Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-19 / 136. szám
\ TUL FVF. 136. SZÁM. A méregdrága cseresznye, zöldbab és egyebek Hogyan lehet, hogy Pesten 20 fillér és Kolozsváron 22 lej egy kiló cseresznye ? ®*§y szokatlan városi rendeld, amelyeí sikerült visszavonatni (Kolozsvár, junius 17.) A kolozsvári zöldség és gyümölcspiac nagyon drága. Sţha sem volt olcsó, mindig hangzottak el ellene panaszok, de nehány nap óta a zöldbab, krumpli, ugorka s más zöldségnemüek valósággal rekordárakat értek el. És a cseresznye? A cseresznye ma már szegény ember asztalára nem is kerülhet. Az ember csak megbámulja a piacon és a kirakatokban. Csettint a nyelvével. Milyen gyönyörű, milyen étvágygerjesztő, Ínycsiklandozó! ’De nem vásárol belőle, mert kilója 22—24 lej. Hogy lehet ez? Ssamosujváron 10 lej, Lippán 4 lej, a falvakban csaknem ingyen adják, annyi volt az idén a cseresznye. Még a sertések is cseresznyét ehetnek a falukon. És ott van Budapest. Milliós város és egy kiló cseresznye ára 20 fillér. 20 fillér, 6 lej és akkor Kolozsváron fizetünk érte 24 lejt. Lehetséges ez? De nemcsak a cseresznye, itt van a zöldbab, az is olyan drága. Más esztendőben attól a naptól kezdve, amidőn a piacon megjelent, az ára fokozatosan szállt lefelé. Az idei szezonban? A zöldbab öregszik, de az ára stabil. Sőt néha felfelé szökken. Ugyanígy a krumpli és a többiek. Érthető, ha ilyen körülmények között a fogyasztók panaszkodnak, elégedetlenek és kutatják az okát annak, hogy miiért- vannak a kolozsvári piacon rekordárak. Miért, mikor olyan nagy a sezgénység, nyomom ság és pénztelenség? A gyümölcs és zöldségpiac uj donságait ma már csak gazdag emberek vásárolhatják. A szegények, a fogyasztók 99 percentje, csak akkor vehet cseresznyét, amikor a férgek már kikezdték az Ízes gyümölcsöt. Városi rendelet, amely megfojtja a szabadversenyt Különösen nagy a felháborodás a fogyasztók ko rében egy városi rendelet miatt, amely 9776—930. szám alatt jelent meg cs a vidéki kereskedőket a kolozsvári piacokról kitiltja, illetve azok ítészére az árusítást csak héti vásárokon engedi meg. Ez a szokatlan rendelkezés szociális köntösben jelentkezett és azt hangoztatta, hogy a kolozsvári piaci árusokat és termelőket akarja védelmébe venni, <le túllőtt a célon, mert nehány száz piaci árus miatt százezer fogyasztó érdekeit áldozta fel. Mióta a rendelet megjelent, az árak rohamosan emelkedni kezdtek. Mindennek kétszeresére szökkent ez ára s azonnal nyilvánvaló volt, hogy a rendelkezés csak árdrágításra és visszaélésekre adhat alkalmat. Tlogv mennyire antiszociális a tanács rendeleté, arra vonatkozólag a piaci árhullámzás számszerű adataival válaszolunk. Hetivásárok alkalmával, midőn a vidéki zöldség és gyümölcskereskedők a kolozsvári piacon megjelennek, az árak azonnal a felére esnek le. A 22 lejes cseresznye 10 lejre, a 6 lejes krumpli 3 lejre és a 20 lejes zöldbab 8 lejre zsugorodik. Nyilvánvaló tehát, hogy a kolozsvári piaciárusok kartcllbcn vannak és mesterségesen tartják fenn a tulmagas árakat. Forradalom a zöldségpiacon Mihelyt a vidéki kereskedők megjelennek, minden nek az ára azonnal a felére zuhan. íme, a tisztességei konkurrcncia, a szükséges verseny, amit a városi rendelet száműzött Kolozsvárról. Miért volt szükség tehát erre a rendelkezésre? Két oka is van annak. Részben politikai, részben pedig üzleti okai. A piaciárusok a választásoknál érdemeket szereztek maguknak, tehát azt honorálni kell. Ezért rángatták elő ezt a különben érthetetlen és teljesen antiszociális rendelkezést, aminek még az interi- más bizottságban is nagy ellenzéke volt. Részben pedig üzlet a piaciárusok részére, akik kartelles alapon tarthatják a magas árakat és kihasználhatják a konjunktúrát. Természetes tehát, hogy a piaciárusok ragaszkodnak a rendelet betartásához. Próbáljon csak egy vidéki kereskedő nem vásáros napon Kolozsvárra bejönni. Valóságos piaci forradalom támad. A kolozsvári árunk megrohanják » szekerét, vagy kamionját és heves -írómmal űzik ki a piacról. De ha ez nem sikerül, a idéki állja a harcot, akkor rendőrségi aszisztenciával épnek fel és távolitják el a vidéki kereskedőket. Ma történt például, hogy két társzekér jelent meg kolozsvári piacon s a zöldbabot, amiért a kolozsvá- iak 16—20 lejt vettek el, 7—8 lejért hozták forgalmiba. Lett erre óriási ribillió a helyi árusok között. Megrohanták a kamionokat, de azok állták a harcot. Ekkor rendőrség után kiáltottak és azzal akarták a piacról kiüldöztetni a vidékieket. Midőn Clonţa helyettes k vesz tor megtudta, miről van szó és látva azt, hogy a vidéki árusok sokkal olcsóbabn adják a zöldbabot, nem hajtotta végre a városi rendeletét, megengedte a tisztességes konkurrencia szabad érvényesülését. Telefonon beszélgetést folytattunk vele és kijelentette, bog}7 ő elsősorban a fogyasztók érdekeit szolgálja és nem hajlandó többé antiszociális rendelkezésekkel azonosítani magát és a rendőrség nem adhatja hozzájárulását a nyilvánvaló árdrágításhoz. Brávó, Clonţa inspektornak ezúttal igaza van! . . . Egy sikeres közbenjárás Ilyen előzmények után a fogyasztók érdekében a déli órákban interveniáltunk Mihali polgármesternél. Az iuterimár bizottságnak éppen ; ülése volt. Együtt voltak az összes városatyák. Miíiali polgármester szívesen hallgatta meg panaszunkat. Elmondottuk, hogy a zöldség cs gyümölcspiacon mutatkozó anomáliákat, szokatlan drágaságot meg kell szüntetni és ennek csak egyetlen módja van, ha a napokban kiadott rendeletet a fogyasztók érdekében azonnal felfüggesztik. Intervenciónk sikerrel járt. A polgánnester azonnal napirendre tűzte a kérdést, természetesen parázs vita keletkezett a rendelet körül. A piaci árusok referense ragaszkodott ezúttal is ahoz, de az interimar bizottság többsége ellene szavazott a rendeletnek. Elhatározták, hogy holnaptól kezdve a vidéki kereskedők Í3 szabadon árulhatnak a hét bármely napján s ha ez a rendelet beválik, az árak le fognak esni, akkor a jövőben a szabadver seny elé semmiféle akadályt nem gördítenek. Tehát holnap már a vidéki kereskedők is árulhatnak a kolozsvári piacon. Nem tesznek különbséget vidéki és kolozsvári árus között. A fogyasztók bárkitől vásárolhatnak és visszaáll a szabadverseny. Az uj rendszer magával fogja vonni a kolozsvári piae árainak a normalizálódását, megszűnnek a rekordárak és néha a szegény emberek asztalára is kerülhet egy kis izes cscreszneye és zöldségujdonság. IV. Henrik mondotta, hogy legalább vasárnaponként minden szegény embernek főtt tvuk kerüljön az asztalára. Mi nőm kívánunk ilyen sokat. Beérjük azzal is, hogy ha vasárnap egy kis friss gyümölcs és egy kis zöldségujdonság díszeleghet szerény asztalunkon. (—jós.) üj parancsnokot választott a Heimw hr a kiutasított Pabst őrnagy helyébe (Becs, juni US 17.) Gebhárdt, tiroli tartományi tanácsos a tartományi kormány nevében kozölte'Schober kancellárral, hogy a tartományi kormány tiltakozik Pabst őrnagy kiutasítása ellen. A szövetségi kancellár kijelentette, hogy a kiutasításért teljes mértékben viseli a felelősséget, mivel Pabst ellen elegendő terhelő anyag merült fel. A kiutasított Pabst őrnagy helyére Reutert, Pabst eddigi helyettesét választották meg. (Becs, junius 17.) Heimwehr-körökben Waldemar Pabst őrnagy kiutasítása miatt még nem ültek el az izgalmak. Tirolban elrendelték az egész Heimwehr riadókészültségét. Az alakulat tagjai nem hagyhatják el lakóhelyeiket s a Heimwehr-tisztek rövid időközökben jelentkezni tartoznak, hogy az esetleges parancsokat gyorsan átvehessék. A bánffyhunyadi posta 12 alkalmazóba közül csupán egyetlen tisztviselőtud magyarul Védekezés, amely az ejsfész rendszeri clátéli —• Mi az igazság a hunyadi csendőrőrmester eltűnt 500 leje ügyében ? (Kolozsvár, junius 17.) A Keleti Újság legutóbbi száma a tömegesen érkező bánffyhunyadi panaszok alap ján megírta, hogy az ottani postahivatalban nem mar nek rendben a dolgok. Különösen azt kifogásoltuk, hogy a bánffyhunyadi postán a magyar nyelv mostoha gyermek, magyar nyelvű kérésekre nem kapcsol a búnffy- hunyadi telefonközpont. Ma délelőtt aztán megszólalt a szerkesztőségi telefon és a bánffyhunyadi posta egyik tisztviselője jelentkezett —- magyar nyelven. A tisztviselő arra kért bennünket, hogy rektifikúljuk közleményünket. Mikor pedig megkérdeztük, hogy mi az, amit rektifikálmmk kell, a következőket mondotta: •— Két olyan pontja van a Keleti Újság cikkének, amelyet nem vettünk jónéven. Az első az az állítás, hogy a csendőrőnnester leveléből eltűnt egy ötszáz lejes. Erre vonatkozólag a tényállás a következő: a cseindőrség egyik alkalmazottja megjelent nálunk és megkérdezte, hogy ajánlott levélben fel lehet-e adni ötszáz lejt, mert a cstndőrŐrmestor ur ilyen módon akarja expediálni pénzküldeményét. Mi aztán felvilágosítottuk, hogy a pénzkíildemények eljuttatásának mi a módja. Pár napra rá megjelent nálunk maga a csendőrőrmester, aki előadta azt a panaszát, hogy a levélben küldött ötszáz lej nem érkezett meg rendeltetési helyére. Mindenekelőtt ajánlott levélben pénzt küldeni nem lehet. A bánffyhunyadi posta, ha már valamelyik fél elköveti azt a könnyelműséget, hogy szabálytalanul pénzt tesz a leveliébe, nem. lehet felelős azért, hogy7 a levél hosézu útja alatt valaki, ki tudja melyik állomáson, megsejti, hogy a levélben pénz van s azt onnan kiveszi. A csendőr- őrmester, akinek módjában állott volna az ötszáz lejt annak rendje =és módja szerint pénzes levélben vagy postautalványon elküldeni, nemhogy panaszra volna jogosult, hanem ellene kell megindítani saját vallomása alapján az eljárást a szabálytalanságért, A postatisztviselő nyilatkozatára természetesen nem Joliét «savunk és cikkünknek erre az ügyre vonatkozó állítását készséggel vissza is vonjuk. Másképpen áll azonban a dolog a magyar nyelv proszkribálását illetőleg. Errevonatkozólag ezt mondták a bánffyhunyadi postán: — A bánffyhunyadi posta 12 alkalmazottja közül csupán én (a telefonáló post a alk almozott) tudok magyarul. Ami engem illet, mindem alkalommal készségesen állok a közönség rendelkezésére, de 12 ember ügyét nem intézhetem egyedül. Tehát, a közönség olyan emberekkel kerül össze, akik csak románul tudnak, érthető, ha magyar nyelven nem tudják kiszolgálni. Az is bizonyos különben, bogy olyanok is megkövetelik, hogy magyarul válaszoljunk neki, akik kifogástalanul értik a román nyelvet. Tény az, hogy aki nem tud magyarul, az nem is adhat választ a. hozzá magyarul intézett kérdésekre. Ebben a bánffyhunyadi postának igaza Van. De — és ezt nem a bánffyhunyadi postának, hanem a posta- igazgatóságnak a számlájára Írjuk — micsoda Illogikus és figyelmetlen eljárás az, hogy egy 90 százalékában magyar községben 12 tisztviselő közül csak egyetlen egy magyarul tudót alkalmasnak. Hiszen ilyenformán a bánffyhunyadi postán egyéb sincsen, mint folytonos összetűzés a nyelvkérdés miatt. Ez pedig a postának sem érdeke. Tehát oldjuk meg úgy a kérdést, hogy a bánffyhunyadi posta 12 tisztviselője közül legalább fi-ot helyezzenek cl máshová b helyükre magyar vagy magyarul tudó alkalmazottakat tegyenek. Mert akárhogy vesszük is a dolgot, a magyar Bánffyhunyad tartja el a posta tisztviselőit ós annyit megkövetelhet, hogy azt a polgárát, aki nem tud romámul, magyarul szolgálják ki.
