Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-23 / 140. szám
ti Till. ÉVF. HO. BZ AM. 1 iROSE©*»^ Äy äS/BQ követeljen biztosító KAPSZULÁT a dög csirák hordozója, valamint az összes többi férgek egyszerű permetezése által biztosan elpusztulnak! v Egyetlen világhírű illatosított rovar irtó „ .......................rmTTTHnr;-TT; »rrTTTTTTTT KAPHATÓ: A DROGUERIA, GYÓGYSZERTÁR ÉS ILLATSZERTARAKBAN Nagybani lerakat; Bucureşti, Str. Plantelor,26. Az állam által beszüntetett iskolák tanárai csak az államtól kaphatnak nyugdijat Közel hétszázezer lejt Síéit meg a máraraarosszígell törvényszék Kelemen Ferenc volt tanárnak a seiamilőszék határozata alapján, azonban az nj Ítélet a megszüntetett gimnáziumnak adott igazat Érdekes elvi jelentőségű Ítéletet hozott a márama- rosszigeti törvényszék. Megállapítja ez az ítélet, hogy azoknak a felekezeti iskoláknak a tanárairól, amelyeket az állam szüntetett be és ezek a tanárok nyugdij illetményeiket az Országos Tanáregyesülethez fizették be, az állam köteles gondoskodni, illetve csak az állammal szemben léphetnek fel nyugdíjigénnyel. A négy év óta húzódó rendkívül érdekes per előzményei és lefolyása a következő: Amikor a közoktatásügyi minisztérium 1921-ben a nagymultu máramarosszigeti református líceum működését beszüntette, az intézet tanárai közül többen, igy Kelemen Ferenc tanár is állás nélkül maradt. A beszüntetett líceumnak — önálló jogi személy lévén — nagyértékü ingatlan vagyona maradt, amelyet a beszüntetés után is tovább kezelt az egyházmegye felügyelete alatt álló és általa kinevezett igazgatótanács és ez meg is tett mindent arra vonatkozólag, hogy az iskola ismét megkezdhesse működését. Ilyen körülmények között az állásnélkül maradt tanároknak is havi segélyeket nyújtott abban a reményben, hogy sikerülni fog az iskola megnyitását keresztülvinni, amikor aztán ismételten fogja folyósítani azoknak teljes fizetését. Az iskola megnyitását azonban nem sikerült kieszközölni, mire az igazgatótanács 1922 január 2-án tartott ülésén úgy határozott, hogy kizárólag humánus szempontból valamelyes végkielégítést ad azoknak a volt tanároknak, akik nem tudtak elhelyezkedni. Így Kelemen Ferencnek is megszavazott 100.000 lejt. Mivel azonban a trianoni békeszerződés a márama- rosi egyházmegyét, amely eddig a felügyeletet gyakorolta, szétdarabolta s évek múltak el, amig a reformátusok egyházi beosztódása rendezést nyert, ez a határozat csak 1926-ban kerülhetett a nagybányai egyházmegye elő — mint amelyhez a máramarosi református területek kapcsolódtak. Az egyházmegye az igazgatótanács határozatát nem hagyta jóvá, a további fórum, az egyházkerület azonban megerősítette azt. Kelemen Ferenc tanár azonban a felajánlott végkielégítést nem fogadta el, hanem dr. Rózsi Béla szigeti ügyvéd utján pert indított a líceum ellen, amelytől nyugdijat követelt. A járásbírósághoz beadott keresetében Kelemen Ferenc arra alapította követelését, hogy neki a líceum köteles nyugdijat adni, mert amikor az iskolát bezárták, az igazgatótanács megtiltotta neki az eskü letételét, nem engedte, hogy Szigetről elköltözzék, sőt még jóidéig fizetési előleget is adott neki. A líceum természetesen megcáfolta ezeknek az állításoknak a valódiságát, a járásbíróság azonban részben mégis helyt adott a keresetnek és megítélt Kelemen Ferencnek a Uccum terhére 270.000 lej végkielégítést. A líceum fellebbezése folytán az ügy a szigeti törvényszék elé került, amelynek Manea-Grad tanácsa aztán több tárgyalás után feltűnést keltő határozatot hozott. A törvényszék ugyanis mindenben helyt ^dott a keresetnek és kötelezte a líceumot arra, hogy Kelemen Ferencnek fizessen ki visszamenőlegesen 685.039 lejt, valamint havi 11.242 lejt mindaddig, amig él, vagy amig nyugdíjjogosultságát az állam elismeri. A feltünéstkeltő Ítélet ellen a liceum felfolyamodással élt a bukaresti semmitőszékhez, ahol képviseletével dr. Plopu János nyug. kúriai bírót, illetve semmi- tőszéki tanácselnököt, a hírneves nagyváradi ügyvédet bízta meg. A semmitőszéki tárgyalás során dr. Plopu pontről- pontra rámutatott a törvényszék ítéletének tarthatatlanságára és a felperes által felhozott indokokat megcáfolta. Kimutatta, hogy nem áll meg a felperesnek az az állítása, hogy a liceum igazgatótanácsa megtiltotta az eskü letételét, sőt ellenkezőleg, az igazgatótanács jegyzőkönyvével igazolta, hogy az felszólította a tanácsokat az eskü letételére, de azok és köztük a felperes is, megtagadták ezt, ami egyik jelentős ok volt az iskola bezárására. Az sem áll meg, hogy az iskola nem engedte el a felperest, mert hiszen Kelemen Ferenc nem sokkal később át is lépett a szigeti állami líceumhoz, ahonnan azonban később elbocsátották. Ami viszont a fizetéselőleget illeti, erre vonatkozólag szintén jegyzőkönyvekkel igazolta dr. Plopu, hogy ezt az igazgatótanács csak azért folyósította, mert abban a meggyőződésben volt, hogy sikerülni fog az iskolamegnyitást kieszközölni. A semmitőszék ezeket az őrveket magáévá is tette, a törvényszék Ítéletét megsemmisítette és ntasitotta a szigeti törvényszéket, hogy ezekhez az irányelvekhez igazodva tárgyalja le ismét a fellebbezést és hozzon nj Ítéletet. így került az ügy ismét a szigeti törvényszék elé, ahol annak Moys-Piller tanácsa foglalkozott a perrel. A törvényszék a márciusban megtartott első tárgyaláson utasította a líceumot, hogy mutassa be azt a pályázati hirdetményt, amelynek alapján Kelemen Ferencet annakidején megválasztották, valamint mutassa be azokat az 1922, 23 és 24-ből kelt igazgatótanácsi jegyzőkönyveket, amelyek a Kelemen Ferencnek folyósított fizetéselőlegekről szólanak. A liceum ennek a következő tárgyaláson eleget is tett és ekkor megállapitást nyert, hogy a liceum a tanároknak nem fizet nyugdijat, mert azok a pályázati feltételek szerint nyugdíj illetményeiket az Országos Tanáregyesület nyugdíjpénztárába fizetik. Az 1922-ben kelt igazgatótanácsi jegyzőkönyv azt tartalmazza, hogy az igazgatótanács abban a meggyőződésben lévén, hogy az iskola megnyitását sikerülni fog kieszközölni s éppen ezért 7 hónapra megszavaz Kelemen Ferenc részére 500 lej havi előleget. A hét hónap lejártával azonban az iskola csak nem nyílt meg, mire az igazgatótanács 1923-ban úgy határozott, hogy bár erre semmi nem kötelezi, még egy további évré folyósítja a havi 500 lej segélyt. Ugyanezt megismételte egy év múlva, de akkor is kihangsúlyozta az igazagtótanács jegyzőkönyve, hogy a liceum ezt csak méltányosságból teszi, anélkül, hogy erre kötelezettséget érezne. A törvényszék ezen indokok alapján helyt is adott a fellebbezésnek és tegnap kihirdetett Ítéletében Kelemen Ferenc volt tanár keresetét teljes egészében elutasította és kötelezte, hogy a Uccumnak 16.400 lej perköltséget 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizessen ki. Az ítélet indokolása kimondja, hogy Kelemen Ferencnek csak az államtól van joga nyugdijat igényelni, mert nyugdijilletékeit annakidején az Országos Tanáregyesülethez fizette ki, annak pedig Romániában a román állam a jogutódja. Két helyről viszont senki nem élvezhet nyugdijat. Megemlítjük egyébként, hogy a pervesztes tanár még a mult cv folyamán, az esküt nem tett tisztviselők nyugdíjjogosultságának elismerése során bejelentette az állammal szemben nyugdíjigényét. MEGÉRKEZETT A BREMER MftGGENMACHER Korononsőr M.& mh%m ) ) ) ) ) ) ) Naposba friss csapolás i „ROSíDA1* kertben! s mans
