Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-01 / 121. szám

XIII. ÉVF. 121. SZÁM. f Bulgária az egyetlen ország Európában, ahol olyan kötelezi a közmunka, mint másutt a katonaság SlaftobaJinSsky 8íSínsége s a férfiakra és nőkre egyaránt kiterjedő mnnltAszolgáíai — a világ saladén részéből állandóan jönnek ta­nulmányozná a foulgár szociális torvénykozás nagy reformját — Bulgáriába kiküldőit munkatársunktól — Bulgáriában igy köszönnek az emberek: Kah’ti e robota? „Hogy megy a munkád?“ Valóban mély valóság áll e köszöhtési forma mögött, mert alig van Európában állam, ahol oly szorgalmasán, meggyőző­déssel dolgoznának, mint ebben a szerencsétlen Sor­sú kisállamban. Bulgária Európának egyetlen or­szága, ahol törvényeséi! kötelező mindkét nembeli ifjúság számára a munkaszolgálat. Ahogyan nálunk katonásködhak, Bulgáriában úgy végzik el minden nyáron kertészdandárok és útépítő zászlóaljak az országalkotás nagy müvét. Amikor olvassuk, hogy Oroszországban a szovjet traktor-csapátokba kény­szeríti a muzsikot, gondoljunk arra, hogy ezt Bul­gáriában már tiz évvel ezelőtt megcsinálták. Sxi&Éúbüiinssskl nyomában E törvény Sztambulíhszkinék, a regényes sorsü paraszt diktátornak az öröksége. A világháború utáni zűrzavaros időkben Sztáihbülmszki került Bulgária élére. Dinasztia, parlament, a különböző társadalmi osztályók lomtárba kerültek, egy szabá­lyos, az önkényuralomnak minden kritériumát ki­merítő diktatúra vette kezdetét. Sztambulinszki azonban, aki számszerűleg letagadhatatlahúl az or­szág többségére támaszkodott, — hiszen Bulgá­riában hetvenöt százalék az őstermelő, — tullőt á célon. Paraszti gőggfel utáhozta le az orosz bolse- vizmus módszereit, azzal a különbséggel, hogy ő a hatalom szimbólumául nem a gyárimünkás, hanem a földnélküli parasztot állította fel. Magáévá tette a túlzó orosz forradalmárok álláspontját, hogy az „intellektuelek szociális paraziták,“ sőt ennek az állításnak levonva végkövetkeztetését, kijelentette, hogy minden ember önmagának az ügyvédje, és az orvosa is, tehát sem orvos, Sent ügyvédre nincs szük­ség. Hogy a közvetítő társadalmi osztályokat, a ke­reskedőket és a bankárokat is kiküszöbölje, , felállí­totta a gigászi méretű szövetkezetek teóriáját. Egy egyházi kongresszus megnyitásánál kategorikusan azt hangoztatta, hogy „Szófiának, ennek a Sodo­rnának és Gómoránák el kell tűit tile a föld színéről.“ Szófia polgármesterévé Dlágnekövtit, a Sobranje büffését tette meg és vád alá helyezte az összes ad­digi miniszterekét. Politikai ellenfeleit, akiknek egyetlen bűne, hogy a polgári társadalomhoz tar­toztak, börtönbe vettette, megreformálta á helyes­írást, felállította a terrorista narancssárga gárdát, zabolát kötött a sajtóra és évekig rémuralomban tartotta az országot. Sztambulinszki nemcsak Bulgáriát akarta meg­hódítani, de áz egész világót. Elképzelésé szerint forradalmi szervezetekbe kell tömöríteni A Balkán egész parasztságát és amikor igy létrejön a paraszti alapon nyugvó Balkán-federáöió, ä „zöldintertiá- cionálé“ hatálmát ki lehet terjeszteni Európa töb­bi részére is. A legszorosabb kapcsolatot tartotta fent Jugoszlávia szeparatista elemeivel egyrészt, az orosz bolsevista vezérekkel, másrészt, akiknek kon­cepciója ugyan gyökeresen eltér a Sztambuliíiázkié- tól, de amint tudjuk, az oroszoknak minden moz­galom jól jón, amely forradalínosit és a forradalom nyomában a kapitalista termelést felborítani igyek­ezik. Sztambulinszki fantasztikus uralma nem tart­FIGYELEM MEGÉRKEZETT A HftGGSNMACHSR Korossa-sör ALA PILSEN háttá magát sokáig. 1923 tavaszán a helyzet már annyira kiélesedett, hogy a háttérben álló összees­küvők akcióba kezdhettek. Húsz összeesküvő, akik között Cankov, az egyetem elmozdított rektora, a a későbbi puecs-miniszterelnök szerepeltek, meg­szervezték az ellenforradalmat és Sztambulinszki nek menekülni kellett. A paraszt Napóleont saját hívei hagyták el, az ellenforradalmárok akadály nélkül üldözhét&k őt menheiyéig, egy szülőfalujához kö- zelfekvö barlangba, ahol azután agyonlőtték. Azóta Bulgáriában a kommunista forradalom is felütötte a fejét. Az ellenforradalom kegyetlen BÚTORT ló íRSssöség&ess, modor« felvitelben, Jutányos árban Síékeiy <§ Ééti Bútorzár i)l.>nâlîargu-Mures«A vásárolhat. — Hitelképes egyéneknek kedvező fizetési feltételek. — Világ- snajmas zongorák nagy választékban eszközökkel állította vissza a rendet. Megalakult az agrárius, nemzeti liberális és szocialista pártokból a „demokratikus“ antant kormánya. Cankovot föl­váltotta Liapcsev. Egy legális alapra helyezkedő koalició kormányoz az országban, de Sztambulinszki öröksége bármennyire is messze tetszőnek tűnik fel, nem mült el nyomtalanul. A parlamentben ma is ül még egy kis csoport, amely tiszteletben tartja én­nek az exaltált parasztvezérnek a hagyományait. Hiszen Sztambulinszki sok hóbortja mellett egész­séges princípiumokat is vitt bele a kormányzati életbe és igy legfontosabb reformja az egyedülálló kötelező munkatörvény (travail obligatorie) most is fennáll és a jelek szerint fenn fog állani ezentúl is.“ Hogyan fest a gyakorlatban a „munka hadserege ?áá Naponta friss csapolás a „FLORIDA“ kertben Érdemes megismerkedni ezzel a különleges in­tézménnyel. Ha az ember külföldi államban van ta­nulmányúton, mindig azt a sajátságot keresi, amely­ben egyik állam a másiktól különbözik. Nos, Szófiá­ban számos szociális és politikai probléma mellett ebnek a törvénynek gyakorlatban megmutatkozó eredménye érdekelt bennünket a legjobban. A bol­gár munkatörvény szerint minden férfi és nő húsz évtől negyven évig bezárólág nyolchónapos, illetve négyhónapos munkára kötéleztetik. E munkát el lehet végezni egyszerre vagy többizben. A kötelező munkaszolgáltatás mellett a törvény előír egy idő­szaki in mi k akötelezettséget, amely független az előbbitől és amely nem Ifhet több mint huszonegy nap egy évben. E munkaszolgáltatás eélja az ország produktiv erőit kihasználni, a termelést fokozni, a polgárok­ban a közszellem iránti érzéket fokozni és végül a nép morális és gazdasági nívóját emelni. Általános szokás szerint e munkákat helyben teljesitik és min­denki azt a munkakört tölti be, amelyhez ért. A munka katonáit, az ugynevezett trudovákohat or-. szágutak javítására, vasutak és hidak építésére, ál­lami kertgázdálködásra stb. használják fél, a pro­fesszionistákat pedig, igy például a szabókat, susz­tereket, pékeket a munka hadseregének atelierjei- ben foglalkoztatják. Áz intellektuelek az irodára kerülnek. Akik mentesülni akarnak a kötelezd mun­kától, azok a törvény előírta keretek között pénzzel megválthatják magukat. E váltságdíj meglehetősen nagy, de semmiesetre sem olyan mértékben, hogy ne lehetne elbirni. jPéitfifiilÜÓ nap évenként A legutóbbi évek statisztikai adatai még hiá­nyoznak, de már 1925 év végén 260 millió léva ér­tékű munkateljesítményt nyújtottak a trudovákok. Évehte átlag félmillió munkanapot lehet számítani, amelyet áz állam kiverekedett polgáraitól. Külön e közmunkák elvégeztetésére és ellenőrzésére szánt minisztérium in natura ellátást ad a trudovákok- nak, költségeik fejére külön zsoldot természetesen az igy nyert munka sokkal kevesebbe kerül az al­lémnak, mintha napszámosokat fogadna fel. Harminckét sállésiá diá& Éeíésap triiőváksák Amikor leUn jártunk Bulgáriában, abban az időben számos államból tanulmányozták a kérdést. Lenn vbltak amerikaiak éS az amerikai The New- york Times munkatársa tanulmánysorozatot állí­tott össze. Lenn volt 32 sziléziai német diák is, akik, hogy a gyakorlatban győződjenek meg a mun­ka célszerűségéről. Hat hetet az üzemi helyeken töl­töttek és ők magúk is dolgozták. Miután resztvettek egy előadássorozaton, amelyet a szófiai egyetem rendezett a számukra Bulgária gazdasági helyzeté­ről, Öt csoportban kiutaztak a munkaüzemekbe és ők megtilt is, mint alkalmi trudovákok a kaszárnyák­ban laktak és resztvettek a tttünkáböii. A német diákok tapasztalatai szei’int a trudo­vákok lelkesen végezték a munkát. Miután a béke­szerződés teljesen lefegyverezte Bulgáriát és külön katonai nevelésben nem részesülnek az ifjú nemzedék tagjai — minden bolgár a maga módja szerint úgyis született katona, — azt a munkahadgyákorla- tot szívesen vállalják az emberek, hiszen legfeljebb nehány hétig tart minden esztendőben. A német egyetemi hallgatók jelentése szerint igen nagyjelen­tőségű értékű az a munka, amelyet a trudovákok Plovdiv és Tsirpan körül autó és vasutak építése körül végeztek. Ez a kötelező munka tette lehetővé, hogy a pár év előtti katasztrofális délbulgáriai föld­rengés kárait is rövidesen helyrehozzák. A trudo­vákok szép munkát végeztek az állami gyárakban és a nagy konyhakertészetet kultiváló mintagazda­ságokkal. A parasztok munkaközben megtanulták a mezőgazdasági munka uj módszereit, melyet azután saját ugarukon is alkalmazhattak. Bulgária egyes légiói egyetlen veteményes kert illúzióját ébresztik fel a nézőben. Gyögyörü rizsültetvények, pompásan megdolgozott hágymaföldek, a legbeltorjésebben ki­használt veteményesek váltják egymást és a modem gazdálkodás általánossá válásában letagadhatätla- Uul jelentékeny része van a kötelező munka szelle­mének is. A bulgáriai kötelező munka, amely egyike a legforradalmibb reformnak, világháború utáni idők ben más állam számára is példáadássál szolgáltak. Igaz, Bulgária az az ország, ahol ez á reform a leg­könnyebben megvalósulhatott. Bulgáriában a köte­lező munkállak századokra visszanyúló tradíciói vannak: angária ncv alatt már a török uralom alatt ismeretes volt. Bulgária népe homogén összetételű, jelesül agrárország és igy könnyebben megy a föld­del foglalkozás kollektiv munkája, ölint másutt. De legfőképpen e reform sikere a bolgár nép mentali­tásában leli magyarázatát, mert ez a nép szereti a münkát, röghöz tapadó és hazafisága mindig uj tá­pot szív magába a hozzá oly közel álló anyaföld nedveiből. Ligeti Ernő. Fiícrsí természetes jelenség a belföldi gabonaárak njabfo esése (Kolozsvár, május 30. Saját tud.) Néhány hét­tel ezelőtt úgy látszott, hogy a belföldi gabonaárak aratásig nem fognak többé esni. A „Keleti Újság“ hasábjain kifejezést is adtunk e véleményünknek. Az utóbbi napok áresései rácáfoltak erre az általá­nos véleményre. Megállapítható azonban, hogy a belföldi gabonaárak esése nincs összhangban a vi­lágpiac ár jelenségeivel és igy átmenetinek tekint­hető. M agyar országait, például a gabonaárak az ed­digi nivón maradtak, sőt valami keveset javultak is. Az ipari államok mind erősebben érdeklődnek Ma­gyarország készletei iránt és igy az árak meglehe­tősen szilárdak. A termésről szóló hirek világszerte nagyon jók, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gazdák mindenfelé redukálták a kenyérmagvak ter­meléséi. Különösen, fontos, hogy Északamerika is kevesebbet vetett az idén, mint tavaly. A világ­piacon uralkodó hangulat bizakodó és ezért minden reményünk meg lélifct arra, hogy a gabonaárak ka­tasztrofális esését megszűntnek tekinthetjük. t

Next

/
Thumbnails
Contents