Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-19 / 136. szám

9

XIII. I9VF. 136. SZÁM.

iROWllOMtitMtÎYtâlET

Teodorescu Sion még mindig nem tett le arról, hogy megteremtse az Erdély» Szépművészeti Szalont

(Kolozsvár, június 17.) I, Teodorescu Sion, a köz- oktatásügyi minisztérium országos vezérfelügyelője né. hány napra Kolozsvárra jött. Teodorescu Siont a leg- nagyob román kompozicionistának tartják. Nagy formai invenciója minduntalan valami meglepetéssel szolgai a művészetnek. Hivatalos és magán körökben határozottan őt tartják a román festőgeneráeíó egyik legkiemelkedőbb tagjának. Teodorescu mult évi kolozsvári útja alkalmával meg akarta szervezni az erdélyi román festőket. Erdélyi Művészeti Szalon cimen akarta csoportosítani őket. A kezdeményezett munkáról annak idején jegyzőkönyvet is vettek fel, de a Szalon egyesek magatartása miatt nem létesülhetett meg. Teo. dorescu a szó nemes értelmében vett művészember: mérsékelt, aki általános műveltségével minden iránt érdeklődik, ami kontaktusban van a széppel. Nagy elismeréssel és lelkesedéssel nyilatkozik Petőfiről cs Adyról, a magyar művészettörténetet ismeri, érintkezést tart fenn nemcsak erdélyi, de külföldön élő nagy művészeinkkel is.

Teodorescu Siont kolozsvári tartózkodása alatt felkerestük és az alábbi beszélgetést folytattuk vele:

— Mi a célja kolozsvári utjának?

— Utazásom célja első sorban a minisztérium részéről kapott megbízatás, bogy az itteni művészeti főiskola munkájára felügyeljek és hogy számot adhassak a tanuló ifjúság utolsó időben tanúsított előhaladá- sáról, — különösen most, amikor regi vágyamnak megvalósítása előtt állunk, nevezetesen: felemelni cs egyenértékűvé tenni Erdélynek ezt a művészeti iskoláját az ország többi hasonló iskoláival. Másodsorban bizonyos esztétikai szenzációk ösztönzése, melyet ebben a kulturális központban érzek, mert Kolozsvár harmonikus, pihentető és csendes hely.

— Hogyan áll az Ön által kezdeményezett Erdélyi Szépművészeti Szalon ügye?

— Ez a kérdés kevéssé lep meg engem, én a baj- társiasság szellemétől vezérelve, mint alázatos papja a művészetnek a Szalon megvalósitására a lelkesedés minden őszinteségével hivatva éreztem magamat s azok az okok, melyek a megvalósulást késleltették, távol állanak az én akaratomtól és tudomásomtól. Mindezek ellenére bízom abban, hogy a Szalon meg fog valósulni miméi hamarabb.

— Magyarok is lehetnek tagjai ennek a Szalonnak?

— Nemcsak, hogy volt és van esélyük erre, de az ő művészi érdemeiket a legteljesebb mértékben el is ismertük. Ha van is egy-két elégedetlenkedő kivétel, higyjék el, hogy sokkal nagyobb a megelégedés az ország művészei közt, tudva, hogy a müvek elbírálásában nem jön számításba semmi más szempont, mint a művészi kreáció értéke. Az a meggyőződésem, melyről mindenkor bizonyságot is teszek, hogy szeretem és csodálom bárkinek a tehetségét és hogy a regions lizmu:.; <8 nemzetiség ismeretlen fogalom a művészet szótárában.

— Ismer-e magyar művészeket?

— Nemcsak, hogy ismerek, de művészi munkásságuk iránt nagy csodálattal és elismeréssel viseltetem.

— Hogyan lehetne egy olyan müpártoló közönséget teremteni, mely a művészet nyomorát enyhítené az országban?

— Egységes és fokozatos nevelő munkával.

Teodorescu eddigi munkássága fényes bizonyítéka

annak, hogy amit mond, az nemcsak szóbeszéd nála. As 6 lelkesedése juttatta a magyar Thorma Jánosnak a legnagyobb román kitüntetést, a Bene Merendi-t és ő exponálta magát abban az irányban is, hogy a bukaresti Nemzeti Szalon dijainak kiosztásánál nem egyszer szerepelt mint erdélyi tag a zsűriben Thorma János 6 a Szalon nagy dijaiból több ízben részesültek kisebbségi művészek is. (*)

(*) Az Erdélyi Helikon junius—júliusi száma a szokottnál is nagyobb terjedelemben, feltűnően gazdag tartalommal jelent meg. Kovács László „Imre herceg” című vezetőcikkén kivül Sziklay Ferenc „Kisebbségi irodalom, vagy kisebbségek irodalma?” cimen a szlo- venszkói magyar írók mozgalmáról ir érdekes cikket; Németh Andor „Ady zsenije” cimen ir nagyobb tanulmányt; Császár Károly „Katona József” cimü cikke a száz éve meghalt nagy magyar Íróról emlékezik meg; Saentimrei Jenő „A régi Bánk bán és az uj” cimen értekezik; Kós Károly a nagybányaiak kiállítását ismerteti. Ebben a számban Spectator befejezi nagyszabású portréját Aradról; Molter Károly „A gomb”, Szánté György „Friss kakas”, Szabó Mária „ígéretek” cimü novellái, Mécs László, Kosztolányi Dezső.

Olosz Lajos, Tompa László és Bartalis János versei teszik ki a folyóirat szépirodalmi résziét. Knncz Aladár „Felleg a város felett” cimü regényének első nagy részét befejezi. — Gazdag Szemle és Thorma János. Mikola András és Boldizsár István mümelléklete egészítik ki a tartalmas számot. A Helikon előfizetési ára egy évre 900 L. (A Szépmives Céh pártolótaciainak és előfizetőinek 800 L.)

A budapesti Royal Oríeum Kolozsváron

Zerkovitz Béla igazgatása cs személyes vezetese mellt ff

Nem mindennapi attrakciót hirdet e hét végén a Magyar Színház. A budapesti Royal Orfeum egész szc. mélyzete, színészei, artistái, akrobatái fognak 3 estére Kolozsvárra rândului, fényes niüsor keretében.

A niüsor fénypontjai: A Mocsáry—Lakos kettős. A világhírű jazz-parodistáknak, a rádió és gramofon kedvenceinek személyes föllépése magával fogja ragadni a közönséget. Fred Terry, a londoni Colosseum táncosa csodás, uj tánc-kreációkat fog bemutatni. Nagy élmény Mister Willynek, a berlini Scala-szinház zenekomponistájának, a felülmúlhatatlan füttymii vésznek produkciója. Brilliáns bohózatok élénkítik a műsort. T. Néhai ebédlő. II. Az Autogram. III. Nagy- sáni, nem de bár? IV. Ujjé, mennyi ucca! Hallatlanul nagy szenzáció lesz a legmodernebb amerikai akrobatának (The two Globers) mutatványa. Az artistákon, akrobatákon kivül a társulat tagjai: Varga Imre, Rolkó József, Somiár Stefi, Ágai Irén, Gonda László. Persze ez csak halvány váza annak a nagy műsornak, amellyel teljes három órán át fogják a Royal Orfeum tagjai szórakoztatni a közönséget.

Két, teljesen más-más műsorral érkeznek hozzánk Zerkovit’zék. Az első műsort szombaton este 9 órakor és vasárnap d. u. pont félhét órai kezdettel mutatják be. A második műsort vasárnap este 10 órakor és hétfőn este 9 órakor mutatják be. A rendes színházi helyárakon válthatók a jegyek a Royal Orfeum valameny(Kolozsvár, junius 17.) Fuvardíjkedvezménynek, vagy rcfacţiânak nevezzük, 'mindazon pénzértékkel bíró engedményeket, amelyeket a vasutak a szabályszerűen kihirdetett dijszabásszerü díjtételekből és mellék- illetékekből engedélyeznek.

Refakeiák engedélyezését nemzetközi szabályok kötik. A. Bemben 1924 október 23-án létrejött „eon- venţiunea intrenaţională” 10. cikke, magyar fordításban a következő rendelkezéseket tartalmazza: „Minden, a kihirdetett díjszabástól eltérő olyan külön egyezség, amelynek az lehet a hatása, hogy egy, vagy több feladónak díjmérséklést juttat, tilos és semmis. Ellenben megengedettek az olyan díjmérséklések, melyeket kellően kihirdetnek és egyenlő feltételek mellett mindenki számára rendelkezésre állanak. ’ ’

Ezeket a nemzetközi szabályokat szószerint átvette a Monitorul Oficial 1929 évi 189. számában promul. gált Regulament de Transport 55. szakasza is, tehát kötelező az egyezményhez hozzájárult román vasutak- ra is.

Az ilyen dijmérséklések fogalma alá esnek a minimális mennyiséghez kötött és meghatározott érvényességi időtartamra engedélyezhető díjkedvezmények is.

A dijmérséklések alkalmazhatók rovatolás, vagy visszatérítés utján, továbbá díjszabási rendelkezés, vagy külön kihirdetés alapján.

Nem lesz érdektelen éljék előrebocsájtása után röviden arra rámutatni, hogy mi módon alkalmazza a CFR ezeket a refakciákat?

Legelsőnek az UGIR kolozsvári kerületi igazgatósága f. évi január hónapban beterjesztett memorandu. mában javasolta a CFR-nek, hogy a nyári hónapokra, amikor forgalom hiányában fuvarozási eszközeit nem

nyi előadására. A színház pénztára nyitva van d. e.

9 órától 1-ig és d. u. fél háromtól este 10 óráig.

•

A Négylábú hős, ma és holnap utoljára láthatói

Hallatlan sikere volt tegnap a Magyar Színház nj mozi műsorának. A Négylába bős (Villámmal a címszerepben), a Saxofon septet, valamint a boszorkányosán ügyes amerikai bohózatnak, ami valósággal magával ragadta a közönséget. Ez a kitűnő műsor már csak ma és holnap látható.

A Sankingi fogoly. Péntektől kezdve a Sankingi fogoly cimü 10 felvonásos, izgalmas kínai kalandor

dráma látható a Magyar Színházban William Hainess és Anita Pageval. Egy brilliáns hangos, zenés, énekes, táncos, színes, operette-revü, valamint egy pompás amerikai burleszk egészíti ki a műsort.

Hadzsi Murát, Iván Mosjoukin. Közeledik a mo zikedvelő közönség piros betűs nagy ünnepe. Be fogják mutatni a jövő héten a világ leghatlamasabb. legtökéletesebb orosz tárgyú hangos, zenélő, éneklő filmcsodát, a Hadzsi Murat-ot. Főszereplője: Iván Mos- joukine. Hol, mikor és milyen helyárakon fogják bemutatni a Hadzsi Mnratot, arról legközelebb adunk hirt.

A MAGYAR SZÍNHÁZ MOZI MŰSORA

Pénteken d. u. 3, 5, 7 és este 9 órakor, szombaton d. u. 3, 5 és 7 órakor, vasárnap d. u. 3 és 5 órakor: 1. A Négylábú hős. (Villámmal, a csodakutyával). II. Metró filmrevü. (Színes, zenés és énekes hangos revüfiim). Burleszk kisérő. Helyárak; 20 és 10 lej.

Szombaton este 9 órakor: Zerkovitz Béla személyes vezetése mellett a budapesti Royal-Orpheum teljpa társulatának, artistáinak, attrakcióinak vendégjátéka. „Első műsor“ (Rendes szinRázi helyárak, sorozatszám 318.)

Vasárnap d. e. 11 órakor matiné 15 és 10 lejes helyárakkal.

Vasárnap d. u. 6% órakor: Zerkovitz Béla személyes vezetése mellett a budapesti Royal-Orpheum teljes társulatának vendégjátéka. A szombat esti teljes műsor megismétlése. (Rendes színházi helyárak. Sorozatszám 319.)

Vasárnap este 9 órakor: Zerkovitz Béla személyes vezo- tése mellett a budapesti Royal-Orpheum teljes társulatának vendégjátéka. Uj, egészen más műsor! (Rendes színházi helyárak. Sorozat-szám 320).

Hétfőn este 9 óórakor: Zerkovitz Béla személyes vezetése mellett a budapesti Royal-Orpheum teljes társulatának buesu-vendégjátéka. A vasárnap esti második műsor! (Rendes esti színházi helyárak. Sorozat-szám 321).

tudja foglalkoztatni, üzem racionalizálási szempontokból nyújtson refakciákat azon tömegárakra, amelyék egyébként éppen az őszi, erősebb forgalom idején kerülnének elszállításra, amikor a CFR tudvalevőleg erősebb kocsihiánnyal szokott küzdeni.

Ezt a javaslatot a vasút figyelembe vette és a véletlenül éppen ebben az időben kiadásra került árudij- szabás harmadik kiadásában, már díjszabási utón engedélyezett a tűzifára, meghatározott érvényességi időtartamra, de nem minimális mennyiséghez kötötten, 10 százalékos, rovatolás utján alkalmazandó díjmérséklést.

Ezen a példán felbuzdulva aztán tömegesen jelentkeztek a refakcia iránti kérések a CFR-nél, sőt aki feultak a refakeiák kiaknázására élelmes alkalmi üzleti vállalkozók is, amelyek sem termelők, sem fogyasztók, avagy ezeket legálisan képviselő szervezetek nem voltak és igy csupán a közbenjárási jutalékhoz fűződő érdekből indították be akcióikat.

Amennyire rendszertelen és jórészt jogalap nélküli volt a kérések nagy ítésze, éppen olyan rapszódi- kus volt a CFR részéről azok elintézése is. Jogos ké- rések clutasittattak, vagy el som intéztettek, az elintézett kérésekre adott refakeiák pedig különféle formában s feltételekkel engedélyeztettek. így más és másféle alapon kötötték ki a minimális mennyiséget, az érvényességi időtartamot, a szállítási útvonal hosz- szát, a rendeltetési területet, vagy állomásokat, sőt maga az engedélyezett refakcia magassága ia 10 és 40 százalék között variált.

Legélénkebben a következő adatok tüntetik fel az egyenetlenségeket:

Tűzifára a díjszabás ni. kiadás minden korlátozás nélkül 10 százalék mérséklést biztosit minden küMilyen fuvardíjkedvezményeket ad a CFR a tűzifára, szénporra, vasércre és kőanyagokra?

Irta: Nádor Gyula nyug. vasúti főfelügyelő