Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-02 / 122. szám
Háromszorosára emelkedett © kisiparosok forgalmi még mérsékelt kirovás mellett is A Madgeam4éle uj adótörvény megfojtja a kisiparosságot (Kolozsvár, május 31.) Hetek óta tart Kolozsváron és az ország más városaiban is a forgalmi adó ki- róvása a kézmüiparosságra. Már többször beszámoltunk arról, hogy a minisztérium titkos utasításokat adott ki a pénzügyigazgatóságok részére, hogy a tönk szélén álló iparos társadalmat a forgalmi adó kirovásánál mérsékelt bánásmódban részesítsék. Legtöbb helyen, igy Kolozsváron is a minisztérium titkos utasítását szemmel tartották, az uj Madgearu-féle adótörvény azonban olyan százalékot és kivetési rendszert állapított meg, amely igy is az egész kézmüiparos3ágot érzékenyen sújtotta, mert a most kiróttt forgalmi adó háromszorosát teszi ki annak, amit a mult években vetettek ki. A törvénynek ugyanis van egy passzusa, amely szerint azok az iparosok, akik javítással is foglalkoznak, méltányossági okokból csak az ötven százalékát kötelesek fizetni az előirt forgalmi adónak. Kolozsváron és amint más városokból is értesülünk, csaknem mindenütt alkalmazták a törvénynek ezt az emberséges passzusát, de igy is olyan horribilis összegek jöttek ki, amik az iparosság teherbíró képességét túlhaladják. Még 1926 előtt is az iparosok tiszta jövedelmük után egy százalékos forgalmi adót fizettek. A százalékot azonban sohasem számították ki, hanem az adóki- róvás pausálé-rendszer szerint történt. Ennek a rendszernek köszönhető, hogy az iparosok meglehetősen alacsony forgalmi adót fizettek, Az Averescu-konmány idején az addigi egy százalékot két százalékra emelték. Azönban az uj törvény előirta, hogy két százalékot csak azok az iparosok fizetnek, akik 1926. évtől kezdve váltották ki az iparengedélyüket. A régi időből származó iparengedélyek után csak a régi egy százalékos alapon vetették ki a forgalmi adót. A Madgearu-féle uj adótörvény azonban a két százalékos magas adókulcscsal sem érte be s minden indokolás nélkül a forgalmi adót 2.2 százalékra emelte, sőt még ezen is tnlment és ezt a magas százalékot ki- ! terjesztette a régi iparengedélyek tulajdonosaira is. Viszont eltörölte azt a régi rendszert, hogy a forgalmi adót pausálérendszer szerint vessék ki. A mostani kivetésnél a Madgearu-féle forgalmi adórendszer teljesen megbukott, mert még az 50 százalékos kedvezménnyel is az iparosoknak háromszorosára tornyosult fel a forgalmi adója. A kormány már hónapok óta tudatában van annak, hogy az ország kisipara veszélyben forog. Katasztrofális méretekben apad a kisiparosok száma. Napról-napra adják vissza az iparengedélyüket és sokan vagy más pályára lépnek, vagy vándorbotot vesznek a kezükbe. Különösen a forgalmi adó jelent elviselhetetlen terhet a kézmüiparosságra nézve. Éppen ezért adta ki a miniszter titkos utasítását, hogy a kisiparosok forgalmiadó-kivetésénél a bizottságok mérsékletet tanúsítsanak. Hiába volt azonban a titkos utasítás, mert a Madgearu-féle adótörvény olyan kíméletlen és olyan rossz, hogy még mérsékelt adókivetés mellett is megöli az adóalanyokat és még kiatasz- trófálisabb helyzetbe sodorja az ország egész iparos társadalmát. Nemsokára megtörténik a szakosztályok megalakulása. Az ipartestület kebelében működő szakosztályok megalakulása a napokban kezdődik meg as alábbi Programm szerint: épitőipar május 8-án este 6 órakor, elnök Anton Moldovan; fa- és diszitőipar június 3-án este 6 órakor, elnök Simon Jenő; fémipar juniua 13-án este 6 órakor, elnök Romulus Blaga; órás és ékszerészipar junius 3-án este fél 8 órakor, elnök Roşenfeld Armin; járműipar junius 5-én este 6 órakor, elnök Onofray István; szabóipar junius 12-én este 7 érakor, elnök Rein Dénes; cipészipar junius 12-én este 7 érakor, elnök Luca Biris; csizmadiaipar junius 13-án este 6 órakor, elnök Farkas János, a csizmadiaipar második csoportja junius 5-én, elnök Atamasiu Potora; mészárosipar junius 5-én délután 4 órakor, elnök Victor Taflan; sütőipar junius 6-án délután 4 órakor, elnök Vajda Jenő; agyagipar május 30-án, elnök Papp János; bőripar május 30-án, elnök Theodor Luca; borbélyipar junius 12-én este 8 érakor, elnök Willing Miklós; vegyesiparok junius 4-én este 8 órakor, elnök Mihai Daida. A szakosztályok ez alkalommal elnököket, alelnököket, jegyzőket és választmányi tagokat fognak három évi időtartamra megválasztani. Mi a kerületi igazgatók hatásköre ipar- is kereskedelmi ügyekben? Az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium a kerületi igazgatóságokra a következő teendőket ruházta: az összes kerületeikben lóvő ipari ás kereskedelmi hivatalok ellenőrzése és vezetése. Személyi és anyagi kiutalások, ők engedélyezhetik gyárak létesítését, javaslatokat tehetnek olyan kérések mellett, vagy ellen, amikor az ipari kedvezmények adásáról van szó. Az ipari előnyöket élvező gyárak ellenőrzése, gépek és anyagok ellenőrzése, melyek vámkedvezménnyel hozattak be. A kerületi igazgatóság hatáskörébe tartozik kerületi háziipari kiállítások rendezése, a kereskedelmi és iparkamarai törvény összes rendelkezéseinek a végrehajtása, kivéve a kamarák felállítására és kerületeik módosítására való intézkedések megtétele. A házaló kereskedelem összes rendelkezései, a cégtörvény összes intézkedései, a tisztességtelen kereskedelemről szóló törvény összes paragrafusainak az alkalmazásai, kivéve a közszükségleti cikkek megállapítása és a rendeletre történt felebbezések határozata, mindezek a kerületi igazgatóság hatáskörébe tartoznak. Az igazgatóságok engedélyezhetik idegen cégek és társulatok megalakulását, ők alkalmazzák a vásártörvény összes intézkedéseit és ők hajtják végre az erdélyi és bukovinai összes szabályrendeleteket. A sütőiparosok meg akarják változtatni a munkaidőt. Az alkalmazottak nélkül dolgozó sütőiparosok a munkaügyi inspektorátushoz azzal a kéréssel fordultak, hogy a munkát reggel hat óra helyett éjféli 12 órakor kezdhessék meg. A kéréssel kapcsolatosan a munkaügyi inspektorátus megkereste a kolozsvári ipartestületet, hogy a sütőiparosokat gyűlésre hivja össze, amelyen a munkaügyi inspektorátus delegáltja is részt fog venni. Ezen a gyűlésen kellő alapossággal meg fogják tárgyalni a kérést. Az ipartestület a gyűlést folyó év junius 6-ára tüzlte ki. A gyűlést délután 4 órakor »2 ipartestület helyiségeiben tartják meg. Sepsiszentgyörgyön is iparos tanonciskola! kiállítás lesz. Sepsiszentgyörgyi tudósítónk jelenti: Az itteni iparosság szakcsoportja és az ipartestiilot választmánya az iparostanonciskola választmányának megkeresésére kimondotta, hogy junius 15-én tanoneiskola- kiállítást tart. Amint értesülünk, a kiállításon a ta- noncok uagy száma vesz részt, annál is inkább, mivel csak azok a tanoneok szabadulhatnak fel, akik igazolják, hogy legalább egyszer résztvettek egy tanonciskola-kiállításon. A kiállítást az ipartestület és az iparosotthon vezetősége a saját helyiségében tartja meg. Az ipartestüfet a kiállítással kapcsolatosan elhatározta, hogy a jövőben egyetlen tanoncot sem szabadit fel mindaddig, amíg a régi céh-rendszerekben bevált módszer ezerint „remeket” nem készítenek. Egyszerre harminc városban tiltakoznak a rossz betegsegélyző törvénytervezet ellen. A kisiparos szövetség elhatározta, hogy junius 1-én, tehát vasárnap délelőtt 10 órakor egész Románia területén egyszerre harminc városban tiltakozó gyűléseket fog tartani a rossz betegsegélyző törvénytervezet és egyéb olyan intézkedések ellen, amelyek a kisiparosság érdekeit sértik. Kolozsvárt ezt a tiltakozó gyűlést junius 1-én 7 órakor az ipartestület helyiségében fogják megtartani, amelyen a bukaresti kiküldöttek is résztvesznek. A gyűlésen, amely az iparosság eminens sérelmeivel foglalkozik, remálhctőieg nagy számban fog megjelenni a magyar iparosság is. A lábbelikészítő ipar katasztrofális válsága Egy kolozsvári cipészmester levele szerkesztőségünkhöz (Kolozsvár, május 31.) A kézmüiparosság sanyarú helyzetét a legjobban érzik a lábbelikészitő iparosok, akik nem is olyan régen az összes iparosok között vezető helyet foglaltak el. Ma ez az ipar csaknem teljesen szünetel, illetőleg odasüllyedt, hogy az addig önálló lábbelikészitők ma már csak „foltozással” tengetik az életüket, A lábbelikészitő iparosok, ha néha kapnak is megrendelést, annak a teljesítése olyan kockázatos, a megrendelést olyan olcsón kell elvállalniok, hogy még a mindennapi betevő falatjukat sem tudják biztosítani. Ha valamely betegséget orvosolni akarunk, ismernünk kell annak a kórokozóját. Azt a betegséget pedig, amely a lábbelikészitő ipart kikezdte, nemcsak ismerjük, hanem tudjuk ma már azt is, hogy bonuan ered. Nem titok, hogy a külföldi cipő lavinaszerű be- özönlése, kontárok elszaporodása és nem utolsó 6orban a rossz gazdasági helyzet juttatta mélypontra a cipész, illetve a csizmadia ipart. De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy maguk az iparosok is nagymértékben hozzájárulnak a gazdasági romláshoz. A lábbelikészitő iparosok nem törődnek eléggé a saját sorsukkal és nagymértékben hozzájárulnak iparuk erkölcsi és gazdasági kríziséhez. Szomorú, vigasztalan helyzet ez, amelyen sem maguk az iparosok, aem a hivatalos tényezők nem akarnak segíteni. íme, egy kolozsvári cipészmester az alábbi szomorú képet vázolja hozzánk intézett levelében: Szomorú, vigasztalan helyzetben vagyunk és bármerre nézünk, bárhová kiáltjuk fájdalmas panaszunkat, minden szavunk a pusztába kiáltott szó sorsára jut. Ássák a lábbelikészitő iparosok sírját és nem akad senki, aki segítene rajtunk. Nem volna szabad egy sokezer tagot számláló iparágat végső pusztulásra kárhoztatni. ■■ . Nincs más bűnünk, csak az, hogy nem tanultunk mást, mint kora reggeltől késő estig dolgozni. Dolgozni a kis panglinál, izzadni a falat kenyérért, amely folyton kisebb és kisebb lesz, hogy végül teljesen eltűnjön. Itt állhatunk éhező családunkkal iutetlen lakásban, amelynek znég a bénát aem tudjuk kifizetni. Mi lesz velünk! Egy dolgos, szenvedésekkel teli élet alkonyán jutottunk ide, teljesen kifosztva, reményeinkben megcsalatkozva és nincs sehol semmi vigasz, egy biztos pont, amibe belekapaszkodhatnánk, amiből erőt meríthetnénk az uj élet megkezdésére. Az állam sorsunk iránt érzéketlen, a társadalom már elfelejtett, megölt a nagytőke. Éppen a végső kétségbeesés kell, hogy felrázza clfásult iparos testvéreinket. Szükség van iá, hogy éppen az iparos vezetők egy táborba tömöritsék a lábbelikészitő iparosokat és megértessék velük, hogy elérkezett a tizenkettedik óra, amikor még segíthetünk magunkon. Ha most nem fogunk össze, akkor elpusztultunk. Országos akciót keli beindítani. Iparunk vezetői küldött-ségileg kell felkeressék iaz illetékes hatóságokat, esetleg magát az iparügyi miniszter urat és bátor szavakkal kell elébe tárni siralmas helyzetünket. Nem szabad titkot csinálni abból, hogy nem alamizsnát kérünk, hanem olyan segítséget, amelyből aiz országnak és a társadalomnak is csak haszna lehet. Kérnünk kell, hogy az állami munkákat igazságosan osszák fel, a kisipari hitelt valósítsák meg és mindazt a támaszt és segítséget nyújtsák nekünk, ami katasztrofális helyzetünkből kiszabadíthat. De elsősorban magunk álljunk talpra, magunk védjük magunkat, mert különben senki sem törődik sorsunkkal. Mi lesz a tanoncmunkakiállitás programmja? A tanoncmunkakiállitást, amelyről rovatunkban már több Ízben beszámoltunk, junius 29-én nyitják meg és el fog tartani egészen juiius 6-ig. A kiállítási tárgyakat június 16-tól 26-ig kell beszállítani. A bírálat juniu3 23-tól 28-ig történik meg. Junius 29-től kezdve minden nap délelőtt 10-től 12-ig és délután 4 és 7 óra köiött lehet megtekinteni a kiállítást. Az ünnepélyes bezárás és a jutalmak kiosztása juiius 6-án délután 5 órakor lesz az ipartesület helyiségeiben, Beléptidij nélkül azt bárki megtekintheti. A kiállítás alkalmával a közönséget állandóan, rádió fogja szórakoztatok
