Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)
1930-06-16 / 134. szám
xin. $Yp. m. szám. 3 ___________ „Âz olcsóság titka a racienaUláit termelés. így az olcsóság nem a minőség rovására megy.“ A DERMATA CIPŐGYÁRAK CLUJ m n w s ww a ■a! nlneffi r^ipoi a legdivatosabb kivitelben már kaphatók a Forte Ignác siípéíéíi CLUJ, Renner palota í alpfeawésett árakkal 1 „Érdekes magyarszékeié ez“-mondottaGyalubanegytarifefünyelö Hetenként egy órán szabad tamtam a magyar nyelvet — És a református iskolának megnyitására mégsem adnak engedélyt (Gyalu, junius 14.) Szeretném, ha ezzel a pár sorral a vezető tanügyi férfiaknak felhívnám a figyelmét a gyalui magyarság égető, fontos kérdésére, ami a nemzetet is égeti legalább annyira, mint minket; Ez a tanügy Gyaluban. A helyzet megértésére szükséges tudni, hogy itt a magyar uralom idejében, működött egy magyar állami iskola és egy gör. katolikus felekezeti iskola, senkitől sem háborgatva. Fordult egyet az idő kereke; az állami iskola román nyelvűvé alakult át, magyar-szekcióval, ugyanakkor megnyitotta kapuit a református felekezeti iskola is. Eddig még rendjén lett volna a dolog, de ezutáu következtek a megpróbáltatások. A református felekezeti iskola kapuit bezárták 1923-ban, mivel az épület nem felelt meg a követelményeknek. Az egyház áldozatot nem kiméivé, gyönyörű, uj"tantermet építtetett abban a reményben, hogy az iskola újra működéshez foghat. Azóta hét esztendő telt el anélkül, hogy az egyház iskolája megnyitása iránti kéréseire bár nemleges válását is kapott volna. A következő csapás 1926-ban jött, amikor az állami iskolában egyszerűen megszüntették a magyar-szekciót és helyettesítették azt heti két (2) magyamyelv írással. Nem tudom elhinni, hogy a felsőbb tanügyi fórumok valamit is tudnának róla. Eljött az idő, amikor még ezt is igen nagy kedvezménynek vélték és hogy meg ne ártson a magyarságnak a sok tudomány, a® 1929— 30-iki iskolai évre leszállították heti (egy) magyarnyelv órára. Egy iskolavizsgálat alkalmával, látva ezt a feje- tetejére állított helyzetet, egyik tanfelügyelő megcsóválta a fejét és azt mondta; — Érdekes magyar szekció ez. Ezzel — ugylátszik — részéről az ügy lezáratott, imiert nem történt semmi. De nyílt kérdés és nyilt seb maradt a gyalui magyarságnak. Nem lehet ezt számukra egy „érdekes” kijelentéssel elintézni akkor, amikor szentesitett törvény által adott joguk van az itt lakó magyaroknak, hogy gyermekeiket magyarul taníttassák. Százharmincöt magyar tanköteles gyérHathlenf az ansol király szerdán fogja fiOgfidni Londonban Grandi ©lissa küiü^yminiszter iiwszöMégy órára Budapestre érkezett, ahol a magyar mänlszfer&lnökkel és Valkó kttSUgymimsxtarrei tárgyalt (Budapest, junius 14.) Bethlen István, magyar miniszterelnök és felesége ma reggel 7 óra 5 perckor elutaztak Londonba. Bethlen a pályaudvaron a sajtó képviselői előtt tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a hágai támogatást meg fogja köszönni az angol kormánynak, de egyébként utjának más különösebb politikai célja nincsen. A miniszterelnök szerint a Daily Héráidnak utjával kapcsolatos támadó cikke nein bir komolyabb jelentőséggel és nem alkalmas arra, hogy útját és azokat a tárgyalásokat, amelyeket Londonban folytatni akar, megzavarja. Bethlen hangoztatta azt is, hogy Grandi olasz külügyminiszter budapesti átutazása nem függ össze az ő londoni utjával. A londoni Times szerint Bethlent holnapra várják Londonba, Hétfőn este a magyar követségen vacsora lesz, amelyen Macdonald és Henderson is részt vesznek. Kedden Macdonald az alsóházban villásreggelit, később Henderson ebédet ad Bethlen tiszteletére. Szerdán a magyar miniszterelnök királyi kihallgatáson jelenik meg és utána délután az ascotti lóversenyen. A magyar miniszterelnök csütörtökön érkezik vissza. (Budapest, junius 14.) Grandi olasz külügyminiszter ma délelőtt Arlotta budapesti olasz követ kíséretében megtekintette Budapestet és délben egynegyed kettőkor a gyorsvonaton elutazott Bécsbe. Budapesti távirati jelentések szerint, Grandi egynapos budapesti tartózkodása alatt találkozott Bethlennel az olasz követségen és volt ideje arra is, hogy Valkó Lajos külügyminisztert felkereshesse. E megbeszélések, azonban, nona politikai természetűek voltak, nincsenek összefüggésben Bethlen angliai utjával. ,« mek van Gyaluban, de sajnos, egy tekintélyes részük I Iájának a megnyitását. Vájjon, a szomorú helyzetük Úgy nő fel, mintha nem is Európában élnének. Nem i feltárása után is rideg nemtörődömséggel és clutasikedvezőbb a román gyermekek állapota sem. A serdülő ifjúság egy tekintélyes része Kolozsvár közvetlen közelében analfabéta akkor, amikor Dániában mint ritkaságot, cirkuszban szándékoznak mutogatni az Írástudatlanokat. Mennyire fontos és állami érdek is az, hogy az állam polgárai, bármilyen nemzetiségűek is, irni-olvas- ni tudjanak, ha nem is a kultúráért, aminek követelményeiből — úgy látszik — sokat elengedtünk, legalább a megélhetésért. A gyalui magyarság élni akar, nem állati, hanem emberi sorban. Éhez az élethez nem kéri a másét, csupán azt, ami őt megilleti, az ő iskotással fognak találkozni? A mi magyarságunk ahogy élt ezer évig e földön, élni fog ezután is, ha mindjárt lenézett és buta sorban is. De mennyivel kényelmesebb az államnak is, ha — nemzetiségéhez ragaszkodó — müveit kisebbsége van és nem olyan, amelyik tamulatlansága által ellenzője minden, jó törekvésnek. Régi igazság, hogy a nemzetiségeket élesen elválasztó fal ledöntése csak a fokozott kulturáltság által lehetséges. Miért fosztanak meg minket attól, hogy valaha is megértéssel tekintsünk román testvéreink felé? Megértést és nem további ellenségeskedést várunk.
