Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-19 / 136. szám

.dm. Keleti Újság Cluj-Kolozsvár ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hór^lOO lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRT I LAP Szerkesztőség ó* kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) é. Telefont 5 08, 6 91. XIIL évfolyam 13l?--ük sgsám ELŐFIZETÉS MAGYAKOBSZÁGON: évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedén« 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ IN NUMERAR No. 24256—927, 3 Vizsgáznak a gyermekek Néhány nap óta az egész ország területén foly­nak a vizsgák. Száz és százezer gyermek súlyos gondban van. Újból egy súlyos esztendő végére kell pontot tenni, a megerőltetett agyak, gyermekképes­ségeket felülmúló erőfeszitésektől elcsigázott testek az epesztő versenyben egy lépéssel közelebb nyo­mulnak a kenyérhez. Nem a biztos, hanem a bizony­talan kenyérhez, melynek ma még csak a lehetőségé­ért küzdenek. A nagy drámának, az emberi élet­nek, az iskola az első felvonása, rendes körülmények között is; kisebbségi sorsban azonban sokszor az utolsó. Az első görbe „(“-betűtől a nem nosztrifikált diplomáig, vagy állástalanságig megtett ut végén ma is ezrek állanak politikától kiuzsorázott, lelki­leg megvénitett gyermekek lehullóban az élet sza- kadékaiba. Ez az a nagy vizsga, melyet sokaknak nem szabad letenniök. Ezért fogja el végtelen szá­nalom és balsejtelem az ember lelkét, ha a vizsga­padokban ülő kis nebulók során végigtekint. Úgy érezzük, hogy nem is vizsga ez, hanem tör­vényszéki tárgyalás, ahol a gyermekek vádlottak, kik az élethez való jogukat védik. Minden szavuk, hallgatásuk végzetes lehet. Sokszor pillanatokon múlik, hogy életsorsok megszakadnak-e, elferdül­nek-e vagy megtalálják útjukat az életbe. De perce­ken múlik az is, hogy szülők egész élete munkája, nehéz küzdelme, minden reménysége a porba hull-e a letört gyermek kigördülő könnyével. Tehát nem­csak a gyermekek, a szülők ezrei is vizsgáznak eze­ken a napokon... Nem csoda, hogy a féltő szere­tet mellett gond és aggodalom tükröződik arcukon. Ők már tudják azt is, amit a gyermekeknek csak egy kis része ha sejt: hogy a 15 __20 évi tanulás vé­gén is alig van valami bizonyság és ma már alig van igaza az ilyen megdönthetetlennek hitt igazsá­goknak: „Nem az iskolának, hanem az életnek ta­nulunk.“ Bizony még mindig az iskolapolitikáknak kell tanulni. Az emberi kultúra nagy törvényei és az ember jogai még mindig nem érvényesülhetnek teljes mértékben a lokális, nemzeti, pártpolitikai, gazdasági és ezer más szempont miatt. Még mindig nem ülepedett le a világon a nagy gyűlölet, amely az iskolapadokban is fajok szerint klasszifikálja a tanulókat, vagy győztesek és legyőzőitek szerint. És mégis, mindezek ellenére mécsvilágnyi, hal­vány reménységet látunk, amelyet az a meggyőző­dés táplál, hogy el kell jönnie a megértés idejének és legalább az iskolákra nézve kell érvényesülnie a kultúra örök szempontjainak. Szent a hitünk, hogy azoknak lesz igazuk, kik ebben a meggyőződésben meg nem tántorodnak. Minden szülő azt hiszi, hogy mire az 5 gyermeke kerül szembe az élettel és a kis hátitáska helyett az élet súlyos igáját veszi vállaira, már el is következik ez az idő. Ez a tudat ad részle­ges nyugalmat a népek egymáselleni nagy startjá­ban, melyben gyermekek esnek el, hogy testvéreik élhessenek és boldogulhassanak. Ma talán szegény kis vértanuk ők, de talán holnap egy uj, szerető, békés, kulturált, valóban emberi világ előhírnökei, kik az iskola padjaiban ma még sápadtan, halálosan fáradt testecskékkel likvidálják a nagy világhábo­rút és annak következményeit. Ezért van különös jelentősége még mindig a gyermekek vizsgájának. Ezer és ezer matrózgallé­ros, rövidnadrágos kis hős görnyed, nyelveket ta­nul, a vészes civilizáció kábitó eredményeit, as emberi tudás több évezredes eredményeit tömi fej­letlen agyába, kialakítja uj világnézetét és uj vi­lág j át, ahol nincs keresnivalójuk azoknak, akik kár- hozatosan vétkeztek a gyermek ellen. Az uj világ pedig azoké, akik hisznek és tudnak, széles szellemi és lelki horizontokat mondhatnak magukénak, akik az uj emberideált legszebben kialakították maguk­ban és gyönyörű belső értékekkel felvértezve, elfo­gultságok, gyűlölet nélkül a szellemvilág Isten kö­zelségét mondhatják magukénak. Vizsgáznak" a gyermekek és __ erről is vizs­gáznak. __ _rö. A párivezeiőség pedig kizárja az ifjú Braftianu összes híveit — Kinevezték az államtitkárokat — Gyárfás Elemér beszédet mondott a szesztörvény ellen (Bukarest, junius 17.) A parlamenti ülések keddi szenzációja volt, hogy megjelent a kamarában __ ahonnan a liberális párt kivonult__ Bratianu Gheorghe és hűségnyilatkozatot olvasott fel, hódo­lattal Károly király iránt. A nyilatkozatot nem a saját nevében s nem is a frakció nevében, hanem mint a liberális párt nyilatkozatát adta elő. Ez nem azt jelenti, hogy a pártban megegyezés jött volna lét­re, hanem ennek az ellenkezőjét: ő tartja magát a párt vezérének. Ezzel szemben Bratianu Vintiláék értekezletet hivtak össze a pártklubban s kimondot­ták, hogy kizárják a pártból mindazokat, akik Bratianu Gheorgheva! atiak. A kormánynak az államtitkárok kinevezésével való kiegészítése megtörtént. Ugylátszik, Junian igazságügyminiszter álláspontja győzött, mert az ő minisztériuma nem kapott erdélyi alminisztert s igy a Hatiegan Emil dr. kinevezése elmaradt. Az uj államtitkárok Kedden délután megtörtént az államtitkárok kinevezése. Eszerint alminiszter államtitkárok let­tek: Belügy: Anghelescu. Pénzügy: Pompiliu Joanitescu. Földmivelésügy: Votarea és Andrei: Miniszterelnökség: Gafeneu és Lugosianv. Kultusz- és közoktatásügy: Pop Ghita. Egészségügy: Moldovan. Közlekedésügy: Chrisan. A gabonaárak érdekében A szenátus keddi ülésén napirend előtt Borna« nescu szenátusi alelnök hosszabb beszédben a ga­bonatermelés fontosságára hivta fel a szenátorok figyelmét. — A gabonánk, a mi aranyunk, __mondotta. Talán semmi sem olyan fontos az országra nézve, mint a mezőgazdasági terméseredmények kezelése és a termés elhelyezésének megkönnyítése. Különös fontosságúnak tartja, hogy az egyes mezőgazdasági kamarák a termés betakarításakor azonnal pontos statisztiká­kat állítsanak össze és szolgáltassanak be a földmivelésügyi miniszté­riumnak s ezenkívül nagy gonddal termésmintákat gyűjtsenek össze, hogy azokat azután a külföldi vá­sárlóknak rendelkezésére bocsáthassák. Az export szempontjából lényeges jelentősége van a mezőgaz­dasági múzeumok fölállításának és általában az erős, propagandisztikus gazdasági megszervezendő- ségnek. Gyárfás Eiemér a szesztörvény javaslata ellen Napirenden a szesztörvény szerepel, amelyen elsőnek Gyárfás Elemér dr. magyarpárti szenátor szólt hozzá. Reflektált Garoflid, volt földmivelés- ügyi miniszternek hétfői beszédére s a maga részé­ről is megállapítja, hogy a kérdésnek három oldala van: egészségügyi, pénzügyi és szociális szempont­ja. A jelenlegi törvényjavaslat témájánál háromféle csoport érdekei ütköznek össze: a bortermelőké, a földművelőké és a kincstáré. Bevallja, hogy ő maga is, mint bortermelő, nem objektiv, hanem a speciális bortermelők érdekeit képviseli. Csatlakozik Garof- lidnak ahhoz a megállapításához, hogy az iszákos- ság elleni küzdelem egyik legjobb eszköze az, ha a természetes italok termelését segítik elő. Hivatko­zik ezzel kapcsolatban a földmivelésügyi miniszté­rium egy most benyújtott törvényjavaslatára, amely a rossz minőségű, különösen az alföldi borok termelésének korlátozásáról szól. A Garoflíd-íéle törvény éppen abban hibázott, hogy előmozdította ezeknek a rossz boroknak a termelését és támogatta az ezekből készült szeszgyártást. ^ rossz borokra nincsen szüksége, az országnak és az ilyen borok termeléséért igazán a legnagyobb kár, értékes területeket más mezőgazdasági termé­kek elöl elvonni.'A költségvetésben a szeszadóval kapcsolatos csökkenést nem annyira a fogyasztás kisebbedése, mint inkább a feketeszesz óriási mértékű termelése idézte elő. Ezeknek a visszaéléseknek oka nagyrészben- éppen az a törvény, amely a feketeszesz gyártásának meg­hiúsítására hozatott, hibás intézkedéseivel azonban épen az ellenkező hatást érte el. Az ellenőrzés rend­kívül nehéz, különösen a kistermelőknél. Ezután rámutatott a mezőgazdasági szeszgyárak nagy jelentőségére. Ezek a gyárak munkalehetőséget nyújtanak a nép­nek, hozzájárultak a földmivelési termékek értéke­sítéséhez és az állattenyésztést is előmozdították. Hibáztatja a törvényjavaslatnak azt a szakaszát, amely bizonyos földterületminimumot állapit meg a mezőgazdasági szeszgyárak létezésénél. Az agrár­reform során a földbirtokostól elvették a földet, most a szeszgyárat is lehetetlenné teszik azon a cimcn, hogy nincs körülötte megfelelő bir­tok. Beszéde végén Gyárfás Elemér dr. bejelen­tette, hogy a javaslatot nem fogadhatja el. A telekkönyv és a Tischler-féle erdők A kamara kedd délelőtti ülésén napirend előtt Du- eak ukrán képviselő kéri, hogy a telekkönyvi rendszert az egész országban minél előbb vezessék be. Mihalaehe földmivelésügyi miniszter hangoztatja, hogy a kérdésnek ő' is nagy jelentőséget tulajdonit s ezzel a problémával már hét hónapja foglalkozik egy bizottság. . A kidolgozott törvényjavaslatot az ősz fo­lyamán fogja beterjeszteni. Leon Lapu-párti képviselő a Tjschler-fáls erdőügy aktáit kárt és'bejelenti,'hogy a kérdésben interpellálni fog. A mezőgazdasági kamarák Napirenden a (mezőgazdasági kamarák újjászerve­zéséhez szóló törvényhez Lofcar Radaceanu szociálisba szól hozzá és kifogásolja, hogy a mezőgazdasági mun­kásokra a törvény nem fordított figyelmet. Dúcai ukrán képviselő a mezőgazdasági kamarák­ban nem lát garanciát arra, hogy működésűk Mai számunk 12 oldal Bratiasm Gheorgha a Hbsrálispárt nevében olvasott fel hűségnyilat­kozatot a parlamentben

Next

/
Thumbnails
Contents