Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-04 / 123. szám

8 XIII. tfVF. 123. SZÁM. OM&MÜVtfSZET Tjárom elsőrendű, (járom kisedd színtársulat engeőélyezesét javasolja a magyar írók és új­ságírók an két ja Hédi eanu 7\z elsőrendű színifier üfe teli vezetésére Ja no vies Jenőt, fekete TWfjáfyt és fari ági fajost tjozták komöinációőa — SsMgymesyében Is jégverés pusztított. Tasnád­Jelentik: Tegnap reggel hat órakor hatalmas ziva­tar vonult végig Tasnádon és környékén. Hat órán ke­resetűi zuhogott a jéggel kevert eső süni villámcsapá­sok mellett és nagy károkat okozott. Kegye község ha­tárában & villám agyonsujtotta Argyelán György gaz­da László nevű 21 éves fiát, aki öecsének reggelit vitt ki a ezántóföldkre. Mire a megrémült testvér hozzá- Bzaladt, meg volt már a holttest feketedve. Szakácsi községben szintén több házba beütött a villám, de em­beréletben nem esetit kár. Emésztési nehézségek, gyomorfájás, gyomor­égés, rosszullét, fejfájás, szemkáprázás, idegiz­galmak, álmatlanság, gyengeségi állapotok, (munka­képtelenség esetén a természetes Ferencz Jó­zsef keserüviz megszünteti az emésztési zava­rokat, a vér keringését helyes útra tereli, felfrissíti a szellemet és egészséges álmot hoz. Az egyetemi klinikákon végzett kísérletek bizonyítják, hogy a Ferencz József keserüviz használata foly­tán éhségérzetüke! majdnem teljesen visszasze­rezték. A Ferencz József keserüviz gyógy­szertárakban, drogueriákban és füszerüzletekben kapható. — Panaszkodik a közönség a dési posta ellen. Diésről jelentik: A dési posta elten napok óta panasz­kodik a közönség. Minden postai küldemény után ugyanis a hadiárvák javára kibocsátott egy lejes bélye­get fali fizetni, mert másképpen nem hajlandók íj tisztviselők sem táviratot felvenni, sem pénzkülde ményt elfogadni. Junger Dezső dési lakos például egy 15 szavas táviratot akart feladni, de csak a sürgöny­feladáshoz szükséges harminc lejt hozta magával. A posta tisztviselő azonban csak úgy volt hajlandó fel­venni a sürgönyt, ha lerójja az egy lejes adományt is a hadiárvák javára. Junger méltatlankodott, mire a tisztviselő durván rátámadt, m?jd kivetít a zsebéből egy lejt és odalökte Jungernck, aki erélyesen vissza­utasította a tisztviselő eljárását, majd panaszt tett a postafőnöknél, de eredménytelenül. A kényszerű ado­mány összege * feladott pénz, vagy táviratok összegé­nek nagysága szerint változik. Felhívjuk a postaigaz­gatóság figyelmét erre az esetre, mert bármilyen nemes célt szolgál is az egy lejes bélyegek utján a posta, a közönséget adakozásra nem lehat kényszeríte­ni és vannak helyzetek, amikor az illető fél képtelen adakozni. Hivatalosan azonban erre kényszeríteni nem lehet. ! Budapestre utazók j figyeEsnől Je» n ívjuk as erd élyszerte* jól ismert ü Sug£sr Fllerä művésznő tulajdonát képező Gsas'sismPeres j Gyönyörű fekvés, modern berendezés, elsőrangú ki- j szolgálás, lift. Budapest, V.Vécsy u. 4. Tel. Aut. 193-72 j — Junius 10-én lesz a dési országos vásár. Dés- ről jelentik: A dési országos vásárt junius 10-én tart­ják meg. — Közbiztonság a Holdvilág uccában. Kaptuk a következő sorokat: Évtizedek óta a Holdvilág uccában lakom s mindezideig semmi panaszom nem volt a közbiztonságot illetőleg. Most azonban kénytelen va­gyok oi mai állapotokat a nyilvánosság elé vinni. Má­jus hó 27-én éjjel valaki be akarván tömi a házamba, addig csavarta és erőszakolta a kapu kilincsét, amíg letörte. Uj kilincset tettem a kapumra1 és junius 1-én éjjel ismeretlen tettes azt is lotörte. Ugyanez történt junius 1-én éjjel a 24. sz. háznál is, annak is letörték a kilincsét. Tisztelettel bérem a rendőrséget, szíves­kedjék az ideggyógyászati klinika elé állandó őrszemet állítani, kinek kötelessége legyen az odatartozó uccá- kat is bejárni. Egy holdviláguccai lakos. — Kerületi atlétikai bajnokságok. Az atlétikai szövetség kolozsvári kerülete a pünkösdi ünnepek al­kalmával megrendezi a kerület atlétikai bajnokságait. A részletes kiírást lapunk legközelebbi számában kö (Kolozsvár, jnnius 2.) Fordulópontot jelent az er­délyi magyar színészet történetében az a nagyszabású színházi ankét amely az Erdélyi és Bánsági Kisebb­ségi Ujságirószervezet, Erdélyi Irodalmi Társaság és Helikon meghívására Kolozsváron zajlott le i vasárnap délután. Tiz év óta először történik meg, hogy Erdély minden részéből összejöttek a magyar írók és újság­írók, , hogy megbeszéljék azokat a módokat; amelyek­kel a mélypontjára zuhant magyar színészetet ki lehet rántani a sárból. Az ankéton számosán jelentek meg, többek között dr. Kristóf György, egyetemi tanár, Pe- rédy György, a Szigligeti Társaság főtitkára, Tabéry Géza, Dénes Sándor, a Szamos szerkesztője, a szat­mári, Gárdos Sándor az aradi hirlapiró csoport, Mikes Imre, a Brassói Lapok szerkesztője, a brassói hirlap­iró csoport kiküldöttjei, teljes számban a három em­lített összehívó kultúrintézmény delegátusai, valamint a kolozsvári napilapok főszerkesztői és színházi ro­vatvezetői. A vendégek között több színigazgató és színház ügyek iránt érdeklődő közéleti férfiú jelent meg. Az ankéton Dóssá Endre, az Erdéyi Irodalmi Tár­saság elnöke elnökölt, akinek megnyitó szavai után Szász Endre,, a Keleti Újság felelős szerkesztője, aki az ujságirószervezet megbízásából résztvett a Rebreanu által összehívott bukaresti színházi értekezleten, ismer­tette az ankét programját. Rebréanu miniszteri vezér­igazgató sürgőséit; ki. akarja adni a jövőávi színházi koncessziókat és ezzel kapcsolatosan, úgy a kerületek beosztására, mint az egyes sziaigazgatókra vonatko­zólag a döntés előtt ismerni szeretné a magyar kul­turális intézmények," jfók és újságírók álláspontját. Is­mertette Szász Eafri*é a bukaresti' ankéten felmerült azokat a koncesszióktól független, kérdéseket, amelyek megoldásával kappsqfátosan Rebreanu a kormány jó­akaratát helyezte" kilátásba. A hozzászólók Az első hozzászéjó Tabéry Géza volt, aki szerint kétfelé kell választani a problémát. Elsősorban olyan színházat akar, amely a magyar széppróza sorsát biz­tosítja. Az erdélyi színházak nem csinálnak egyebet, mint jól-rosszul lekopirozzák a budapesti színházak műsorát es jatekmodorát, noha már a magyarországi színjátszás bizonyos mértékig el van maradva a nyu­gati színjátszás modern vívmányaitól. Tabéry Géza a prózai előadásokkal kapcsolatosan egy reprezentativ színházat akar, amely husz-huszonöt darabbal stagione társulat formájában a legmüvészibb előadásokat pro­dukálja. Hangoztatja, hogy le kell építeni a stai-rend- szert, mert lehetetlennek tartja, hogy operettszi- nészek hetvenötezer lejes gázsikat kapjanak, .amikor kiváló prózai színészek ötezerlejes fizetésekkel nyo­morognak. Szükségesnek tartja továbbá a szinészután- pótlás^ céljából egy központi sziniiskola felállítását. László Béla, a Lloyd Express igazgatója javasol­ja, hogy a Magyar Párt égisze alatt alakuljon egy rész­vénytársaság, amely üzleti, de egyben öntudatos, mű­vészi alapra helyezze az erdélyi színjátszás sorsát, központi vezetés mellett négy szinjátszótársulatot szer­vezzen. Pcrédy György a nagyváradi sízinház koncesszióját a Szigligeti Társaság nevében Janovics Jenőnek kí­vánja juttatni, Ezzel a külön megbízatással is jött cl Nagyváradról. Meggyőződése szerint Janovics Jenő n legalkalmasabb férfiú a nagyváradi színház igazgatá­sára, de amikor a nagyváradi magyar társadalom fel­ajánlja áldozatkészségét, ugyanakkor garanciát is kér, hogy a Janovics Jenő társulata az uj szezonban foko­zottabb mértékben tegyen eleget a művészi színvonal emelésének. A nagyváradi magyar közönség szereti a színházat, áldozatot is hoz érte, de megkívánja, hogy művészetet kapjon. Ligeti Ernő úgy találja, hogy háromféle kérdés­komplexumot kell megoldani: válaszolni kell azokra a kérdésekre, amelyet Rebreanu közvetlenül feltett Er­dély Íróihoz és újságíróihoz; válaszolni kell azokra a kérdésekre is, amelyekre vonatkozólag Rebreanu nem tett fel kérdéseket, de amelyek az ő hatáskörébe tar­toznak; végül azokra a kérdésekre, amelyek függetle­nek az állami benevolenciától és az Íróknak, kritiku­soknak úgyszólván magánügye. A koncessziók rende­lésén kivü;l múlhatatlanul szükségesnek tartja, a) aa országos szinpártoló egyesület felállítását; b) országos színész továbbképző iskola felállítását; c) külföldi szí­nészek akadálytalan beengedését, mindaddig, amig az erdélyi magyar színészet utánpótlásról nem gondosko­dik; d) mindazoknak a kedvezményeknek megadását, amelyekkel többségi színészek rendelkeznek, igy 50 százalékos vasúti kedvezmény, államsegély, jegyadó mérséklés, 'stV.; e) a „kiméleti idő“ beszüntetését és eddigi gyöngéd elnézés helyett komoly, színházi kriti­kát. Igen" értékes felszólalás volt Kristóf György pro­fesszoré. Hangsúlyozza, hogy a magyar közönség ellen­őrzése alá kell venni a magyar szinészdtet. Meg kell találni. a helyes utat a csak kritizáló és az állandóan kulturmentés Jelszavába öltözködő álláspont között. A szineszeteţ.cşak a társadalom és az irodalom menthetik meg, A nagy városok színházi kultúrája mellett rend­kívül kiegrelendönek tartja a kis városok színházi kultúrájának fejlesztését. Történeti példákkal igazol­ja, hogy á magyar ' színészetnek milyen lelkes méltá­nyoló ja ?§íf az erdélyi magyar vidék. Olyan intéz­ményt kell0 megteremteni, amelyben végre a közönség is szóhoz'jjuthaií. Salamop László szociális szempontból nézi a prob­lémát, javasolja, hogy a színészek kollektiv szerződé­seket kössenek az igazgatókkal és hogy a kritikusok egyesületbe tömörüljenek. Tofday-József a Keleti Újság főszerkesztője fon­tosnak farija, hogy az egész erdélyi színjátszás egyet­len vállalkozás kezébe jusson. Ezért csatlakozik László Héla indítványához és javasolja, hogy e kérdés további napirenden tartására az értekezlet egy bizott­ságolt küldjön ki. Dénes Sándor a szatmári sízintársulat helyzetét ismerteti. Végh József hozzászólása után Groisz László dr., az Ellenzék főszerkesztője a kerületi rendszer ki­alakítása mellett szólal fel. Kifejti, hogy a kolozsvári társulatnak, ha mindjárt nem is az egész év tartamára, de állandó jellegűnek kell lennie. Kéri továbbá, hogy a memorandumba vétessék fel a tizenháromszazalékos jegyadónak különböző interpretálások nélkül alkalma­zása és hogy a külföldi állampolgár színészeknek fel­vételét az egyes színházi ensemblékbe ne hozzák kap­csolatba a jegy.adó ügyével. Fontosnak tartja a szin­pártoló egyesületeknek kiképezését, mindenütt, ahol színházi társulatok állomásoznak. Gara Ernőnek a vita anyagát összegező fölszóla- lása után Fekete Mihály mondott nagyhatású beszé­det, amelynek lényege, hogy nemcsak a közönség, de a színigazgatók is kivétel nélkül az irói és újságírói ónkéinak a kezébe teázik le a magyar színészet sor­sát és ennek az ankéfcnak permanens delegációt kell kiküldenic, amely meghatározott időközökben állan­ián;:. összeül és tanácskozik. A színházi ankét felelős­ségérzésére apellál, kéri a bátorságát, hogy minden kér­SfidenSsi, sfei eggyésdd^tt indavtgfisiak egmenéi hatja ?0 „ELBE“ Calea Regele Ferdinand 19• „Hűi'ísngahdz“ Calea Regele Ferdinand 29* (Kis hid mellett).

Next

/
Thumbnails
Contents