilengések megakadá­lyozását és leszerelését ígérik. Mégis azok a belügyminiszteri rendelke­zések, amelyekről a Keleti Újság már beszá­molt, éreztetik valamennyire hatásukat. An­nak ellenére ugyanis, hogy a mai nap különö­sebb incidensek nélkül telt el, a délutáni órák­ban egy zászlóalj katonaságot indítottak d Borsára és este kimegy Juga prefektus és Chindris ügyész is, Sfetea csendőrkapítáriy és Berlbuianu vizsgálóbíró kíséretében, Ezek- böl a készülődésekből arra következtetnek, hogy Borsán további zavargásokra lehet szá­mítani és a belügyminiszter utasítása után a máramarosszigeti hatóságok is erélyesebben látnak hozzá a rendcsináló munkához. Máramarosszigeten úgy tudják, hogy Borsán a zavargások összes vezéreit le fogják tartóztatni. Természetes azonban, hogy csak akkor lehet számítani a veszedelmessé vált mozgalom elfojtására, ha a letartóztatott®^ között lesznek a hírhedt borsai lelkészek, Be- rinde és Dimitrescu is. Az egész megye lakos­sága nagy érdeklődéssel tekint az események elé s remélik, hogy az erélyesebb hatósági fel­lépéssel szemben a felizgatott lakosság sera fog ellenállást tanúsítani. Kilenc borsai család sóhaja jött hozzánk A borsai borzalmas tűzvész tudósításai­ban kevés szó esett arról, hogy a leégett köz­ségrésznek nemcsak zsidó, hanem más kisebb­ségi lakosai is voltak. Olyan magyar családok is laktak ott, akik nem zsidók, de akiknek nincsen most ott lakásuk és nincsen hova le­hajtani a fejüket. Kilenc ilyen magyar család, népes lélekszámmal, lett földönfutóvá, akik teljesen magukra vannak hagyatva, megfé­lemlített lelkűkkel, teljesen tönkrementen at­tól tartanak, hogy róluk még a legszükösebb adományok rendjén sem fog senki gondos­kodni. Semmijök nem maradt e földön, csak az az egy szál ruha, amiben megmentették az életüket és a sok éhes gyermek, akiknek nem tudnak a szülők betevő falatot sem adni. Bor­zalmas a nyomoruk, a halál küszöbén érzik magukat, sorsuk könnyeket kell hogy íakasz- szon a megértő lelkekböl és nem lehet tőlük rossz néven venni, ha nagy kerülő utón eljut­tatták kétségbeesett sóhajukat hozzánk, hátha szólunk az érdekükben, ne feledkezzenek meg róluk. Messzi elszigetelten élték nehéz, küzdel­mes életüket a leégett Borsán, nincs összeköt tetősük a világgal, legközelebbi papjukhoz dr. Bárány József felsővisói plébánoshoz for­dultak kérő szóval. Mind iparosok a család- lök, asztalosok, kovácsok, kerékgyártók, Bor , sának derék ipari kiszolgálói voltak, jóéletü tisztes családok. Átvesszük az ő sóhajukat s kérünk mindenkit, aki a borsai katasztrófa ál­dozatainak ügyét kezébe vette és a hamvak « üszkök között fetrengő emberi életeken segí­teni akar, ne feledkezzenek meg ezekről a sze­gény testvérekről sem. Elpusztulnak, ha az emberbaráti segitőkéz nem ér el hozzájuk. Az orvosi műszerek német száMiióí három millió márkái követeinek Romániától (Bukarest, julius 18.) Ma délelőtt Bukarestbe ér­keztek azoknak a német cégeknek a megbízottai, ame­lyek az Avercscu-kormánv idején nagymennyiségű or. vosi műszereket szállítottak Romániának. A megren­delést Lupas akkori miniszter kötötte meg « német cégekkel s hárommillió márka értékű árut c cégek le is szállítottak. Az ide érkezett megbízottak a kor­mánytól a leszállított műszerek árát követelik. A kor­mány nem hajlandó fizetni és a fizetést azzal tagad- ia meg, hogy a megrendelésből kifolyólag differenciák származtak s ezeknek az elintézése még huzamosabb időt vesz igénybe. A cégek képviselőt a válasszal ter­mészetesen nincsenek megelégedve, kijelentéseik sze­rint az ügy nemsokára a párizsi vegyes döntőbíró-íg elé kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents