Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-27 / 143. szám

XIII. ÉVF. Í43. SZÁM. 9 iROnRlOMrsMiíVÉSlET Rebreanu vezérfelügyelő kijelentette, hogy az írók és újságírók memorandumának megfelelően hat színházi koncessziót fog kiadni még e hó végén A hét folyamán összehívja Bukarestbe a színigazgatókat és a színészek megbízottait (Bukarest, junius 25.) A színházi koncessziók kérdése érthető izgalomban tartja a magyar közvé­leményt, elsősorban pedig a színészeket és színigaz­gatókat. Mint ismeretes, Rebreanu vezérfelügyelő szakítani akar azzal az eddig követett uzussal, amely a koncessziók kiadását a végletekig kitolta és csak közvetlenül a szezon megkezdése előtt jelölte ki a színigazgatók személyét. Rebreanunak elhatá­rozott szándéka volt, hogy már a hónap első felé­ben elintézi ezt a kérdést, a közbejött politikai ese­mények, Károly király trónfoglalása és a kormány- válság azonban megakadályozta a radikálisan gyors megoldást. Munkatársunk felkereste Rebreanu ve­zérfelügyelőt, aki a következőket jelentette ki: __ Álláspontom mit sem változott. Igyekszem a lehető legjobb elintézési módot megkeresni. Most már pozitiv kijelentést is tehetek: a hónap végén finden színigazgatónak kezében lesz a koncessziója. Az erdélyi magyar irók és újságírók közös memo­randuma igen hasznos gyakorlati propoziciókkal szolgált, amelyeket mindenesetre fel fogok használ­ni. Ami a lényeget illeti, magamévá tettem a javas­latnak azt a részét, hogy a következő szezonra hat koncessziót adok ki, mégpedig hármat, amely a na­gyobb városok igényeinek kielégítését célozza, hár­mat pedig a kisebb városokra szólóan. A személyi kérdések természetesen fölötte kényesek. Éppen ezért úgy határoztam, hogy a koncessziók kiadása előtt még összehívom Bukarestbe a színigazgatókat és a színészek megbízottait és közös megbeszélés alapján mondom ki az utolsó szót az engedélyek kérdésében. Rebreanu nyilatkozata minden esetre megnyug­tató és azt a reményt nyújtja, hogy a legalkalma­sabb és legmegbizhatóbbaknak bizonyult színigaz­gatók kiválogatásával meg fognak szűnni a megis­métlődő botrányok. A mellőzött népművészét Az elmúlt hetekben, a pünkösdi ünnepek alkalmá­val nagy szőnyegkiállitást rendeztek Kolozsvárt a ma- rosmenti magyar falvak munkáiból. Amint a lapokból megtudtuk, Marosvécsen egy gyapjuföldolgozó üzemet létesítettek s ezzel kapcsolat­ban a szőnyegszövést is bevezették, hogy ezáltal a kör­nyékbeli falvak népének uj kenyérkereseti lehetőséget teremtsenek. A cél, mely ezt a vállalkozást létrehozta, minden el­ismerést megérdemel. Volt azonban ennek a kiállításnak egy nagy szépséghibája, amit nem hallgathatok el a megérdemelt elismerés mellett. A szociális gondolat szol­gálata mellett — véleményünk szerint — kellemetlen be­nyomást tett a minták túlnyomó részének magyartalan­sága, müvészietlen mesterkéltsége. Az ellen, amit itt a szőnyegek tervezésével a nép körébe vittek, tiltakoznunk kell a népművészet nevében. Igaz, hogy a hirdetési plakátokon nem is ígértek kizá­rólagos népművészetet, a „modem“ jelzővel előkészítet­tek rá, hogy ez valami „uj“, valami „más“ lesz, mint eddig ezen a téren a nép kezéből kaptunk. A magam részéről csak azt nem tudom megérteni, miért kellett ezt az „újat“ most, a mi viszonyaink kö­zött okvetlen kierőszakolni? A magyar nép annyi mű­vészi szépet, annyi eredeti alkotást teremtett a szőnyeg- kcszités terén is, hogy az mindig legalább kiindulás, n példák és minták forrása lehetne a modernebbre való törekvés előtt is. Példaképpen emlithetjük a csíki székely szőnyege­ket, melyeket Csíkszeredában dr. Páll Gáborné olyan eléggé fel nem dicsérhető módon ujittatott fel a néppel. Itt Kolozsvárt is láthattuk az elmúlt évben rendezett népművészeti kiállításon, hogy milyen osztatlan elisme­rést keltettek az igazi népies szőnyegek szépségükkel, művészi voltukkal. Igaz, hogy Páll Gáborné nem sajnálta a fáradtságot és lelkiismeretesen kutatott az ősi, eredeti magyar min­ták után. Két-báromszázéves mübeccsel biró darabokról rajzolta le a mintákat s adta vissza a népnek azt, ami a nép lelkének sajátja volt. Ezzel a szociális haszon mellett nemzeti célt is szol­gált: visszavezette a népet azoknak a mintáknak a kulti­válásához, melyeknek a művészi érték mellett még kü­lön értékét adja az, hogy a magyarság hagyományait tükrözik vissza. A népművészetet, ezt a nemzeti kincset még akkor sem volna szabad bármily újért mellőzni, ha az a mo­dernebb valami magasabbrendü, fejlettebb formát hozna szőnyegmintáinkba. A marosmenti szőnyegek kiállított mintáira ezt azonban egyáltalán nem lehet ráfogni. Ezeknek a mintáknak a modernebb részét az indokolat­lanul össze-vissza húzott vonalaknak olyan ötletszerű al­kalmazása jellemzi, ami nemcsak teljesen magyartalan, de egyszersmind müvészietlen hatást is kelt a bemuta­tott szőnyegeken. Hiszen tudjuk, hogy a művészetben különböző irá­nyok vannak, amelyeket meg tudunk beesülni a maguk helyén. De károsnak és veszedelmesnek tartjuk, hogy ezek a nép kezébe kerüljenek és utánzás tárgyai legye­nek. Ma már az egész világ megbecsüli az ősi hagyomá­nyokon kivirult magyar népművészetet. Arra kérjük a marosvécs környéki szőnyegkészités irányitóit, adjanak előnyt a magyar hagyományok alapján kifejlődött min­táknak és eüsmerésreméltó kezdeményezésükből zárják ki a népizlést veszélyeztető elemeket. Ezzel az eljárásukkal meg fogják kettőzni azt az érdemet, melyet a nép gazdasági -helyzetének javításá­val szereztek. Gyallay-Pap Domokostié. Medgyasszay Vilma A zeneművészetben járatlan ember is érezhette tegnap este a Magyar Szihházban, hogy Medgyasszay Vilmában valami különösen szép, valami csodálatosan gazdag és szélesmenetü művésznővel áll szemben. A művészetek törvénye szerint a zene a leggaz­dagabb érzésben, imént1 legmélyebbről jön. A dalok éle­te az emberben nagyobb szerepet nyert, mint a szö­vegnélküli muzsikáé. Az egyén szempontjából a szö­veges dal a maga nyílt egyszerűségében dusabb és köz­vetlenebb az örömök és szomorúságok kifejezésére. Medgyasszay Vilma a dal karmestere és kórusa egyszerre. Előadásában a műfaj minden lehetőslégét ér­vényre juttatja és meggazdagitja. Egyszerre énekes, szavaló és alakító imivész. Az érzelmek brilliáns ki- domboritása mellett érvényt juttat a dal tendenciájá­ban szerelemnek, örömnek, búnak, érzéketlenségnek és szatirának. Gazdag és változatos műsorában Kodály Zoltán dalaival a magyar erőt és érzésvilágot a népdal ősi szí­nezetének minden árnyalatával adta elő. Zsidó népda­laiban a zsidó népköltészet szépségeit juttatta érvény­re. Különösen nagy meglepetést okoztak némöt, angol és francai nyelven énekelt chansonjai, melyekben nem­csak a melódia érvlényrejuttatása és a dal szellemének kidomboriltlása, de az idegen szöveg eredeti és pontos interpretálása is bámulatba ejteitte ai közönséget. A Medgyasszay Vilma hangját felesleges lenne külön méltatni. Az énekmüvésznő követelményeinek nemcsak hogy minden szempontból megfelel, de sajá­tosságainál fogva a legnagyobb mértékben gazdagítja ezt a fogalmat: énekmüvésznő. A műsor keretein belül lépeltt fel ismét Kolozsvá­ron a Budapesten vendégszereplő Karácsonyi Ili, aki müdalokat és operettáriákat énekelt nagy hatással. Medgyasszay Vilmát, aki most erdlédyi turnéra ké­szül, de Pestre visszamenőt; mégegyszer meglátogatja a kolozsvári magyar közönségeit, meleg ünneplésben és viharos tapsokkal ünnepelte a kolozsvári közönség. (*) Gyallay Domokos ünneplése szülőföldjén. Szé­kelykereszturról jelentik: A Dávid Ferenc Egylet szé. kelykereszturi fiókegyesülete ezévi közgyűlését Szent- mihályon tartotta meg arravalő tekintettel, hogy méltó ünneplésben részesítsék a Nyikó-menti országoshirii I II-- Gyógyfürdők otthon!! | könnyen és olcsón készít­hetők a „Báznal Jódsó“, a szénsavfürdő „Carbacid“, vagy az oxigénfürdő „Oxy- gena“-nak a fürdővízben való oldása által. 1. Báznal Jódsó (l kgr. ára 45 lel) rheuma, kösz- vény, isenias, skrofulozis és nőibajok gyors és tel­jes gyógyítására szolgál, „ţarbacid” (1 csomag, 1 fürdőhöz 45 lei) szívbajt, érelmeszese­dést, nőt- és idegbántalmakat gyógyít. Qxigónflirdö „Oxysena“ (1 csomag, 1 fürdőhöz 56 lei) női és idegbajt, szív- éa véredénybántalmakat teljesen gyógyít. Kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy közvetlenül a főlerakatnál: Or. Oberfh J. Korona gyógyszertár Mediaş-Medgyes. — PROSPEKTUST DÍJTALANUL KÜLD. ­2. SsAnsavfUrdö 3. szülöttjét, Gyallay Domokost, a kiváló regény és novei- lairót, akit csak nemrégiben választott a Kisfaludy Társaság tagjai közé. Az egyesület ünnepi ülését is­tentisztelet előzte meg, amelyet Ütő Lajos keresztúri lelkész végzett. Ezután Pap Mózes elnök üdvözölte Gyallay Domokost. Megható jelenet következett most. A szentmihályi fiatalság, ünnepi ruhába öltözött lá­nyok és legények vonultak el Gyallay előtt, akinek jő kívánságaikat Marosi Márton tolmácsolta. Az iró előtt elvonult fiatalok a Nyikó-mente legszebb virágait nyújtották át Gyallaynak azzal a kéréssel, hogy a kö­zeli Bencéd község szülöttje sohase feledkezzék meg szülőföldjéről. Az ünneplés műsoros előadás keretében folytatódott, majd Gyallay Domokos szabadelőadást tartott és a saját életének tanulságos történetével bi­zonyította be, hogy a tehetség és kitartó szorgalom meghozza a maga gyümölcsét. Az ünneplés fehér asz­talok mellett folytatódott, ahol a környék minden'szá­mottevő embere, köztük mintegy száz székely gazda is megjelent és megbecsülésük, szeretetük jeleivel halmoz­ták el a jeles Írót, akit nemcsak Erdély közönsége be­csül meg érdeme szerint, hanem Budapesten is kitün­tető formában fejezte ki a magyar iróvilág vele szem­ben értékelő elismerését. A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODÁJÁNAK HÍREI Ma: Hadzsi Murat. Fehér ördög: Iván Mosjoukine. Az idei évad legnagyobb filmszenzáeióját hirdeti a Ma­gyar Színház a mai napra. Olyan filmszenzáeiot, ami­hez hasonló eddig még nem volt: A hangos filmek fe­jedelmét, a „Hadzsi Murat“-ot fogják bemutatni Iván Mosjoukinnel a főszerepben. Nem akarjuk fölösleges frázisokkal felhívni erre az eseményre a közönség fi­gyelmét, mert a „Hadzsi Murat“-nak nincs szüksége semmiféle hangos reklámra. Egyszerűen jelentjük: A „Hadzsi Murat“ csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap látható a Magyar Színházban. Előadások kez­dete minden nap 3, 5, 7 és este 9 órakor. Helyárak: 30, 20 és 10 lej. Elővételi jegypénztár reggel 10-től 1 óráig. A tolongás elkerülése céljából egész délelőtt válthatók jegyek a „Hadzsi Murat“ valamennyi előadására. Szombaton és vasárnap: éjjeli előadás: Erotikon. Csak felnőttek számára hirdet a Magyar Színház mozija két éjjeli előadást. Szombaton éjjel 11 órai kezdettel, valamint vasárnap • éjjel 11 órai kezdettel a legszebb, legmüvészibb, de egyszersmind legmerészebb témájú vi­lágfilm, az „Erotikon“ kerül vetítésre. A pénztár szigo­rúan csak felnőttek részére szolgáltat ki jegyeket. Hely­árak: 30 és 20 lej. Jegyek délelőtt is válthatók. Vasár­nap délelőtt 11-kor: Szerencsekerék. (Pat és Pataehon.) Brilliáns műsora lesz a Magyar Színház vasárnap délelőtti matinéjának. A „Szerencsekerék“ cimü bohó­zatot adják Pat és Patachonnaf a főszerepekben. A ma . tiné helyárai: 15 és 10 lej. A MAGYAR SZÍNHÁZ MOZI-MŰSORA Csütörtökön, pénteken és szombaton 3, 5, 7 és 9-órakor az idei évad legnagyobb szenzációja: Hadzsi Mu­rat, vagy a Fehér ördög. (A hangos, zenélő filmek fejedelme. A világ leghatalmasabb film-attrakciö- ja. Főszereplő: Iván Mosjoukine. Kivételes hely- árak: Páholy és földszint csak 30 lej. Erkély ülés csak 20 lej, földszint első A sorban csak 10 lej. Elő­adások 3, 5, 7 és 9. órakor. Szombaton éjjeli előadás 11 órai kezdettel, csak felnőt­teknek: Erotikon! Helyárak: 30 és 20 lej. ’ Vasárnap délelőtt 11-kor matiné. 15 és 10 lejés hely­árakkal: Szerencsekerék. (Pat és Pataehon.) Vasárnap d. u. 3, 5, 7 és 9 órakor: Hadzsi Murat (Jt fehér ördög.) Helyárak: 30, 20 és 10 lej. Vasárnap éjjeli előadás 11 órakor. Csak felnőtteknek.

Next

/
Thumbnails
Contents