Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-18 / 135. szám

Claf-Kolozsvár. 1930 fxmlns 18. SxßTdtä ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre S00 lej, egy hóra 100 lej. Kt 12 oldalas szára ára 5 lej. országuk* magyarpárti lap Szerkesztőjéé és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 0-08, &91. XÍIL évfolyam 135-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szára éra 20 fillér. _______ TAXA FOSTALA FIJI- TITA IN NUMERAR No. 24256—-927. 3 Restauráciés hullám Görögországban, ha igazak a hírek, izgal­masan zajlanak a napok. Aliitólag a boíseviz- raus, a pártok szüntelen marakodása annyira aláaknázták az ország belső helyzetét, hogy már a polgári elemek is radikális lépést tar­tanak szükségesnek. A sajtó természetesen nem mer nyíltan foglalkozni a kérdéssel, de általánosan a rendcsinálás radikális reform­jának azt a megoldást tekintik, hogy Görög­országnak ismét vissza kell térnie a monar­chikus kormányformához. A külföldi lapok is azon a véleményen vannak, hogy György exkírály meglepetésszerűen fog hazatérni és nagyszámú híveivel restaurálja a monar­chiát, Természetesen ez mind csak kombi nácié. Történhetik így is, meg történhetik anmgy is. Hirtelen jönnek az átalakulások s egyszerre csak megérnek néni remélt helyzetekre, Egy­idejűleg más országokban is felmerül a res­taurálás gondolata, sőt már Lengyelország­ban is, ahol pedig az, ország kimondottan köztársasági alapon szerveződött még, idő­szerű a királykérdés és mind hevesebb hul­lámokat ver annak a közkiváuságnak han­goztatása, hogy Lengyelország, ha ki akar ja kerülni a kénytelen diktatúrát, akkor annak egyetlen módja, ha királyt választ maga fölé. Â Macsek-por után Lezajlott a Macsek-pör is. Kiderült, hogy Macsek és tíznél több társa ártatlanok és semmi közük sincs azokhoz a vádakhoz, amelyekkel illették őket, Igaz ugyan, hogy az ítélet kihirdetése után pár órával letartóztat­ták a felmentett vádlottakat, később azonban ismét szabadon engedték. A letartóztatás oka, hogy szimpátia tüntetéseket rendeztek mel­lettük egy zimonyi banketten. Ma a helyzet ugv áll Jugoszláviában, hogy nemcsak el­ítéltekkel szemben tilos a közvéleménynek rokonszenv nyilatkozatokat megtenni, * de felmentettekkel szemben is. Macsek ellen nem lehetett hazaárulás] port kovácsolni, vi­szont Macsekéknek továbbra sem szabad olyan eszmék érdekében propagandát kifej­teni, amelyeknek hirdetése egyébként nem meriţi ki büntetőjogilag üldözhető deliktu- mok tényálladékait. Feszült érdeklődés kiséri e port, annál az egyszerű oknál fogva, hogy vájjon milyen taktikát fognak folytatni Macsek és hivei1? Mert a belgrádi főtárgyalás után, éppen úgy tudják a külföldön, mint a jugoszláv belföl­dön, csak jogi kérdések dőltek el, de nem egy ország keretén belül élő népi ténykérdésed, az üldöztetéseknek a pőre zajlott le, nem pe­dig a kiegyenlítődéseknek a pőre. A jugoszláv késhegyig kiélesedett párt­harc a Macsek-pör után is változatlanul áll. Szó sem férhet hozzá, hogv nyugvópontot csak egészen más természetű iigvek jelenthet­nek Jugoszlávia zaklatott életében, mint ez a nagy lélekzetet, vett üldözési kaland. Törté­nelmi folyamatokat nem lehet pörrel megáiii- tani és talán éppen ennek a pörnek a világá­nál veszik majd észre a jugoszláv államélet intézői, hogy sokkal mélyebb erők dolgoznak egy ország életében, mint a felmentések vagy elitélések. Ä liberáiispárt a teljes bomlás utján Braiiasu Ghco.r^lie ragadta magához a disszí- densek vezérségéi — A Vsstoru! szűkszavú kom­münikével veszi fel a harcot a kilépőkkel Man ka nyilatkozata a revízióról és a Habsburg­restaurációről (Bukarest, junius 16 ) Vasárnap Bukarestben I a liberális pártszervezetek két nepgyülést is tartót-1 tak Bratianu Yintila. .és a központi pártvezet őség ellen. Az egyikét Váljean hívta össze ugyanabba a terembe, amelyben az országos kongresszust tartot­ta a párt pár héttel ezelőtt, amikor a Bratianu Yintila pártelnökséget ratifikálták, tizen a gyiilé sen Bratianu Gheorghe is megjelent, és zászlót bon­tott; Kijelentette, hogy Hite szerint az apja, ha élne. ugyanolyan álláspontot foglalna el, mint ő. Kárhn zatosnák mondotta a nagybátyja, Vintila önfejű magatartását, amivel gazdasági romlásba vitte az országot, Á gyűlés Yaljenn indítványára' kimondotta, hogy nem Bratianu Y" inti lát tekinti pártelnöknek, hanem Bratianu Gheorghet. A párt vezetőséget is elcsapott nak mondották ki és ellonveeetőséget vá­lasztottak. Ugyanilyen határozatot hoztak egy másik ke­rületi bukaresti népgyülésep, amelyen Florescu volt miniszter mondotta a beszédet a konok Bra­tianu Yintiia ellen, akivel szemben a fiatal Bra- tianut kiáltották ki elnöknek. Brailában a pártve­zetőség hívei hívtak össze nepgyülést, amely nagy kudarccal végződött, a népgyülés Bratianu 'Vintila és a vezetőség ellen foglalt állást. E népgyülések nem vetnek véget a .pártban kialakult két frontnak, mert ezzel szemben Bratianu Vintila és az ő vezérkara ellenakciókkal igyekszik operálni. A Bratianu Gheorghe körül csoportosult, libe­rálisok vasárnapi gyűléseire válaszul a Viitorul hétfői számában rövid kommüniké jelent meg. A kommüniké nevetségeseknek deklarálja a Bratianu Gheorghe követőinek gyűléseit. Azt mondja, hogy a párt túlnyomó zöme hűségesen kitart a régi vezetőség mellett és legfeljebb csak személyi kilépésekről van szó, amelyek azonban a párt fejlődésjelentőségét egyáltalában nem befolyá­solja. Még nincsen meg a* államtitkárok kinevezése Az államtitkári állások betöltésére vonatkozó­lag még mindig nem történt meg a megállapodás. A kérdést valószínűleg a kormánypárt keddi ta­nácskozásán fogják elintézni s ekkorra heves vitá­kat várnak. A hétfői napon ujghh kombinációk kerültek forgalomba. Ezek szerint. Pompiliu Joanitescu és Anghelescu lennének a belügyi államtitkárok, mig Potarca földmivelésügyi, Andrei közoktatásügyi, Hatiegan igazságügyi, Moldovan egészségügyi, Pop Ghita ki­sebbségügyi, Chrisan közlekedésügyi államtitkár lenne. Lugosianu egyelőre a miniszterelnökségen marad, mig később valamelyik követség vezeté­sét bízzák reá s akkor helyét Gafencu venné át. A király a diplomaták körében A király hétfőn a diplomáciai testületet fo­gadta. A eercle alkalmával hosszasan és barátságo­san elbeszélgetett Magyar! Imre bukaresti magyar követtel. Mamii a Hahsburg»resfauráció ellen határozott kijelentéseket tett Mania miniszterelnök magához kérette s, lapok munkatársait- s s külföldi lapok tudósitóit. Azt kérte, hogy kérdéseket, adjanak fel neki, mindenre fog vála­szolni. A kérdésekre adott válaszában azonban megis­mételte azokat a mondatokat,, amelyeket, elmondott a parlamenti bemutatkozójában és tovább nem ment. Tett azonban fontos, kategorikus uj kijelentéseket azokra a kérdésekre, amelyeket a Magyarországgal szembeni magatartásra vonatkozóan tettek fel. — Utalok arra a beszédre — mondotta — amit Károly király a nemzetgyűlésen elmondott. Mi barátságos viszonyban akarunk élni ösz- szes szomszédainkkal, tehát Magyaror­szággal is, ebből a célból indítottuk meg Magyarországgal a gazdasági tárgyaláso­kat. — A két ország közös érdeke a mezó'gazdasági kérdések rendezése. Szükséges, hogy a világ agrár­államai egységes magatartást foglaljanak el. A gabo­naárak lesüllyedése annak tulajdonítható, hogy a ga- bonatenuő államok nem követnek egységes magatar­tást. Arra a kérdésre, hogy Rothcrmere lord cikkében területi koncessziókra történt a baráti viszony fejé­ben. hivatkozás és mi a kormány álláspontja ezzel szemben, a következőket mondotta: — Ismét csak Károly király Resztedére utalok, aki i a nemzetgyűlés előtt kijelentette, hogy az ország in­tegritását. mindenképpen megvédjük. Pzó sem lehet a békeszerződésekben megállapított területek megvál, toztatásáról s ebben a kérdésben nincsen helye vitá­nak. Reméljük azonban, hogy békés eszközökkel sike­rülni fog a megegyezés, nem pedig territoriális igé­nyek felvetésével, mert ez a béka fenntartását veszé­lyezteti. Arra vonatkozólag, hogy milyen magatartást ta­núsítana a román kormány, ha Habsburg Ottót akar­nák Magyarország trónjára ültetni, ezeket mondta: — A kormány állásfoglalása ebben a kérdésben is kategorikus. A békeszerződések sérthetetlenek s a bé­keszerződés határozottan kimondja, hogy a Habsbur­gok nem juthatnak vissza Magyarország trónjára. A román kormány a leghatározottabban állástfoglal as ellen, hogy Habsburg-restauráció történjék. — Nyilatkozatomban még tovább megyeik és kije­lentem, hogy ebben a kérdésben még a kísérlet k ve­szélyezteti Magyarország helyzetét és a békét. Amerikai újságírók kérdésére Ígérte, hogy az an. tiszemita mozgalmak eljelentéktelenitésére gondja lesz. A Magyarország iránti kijelentései határozottak voltak a Habsburg-kérdésben s viszont, a gazdasági tárgya­lásoktól úgy látszik, jelentős politikai eredményt re­mél. Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents