Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-25 / 141. szám

6 Hill. V7X. HK. 89ÄU. ~'ri Mit kereseti Loucheur Bukarestben 7 Ma egyetlen középeurópaí állam sem kap kölcsönt Párásban, de ha egyesítik igényeiket, akkor igen (Piri*, juniua 23.) Nemrégiben az Europe Nou­vella oásnü neves francia politikai éa pénzügyi folyó­iratban érdekes cikk jelent meg Marcoli Ray tollából Középenrópa pénzügyi helyzetéről éa a közeli jövő le­hetőségeiről. Marcel Ray, aki Lonchenr-t legutóbbi bel­grádi, bukaresti, budapesti és prágai utján elkiérte, a cikkben egy egészen ej kölcsönrendszer előnyeit éa lehető­ségeit fejtegeti s vélemény« azonos Loueheuréval. Eszerint a jelenlegi helyzetben a* volna a legelőnyösebb, ha a nyugati nagy­tőke nem egyes országoknak, hanem országokból ala­kult csoportoknak nyújtana együttes, csoportos hi­teit. A csikk megjelenése után a bukaresti Adeverul ci­mü lap tudósitója kért intervjut Marcd Ravltíól, aki elmondotta, hogy Louöheurrel való együttes utazá­suk után azonnal tájékoztatták a francia politikai kö­röket tapasztalataikról ál azonnal erélyes akcióba kezd­tek. Középeuiópa országainak sürgősen hitelekre van szükségük, hogy minél gyorsabban kivor- gődhossenek a jelenlegi nyomasztó mezőgazda- sági krízisből. 6 a maga részéről a leghelyesebbnek az államok egy csoportja részéra nyújtott csoportos hitel formáját tart­ja. A tudósítónak arra az ellenvetésére, hogy az or­szágok ilyen csoportjainak létesítése nagyobb nehézsé­gekbe ütközik és hogy külön hitelekre is 6züksóg volna, Ray a következőket mondotta: — Nem lálttom lehetőségét annak, hogy például Ro­mánia közelebbről kölcsönt köthessen Párisban. A pil­lanat erre nem alkalmas. Nemcsak Önök azok, akik kölcsönt óhajtanak. Itt van Jugoszlávia, amelynek kölcsön kellene a dinár stabilizálására. Itt van Ansz­tria, amelynek szintén olyan szükségei vannak, ame­lyek nem várhatnak. íme három ország, amely kon­kurál egymással. Ez azonban nem volna semmi, mi­vel Franciaországnak rengeteg tőkéje van. De láthatták azt a kampányt, amelyet több fontos lap folytatott a közép- és keleltteurópai államoknak nyúj­tandó hitele ellen. Bizonyára olvasta azokat a hatá­rozottan negativ nyilatkozatokat!, amelyeket ebben az irányban a Credit Lyonnais és ezután más francia ban­kok: igazgatói tettek. Még Leon Blum is ellene nyi­latkozott a kamarában bizonyos kölcsönöknek. Mind­ennek hatása volt. A közönség most nem ima alá valamely kö­zép- keleteurópai állam részére szóló kibo­csátást. Nagyon sajnálom és Louclieur is sajnálja ezt, mert úgy ő, mint én nagyon szeretnénk, ha Románia megtalál­hatná nálunk a szükséges pénzügyi támogatást. Szer renesetlenségre nem változtathatjuk meg a helyzetet s így úgy Loucheur, mint én arra gondoltunk, hogy a kérdéses államoknak sokkal könnyebb vol­na kölcsönt találni, ha egyesülnének maguk között s így közösen jelennének meg, közös garanciákkal Pá­rásban és a többi tőkepiacokon. ötvenmillió dolláros kölcsön a fekete­tengeri flotta kiegészitésére. Páráiból jelentik: A Chicago Tribune londoni érte­sülése szerint a román kormány az angol fegyveripar képviselőivel egy ötvenmillió dolláros kölcsön ügyében tárgyal. A kölcsönt Románia a feketetengeri flottá ki­egészitésére fordítaná. A lap szerint nem valószínű, hogy az angol külügyminisztérium az angol-orosz kap­csolatok miatt szívesen fogadja a tervet. Kémkedés vádjával két évi * börtönre ítéltek egy arad! minőt Nagy érdeklődés mellett folyt le a rendkívüli pőr tői* vény ssséki főtárgyai ása (Arad, juniua 28.) A* aradi törvényszék hétfőn tárgyalta le Knbelkáné Vass Anna, ismert aradi uri- nő, dr. Vass Sándor aradi főorvos leánya nagy port felvert kémkedési pőrét, amely iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg. A közönség már jóval kileno óra előtt megszállotta a hatalmas esküdtszéki terem padsorait. Ott voltak a vádlott rokonai, jóbarátai, ismerősei és nagy számmal jelentek meg az újságírók éa a* ügyvé­dek. A vádlottat kileno óra előtt nehány perccel vezet­ték elő. Vasa Anna nagyon elegánsan volt felöltözve, kék selyem kompiéban, panama kalappal és egyáltalá­ban nem látszott levertnek. Jókedvűen és bizakodón tekintett ismerősei felé. Mellette foglalt helyet a vád­lottak padján Harangozó Mihály, volt vasúti tisztvise­lő, aki a vád szerint a kémkedésnél segítségére volt s a levelezést közvetítette, továbbá Czigány Tódor vas­úti munkás, aki a futára lett volna. A tárgyalást Costa János bíró vezette, míg a vá­dat Gitta Ágoston ügyész képviselte. Az első padsor­ban három százados foglalt helyet, mint a katonaság képviselői, élénk figyelemmel kisérték a tárgyalás me­netét. (UNIVERSAL): :j r „ kimofyótaö TrnnntiffîiriirifiprBiTiiTtfiiii~nrmnnn rir rr mr-rurr" - ţ—~nr i .n r~-nnirnfínrnmininiinripni1HMH(rr~> Biztosítsa ingatlanát,házát,éle­tét a MINERVA BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASAG-nál, Kolozsvár, Calea Regele Fer­dinand (v. Ferencz József-u.) 37. sz. Telefon: 12-57. Vass .unna kihallgatásánál elmondotta, hogy el­vált asszony, édesatyja él, vagyona nincsen és 42 éves. Nem tud románul és kéri, hogy magyarul hallgassál: ki, amire Costa elnök elrendelte a magyamyelv hasz­nálatát. Felolvassák a vádiratot, amely szerint 192!) folyamán a román állam ellen kémkedett, azzal, hogy belépett egy magyar kémszervezet szolgálatába és a román katonai alakulatokról s egyéb katonai természe­tű ügyekről felvilágosításokat szerzett és juttatott el megbízóihoz. A vádlott elmondotta, hogy 1925 óta anyagi viszo­nyai rendkívül meggyengültek. Arra gondolt, hogy a Népszövetségnél helyezkedjen el, mivel több európai uyşlvct beszél s el is utazott Becsbe és Budapestre, de mindenütt csak Ígéreteket kapott. A vonaton visszafe­lé utaztában találkozott egy magas fiatalemberrel, aki Dezső Lászlónak mutatkozott be s megígérte, hogy ösz- szeköttetéseinél fogva gondoskodni fog róla. Pár bét múlva levelet kapott Mák József aláírással s ebben a/ illető kérte, hogy közölje az aradi magasrangu kato­natisztek cimét és azt, hogy Aradon milyen és mennyi katonaság tartózkodik. Kioktatták, hogy hogyan írja vegytintával a levelet és vegytintát is kapott. A levél­re ő több aradi katonatiszt nevét és cimét közölte, fontos adatokat azonban nem közölt, mivel ilyenekhez nem is juthatott hozzá. Az elnök közbevetésére, hogy a vizsgálóbírónál mást vallott, azt mondja, hogy a vizsgálóbíró szigorú ember volt, aki olyanokat is beirt a jegyzőkönyvbe, amiket ő sohasem mondott. Egy ízben kapott 500 pen­gőt s ez volt összeköttetésének egész eredménye. Han­goztatta-, hogy a másik vádlott, Harangozó Mihály teljesen ártatlan s az ellenkező vallomást a vizsgáló- bii-ó előtt lelki presszió alatt tette, mivel azt mondot­ták neki, hogy 83 éves édesatyját is be fogják idézni. Czigány Tódort az ügyészségen ismerte meg. A délutáni tárgyaláson a tanukat hallgatták ki. Manafu vezérkari ezredes vallomásában azt mondta, hogy szerinte nagy kémkedési szervezetről van szó, amelynek szálait miég nem is derítették fel. Hasonló értelemben vallott Popovici kapitány és Paunescu alez­redes is. A törvényszék az ítéletét este 8 óra tájban hirdeţ- t« ki, « eszerint Vass Annát két évi, Harangozó Mi­hályt egy évi börtönre ítélték, mig Czigány Tódort föl­mentették. I ■■■■ m I- ■ ) I II I ■ ...... . A kisebbségi kérdést megoldhatat­lannak mondotta az Aradon meg­interjúvolt üarinkovics Jugoszláv külügyminiszter Aradi tudósítónk jelenti: Marinkovica jugoszláv külügyminiszter a kisantant konferenciára menet átutazott Aradon és nyilatkozott a «ajtó képvi­selői előtt. Kijelentette, hogy a konferencia egyik fontos célja, hogy gazdaságú együttműködést létesítsen a kisantant államok között. Páneurópa terve neki egyénileg szimpatikus, álláspontja megegyezik a kia- amtant hivatalos felfogásával. A Habsburg-kérdés sze­rinte nemzetközi jellegű és nemcsak Magyarország belügye. Tiltakozott az ellen a beállítás ellen, amely a kisantantot szláv alakulatnak akarja feltüntetni. A kisantant politikai és nem etnikai szervezkedés. Len­gyelország nem fog belépni a kisantantba, amely ki­mondottan hármias szövetség. A kisebbségi kérdésről azt mondotta, hogy a kisebbségeket nem lehet kielégí­teni, nincsen olyan ember, aki sorsával teljesen meg yolna elégedve. Egy kallódé gránát felrob- hani Bíró Lajos dési iroda- %azgat© kesében, s megölte a szerencsétlen embert (Dés, június 23.) Hétfőn reggel 6 órakor óriási robbanás keltett nagy riadalmat Désen. Esze­veszetten futottak ki az emberek lakásaikból és ré­mülten érdeklődtek, mi történt? Kiderült, bogy Biró Lajos ügyészségi irodaigazgató házában tör­tént katasztróf ái is kimenetelű ekrazit robbanás. Biró Lajos hétfőn korán reggel azzal a céllal ment ki a kertjébe, hogy egy szilvafa alatt össze­gyűjtött kőhalmazt a ház végéhez hordja. Ugylát- szik a kövek között egy eldobott gránát lehetett, ami aztán, amikor a gyanútlan Biró a kosárba bedo­bálta, felrobbant. A szerencsétlen ember a helyszí­nén meghalt, mert a felrobbant ekrazit kiszakitotta a beleit és két ujját is teljesen összeroncsolta. Az ügyészség 7 órakor már kiszállott a hely­színére. Dr. Rosca vezető ügyész és dr. Paseu vá­rosi főorvos eleinte abból a feltevésből indultak ki, hogy Biró öngyilkosságot követett- el, a nyomozás' adatai azonban mindenben megcáfolták ezt a gya­nút. Biró teljesen rendezett viszonyok között, csa­ládjával a legharmóaikusabb életet élte és semmi oka nem volt az öngyilkosságra. Désen általános a részvét a becsületes, puritán tisztviselőnek ismert Biró családja iránt. Pofonokkal záródott a megszökött tíési kereskedő csődvagyonának elárverezése (Dés, juratus 23.) Megírta anakidején a Keleti Újság, hogy Koós Jakab dési kereskedő jelentős adós­ságok hátrahagyásával és ugyancsak jelentős összegek­kel a zsebében, külföldre szökött. A felháborodott hi­telezők csődöt kértek Koósnak a Désen maradt va­gyonára, amit a törvényszék el is rendelt. Dr. Boca dési ügyvéd mint osodtömeggondnok tegnapra árve­rést tűzetett ki a az árverésen két komoly vevő jelent­kezett: Singer Jakab dési kereskedő és Hirsch Jakab kiskereskedő. Az árverezők 500 ezer lejre verték fel a csődvagyon árát s végül is Singer Jakab maradt a győztes. Az árverés megtörténte után gyanús sugdolédás tá­madt Singer és az árverésen szintén megjelent Hirsch Samu, Koós sógora között. Annyit lehetett csak hal­lani, hogy Singer dühösen felkiált: — Kifizettem a vételárat és most minden as enyém. — Szegyei je magát! — riposztozott Hirsch Samu, mire Singer pofonokkal fenyegette meg ellenlábasát. Hirsch erre korához és termetéhez szokatlanul gyors mozdulattal hatalma« pofont méri le Siugcroek. Csak a rendőrség beavatkozása vetett véget a vereke­désnek. Az affér mindkét hősét előállitották a rendőr­ségre, ahol Hirsch a következő leleplezésben adta ma­gyarázatát a történteknek: — Az árverés «lőtt, — mondotta, — Singer ia a megszökött Koós sógorai megállapodtak abban-, hogy csak egy darabig árvereznek s a megbeszélt vételár el­lenében Koós rokonainak birtokában marad a csődva­gy oţi. Azt is megbeszélték, hogy később választott bí­róság fogja megállapítani, hogy mit érdemel Singer ez­ért a szerepért. A ravasz Singer Jakab azonban csak szinleg ment bel® az üzletbe s a végén, a maga szá­mára tartotta meg az elárverezett ingatlant, amihez rendkívül olcsón jutott hozzá. Az ügynek a bíróság előtt lesz folytatása.

Next

/
Thumbnails
Contents