Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-26 / 142. szám
s XIII. ÉVF. 142. SZÁM. TA BIT' 'iîL~T* ~T~ r~~ if 1 îiijlT Tomboló vihar tört ki a volt régensek nyugdijának szenátusi tárgyalásánál Rokkantak és hadiözvegyek vonultak Sei a szenátus elé, hogy ez alkalomból kérjék az ő nyugdijuknak a felemelését is Man&u minísztereSnök a magas összegeket a rége mseknek a történelmi pillanatokban tanúsított magatartásával indokolta (Bukarest, junius 24.) A szenátus keddi ülésén benyújtották az újságírók nyugdíjintézetének létesítéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a kamara máj megszavazott. Graur szenátor szólalt fel ezután s kérdi, hogy a pénzügyminiszter milyen intézkedéseket foganatosított a nagyváradi Löblé-szeszgyár ellen? Pompilju Joaniteseu válaszol. Bejelenti, hogy a gyár eljárást indított az állam ellem a Qaroflid-féle törvény alapján és a pert meg is nyerte. Vida szenátor a Franco Romana betétesei nevében kéri a kormányt, hogy mentse meg ezt a nagy bankot, amelynél annyi állampolgár pénze volt elhelyezve. Érthetetlennek tartja, hogy a bank vezetőségének tagjai még mindig a® uccán sétálnak és nem vonták njég őket megfelelően felelősségre. Hivatkozik a temesvári Hermes Bank esetére, ahol az igazgatók a maguk vagyonával kellett garantálják a betétesek kielégítését. Pompilin Joanitescn válaszában hangoztatja, hogy a törvény nem ad elég lehetőséget a bankok vezetőinek felelősségrevonására és hogy ebben az irányban uj törvények hozására van szükség. Savin szenátor a bukovinai érseki tanács alapjai, nak kezelése körüli visszaélésekről interpellált. Gradisteanu a volt régensek elleni beszédével felkelti a vihart A szenátus ezután a régenstanács volt tagjainak nyugdijáról szóló törvényt tárgyalja. Gradisteanu liberális érzelmű, jogszerinti szenátor az első szónok s beszéde körül óriási vihar támad. Beszédét azzal kezdi, hogy a törvényjavaslatot nagy gyorsasággal terjesztették be, úgyhogy még szét sem osztották. Felkiáltások: De igenis szétosztottuk. Gradisteann ettől kezdve állandó zajban beszél, úgyhogy csak egy-egy mondatát lehet megérteni. — A javaslat — mondja — amely a kamarában is elég nagy vihart váltott ki, nekünk is aggodalomra adhat alkalmat: micsoda ennek a királyi méretű nemzeti ajándéknak az indoka, amilyent valami szokatlanul nagy szolgálat esetéhen, valami nagy, tudományos, irodalmi, vagy általános nemzeti munkáért szoktak adni. Jobb lett volna, ha nem is tárgyaltatják ez a javaslatot, mivel a tárgyalásnál jogunk van fölvetni a kérdést, hogy megérdem- lik-e azt a volt régensek? Vádolja a volt régenseket óriási zaj tör ki és Gradisteanu percekig nem tud szóhoz jutni. — Jobb lett volna, ha nem nyújtják be ezt a törvényjavaslatot — ismétli. — De ha benyújtották, kénytelen vagyok föltenni a kérdést, hqgy wegérdem - lik-e a nyugdijat? Közbekiáltások: Igen, igen. — Önök azt mondják, bogy megérdemlik, de a közvélemény azt mondja, hogy nem. Most az van hátra, hogy a történelem állapítsa meg majd a volt régenstanács gyengeségét és tehetetlenségét. Nem vonja vissza a súlyos kijelentést Erre a szenátorok fölugrálnak padjukról, újból roppant lárma tör ki, Bratu elnök folyton csenget és fölszólítja a szónokot, hogy vonja vissza kijelentését, amire azonban Gradisteanu nem hajlandó, sőt belekiáltja a terembe: — A történelem a királyok felett is Ítél. Egyes szenátorok a szószék elé mennek s Gradis. teanunak kiáltják: — Takarodjék az emelvényről. Bratu elnök feléje hajol és úgy igyekszik magyarázni neki, hogy vissza kell vonnia a kijelentést. A zajt az elnöki csengő nem tudja lecsillapítani. Amikor egy kissé elcsendesedik a lárma, Gradisteanu csak úgy folytatja: — Ugylátszib, hogy ez a nyugdíj visszafizetése annak a türelemnek, amelyet a régenstanács a kormánnyal szemben gyakorolt, noha ez lábbal tiporta az alkotmányt. Újabb vihar tör ki és zugnak a közbekiáltások: — Lelkiismeretlen. Gradisteanu eseteket sorol fel, amelyekben a kormány szerinte megsértette az alkotmányt. Ilyen volt például a körigazgatási törvény, amit szerinte a ré- genstanács is alkotmányellenesnek minősített. Távoznak a főpapok. — Igen, — mondja — a régenstanács tűrte a nemzeti érdekek megsértését. A közpénzek pazarlását s ugylátszik, bogy ennek visszafizetése akar lenni a most benyújtott törvényjavaslat. A szenátorok ezeket kiáltják feléje: — így nem lohet beszélni! A régensek a korona képviselői voltak. Ez a korona megsértése. A főpapok nagyrésze el is* távozik a teremből, Mania miniszterelnök azonban nyugodtan ül helyén, mosolyog és a ceruzájával játszik. Gradisteanu végül tiltakozik a törvényjavaslat ellen, amely szerinte az egész közvéleményt megbotránkoztatta. Emeljék a rokkantak nyugdiját. A következő szónok Fopovici tábornok, aki kijelenti, hogy mély tisztelettel van a régenstanács volt tagjaival szemben s a javaslatnak a tiszteletadás jellegét adja, de egyben figyelmeztet arra, hogy rengeteg sok hadirokkant, özvegy és árva van, akik nyugdijaikból nem tudnak megélni s ezek ügyének rendezését ia szükségesnek tartja. Mircea szenátor sajnálkozását fejezi ki afölött, hogy Gradisteanu az ügyet politikai térre -vitte át. A miniszterelnök a volt régensek magatartásáról Seinescu előadó indokolja meg ezután a törvény- javaslatott és annak morális és anyagi oldalát fejtegeti. Véleménye szerint nem is lett volna szabad a javaslatnak vitát előidéznie. Maniu emelkedett ezután szólásra s örömét fejezte ki, hogy a szenátus, kevés kivételtől eltekintve, a törvényjavaslat mellett van. A parlament és a kormány ezzel nemzeti kötelezettséget ró le. Igaz, hogy a kamarában is vita volt a kérdés körül, de ott nem akadt senki, aki azt a Gradiisteanuéhoz hasonló tónusban tárgyalta volna. Ő érti különben Gradisteanut, aki olyan légkörbe élt, ahol hozzászokhatott a törvénysértésekhez és igy most mindenben azt i lát. Méltatja a volt régensek érdemeit, akik zökkenés nélkül vezették át az országot a történelmi pillana tokban. A régenseknek ezentúl is nagy kötelezettségeik lesznek és nem volna méltó az, hogy részük legyen az egzisztenciális küzdelmekben. Popqviei tábornoknak válaszplva kijelenti, hogy a nemzetnek valóban nagy kötelezettsége van a rokkantakkal és árvákkal szemben is és leszögezi, hogy ezeket a kötelezettségeket egyetlen kormány sem teljesítette úgy, mint a mostani. Felvonultak a rokkantak Ami alatt a szenátusban ez a nagy vita folyt, mintegy kétszáz hadirokkant, özvegy és árva vonult fel az épület elé. Kiáltások hangzottak el: __Emeljétek fel a nyugdijainkat! Éhezünk! A tömegből egy küldöttség ment föl a szenátusba, ahol Moldovan egészségügyi államtitkár fogadta őket s kijelentette előttük, hogy a nyáron bizottság fogja tanulmányozni a rokkant nyugdijak rendezésének ügyét. A vasúti visszaélésekről a kamarában A kamarában kedd délelőtt napirend előtt Seiean kormánypárti az elemi iskolák számának szaporítását kéri. Breban képviselő a vasutak nehéz helyzetére mutat reá, aminek a visszaélésekben látja okát. Megállapítást nyert szerinte az, hogy a szállítások kifizetése körül egyes hivatalok lelkiismeretlţniil jártak, el. Bizonyos szállítók kétszer is megkapták pénzüket, mások egyszer sem. Kéri az ügy megvizsgálását és a, bűnösök példás megbüntetését. A munkásbiztositók Jumanca szocialista a munkaügyi minisztériumtól kérdi meg, hogy mikor terjeszti he a mnn- kásbiztositók egységesitéséről szóló törvényt. Joanitescn volt miniszter: Melyik törvényt? Eddig kettő készült el és az egyiket a minisztertanács nem fogadta el. Leon Lupu-párti képviselő az iránt érdeklődik, hogy Besszarábiában kicsoda tulajdonképpen a tartományi igazgató? Angelescu belügyi államtitkár: Besszarábia tartományi igazgatója Pan Halipa. Leon: Pan Halipa egyszer miniszter, egyszer tartományi igazgató, Ezt a helyzetet tisztázni kell. A sóbányák rabjai Napirenden az állami monopóliumok megszervezéséről szóló törvény szerepel, amelyhez Joaniteseu szól hozzá. Általában jónak tartja, kifogásolja azonban azt, hogy nem szünteti meg a sóbányákban folyó kényszermunkát. Sürgeti a monopóliumnál dolgozó tisztviselők statútumát. Popovici pénzügyminiszter megállapítja, hogy ez a törvény a stabilizációs törvényt egészíti ki és lehetővé teszi, hogy ennek alapján a monopóliumok uj kölcsönt kapjanak. A kényszermunkát nem szüntetheti meg, mivel az a büntetőtörvénykönyv dolga. A kamara ezután a törvényt megszavazta. A telefon koncesszió A délutáni ülésen a biztositó intézetekről szóló törvény volt napirenden, amelyhez Fischer József nehány módosító javaslatot nyújtott be. A kamara megszavazta a természeti szépségek védelméről szpló törvényt s a Panu volt újságíró özvegyének nyugdijáról szóló törvényjavaslatot. Manoileseu közlekedésügyi miniszter terjesztetté be ezután a telefonkoncesszióról szóló törvényjavaslatot. Előkészületek a koronázásra Illetékes helyen úgy tudják, hogy a király koronázása szeptember 21-én lesz. A koronázási ünnepségeket Gyulafehérváron tartják meg. Bratianu Vintila ellen összefogtak a barátai is A Curentul értesülése szerint a liberális párt vezetői Argetoianu kezdeményezésére, anélkül, hogy Bratianu Vintilát értesítették volna, tanácskozást tartottak. Argetoianu nyíltan felrajzolta a párt helyzetét. A pártnak feltétlenül lojalitási nyilatkozatot kell tennie, máskülönben teljesen eltűnik. Midőn Byatianu Vintila ebben az irányban nem teszi meg az első lépést, a pártnak kell azt megtennie és Bratianu Vintila vagy alkalmazkodik a párt akaratához, vagy levonja a következtetéseket. Általános az a vélemény a liberálisok között, hogy Bratianu Vintila le fog mondani a pártelnökségről. A lemondás után összehívják a párt rendkívüli kongresszusát, amely azután hűséget esküszik a királynak. Az Adeverul legutóbbi száma is foglalkozik a liberális kérdéssel. Bratianu Vintilának föltétlenül távoznia kell a párt éléről. Hogy valóban ez lesz a fordulat, az is bizonyltja, hogy Bratianu Vintila, aki minden nap fel szokott menni a klubba és a Viitorul szerkesztőségébe, szombat óta nem hagyta el lakását. Gheorghe Bratianu kedden magához kérette az újságírókat, akik előtt kijelentette, hogy egyre több és'több liberális tagozat jelenti be a hozzá való csatlakozást. Legújabban a balcii, sorocai ég cetatea albai tagozatok csatlakoztak. Akciójának két célja van, az egyik az* hogy a normális kapcsolatokat fölvegye a kormánnyal, a másik, hogy egészen uj alapokra fektesse a pártot. A másik liberális csoporttal való kibékülése nem lehetséges, ö a maga alakulatát tekinti a liberális párt tűzhelyének s igy azoknak kell őhozzá jönniök.
