Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-21 / 138. szám
XIII. EVF. 138. SZÁM. I Magyar falu, hol már a vándorbotot faragják maguknak az emberek Vice községben húsz telepes család Amerikába készül Hárommillió lej adósság és összeomló kultúra (Vice, junius 19.) A Mezőség szélén fekszik Vice község, egyike Erdély legeldugottabb faluinak. Bethlen vasúti állomástól, mintegy 25 kilométeres utat kell megtenni kocsin, rossz utakon és hidakon döcögve, amíg eljut az ember ebbe a román községektől környezett magyar faluba. Tipusa a község az úgynevezett magyar szórványoknak, amelyek kihalásra vannak Ítélve. Vándorbot a telepesek kezében A magyarok pusztulását Vicében telepesek kezdették meg. Annak idején mintegy húsz mag var telepes kapott földet a község határában. Természete-en meg is fizettek az árát, de jött az agrárrefonn é- mint a többi magyar telepessel, a vicéikké! is elbánt. E-:-lő*f ötven évvel történt a telepítés, negyvenegy hold földön. Minden jól ment. A szorgalmas emberek a kis birtokon is boldogultak. Sejtelmük sen) veit. hozv a kifizetett földeken valaha zavarni fogják. f>- 10? >. ben, egy szép napon megjött a határozat, ntánn ;i mérnök a lánceal és a telepesek birtokát majdnem teljesen elvették. Fühöz.fához fordultak, kapkodtak jogaik védelméért. Volt is annyi eredmény, hogy a Nép- szövetség utján a kártalanításra kieszközölt 700.000 arany frankból egyenként 42.000 lejt kaptak. —_ Ezt a pénzt azonban elutaztuk, — adja meg a felvilágosítást egyik telepes gazda — arra gondolva, hátha sikerül megmenteni, ami a mienk. Hiába- való volt. Nézzen körül az ur, semmink sem maradt Üres a ház, üres az istálló. Három társunk Szatmás mellett kapott valami kis földet, újból letelepedtek. . ezer lej, hogy megkezdhesse az épitkezést. Az áldozatkészség a falu lakosságából nem hiányzik, de minden erejük gyenge hozzá, hogy ezt a 80 ezer lejt elő bírják varázsolni a semmiből. Abban reménykednek, hogy talán a magyarság segítségükre siet és lehetővé teszi az iskola felépítését. Törekvő, szorgalmas nép a vicéi magyarság és eddig megőrizte a legsúlyosabb helyzetekben is faji* érzését és hitét. A nagy kilátástalanság azonban föl- tétlen etikai összeomlást fog előidézni. Egész tömeg hasonlósorsu falut ismerünk, de ismerünk olyanokat is, ahol ma már nem hangzik fel a magyar szó, pedig alig félévszázaddal ezelőtt mondhatni, szinmagyar volt a lakosság. Akik tisztán és világosan látják a már nem is bizonytalan jövőt, azt is tudják, hogy az anyagi összeomlás után jön a nemzeti összeomlás és csak többkevesebb esztendő kérdése, hogy a magyar szó és a magyar öntudat végleg eltűnjék ezeken a helyeken. A magyar falu problémájának egyik legfájóbb pontja a szórványok kérdése. Valami uton-módon meg kellene találni megmentésük módját is. Ma a telepesek, holnap az őslakók veszik kezükbe a vándorbotot, pár tollvonással, dobpergetéssel a meglévő birtokok gazdát cserélnek, az élet forgatagában észrevétlenül családok, magyarok ezrei tűnnek el a kisebbségi sors fekete fala mögött. » Demeter Béla. Jaffáfean és Jeruzsálemben ItiylwStak a zsidóellenes tüntetések (London, junius 19.) Jeruzsálemből jelentik, bogy az arabok újabb háromnapos sztrájkot proklamáltak a halálos ítéletek végrehajtása miatti tiltakozásul. Jeruzsálemben óriási tömeg lepte el a kormányzósági palota előterét s több agitátor arra akarta bírni a tömegei, hogy gyújtsák fel a palotát. Karhatalmat vezényeltek ki a tömeg ellen s hosszabb, ideig tartott, mig a tüntetőket sikerült szétverni. Angolellenes kifakadások miatt számos embert letartóztattak és foglyul ejtették a gyújtogatásra buzdító agitátorokat is. Yan köztük több orosz kommunista. Jaffában szintén voltak zavargások. Az arab tömegek megtámadták a rendőrséget és fenyegető magatartást tanúsítottak a zsidó lakossággal szemben. > Egy angol őrmestert rendcsinálás közben a tüntetők leszúrták. Állapota a kórházban válságosra fordult. A karhatalom csak a legnagyobb nehézségek között állította helyre a rendet. Palesztinában a legtöbb városban erős karhatalmi készültség biztosította a mai éjszaka rendjét Az üfs^ás sepsiszentgyörgyi ©s árkosi kisgazda földiének kisajátítását most a régi erdélyi törvény értelmében kéri a hadügyminiszter • , I.Ívj V‘ Törvényí&vaslatot raynjlott be a parlamenthez — Sándor József kérte a megyei tanács véleményének kikérését Mi pedig Amerikába szeretnénk kivándorolni, vagy bárhová, csak el innen. Egymás után jönnek tönkrement emberek komoran, szomorúan. Mindenkinek az élete egy-égy beveszett dráma. Már sokan lépéseket is tettek a kivándorlásra. Hiábavaló minden munkakészség, a nyomasztó gazdasági viszonyok a faluban is minden lehetőséget megöltek. Hiába biztatom, hogy itthon kell megkeresni a mindennapi kenyeret, az őslakók is súlyos helyzetben vannak. A telekkönyvből könnyen meggyőződöm, hogy majdnem ) hárommillió lej a falu adóssága. A föld nem hoz, amit hoz, annak sincs értéke. Jó- zanéletü, szorgalmas nép a vicéi. Nem pálinkára, még csak nem is földvásárlásra kellett ez a hárommillió, hanem csak egyszerű, száraz kenyérre. Egyik fő jövedelme volt a falunak a gyümölcsexport és a pálinkafőzés. Az alma azonban nem érdemli meg jóformán hogy leszedjék a fáról, a pálinkaégetésre pedig pecsétet tett az állam. Végül jött a gabonaárak katasztrofális esése és igy érthető, hogy a faluban igen sok árverés már ki is van tűzve, így érthető a hárommillió adósság, amely rövidesen megfojt egy egész falut. Képtelenek ugyanis törleszteni, sőt még a kamatot sem bírják fizetni. Amit keresnek, arra is alig elég, hogy kenyeret ehessenek. Vi. cében ugyanis nagy családu emberek laknak. Átlag hét-nyolc gyermeke van egy-egy famíliának. El lehet gondolni, mit jelent a legszerényebb igények mellett is ilyen sokgyermekes család fenntartása. A gyermektől kezdve, az öregemberig mindenki küzd, dolgozik, verejtékezik, mezőn, a földeken, a lányok tömegével mennek szolgálatot keresni, minden krajcárt megspórolnak, de az élet rideg és kegyetlen, egyik nap a másik után végzi ki az anyagilag gyöngéket. Veszedelemben a kultúra is Ilyen körülmények között S2inte csodaszámba megy, hogy az öntudatos vicéi magyarság mindent elkövet fajisága és magyar kultúrája megmentéséért. Mondanunk sem kell, hogy a kultúra megmentése az ilyen szórványokon még nehezebb dolog, mint a mindennapi kenyér megszerzése. Bizonyítja ezt a felekezeti iskolák esete. A községben két felekezeti iskola is van. A. katolikus iskolának 115, a reformátusnak 35 növendéke van. Iskolaépület hiányában, a két papilakban helyezték cl az iskolákat. A mult év őszén a katolikus iskola közel állott a bezáráshoz, de á revizor javaslatára egy évvel meghosszabbították működési engedélyét, azzal a feltétellel, hogy a jövő iskolai évre uj és az előírásnak megfelelő iskolaépületet állítanak be. A helyzet tehát az, hogy ha őszire, tehát alig pár hónap alatt nem bírják felépíteni az iskolát, megszűnik a község legnépesebb iskolája. Á7 egyház vezetősége mindent megtett, hogy a szüksége» ösözeget előteremtse, de még mindig hiányzik 80 (Bukarest, junius 19.) Sepsiszentgyörgynck és a vele szomszédos Árkos községnek közel ötszáz kisgazdájától akarják a hadsereg számára már nagyon régóta kisajátítani a földjeiket. A katonaság bevonult azokra a területekre, nagy gyakorlóteret, lövőtorcket rendeztek be s a szegény kisgazdák kétségbeesetten védelmezik az ősi tulajdonjogaikat, amiket eddig nem sikerült törvényes formában elvenni. Most törvényjavaslatot nyújtott be a parlamenthez a hadügyminiszter s a feltorlódott javaslathalmaz között kívánták gyorsan megszavaztatni. A szenátusban a javaslat ellen Sándor József szólalt fel. Elmondotta, hogy a hadsereg gyalogsági kiképzési központja számára akarják kisajátítani a háromszéki Szcntgyürgy városától, a református egyházközségtől és 79 kisbirtokostól, valamint az ott szomszédos Árkos község egyházaitól és közel négyszáz kisbirtokosától, kik már agrárkisajátitást szenvedtek, több mint ezer hold, jobbára szántóföld, aztán kaszáló és erdő, ami közel ötszáz kis, vagy még inkább törpebirtokos családot sújt. Nem lehet azt mondani, hogy hiszen pénzt kapnak, mert földmivesembereknél, akik nem értenek sem iparhoz, sem kereskedelemhez, amelyek "különben ma szintén szenvednek, a pénz manapság nem érték, annak vásárlóereje nincs és azzal a kis pénzzel csak rövid ideig adhat a családja szájába kenyeret. Érteni kell azt is, hogy a székelység, akiknél e kisajátításokról van szó, ősidők óta kis- és törpebirtokos, földjének belterjes és tapasztalt műveléséből él és nagy szaporasága mellett szerelme tárgyától, a földtől való elmetszés, számára a legnagyobb csapás és megsemmisülés. Nincs nagyobb szerencsétlenség, mint voltaképpen földönfutót csinálni annyi derék megbízható emberből. Az sem áll, hogy maga az illető város és község sokat fognak nyerni az ottani elhelyezkedéstől, pénzügyileg és fejlődésben, mert itt egyeseket sújtanak az egészért, a kisajátítandó területek közvetlenül a város és község mellett akadályozzák a terjeszkedést, zavarják a lakosság nyugalmát s ha oly előnyös volna a dolog, honnan van, hogy maga a város a saját 195 és az ottani református egyház a maga több mint 104 hold földje kisajátításának eddig ellenállt és békés utón eddig még nem lehetett az érdekeltekkel célhoz jutni ? — A helyzet az, hogy a hadsereg mindjárt kezdettől, 1919 okt. 7-étől birtokba helyezte magát; a lakosságot az elején az agrárreform által kisajátított gyengébb és messzebb fekvő földekkel akarta kielégíteni. Majd az agrárkisajátitás eszközéhezi akart nyúlni és hosszas képviselői küzdelmemre volt szükség, amig végre odáig jutottunk, hogy a ma is érvényben levő régi erdélyi kisajátítási tömény alapján kérik a kisajátítási eljárást. Sándor József kifejtette, hogy a hadseregnek n«m lehet hivatása a nép megnyomoritása, mert a hadsereg alapja a nép. Kéri, hogy kérjék ki a megyei tanács véleményét és addig függesszék fel a javaslat tárgyalását. Sándor József beszédére Seinescu ezredes előadó válaszolt. Hangoztatta, hogy a háromszakaszos törvény- javaslatot már pâŢpşZjppal ezelőtt benyújtották és még púinak áttanulmányozására ideje volt a szenátusnak. Gyárfás Elemér dr. megállapítja, hogy a javaslatot nem nyomtatták ki és nem osztották szét a szenátusi tagok között, ahogyan az mindig szokásban van. Seinescu azt állítja, hogy az érdekelt székely gazdákat nem éri méltánytalanság. A hadvezetőség már tiz év óta keres alkalmas területet katonai gyakorlótér számára és a sepsiszentgyörgyi kijelölt terület, mint olyan, amely éppen az ország közepén van, erre már igazán alkalmas. A kisajátítást különben csak azokkal szemben alkalmazzák, akik nem akarták elfogadni a kormány méltányos ajánlatát, a földjükkel egyenlő értékűnek minősített terület átengedéséről. Condcescu hadügyminiszter emelkedik szólásra. A maga részéről is meg akarja világítani a kérdést — mondta — nehogy a székely nép azt gondolja, hogy valaki üldözni akarja ezzel a törvényjavaslattal. A jelen-* legi kormány már befejezett tényekkel találta magát szemben. Az alkudozások a területre már évek óta folytak s ez a terület a kérdéses célra a legalkalmasabb. A szenátus a miniszter beszéde után a javaslatot három ellenszavazattal megszavazta.
