Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-22 / 139. szám
mu, *m. m, szám. 1 3 azt kérdezi Rush tói, hogy milyen nemzetiségű: — Szocialista vagyok! _ kiáltja Rusu. A blokk tagjai újból a terem közepén lármáznak. Az izgatott atmoszférában szólásra emelkedik Docan Sidonia úrasszony is, aki messze hallható hangon jelenti ki: — Mi nem csinálunk politikát ! Erre általános helyeslés tör ki minden oldalon. A rövid, de bölcs felszólalás egy pillanatra észre- tériti a közgyűlés férfi tagjait is. Â délelőtti botrányok záróakkordja A nagy lármában és tumultusban megkezdődött a szóbeli szavazás. Ez úgy történt, hogy a közgyűlés jegyzője olvasta a nevet és arra kellett válaszolni, hogy a bizottsági tag négy, vagy két alpolgármestert akar. A magyar tanácstagok közül először Réthy Károlynak a nevét olvasták, aki magyarul mondotta, hogy a négy alpolgármester mellett szavaz. Az óriási lárma szólamát Catuneanu profesz- szor adta meg azzal, hogy Réthy provokálja a románságot. Réthy erre felállott a paciban s harsány hangon adta meg a választ, hogy joga van magyarul szavazni. Ä blokkisták őrült zsivaja azt akarta elérni, hogy a magyarul leadott szavazatot érvénytelenitsék. A liberális-cuzisták kiugráltak a padokból és a kisebbségi padsorok felé kiáltoztak. A padok végéről a szociáldemokraták mentek velük szembe és egyszerre tulkiáltották az egész zsivajt. Előbb Rusu Simonnak, majd a többinek lehetett hallani a hangját, majd amikor a lárma igy sem ült el, Bruder Ferene ment ki az elnöki asztalhoz s stentori hangon kiáltotta mély felháborodását: — Minket akarnak terrorizálni!? _ kiáltotta, többek között. Itt mindenki olyan nyelven beszél, ahogyan tud. A magyar tanácstagok, nehogy a szavazataikat megsemmisítsék, egymásután igy sza- avztak: négy __patru. Négy alpolgármestere lesz Kolozsvárnak A délutáni gyűlésre a választások maradtak s természetesen a liberális-cuzista blokk nem változtatott s viselkedésén. Kiabáltak, süvítettek, zajt csaptak, padokat verdestek. A kisebbség és szoeiáíisták hol mosolyogtak, hol méltóságteljes komolysággal néztek el a zsivaj felett. A négy helyettes polgármester megválasztását is ebstrukciós vitával akarták minél jobban elhúzni. A vitatkozó blokkisták hosszú obstrukciós beszédeire hol Soeol Aurel dr., hol Pop Jonel dr. adták meg a választ. Hosszasabb vita és felkavart botrányok között ment végbe különösen a tanácsválasztmány ötödik tag— Fordulj vissza! Fordulj vissza! — kiáltozták a többiek is egyszerre. Áttüzesedett, ó'rületbe hajtott, vad tekintetek meredtek mindenfelől a fiatal halász felé. — A Vészmadár előre megy — kiáltotta rendíthetetlenül. — Félre onnan kölyök! — ordította Martin és felugrott a kormánypadra. Pieró belerúgott a mellébe s az ember egyetlen hörgő kiáltással hátrabukott. — Giacomin apó, Beppo, Paolo és azok, akik velem vannak, ide hozzám! — ordította Pieró. A bárom öreg és még két matróz kilépett a csoportból. Mária, fogd a kormányt! Ti vigyáztok reá, hogy senki hozzá ne érjen! — rendelkezett. — Nektek mégegyszér mondom; fel a tartalékvitorlával... — Mozgás! — ordította a mozdulatlanul álló csoport felé. — Húzd fel magad! — válaszolta szemtelen hangon az egyik matróz. — Fel a 'tartalékvitorlával!... Azt mondtam! — ordította Pieró. Leugrott a kormánypadról s az öklével belevágott a matróz arcába. Vér és véres nyál bugy- gyant elő az ember szájából s a vérrel együtt állati kiáltás. — Húzd fel magad!... Azt mondtam — válaszolta és öklével Pieró felé sujtótib. Az erős ököl az állán érte a fiatal halászt. Hátratántorodott s egy pillanatig mereven nézett maga elé, majd rettenetes hörgő kiáltás tört elő a melléből. Reávetette magát az előtte álló matrózra, egy lökéssel a földre dobta. Az estében belekapaszkodott és magávalrántotta. Pieró rettenetes öklével belecsapott az arcába, de az nem engedte el, lábával, kezével átkarolta és a földön tartotta. — Gyertek! — kiáltotta a többiek felé vinnyogó, hörgő hangon s szétvert szájából kibuggyantak a véres fogak. Pieró öklének kemény ütései reázuhantak az arcára, torkára, mellére, de ő nem törődött vele, ádáz kapaszkodó erővel szorította magához. — Gyertek, gyertek! lihegte. Az emberek reádobták magukat, csupán két matróz maradt állva és félre húzódott a csoporttól. Egy halom vonagló, vergődő kar csapkodott a fedélzeten, összefonódott lábak rugdosták, hörgő, fuldokló, dühös, fájdalmas orditások hallatszottak, néha Pieró hatalmas karja kicsapott a többi közül és bele vágott, mintegy óriási barna korbács. (Folytatjuk.) sági helyének betöltése. A törvény szerint egy hely a blokkot illeti meg s a blokkisták Bornemisa Sebestyént akarták beválasztatni, a többség azonban kétszer egymásután a blokk tagjai közül más nevekre szavazott. A többséget kapott tagok szolidaritásukra hivatkozva nem fogadták el a megválasztást. Egyszer a többség fehér lappal szavazott s Bornemisa ekkor sem kapta meg a szükséges szavazatokat. Bomemisának állandóan tizenegy szavazata volt, ellene mindig 28 esett. Végül kérésre fordították a dolgot, majd Mihali primar és Rakovitza professzor békítő beszédeire kiadták a nemzetipártiak a jelszót, hogy be kell engedni Bor. nemisát a tanácsválasztmányba. így nehány szavazatot kapott a nemzeti pártból és sikerült is bejutnia. A verifikáló bizottság választásánál is felajánlott a blokk számára a többség egy helyet. A választások eredményei a következők: Helyettes polgármesterek: János Gáspár dr. magyar, Bartalis Sándor szociáldemokrata, Marton Ernő cionista és Tuffli Riehard nemzetipárti. (Bukarest, junius 20.) A szenátus pénteki ülésének eseménye Dori Popovici bukovinai nemzeti parasztpárti szenátor, volt avereseánus miniszter hatalmas interpellációja volt az általános politikai helyzetről. Dóri Popovici harmincéves politikai múltjára hivatkozik, amikor vállalkozik a helyzet kritizálására. A kormány szerinte rossz utón indult el és a pártja belső válságai miatt nem tudja feladatát megoldani. Véleménye szerint a közélet minden ágában a felbomlás jelei mutatkoznak, úgy közgazdasági, mint erkölcsi, közigazgatási és politikai téren. Igaz, hogy másfélévi kormányzás nem elég a teljes konszolidáláshoz, a javulás jeleinek azonban már mutatkoznia kellene. A gazdasági helyzetet vizsgálva, kritizálja az agrárreform megvalósítását. A falusiakat azonnal jó mezőgazdasági felszereléssel kellett volna ellátni, fel keltett volna állítani a földhitelintézetet. Ha 1922 óta összegyűjtöttek volna a falusiak részéről a földek megváltására befizetett összegeket, most ez hatalmas tőkét jelentene. A jelenlegi Kormány sem tett ebben az irányban majdnem semmit, csupán plátói törvényeket alkotott. Van földhitelintézeti törvény földhitelintézet nélkül. Az állami javak értékesítéséről is törvényt hoztak, de az értékesítéshez nem áll rendelkezésre tőke. A politikában nem elég a szorgalom, elsősorban sikerekre van szükség. Egy lépés sem történt aziránt, hogy o telekkönyvi rendszert, amelyet pedig a külföld óhajt, bevezetnék az ókirályságba is. Madgearu közbe akar szólni, amire Dori Popovici erélyesen válaszol: Senkinek sem engedem meg, hogy megzavarjon. A szónok sorra veszi ezután az ország főbb problémáit. A nép közhangulata szerinte a legnagyobb mértékben elkeseredett és a kormány még sem javít a helyzeten . A pénzpocsékolás tovább tart, a hivatalnokok számát nem csökkentették. Jó, becsületes hivatalnoki karra volna szükség. — Ismerem a hivatalnokok helyzetét — mondja — mivel én is voltam hivatalnok, háld* Istennek, nem Romániában. Nagy tumultus támad, Dóri Popovici azonban nem zavartatja magát és igy folytatja: — Igen, igen. Ausztriában jól kezelték a hivatalnokokat és nem volt szükség arra, hogy sneg nem engedett eszközökhöz forduljanak jövedelmeik szaporítására. Ezután azt fejtegeti, hogy a nyugdíjazások nem csökkentették a hivatalnokok számát. Madgearu: Ez nem áll. Dori Popovici: Sehol sem volna megengedhető, hogy egy miniszter az igazságnak meg nem felelő módon válaszoljon. Popovici: Mennyibe kerültek azok a külföldi utazások — kérdi — amelyeket a földhitelintézet felállítása ügyében tettek. Bírálja a közigazgatási reformot, amely megint csak pénzpocsékolást jelent. Az igazgatóságoknak semmi lényeges szerepük nincs cs csak felesleges összegekkel terhelik a költségvetést. Beszéde végén Az állandó választmány tagjai: Decin dr.-né, Moldovan Antal nemzetipártiak, Ujvárossy Miklós magyar, Russu Simon szociáldemokrata, Bornemisa Sebastian a liberális-» verescanus blokkból. Póttagok: Bernád Ágoston dr. magyar és Noszin Mór cionista. Az igazoló és ellenőrző bizottság tagjai: Pop Jonel dr. nemzetipárti, Zágoni István dr. magyar, Stroj* György szociáldemokrata, Schwartz Jakab cionista* Az állandó választmányi tagok részéről dr. De- ciuné mondott beszédet, megköszönve a bizalmat a kiemelte annak a jelentőségét, hogy nőt választottak be ilyen fontos helyre. A tartományi tanácsba a város képviselőinek a megválasztását, tekintettel arra, hogy erre még lesz idő, a következő ülésre halasztották. A délutáni gyűlés, bár csak nehány választást kellett megejteni, három óra hosszat tartott. Ez mindennél jobban bizonyítja, hogy tervszerűen akarták meg. akadályozni kisebbségellenes tüntetésekkel kormányellenes politikából minden komoly munkát. kifogásolja, hogy a kormány folyton változtatja összetételét, ami csak arra mutat, hogy a párt kebelében nagy elégedetlenségek vannak. A közvélemény várja, hogy a kormány aktiv és erőteljes munkát végezzen az ország érdekében. Dóri Popovici beszéde után Simionovici bukovinai képviselő nyilatkozatot olvas fel, amely kijelenti, hogy Dóri Popovici csupán a maga nevében és nem a bukovinai képviselők nevében beszélt. Az interpellációra Madgearu válaszol és azt igyekszik bizonyítani, hogy Popovici interpellációjának személyes sértődöttség cs a mellőztetés érzése az oka. Hangoztatja, hogy a költségvetési év befejeztével, amikor majd kiderül, hogy a kormány másfélmilliárdot takarított meg, világos lesz mindenki előtt, hogy eredményesen dolgoztak. Nyilvánvaló, hogy 18 hónap alatt a párt nem tudta programját teljesen megvalósítani, de hiszen annak teljes megvalósítására 18 évre is szükség volna. Természetes, hogy a kormányban is vannak súrlódások, hiszen a nemzeti parasztpárt demokratikus és elismeri az egyéniségeket. A lényeges kérdésekben azonban a párt egységes és munkáját a legnagyobb határozottsággal fogja folytatni. Dóri Popovici válaszában kijelenti, sajnálja, hogy Maniu nem volt jelen, mivel ő magasabb nívóra emelte volna a vitát. Madgearu válaszát személyeskedésnek mondja, amelyre nem tartja érdemesnek válaszolni. A szenátus ezután a királyi család civillistájárőL szóló törvényt szavazta meg. Megválasztják a kamara alelnökeit A kamara délutáni ülésén Cuza a kormány működését kritizálja és kifogásokat emel, különösen a pénzügyi politika ellen. Helytelennek tartja a külföldi kölcsönöket. Az antiszemita liga másképpen orvosolná az ország pénzügyi helyzetét — mondja — ha kormányon lenne. Vaida: Mi sem könnyebb, mint kritizálni. Az Ön pártja semmiféle pozitiv munkát nem végzett. Tanácsait köszönettel visszautasítjuk. A kamara ezután az újságírók nyugdijintézetéröl szóló törvényt szavazta meg néhány kisebb változtatással, továbbá a Nemzeti Bank birtokából az állam által átvett értékpapírokról szóló törvényjavaslatot is. Az alelnökök választására tértek át s kamarai ál. elnökökül Toncescut, Haţieganu Emilt, Capatineanut és Perieteanut választották meg. A kamarának ilyen módon két erdélyi alelnöke van a most megválasztott Haţieganu Emil és a régiek közül Lazar Aurel. Az egészségügyi törvény szakaszonkénti tárgyalását folytatták s ehhez Wilier József módosító javaslatot terjesztett elő, amely szerint az orvosokat a községi tanácsok válasszák meg és ne a központi bizottság aevezze ki. A kamara efölött még nem szavazott, a miniszter azonban a maga részéről kijelentette, hogy azt elfogadja. A délutáni ülésen terjesztették be a marealli rang létesítéséről szóló törvényjavaslatot. Az nj méltóságot Averescu és Presan tábornokok kapják meg. Don Popovici bukovinai ex-miniszter súlyos kritikát mondott a mai kormányrendszer fölött Két erdélvi alelnöke van a kamarának: Lázár Aurél és Haíiegar.u Emi! - A kamara megszavazta az újságírói nyugdíjpénztárról szóló törvényjavaslatot