Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-27 / 143. szám
XW. ÍVF. 143. SZÁM. JKHarraaMb „Ä kormány fél a kisebbségektől I" Egy volt kormánypárti képviselő szemébe mondta Vajdának, hogy azért hosszabbították meg az ioterimár-bizottságok üzelmeit, mert nem akarják megosztani a kisebbségekkel a városok adminisztrálásának gondját Megesniolták Gyulafehérvárt! (Bukarest, junius 25.) A kamara szerda reggelre virradó éjjeli ülésén tárgyalták azt az egyszakaszos törvényjavaslatot, amivel a kormány az interimár bizottságok működését meghosszabbítja s ami a bizottságoknak teljes felhatalmazást ad arra, hogy ugyanolyan hatáskörrel működjenek, mint amilyen hatáskör illeti meg a választott tanácsokat. Jellemző a javaslatra, hogy Cuza szólalt fel mellette s kijelentette, hogy ettől a felhatalmazástól ö sok jót vár. A Magyar Párt nevében Hegedűs Nándor képviselő mondott nagy beszédet, amelyben rendkívül éles hangon emelte fel tiltakozását. Már beszéde elején kijelentette, hogy a javaslat merénylet az önkormányzat ellen s kár volt azért az egész nagy harcért, amit ez a kormánypárt az ellenzéken a közigazgatási reform jelszavával folytatott. Nagy jelszavakkal megcsináltak egy nagyszabású közigazgatási reformot, amelynek 600 paragrafusát most egyetlen szakasszal teljesen lerombolják. Sohasem voltunk abban az illúzióban, hogy ez a kormány valóban autonómiát fog hozni, de ilyen demokráciaellenes merényletre még sem számítottunk. Az egész közigazgatási törvény csődöt mondott, mert szerte az egész országban mindenütt az interi- marok uralkodnak. A Székelyföldön sohasem voltak ilyen tör- vényenkivüli alapotok. Háromszékmcgyében egyetlenegy magyar embert sem vettek be az interimár bizottságba, Udvarhelyen pedig renegátokkal dolgoznak s ez a rendszer méltatlan egy Maniu-kormányhoz. Az interimár bizottságok gúnyt űznek a népnek az alkotmányban biztosított jogaiból. Olyan szakaszos törvényt követelünk, amely a választott tanácsok működését a íelebbezések dacára is lehetővé teszi. A kormány a közigazgatási választások megtörténtével azt hirdette, hogy a pártpolitika győzelmet aratatt. Ezzel az egyszakaszossal gyanússá teszik azt a győzelmet, ha még sem engedik oda a megválasztott tanácsokat a működésűk teréhez és azoknak az interimároknak az uralmát biztosítják, akik a választásokon kibuktak. Ami a tartományi gyűlés összehívásának akadályaként felmerült, az már egészen komédia. Addig, amig interimárok lesznek, a tartományi gyűlést nem lehet összehívni és igy ama bizonyos tartományi gyűlés ugy- látszik sohasem fog összeülni. Mire való volt akkor az a sok hűhó, amivel azt igyekeztek elhitetni, hogy a decentrálizációt vezetik be. Figyelmezteti Vaida Sándor belügyminisztert, ne tiporja lábbal a saját múltját, sem pedig a pártjának demokratikus programját. A Magyar Párt tiltakozik a polgárjogok elkobzása ellen s a törvényjavaslatot nem fogadja el. Lucian és Cuza újra összetűztek A kamara szerda délutáni ülésén nehány rendkívüli hitelt kérő javaslat elintézése után ismét az interimár törvényjavaslatra került a sor. Lucian Sándor szociáldemokrata szólalt fel elsőnek s kijelentette, hogy a törvénynek igazi indító oka, hogy Mielőtt fürdőre utazik okvetlenül vásárolja meg a „HERMES“ legújabb nyári vasúti menetrendjét, mely az összes fürdővonatokat, menetjegyek árait, hálókocsi díjszabásokat, tudnivalókat, stb. stb., román, magyar és német nyelven ismerteti. — Kapható az ország összes könyv- és ujságárusitó helyein. — ÁRA 50 LEI. a kormánynak egyes vidékeken a választásokhoz fűzött számításai nem váltak be. Különösen áll ez azokra a helyekre, ahol a kisebbségek élnek nagy tömegben. Most a kormány igy akarja a választás eredményeit megsemmisíteni. Ha vannak egyes helyeken, mint Kolozsváron rendellenes elemek, kikkel a közigazgatási együttműködés lehetetlen, vannak a törvénynek olyan paragrafusai is, amelyeknek igénybevételével ez állapotokon is lehet segíteni. A reakciónak a bevezetésére nincsen szükség. A tanácsok megalakulásának és működésének a meg akadályozása a reakciót segíti uralomra. A nemzeti prasztpárti kormány mindig a törvényességről beszélt, ezzel a paragrafussal azonban megcáfolja a programját. Beszéde további részében rámutat arra, hogy Cuza a javaslat mellett foglalt állást s ebben az ügyben a kormány mellé állott. Ez a barátság eléggé kompromittáló a kormányra, mert az egész világ ismeri Cuzának a programmját. Az ő programja kriminális és csak szégyen, ha e programmal valakit támogat. Cuza: Az ön kommunistáinak lehet, hogy kriminálisak az én szavaim. Lucian Sándor dr.: önök közelebb állanak a kommunistákhoz, mint mi sokkal. A javaslatot nem fogadja el. Jacofeescta leleplezi az egyszakaszos törvény indítóokait Ceausoglu lupupárti képviselő szintén a javaslat ellen beszélt, majd a kormánypárttól eltávolodott Jacobescu képviselőnek a nagy beszéde következett. <3 is azzal kezdette, hogy a kormányra szégyen ez a törvényjavaslat és szégyen ilyen . eszközökhöz hozzányúlni. Azokat a nagy ellenzéki harcokat hazudtolja meg, amit a kormány tiz esztendő alatt vivott. Olyan ez a javaslat, mintha a liberálisok hoznák utolsó kétségbeesésükben. Ugylátszik, hogy a kisebbségektől fél a kormány és elköveti a legsúlyosabb politikai hibát, amit csak elkövethet. Elfeledte volna Maniu miniszterelnök, hogy a kisebbségek jogait respektálni kell1 Államférfiunak nem szabad erről megfeledkeznie, meri csak úgy érhetjük el, hogy ők is respektáljanak minket, ha jogaikat respektáljuk. Az ő lelkűket kell közelebb hozni a mii lelkűnkhöz- Teljesen érthetetlen azonban, hogyan tévedhet a kormány ilyen uitakra. Cuza: Miért védi az idegeneket! Jacobescu: A kisebbségek nem idegenek * ha a városokban többségben vannak, ezt nekünk tudomásul kell vennünk. Igyekezzék a román elem tért foglalni, de erőszakot igénybe venni a kisebbségekkel szemben nem lehet. Cuza: Hát hogy akarja a térfogialást, ha nem erőszakkal ? Lucian dr.: A kisebbségi polgárok viselik az adó. 'terheket, tehát minden joguk megvan arra, hogy elfoglalják a tanácsokban az őket megillető helyeket. Cuza ismét közbeszól s olyasmit mond, hogy elégedjenek meg a kisebbségek azzal, ami van. Jacobescu folytatja beszédét s kifejti, hogy azt az állapotot, hogy egyes városokban a kisebbségek vannak többségben, el kell fogadni. Románokat nem lehet gyártani és a kisebbségektől a polgárjogot nem lehet megtagadni. Ha ezt a törvény- javaslatot megszavazzák, a választókban megrendül a választójog iránti hit és bizalom. A nemzeti paraszt- párt pedig megtagadja önmagát. , A német párt nevében Kreuter képviselő jelentette be a javaslat elleni tiltakozását, majd Jumanca szociáldemokrata beszélt szintén a törvényjavaslat ellen s azt fejtette ki, hogy »iztI at egy szakasszal a kormány feladja egész programját. Erdélyben bizonyos román kő- rök azt a szerencsétlen mentalitást terjesztik, amivel meg akarják akadályozni a kisebbségekkel való békés együttélést. Ellenségnek minősitik a kisebbségeket s azt hiszik, hogy ezzel a románságnak használnak. Vajda belügyminiszter közbeszól: Azonositja a kormányt azokkal, akik ilyen mentalitást táplálnak? Jumanca: Én csak azt konstatálhatom, hogy a kormány eltávolodott a programjától és Gyulafehérvártól. Vajda belügyminiszter: A kisebbségek is elismerik, hogy más mentalitás uralkodik ma, mint az előző kormányok alatt. Laár Ferenc: Ez távolról sem jelenti azt, hogy a kisebbségek meg volnának elégedve azzal, ami velük történik. Jumanca azt fejtegeti ezután, hogy a szociáldemokrata pártnak kötelessége fellépni azok ellen az intézkedések ellen, amelyekkel a kisebbségeket támadják. Hegedűs Nándor: Az egész országot támadják ezzel, nemcsak a kisebbségeket. Jumanca kéri, vonják vissza a javaslatot s emlékeztet arra, hogy az ilyen kisebbségellenes intézkedéseknek az országra nézve súlyos következményei lehetnek. Majdnem ötvenezerrel csökkent 8 év alatt a házasságok száma Romániában (Kolozsvár, junius 25.) Nemcsak nyugaton, hanem Romániában is évről-évre kevesebb házasságot kötnek A háború után érthető volt, milliók estek el a harctéren s éppen az a generáció, amelyből a férjek rekru- tálódnak, emiatt a házasságok csökkenését alkalmi jelenségnek tüntették fel, ami pár év múlva javulni fog. Ez a remény illuzóriusnak bizonyult, mert a javulás elmaradt, sőt még rosszabb e téren a helyzet, mint ezelőtt tizenkét évvel. Csupán Romániában majdnem ötvenezerrel esett 1920 óta a házasságkötések száma. Ezelőtt nyolc évvel több mint kétszázezer uj család alakult egy év alatt, 1928-ban pedig csak másfélszáz- czer. N. T. Jonescu, a bukaresti statisztikai hivatal vezérigazgatója állított erre vonatkozólag össze érdekes statisztikát, tehát a leghivatalosabb forrásból ered ez a megállapítás. De a házasságkrizis világjelenség, vasinak államok, ahol katasztrofális méreteket öltött. Legrosszabb az arányszám Spanyolországban, Svédországban és Ausztriában. Több mint valószínű, hogy a házasságválságot nemcsak az emberveszteség idézte elő, hanem a fokozatosan rosszabbodó gazdasági helyzet. Biztos gazdasági alap nélkül nem lehet házasságot elképzelni, ma pedig erre nehéz szert tenni, hiszen nagy tömegeknél a létfenntartás is kétséges. A házasság intézményét megingatta az erkölcsi dekadencia is. Erre mutat a születési arányszám emelkedése, amely sokkal jobb, mint volt ezelőtt 8 évvel. 1928-ban 623.860 gyermek született, míg 1920- ban 539.359. Honnan van ez a szaporulat? Nem nehéz kitalálni: házasságon kívül születtek. Feltűnően nagy a törvénytelen gyermekek, — enfant natúréi — száma. Minden évre ölvenhatezernyolcszáz törvénytelen gyermeket tüntet fel a statisztika. Az egészségügyi intézmények fejlődésére vall az, hogy a halálozás kisebb évről-évre. Ez ellensúlyozza a házasságok csökkenését. A fenti adatok összevetéséből megállapíthatjuk, hogy Romániában a többi országokhoz viszonyi tva, maga« a szaporodás kivéve Bulgáriát, amit egyik állam sem tud fölülmúlni. Romániában minden ezer emberre 15.6 szaporulat esik. Franciaország az egy százalékkal a lassú elfté; felé halad. iemedes
