Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-30 / 146. szám
SF XIII. É7F. 148. SZÁM. A Ini@S2üviai némát kisefeteeg ériási izgalomban él, mari a nagy- Iscsksrekl rendőrség középkori kinséeszközökkel fogott „vallatásra64 @gs? inatlan képviselőt és lapszerkesztőnél Isolde Keiler hajmeresztő esete akcióra indította a németországi asszonyokat (Belgrad, junius 28.) A Frankfurter Zeitung munkatársa hajmeresztő híreket közöl a német kisebbség üldözéséről. A nagybecskereki német lakosság a legnagyobb izgalommal értesül azokról a súlyos bántalmakról, amelyek a Nagybecskereken megjelenő „Neue Zeit“ szerkesztőnőjét, Hilde Isolde Reitert és dr. Vilhelm Neuner volt német képviselőt érték. A letartóztatottak a rendőrség fogházából csupán egy hónap múlva kerültek szabadlábra és hogy milyen élményeik voltak, azt ők maguk hozták a nyilvánosság elé. Az eset előzményeihez tartozik, hogy a nagybecskereki hatóságok nemrégiben szerb nyelven Írott anonim leveleket, kaptak, amelyben a Bánság erőszakos kizsákmányolásáról volt szó. Felvetődött e levelekben a patetikus kérdés, hogy vájjon ncm-e fogja a jugoszláv hatóságok terrorja a Bánságot Románia vagy Magyarország karjaiba kergetni? Ez alapjában véve jelentéktelen levelekből a hatóságok főbenjáró bűnt kovácsoltak és miután a levélpapír a Neue Zeit irodájára engedett következtetni, Isolde Reitert május 15-én letartóztatták. A hölgyet Maximovici rendőrkapitány vette vallatás alá, oly energikusan, hogy nem tudott a talpára állani és kínzói hordágyon vitték vissza a rendőrségi fogház cellájába. Reitcrnek vaskapcsokkal lekötötték a kezét és a lábát, lehúzták a cipőjét és meztelen lábait spanyol csizmába szorították. Hogy jajkiáltását elfojtsák, egy szennyes rongyot dugtak a szájába és fejét letakarták egy kendővel. Miután Reitertől e levelek teljesen távol állottak, természetesen nem is tudott felőlük felvilágosítást adni. Két nap múlva újra folytatták a vallatást. Ezúttal is jelen volt egy titokzatos vasruddal felszerelt rendőr legény, akinek sikerült az ujságirónőt a megkívánt „vallomásra“ rábírni. Arra tudniillik, hogy a levelek szerzője dr. Wilhelm Neuner volt, vagy legalább is az ő keze is közrejátszott a levelezésben. Reiter aláírta a vallomást, mire Wilhelm Neu- nert letartóztatták, egy férgektől nyüzsgő, sötét cellába dugták és nem engedték meg neki a napi mosakodást se. Reiter később visszavonta vallomását és a rendőrfőkapitánynak meg is mutatta sebeit, ez azon ban figyelmeztette őt, hogy ne lármázzon, mert csak ő fogja vallani kárát. A letartóztatottak négy heti fogság alatt a barátoknak és a rokonoknak minden kísérlete megdőlt, bogy világosságot derítsenek az ügyre. Dr. Neunernél ismételten házkutatást tartottak, de semmi eredményre sem vezetett. Végre szabadlábra kerülhettek. De ma is rendőri felügyelet alatt állanak, noha semmit sem sikerült reábizonyüaniok. Isolde Reiter büntető feljelentést tett a rendőri közegek ellen és egyben tudomására hozta Zsií'ko- vics miniszterelnöknek is a történteket. Most az egész Bánságban feszült érdeklődéssel várják, hogy a kormány elégtételt fog-e adni a megkinzottaknak, vagy szemet huny ama vallatási rendszerek előtt, amelyek eléggé ismeretesek a Macsek-perből és amelyek rendszeres alkalmazást találnak ma már nemcsak Horvátországban, de a kisebbségeid akta Bánságban is. Reiter esete nagy port vert fel Németországban is. A külföldi németség egyesületének női osztálya fölkérést intézett tagjaihoz, hogy nyújtson segélyt a megkinzptt Isolde Reitcrnek, aki minden anyagi eszközöl m ;ül áll, ugyancsak ez az egyesület px-opagandát indított, hogy fölvilágosítsa a müveit világot a délszláv államban lakó németek és más nemzeti kisebbségek sorsáról. Véget ért a kisantant konferencia Mfronescu a Briajid-íervezefről, Marinkovícs a középeurópai blokk szükségességéről, Benes a leszerelésről tájékoztatta a sajtót (Prága, junius 28.) A kisantant csorbatói konferenciája véget ért. A mai értekezleten a külügyminiszterek megtárgyalták a hágai és párizsi egyezmények által létesített szervek megszervezésének és azok működésiének kérdéseit és megegyezésre jutattak a® egyezmények alkalmazása és végrehajtása tekintetében. Ezután sor Ikerült a hágai és párizsi egyezményekkel kapcsolatban az egyes államok gazdasági helyzetének ismertetésére. A konferenciát foglalkoztatták még a szeptemberi népszövetségi közgyűlés napirendjére kitűzött problémák felőli cgysláges állásfoglalás kérdése és megállapodás a kisantant pótegyezményének szövegében, amelyet a három külügyminiszter a délután folyamán alá is irt. A konferencia befejezése után a külügyminiszterek együttesen fogadták a sajtó képviselőit s tájékoztatták az újságírókat az értekezleten felmerült problémákról és a történt állásfoglalásokról. Mironescu a Briand-terveztítről tartott expozét s hangoztatta, hogy a kisantant egyetlen államot sem kivan elzárni attól, hogy a gazdasági együttműködés áldásaiban részesedjék. Marinkovícs a középeurópai agrár- blokk szükségességéről nyilatkozott, Benes pedig a leszerelés kérdéséről tett kijelentéseket. A magyar sajtó kritikája (Budapest, junius 28.) A magyar sajtó nagy cikkekben foglalkozik a csorbától kisantant konferenciaSZABADALMA 7 1 megszerez, értékesít minden államban Áron és Molnár szabadalmi iroda Budapest, VIEI. Rákóczi ut 15. val s általában az a véleménye, hogy a konferencia meglehetősen sikertelenül végződött és az összhang Látszatát csak nagy nehézséggel tudták megőrizni. A kisantant egyetlen létfennltiacrtója a magyar lapok szerint Magyarország, mivel egyéb érdekek a kisantant államokat nem fűzik össze. Ha Magyarország helyén máról holnapra tenger támadna, úgy ia kisantant is egy pillanat alattit megszűnne. Kiderülne, hogy Romániának és Jugoszláviának agrár, Csehszlovákiának ipari érdekei vannak és hogy Románia jövőjének biztosítása homlokegyenest ellenkezik Jugoszlávia és Csehszlovákia céljaival, amely államok a szlávság előőrsei Európában. Kiderülne, hogy Csehország és Románia nem vállalják azokat a veszedelmeket, amelyeket Jugoszláviára az olaszokkal való ellentét jellent és hogy Besszarábiának a Romániához való tartozásáért sem Jugoszlávia, sem Csehszlovákia nem szállana siki-a. Benes a kisantant első esztendeiben igyekezett a saövetstéget úgy politikai, mint gazdasági téren kimélyitóni, ez n törekvése azonban nem sikerült és sem LengyeIszorazágot, sem Ausztriát nem tudta bevonni a kisantant kötelékébe. Lengyelország a mostani csorbatói konferenciára még megfigyelőjét sem küldte el és Schober osztrák kancellár Csorbató helyett julius első napjaiban Budapestre uta zik. Olyan sikertelenségek ezek, mondják a budapesti lapok, amelyeket mér nemeask Magyarországon, liánom Nyugaton is észrevesznek és ami már semmieset- re sem maradhat következmények nélkül. A kisantant fcldőlése vagy az alakulás felbomlásához, vagy jelenlegi formációjának lényeges megváltoztatásához vezet. Péter és Pál napja Péter-Pál napja aratás kezdete és a gazda legszebb ünnepe. A termőföldeken ringó aranykalászok learatása nemcsak a hombárokat töltötte meg élettel, megtelt a gazda szive is hittel és reménységgel. A munka eredményességébe vetett hitet erősítette meg Péter-Pál napja s ha olykor.olykor az aratás eredménye nem is adott annyit, mint amennyire a verejtékea, nehéz munka után, számítani lehetett volna, megmaradt a reménység biztató tudata az eljövendő Péter- Pál iránt. A reménység ünnepe volt junius 29-üke. A föld terméséből jutott az emberi közösség minden tagjának. A gazda visszakapta a termésre fordított költségeket, megkapta fáradságos munkájának ellenértékét) és ea az érték a maga csaknem csodálatos utján vándorolva megáldotta az iparos, kereskedő és hivatalnok munkáját is, Péter-Pál as egéas emberiség; hite és reménye volt. Az utóbbi három Péter-Pál óta az aratók énekének egyre szomorúbb a melódiája, nem büszke reménység, hanem tompa kétségbeesés jajgait benne. És ezek a fájó, szomorú akkordok a kérgeskezü szántó-vetők sorsát siratják, de siratják az egész emberiség reményeinek porbahullását is. Az eredmény szempontjából valóban mindegy, hogy a mezőgazdasági termékek áresésének a túltermelés, vagy a lecsökkent fogyasztás az okozója. A szomorú valósággal mindenkép számolni kelL Ma már a földjáradék nemcsak megszűnt, hanem a gazda sokszor még saját) költségeit) sem tudja visszakapni A föld termékeinek ára világszerte a békebeli nívón mozog, az iparcikkek ára a békeárak másfélszerese. Ebben a nagy ellenmondásban merül alá a gazda és ez az ellenmondás zudit az egész társadalomra oly nyomorúságot, amelyből Isten tudja, mikor lehet kivezető utat találni. Három éve a piacot nem találó gabonafelesleg ijesztően emellkedik és az idei aratás után ez ez átvitel minden valóezinüs% szerint csak növelni fogja a tavalyit s mint megemészthetetlen idegen test zavarja a gazdasági élet egészséges vérkeringését. Románia gazdái felé a sötét bizonytalanságból egyetlen biztató' reménysugár sem világit. Amig a nálunk sokkal erősebb országok kormányai még a lehetetlent is megpróbálták, hogy ebből a katasztrófából valahogy kivezessék népüket, mi még a kezdet kezdetéhez sem érkeztünk. Igaz, hogy a szanálás csaknem emberfelettit kivan, azonban ép a helyzet kritikus volta kivánja meg, hogy minden rendelkezésre álló erőt a veszély leküzdésére fordítsunk, különben meges- hetik, hogy a jobb körülmények között élő gazdatársadalom a következő Péter-Pál napján a hit és reiménység bátorító, diadalmas melódiáit fogja énekelni, itt pedig a gyászinduló motivumai fognak felzokogni az aratók dalából. B01TKSI» 100°/° legjobb hús folyékony alakban. Ideális táplálék gyermekek és gyengélkedők részére. A Bovril-levesek táplálók B o v r i 1 - sandwich vajjal legizletesebb. Vezérképviselet: AGECO Societate Anonimă Bucureşti, Strada Sf. Ionică 9. BOVRIL Nyári melegben Hőfer hintőpor felfrissíti a csecsemőt
