Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-02 / 122. szám

Háromszorosára emelkedett © kisiparosok forgalmi még mérsékelt kirovás mellett is A Madgeam4éle uj adótörvény megfojtja a kisiparosságot (Kolozsvár, május 31.) Hetek óta tart Kolozsvá­ron és az ország más városaiban is a forgalmi adó ki- róvása a kézmüiparosságra. Már többször beszámol­tunk arról, hogy a minisztérium titkos utasításokat adott ki a pénzügyigazgatóságok részére, hogy a tönk szélén álló iparos társadalmat a forgalmi adó kirová­sánál mérsékelt bánásmódban részesítsék. Legtöbb he­lyen, igy Kolozsváron is a minisztérium titkos utasí­tását szemmel tartották, az uj Madgearu-féle adótör­vény azonban olyan százalékot és kivetési rendszert állapított meg, amely igy is az egész kézmüiparos3ágot érzékenyen súj­totta, mert a most kiróttt forgalmi adó három­szorosát teszi ki annak, amit a mult években vetettek ki. A törvénynek ugyanis van egy passzusa, amely szerint azok az iparosok, akik javítással is foglalkoz­nak, méltányossági okokból csak az ötven százalékát kötelesek fizetni az előirt forgalmi adónak. Kolozsvá­ron és amint más városokból is értesülünk, csaknem mindenütt alkalmazták a törvénynek ezt az emberséges passzusát, de igy is olyan horribilis összegek jöttek ki, amik az iparosság teherbíró képességét túlhaladják. Még 1926 előtt is az iparosok tiszta jövedelmük után egy százalékos forgalmi adót fizettek. A százalé­kot azonban sohasem számították ki, hanem az adóki- róvás pausálé-rendszer szerint történt. Ennek a rend­szernek köszönhető, hogy az iparosok meglehetősen alacsony forgalmi adót fizettek, Az Averescu-konmány idején az addigi egy százalékot két százalékra emel­ték. Azönban az uj törvény előirta, hogy két száza­lékot csak azok az iparosok fizetnek, akik 1926. évtől kezdve váltották ki az iparengedélyüket. A régi idő­ből származó iparengedélyek után csak a régi egy szá­zalékos alapon vetették ki a forgalmi adót. A Madgearu-féle uj adótörvény azonban a két százalékos magas adókulcscsal sem érte be s minden indokolás nélkül a forgalmi adót 2.2 százalékra emelte, sőt még ezen is tnlment és ezt a magas százalékot ki- ! terjesztette a régi iparengedélyek tulajdono­saira is. Viszont eltörölte azt a régi rendszert, hogy a for­galmi adót pausálérendszer szerint vessék ki. A mos­tani kivetésnél a Madgearu-féle forgalmi adórendszer teljesen megbukott, mert még az 50 százalékos kedvez­ménnyel is az iparosoknak háromszorosára tor­nyosult fel a forgalmi adója. A kormány már hónapok óta tudatában van an­nak, hogy az ország kisipara veszélyben forog. Ka­tasztrofális méretekben apad a kisiparosok száma. Napról-napra adják vissza az iparengedélyüket és so­kan vagy más pályára lépnek, vagy vándorbotot vesz­nek a kezükbe. Különösen a forgalmi adó jelent elvi­selhetetlen terhet a kézmüiparosságra nézve. Éppen ezért adta ki a miniszter titkos utasítását, hogy a kis­iparosok forgalmiadó-kivetésénél a bizottságok mér­sékletet tanúsítsanak. Hiába volt azonban a titkos utasítás, mert a Madgearu-féle adótörvény olyan kí­méletlen és olyan rossz, hogy még mérsékelt adókive­tés mellett is megöli az adóalanyokat és még kiatasz- trófálisabb helyzetbe sodorja az ország egész iparos társadalmát. Nemsokára megtörténik a szakosztályok megala­kulása. Az ipartestület kebelében működő szakosztá­lyok megalakulása a napokban kezdődik meg as alábbi Programm szerint: épitőipar május 8-án este 6 órakor, elnök Anton Moldovan; fa- és diszitőipar június 3-án este 6 órakor, elnök Simon Jenő; fémipar juniua 13-án este 6 órakor, elnök Romulus Blaga; órás és ékszerész­ipar junius 3-án este fél 8 órakor, elnök Roşenfeld Armin; járműipar junius 5-én este 6 órakor, elnök Onofray István; szabóipar junius 12-én este 7 érakor, elnök Rein Dénes; cipészipar junius 12-én este 7 éra­kor, elnök Luca Biris; csizmadiaipar junius 13-án este 6 órakor, elnök Farkas János, a csizmadiaipar máso­dik csoportja junius 5-én, elnök Atamasiu Potora; mé­szárosipar junius 5-én délután 4 órakor, elnök Victor Taflan; sütőipar junius 6-án délután 4 órakor, elnök Vajda Jenő; agyagipar május 30-án, elnök Papp Já­nos; bőripar május 30-án, elnök Theodor Luca; bor­bélyipar junius 12-én este 8 érakor, elnök Willing Miklós; vegyesiparok junius 4-én este 8 órakor, elnök Mihai Daida. A szakosztályok ez alkalommal elnökö­ket, alelnököket, jegyzőket és választmányi tagokat fognak három évi időtartamra megválasztani. Mi a kerületi igazgatók hatásköre ipar- is keres­kedelmi ügyekben? Az ipar- és kereskedelemügyi mi­nisztérium a kerületi igazgatóságokra a következő teen­dőket ruházta: az összes kerületeikben lóvő ipari ás kereskedelmi hivatalok ellenőrzése és vezetése. Szemé­lyi és anyagi kiutalások, ők engedélyezhetik gyárak létesítését, javaslatokat tehetnek olyan kérések mel­lett, vagy ellen, amikor az ipari kedvezmények adásá­ról van szó. Az ipari előnyöket élvező gyárak ellenőr­zése, gépek és anyagok ellenőrzése, melyek vámked­vezménnyel hozattak be. A kerületi igazgatóság hatás­körébe tartozik kerületi háziipari kiállítások rendezé­se, a kereskedelmi és iparkamarai törvény összes ren­delkezéseinek a végrehajtása, kivéve a kamarák felál­lítására és kerületeik módosítására való intézkedések megtétele. A házaló kereskedelem összes rendelkezései, a cégtörvény összes intézkedései, a tisztességtelen ke­reskedelemről szóló törvény összes paragrafusainak az alkalmazásai, kivéve a közszükségleti cikkek megálla­pítása és a rendeletre történt felebbezések határozata, mindezek a kerületi igazgatóság hatáskörébe tartoznak. Az igazgatóságok engedélyezhetik idegen cégek és tár­sulatok megalakulását, ők alkalmazzák a vásártörvény összes intézkedéseit és ők hajtják végre az erdélyi és bukovinai összes szabályrendeleteket. A sütőiparosok meg akarják változtatni a munka­időt. Az alkalmazottak nélkül dolgozó sütőiparosok a munkaügyi inspektorátushoz azzal a kéréssel fordultak, hogy a munkát reggel hat óra helyett éjféli 12 órakor kezdhessék meg. A kéréssel kapcsolatosan a munka­ügyi inspektorátus megkereste a kolozsvári ipartestü­letet, hogy a sütőiparosokat gyűlésre hivja össze, ame­lyen a munkaügyi inspektorátus delegáltja is részt fog venni. Ezen a gyűlésen kellő alapossággal meg fogják tárgyalni a kérést. Az ipartestület a gyűlést folyó év junius 6-ára tüzlte ki. A gyűlést délután 4 órakor »2 ipartestület helyiségeiben tartják meg. Sepsiszentgyörgyön is iparos tanonciskola! kiállí­tás lesz. Sepsiszentgyörgyi tudósítónk jelenti: Az itte­ni iparosság szakcsoportja és az ipartestiilot választ­mánya az iparostanonciskola választmányának megke­resésére kimondotta, hogy junius 15-én tanoneiskola- kiállítást tart. Amint értesülünk, a kiállításon a ta- noncok uagy száma vesz részt, annál is inkább, mivel csak azok a tanoneok szabadulhatnak fel, akik igazol­ják, hogy legalább egyszer résztvettek egy tanoncisko­la-kiállításon. A kiállítást az ipartestület és az iparos­otthon vezetősége a saját helyiségében tartja meg. Az ipartestüfet a kiállítással kapcsolatosan elhatározta, hogy a jövőben egyetlen tanoncot sem szabadit fel mindaddig, amíg a régi céh-rendszerekben bevált mód­szer ezerint „remeket” nem készítenek. Egyszerre harminc városban tiltakoznak a rossz betegsegélyző törvénytervezet ellen. A kisiparos szö­vetség elhatározta, hogy junius 1-én, tehát vasárnap délelőtt 10 órakor egész Románia területén egyszerre harminc városban tiltakozó gyűléseket fog tartani a rossz betegsegélyző törvénytervezet és egyéb olyan in­tézkedések ellen, amelyek a kisiparosság érdekeit sér­tik. Kolozsvárt ezt a tiltakozó gyűlést junius 1-én 7 órakor az ipartestület helyiségében fogják megtartani, amelyen a bukaresti kiküldöttek is résztvesznek. A gyűlésen, amely az iparosság eminens sérelmeivel fog­lalkozik, remálhctőieg nagy számban fog megjelenni a magyar iparosság is. A lábbelikészítő ipar katasztrofális válsága Egy kolozsvári cipészmester levele szerkesztőségünkhöz (Kolozsvár, május 31.) A kézmüiparosság sanyarú helyzetét a legjobban érzik a lábbelikészitő iparosok, akik nem is olyan régen az összes iparosok között ve­zető helyet foglaltak el. Ma ez az ipar csaknem telje­sen szünetel, illetőleg odasüllyedt, hogy az addig ön­álló lábbelikészitők ma már csak „foltozással” tenge­tik az életüket, A lábbelikészitő iparosok, ha néha kapnak is megrendelést, annak a teljesítése olyan koc­kázatos, a megrendelést olyan olcsón kell elvállalniok, hogy még a mindennapi betevő falatjukat sem tudják biztosítani. Ha valamely betegséget orvosolni akarunk, ismer­nünk kell annak a kórokozóját. Azt a betegséget pe­dig, amely a lábbelikészitő ipart kikezdte, nemcsak is­merjük, hanem tudjuk ma már azt is, hogy bonuan ered. Nem titok, hogy a külföldi cipő lavinaszerű be- özönlése, kontárok elszaporodása és nem utolsó 6orban a rossz gazdasági helyzet juttatta mélypontra a ci­pész, illetve a csizmadia ipart. De nem szabad megfe­ledkezni arról sem, hogy maguk az iparosok is nagy­mértékben hozzájárulnak a gazdasági romláshoz. A lábbelikészitő iparosok nem törődnek eléggé a saját sorsukkal és nagymértékben hozzájárulnak iparuk er­kölcsi és gazdasági kríziséhez. Szomorú, vigasztalan helyzet ez, amelyen sem maguk az iparosok, aem a hivatalos tényezők nem akarnak segíteni. íme, egy kolozsvári cipészmester az alábbi szomorú képet vázolja hozzánk intézett levelé­ben: Szomorú, vigasztalan helyzetben vagyunk és bár­merre nézünk, bárhová kiáltjuk fájdalmas panaszun­kat, minden szavunk a pusztába kiáltott szó sorsára jut. Ássák a lábbelikészitő iparosok sírját és nem akad senki, aki segítene rajtunk. Nem volna szabad egy sok­ezer tagot számláló iparágat végső pusztulásra kár­hoztatni. ■■ . Nincs más bűnünk, csak az, hogy nem tanultunk mást, mint kora reggeltől késő estig dolgozni. Dolgozni a kis panglinál, izzadni a falat kenyérért, amely foly­ton kisebb és kisebb lesz, hogy végül teljesen eltűnjön. Itt állhatunk éhező családunkkal iutetlen lakásban, amelynek znég a bénát aem tudjuk kifizetni. Mi lesz velünk! Egy dolgos, szenvedésekkel teli élet alkonyán ju­tottunk ide, teljesen kifosztva, reményeinkben meg­csalatkozva és nincs sehol semmi vigasz, egy biztos pont, amibe belekapaszkodhatnánk, amiből erőt merít­hetnénk az uj élet megkezdésére. Az állam sorsunk iránt érzéketlen, a társadalom már elfelejtett, megölt a nagytőke. Éppen a végső kétségbeesés kell, hogy felrázza clfásult iparos testvéreinket. Szükség van iá, hogy ép­pen az iparos vezetők egy táborba tömöritsék a láb­belikészitő iparosokat és megértessék velük, hogy el­érkezett a tizenkettedik óra, amikor még segíthetünk magunkon. Ha most nem fogunk össze, akkor elpusz­tultunk. Országos akciót keli beindítani. Iparunk ve­zetői küldött-ségileg kell felkeressék iaz illetékes ható­ságokat, esetleg magát az iparügyi miniszter urat és bátor szavakkal kell elébe tárni siralmas helyzetünket. Nem szabad titkot csinálni abból, hogy nem ala­mizsnát kérünk, hanem olyan segítséget, amelyből aiz országnak és a társadalomnak is csak haszna lehet. Kérnünk kell, hogy az állami munkákat igazságosan osszák fel, a kisipari hitelt valósítsák meg és mindazt a támaszt és segítséget nyújtsák nekünk, ami katasz­trofális helyzetünkből kiszabadíthat. De elsősorban magunk álljunk talpra, magunk védjük magunkat, mert különben senki sem törődik sorsunkkal. Mi lesz a tanoncmunkakiállitás programmja? A tanoncmunkakiállitást, amelyről rovatunkban már több Ízben beszámoltunk, junius 29-én nyitják meg és el fog tartani egészen juiius 6-ig. A kiállítási tárgyakat jú­nius 16-tól 26-ig kell beszállítani. A bírálat juniu3 23-tól 28-ig történik meg. Junius 29-től kezdve min­den nap délelőtt 10-től 12-ig és délután 4 és 7 óra köiött lehet megtekinteni a kiállítást. Az ünnepélyes bezárás és a jutalmak kiosztása juiius 6-án délután 5 órakor lesz az ipartesület helyiségeiben, Beléptidij nélkül azt bárki megtekintheti. A kiállítás alkalmával a közönséget állandóan, rádió fogja szórakoztatok

Next

/
Thumbnails
Contents