Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-04 / 123. szám
8 XIII. tfVF. 123. SZÁM. OM&MÜVtfSZET Tjárom elsőrendű, (járom kisedd színtársulat engeőélyezesét javasolja a magyar írók és újságírók an két ja Hédi eanu 7\z elsőrendű színifier üfe teli vezetésére Ja no vies Jenőt, fekete TWfjáfyt és fari ági fajost tjozták komöinációőa — SsMgymesyében Is jégverés pusztított. TasnádJelentik: Tegnap reggel hat órakor hatalmas zivatar vonult végig Tasnádon és környékén. Hat órán keresetűi zuhogott a jéggel kevert eső süni villámcsapások mellett és nagy károkat okozott. Kegye község határában & villám agyonsujtotta Argyelán György gazda László nevű 21 éves fiát, aki öecsének reggelit vitt ki a ezántóföldkre. Mire a megrémült testvér hozzá- Bzaladt, meg volt már a holttest feketedve. Szakácsi községben szintén több házba beütött a villám, de emberéletben nem esetit kár. Emésztési nehézségek, gyomorfájás, gyomorégés, rosszullét, fejfájás, szemkáprázás, idegizgalmak, álmatlanság, gyengeségi állapotok, (munkaképtelenség esetén a természetes Ferencz József keserüviz megszünteti az emésztési zavarokat, a vér keringését helyes útra tereli, felfrissíti a szellemet és egészséges álmot hoz. Az egyetemi klinikákon végzett kísérletek bizonyítják, hogy a Ferencz József keserüviz használata folytán éhségérzetüke! majdnem teljesen visszaszerezték. A Ferencz József keserüviz gyógyszertárakban, drogueriákban és füszerüzletekben kapható. — Panaszkodik a közönség a dési posta ellen. Diésről jelentik: A dési posta elten napok óta panaszkodik a közönség. Minden postai küldemény után ugyanis a hadiárvák javára kibocsátott egy lejes bélyeget fali fizetni, mert másképpen nem hajlandók íj tisztviselők sem táviratot felvenni, sem pénzkülde ményt elfogadni. Junger Dezső dési lakos például egy 15 szavas táviratot akart feladni, de csak a sürgönyfeladáshoz szükséges harminc lejt hozta magával. A posta tisztviselő azonban csak úgy volt hajlandó felvenni a sürgönyt, ha lerójja az egy lejes adományt is a hadiárvák javára. Junger méltatlankodott, mire a tisztviselő durván rátámadt, m?jd kivetít a zsebéből egy lejt és odalökte Jungernck, aki erélyesen visszautasította a tisztviselő eljárását, majd panaszt tett a postafőnöknél, de eredménytelenül. A kényszerű adomány összege * feladott pénz, vagy táviratok összegének nagysága szerint változik. Felhívjuk a postaigazgatóság figyelmét erre az esetre, mert bármilyen nemes célt szolgál is az egy lejes bélyegek utján a posta, a közönséget adakozásra nem lehat kényszeríteni és vannak helyzetek, amikor az illető fél képtelen adakozni. Hivatalosan azonban erre kényszeríteni nem lehet. ! Budapestre utazók j figyeEsnől Je» n ívjuk as erd élyszerte* jól ismert ü Sug£sr Fllerä művésznő tulajdonát képező Gsas'sismPeres j Gyönyörű fekvés, modern berendezés, elsőrangú ki- j szolgálás, lift. Budapest, V.Vécsy u. 4. Tel. Aut. 193-72 j — Junius 10-én lesz a dési országos vásár. Dés- ről jelentik: A dési országos vásárt junius 10-én tartják meg. — Közbiztonság a Holdvilág uccában. Kaptuk a következő sorokat: Évtizedek óta a Holdvilág uccában lakom s mindezideig semmi panaszom nem volt a közbiztonságot illetőleg. Most azonban kénytelen vagyok oi mai állapotokat a nyilvánosság elé vinni. Május hó 27-én éjjel valaki be akarván tömi a házamba, addig csavarta és erőszakolta a kapu kilincsét, amíg letörte. Uj kilincset tettem a kapumra1 és junius 1-én éjjel ismeretlen tettes azt is lotörte. Ugyanez történt junius 1-én éjjel a 24. sz. háznál is, annak is letörték a kilincsét. Tisztelettel bérem a rendőrséget, szíveskedjék az ideggyógyászati klinika elé állandó őrszemet állítani, kinek kötelessége legyen az odatartozó uccá- kat is bejárni. Egy holdviláguccai lakos. — Kerületi atlétikai bajnokságok. Az atlétikai szövetség kolozsvári kerülete a pünkösdi ünnepek alkalmával megrendezi a kerület atlétikai bajnokságait. A részletes kiírást lapunk legközelebbi számában kö (Kolozsvár, jnnius 2.) Fordulópontot jelent az erdélyi magyar színészet történetében az a nagyszabású színházi ankét amely az Erdélyi és Bánsági Kisebbségi Ujságirószervezet, Erdélyi Irodalmi Társaság és Helikon meghívására Kolozsváron zajlott le i vasárnap délután. Tiz év óta először történik meg, hogy Erdély minden részéből összejöttek a magyar írók és újságírók, , hogy megbeszéljék azokat a módokat; amelyekkel a mélypontjára zuhant magyar színészetet ki lehet rántani a sárból. Az ankéton számosán jelentek meg, többek között dr. Kristóf György, egyetemi tanár, Pe- rédy György, a Szigligeti Társaság főtitkára, Tabéry Géza, Dénes Sándor, a Szamos szerkesztője, a szatmári, Gárdos Sándor az aradi hirlapiró csoport, Mikes Imre, a Brassói Lapok szerkesztője, a brassói hirlapiró csoport kiküldöttjei, teljes számban a három említett összehívó kultúrintézmény delegátusai, valamint a kolozsvári napilapok főszerkesztői és színházi rovatvezetői. A vendégek között több színigazgató és színház ügyek iránt érdeklődő közéleti férfiú jelent meg. Az ankéton Dóssá Endre, az Erdéyi Irodalmi Társaság elnöke elnökölt, akinek megnyitó szavai után Szász Endre,, a Keleti Újság felelős szerkesztője, aki az ujságirószervezet megbízásából résztvett a Rebreanu által összehívott bukaresti színházi értekezleten, ismertette az ankét programját. Rebréanu miniszteri vezérigazgató sürgőséit; ki. akarja adni a jövőávi színházi koncessziókat és ezzel kapcsolatosan, úgy a kerületek beosztására, mint az egyes sziaigazgatókra vonatkozólag a döntés előtt ismerni szeretné a magyar kulturális intézmények," jfók és újságírók álláspontját. Ismertette Szász Eafri*é a bukaresti' ankéten felmerült azokat a koncesszióktól független, kérdéseket, amelyek megoldásával kappsqfátosan Rebreanu a kormány jóakaratát helyezte" kilátásba. A hozzászólók Az első hozzászéjó Tabéry Géza volt, aki szerint kétfelé kell választani a problémát. Elsősorban olyan színházat akar, amely a magyar széppróza sorsát biztosítja. Az erdélyi színházak nem csinálnak egyebet, mint jól-rosszul lekopirozzák a budapesti színházak műsorát es jatekmodorát, noha már a magyarországi színjátszás bizonyos mértékig el van maradva a nyugati színjátszás modern vívmányaitól. Tabéry Géza a prózai előadásokkal kapcsolatosan egy reprezentativ színházat akar, amely husz-huszonöt darabbal stagione társulat formájában a legmüvészibb előadásokat produkálja. Hangoztatja, hogy le kell építeni a stai-rend- szert, mert lehetetlennek tartja, hogy operettszi- nészek hetvenötezer lejes gázsikat kapjanak, .amikor kiváló prózai színészek ötezerlejes fizetésekkel nyomorognak. Szükségesnek tartja továbbá a szinészután- pótlás^ céljából egy központi sziniiskola felállítását. László Béla, a Lloyd Express igazgatója javasolja, hogy a Magyar Párt égisze alatt alakuljon egy részvénytársaság, amely üzleti, de egyben öntudatos, művészi alapra helyezze az erdélyi színjátszás sorsát, központi vezetés mellett négy szinjátszótársulatot szervezzen. Pcrédy György a nagyváradi sízinház koncesszióját a Szigligeti Társaság nevében Janovics Jenőnek kívánja juttatni, Ezzel a külön megbízatással is jött cl Nagyváradról. Meggyőződése szerint Janovics Jenő n legalkalmasabb férfiú a nagyváradi színház igazgatására, de amikor a nagyváradi magyar társadalom felajánlja áldozatkészségét, ugyanakkor garanciát is kér, hogy a Janovics Jenő társulata az uj szezonban fokozottabb mértékben tegyen eleget a művészi színvonal emelésének. A nagyváradi magyar közönség szereti a színházat, áldozatot is hoz érte, de megkívánja, hogy művészetet kapjon. Ligeti Ernő úgy találja, hogy háromféle kérdéskomplexumot kell megoldani: válaszolni kell azokra a kérdésekre, amelyet Rebreanu közvetlenül feltett Erdély Íróihoz és újságíróihoz; válaszolni kell azokra a kérdésekre is, amelyekre vonatkozólag Rebreanu nem tett fel kérdéseket, de amelyek az ő hatáskörébe tartoznak; végül azokra a kérdésekre, amelyek függetlenek az állami benevolenciától és az Íróknak, kritikusoknak úgyszólván magánügye. A koncessziók rendelésén kivü;l múlhatatlanul szükségesnek tartja, a) aa országos szinpártoló egyesület felállítását; b) országos színész továbbképző iskola felállítását; c) külföldi színészek akadálytalan beengedését, mindaddig, amig az erdélyi magyar színészet utánpótlásról nem gondoskodik; d) mindazoknak a kedvezményeknek megadását, amelyekkel többségi színészek rendelkeznek, igy 50 százalékos vasúti kedvezmény, államsegély, jegyadó mérséklés, 'stV.; e) a „kiméleti idő“ beszüntetését és eddigi gyöngéd elnézés helyett komoly, színházi kritikát. Igen" értékes felszólalás volt Kristóf György professzoré. Hangsúlyozza, hogy a magyar közönség ellenőrzése alá kell venni a magyar szinészdtet. Meg kell találni. a helyes utat a csak kritizáló és az állandóan kulturmentés Jelszavába öltözködő álláspont között. A szineszeteţ.cşak a társadalom és az irodalom menthetik meg, A nagy városok színházi kultúrája mellett rendkívül kiegrelendönek tartja a kis városok színházi kultúrájának fejlesztését. Történeti példákkal igazolja, hogy á magyar ' színészetnek milyen lelkes méltányoló ja ?§íf az erdélyi magyar vidék. Olyan intézményt kell0 megteremteni, amelyben végre a közönség is szóhoz'jjuthaií. Salamop László szociális szempontból nézi a problémát, javasolja, hogy a színészek kollektiv szerződéseket kössenek az igazgatókkal és hogy a kritikusok egyesületbe tömörüljenek. Tofday-József a Keleti Újság főszerkesztője fontosnak farija, hogy az egész erdélyi színjátszás egyetlen vállalkozás kezébe jusson. Ezért csatlakozik László Héla indítványához és javasolja, hogy e kérdés további napirenden tartására az értekezlet egy bizottságolt küldjön ki. Dénes Sándor a szatmári sízintársulat helyzetét ismerteti. Végh József hozzászólása után Groisz László dr., az Ellenzék főszerkesztője a kerületi rendszer kialakítása mellett szólal fel. Kifejti, hogy a kolozsvári társulatnak, ha mindjárt nem is az egész év tartamára, de állandó jellegűnek kell lennie. Kéri továbbá, hogy a memorandumba vétessék fel a tizenháromszazalékos jegyadónak különböző interpretálások nélkül alkalmazása és hogy a külföldi állampolgár színészeknek felvételét az egyes színházi ensemblékbe ne hozzák kapcsolatba a jegy.adó ügyével. Fontosnak tartja a szinpártoló egyesületeknek kiképezését, mindenütt, ahol színházi társulatok állomásoznak. Gara Ernőnek a vita anyagát összegező fölszóla- lása után Fekete Mihály mondott nagyhatású beszédet, amelynek lényege, hogy nemcsak a közönség, de a színigazgatók is kivétel nélkül az irói és újságírói ónkéinak a kezébe teázik le a magyar színészet sorsát és ennek az ankéfcnak permanens delegációt kell kiküldenic, amely meghatározott időközökben állanián;:. összeül és tanácskozik. A színházi ankét felelősségérzésére apellál, kéri a bátorságát, hogy minden kérSfidenSsi, sfei eggyésdd^tt indavtgfisiak egmenéi hatja ?0 „ELBE“ Calea Regele Ferdinand 19• „Hűi'ísngahdz“ Calea Regele Ferdinand 29* (Kis hid mellett).
